Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-12 / 2. szám
1927. január 12. Független Budapest 5 Magántársaságok tülekedése a temetáslilztositásért. A temetésbiztosítás hatósági feladat. — Nem szabad megengedni, hogy üzletet csináljanak belőle. A Független, Budapest írt elsőnek arról az érdekes tervről, melyet Adamy István, a Községi Temetkezési Intézet igazgatója terjesztett a tanács elé. A terv egy újszerű szociális intézmény megvalósítását célozza, amennyiben a temetkezési intézet mellett hatósági jellegű temetésbiztosító intézetet akar létesíteni. A tanács Adamy István teljesen kidolgozott, pénzügyi részleteket is ismertető tervezetét nagy megértéssel fogadta s a közegészségügyi ügyosztályon már készül is az előterjesztés ebben a szociális ügyben az illetékes bizottságok számára. Az ügyosztály és a tanács természetesen melegen pártfogolja azt az ötletet, hogy a temetésbiztosítást a Községi Temetkezési Intézettel kapcsolatban vezessék be, mert ilyen, módon a felek teljes garanciát kapnának a feltételek betartására s nincsenek kitéve sem szélhámoskodásnak, sem egyéb károsodásnak. Amint azonban a Független Budapest az érdekes tervet kipattantotta, felfigyeltek a magánbiztosító társaságok is, melyek nem a szociális szempontod hanem a jó üzleti lehetőségeket látták meg a temetésbiztosítás megvalósításában és egymásután jelentkeztek a fővárosnál, hogy a nagyjelentőségű intézményt a maguk- számára szerezzék meg. Egész sereg biztosító-társaság érdeklődött a fővárosnál az iránt, vájjon hajlandó-e a főváros magántársaságot megbízni a temetésbiztosítás bevezetésével. Négy biztosító társaság, még pedig a Frankfurti biztosító, a Gazdák Keresztény Biztosító Szövetkezete. a Pallas biztosító r.-t. és a Pénzintézetek Országos Biztosító Társasága kiilön-külön, már konkrét beadvánnyal is fordult a tanácshoz és monopóliumot kért a temetésbiztosítás szerzésére. Egyes intézetek a biztosítási díjak 10—20%-át ajánlották fel a koncesszió ellenében, a többiek más anyagi természetű ellenszolgáltatást kínjáltak fel a fővárosnak. Már ebből is látható, hogy a biztosító vállalatok nagy üzletnek tekintik a temetésbiztosítást s oly magas díjtételeket akarnak szabni, hogy a bruttó bevétel 20%-át egész könnyen felajánlhatják a fővárosnak. A szociális szempont tehát teljesen háttérbe szorulna. sőt figyelmen kívül maradna az esetben is, ha a temetéshiztcsításra bármilyen magánvállalat nyerne koncessziót. Ezt az intézményt csakis községi kezelésben lehet megvalósítani. mert ez nem lehet nyerészkedés alapja, hanem olyan emberbaráíi és kegyeletes intézmény, amely kizárólag a szegény emberen van hivatva segíteni. A főváros a temetésbiztosítás megvalósításával azt akarja elérni, hogy a szegény embert is tisztességesen. emberhez méltóan temessék el, ha meghal. A gazdag embernek nem okoz gondot a temetési költségek előteremtése, azoknak tehát nincs is szükségük a biztosításra. Ezt az intézményt a szegényebb néprétegek fogják elsősorban igénybevenni, akik néhány filléres díj lefizetése mellett szívesen gondoskodnának arról, hogy haláluk után a temetési költségek ne okozzanak gondot hozzátartozójuknak. Adamy István tervezetéről értesültek a különböző pártok is. melyeknek körében mindenütt egyhangú helyeslésre talált a terv. Előreláthatóan a közegészségügyi bizottság egyik legközelebbi ülésén a tervezet már tárgyalásra is kerül. A bizottság tagjai a hatósági megvalósítás mellett fognak állást foglalni, mert a külföldi nagyvárosokban. ahol hasonló intézmények már vannak, mindenütt a hatóság tartja kezében annak vezetését. wíhmiíi aiiMimriffWTigawBWjgBWWBMnc 59 új csatorna épül 1927-ben. Budán épül az új csatornák kétharmada. — 1,183,600 pengő új csatornákra. Solty tanácsnok nyilatkozik az új esztendő munkaprogrammjáról. A városháza különböző hivatalai és intézményei közül eddig csak nagyon kevés dicsekedhetik azzal, hogy elkészült a jövő évi munka programmjával. E kevesek között van az át- és csatornaépítési ügyosztály, amelynek kitűnő vezetője, Solty Lajos tanácsnok, nem törődve a mások által kifogásképen hangoztatott tisztújítással és a képviselőválasztásokkal, szorgalmas munkával minden időt arra fordított, hogy a beköszöntő újév további alkotásokra felkészülten találja az ügyosztályt. Solty Lajos tanácsnok nagy munkaprogrammot készített ■azalatt, amíg országszerte és a fővárosban is politikai küzdelmek folytak és ez a nagy munka rövidesen hasznos eredményt fog hozni a főváros lakossága számára. Az új munkaprogramm nemcsak a közművek jókarba helyezését es fejlesztésiét tartotta szem előtt, hanem nagy súlyt vetett arra is, ami tulajdonképen nem az út- és csatornaépítési ügyosztály hatáskörébe tartoznék, a főváros közegészségügyének védelmére. Rég ismert dolog, hogy a közegészségügy érdekeit csak akkor lehet szolgálni, ha minden hatóság összefog és nemcsak a betegségek terjedését igyekszik megakadályozni, hanem elsősorban a betegségek megelőzésére vet súlyt. Ezt a nagy célt azonban csak úgy lehet szolgálni, ha megvannak az előfeltételek. Budapest eddig közegészségügyi szempontból nem tartozott a legelső nagyvárosok közé, mert a fertőző betegségek keletkezését s terjedését nagy mértékben mozdította elő az a körülmény, hogy a főváros e sátor nahálózat a nem volt megfelelően kiépítve s a csatornák hiánya folytán a legtöbb piszok és szenny az utcára s a házak udvarára került. Solty Lajos tanácsnok kiváló érzékkel ismerte fel a csatornahálózat és a közegészségügy egymással összefüggő és egymásból folyó nagy jelentőségét. Épp ezért az 1927. évi költségvetés összeállításánál a csatornák kiépítésére s karbantartására ügyelt leginkább. Az erre vonatkozó munkaprogrammról Solty I.ajos tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest tudósítójának. A vezetésem alatt álló ügyosztály a napokban fejezte be az új költségvetés tervezetére vonatkozó munkálatokat. Az anyag már teljesen feldolgozva, készen várja az illetékes bizottságok tárgyalásait, amelyek remélhetően rövidesen meg is kezdődnek. A költségvetés egyik legnagyobb jelentőségű részét az áj csatornaépítések teszik ki. Különösen nagy súlyt vetettünk arra. hogy új csatornákkal lássuk el a perifériák utcáit és jókarba helyezzük a belső városrészek megrongált csatornahálózatait. Ez nemcsak közszempontokból vált szükségessé, hanem közegészségügyi okokból is, mert az eddigi állapotok nagy mértékben veszélyeztelték a főváros lakosságának egészségét. Minden munkánk oda fog irányulni, hogy megtisztítsuk a fővárost a szennytől és új, modern csatornákba fojtsuk a fertőző betegségeket terjesztő piszkot. A múlt évben, 1926-ban csupán 25 új csatornát építettünk, az idén azonban 59 új csatornaépítés szerepel munkaprogrammunkban. A fő gyűjtőcsatornák már tavaly elkészültek s így tulajdonképen már készen várja a hálózat az újonnan épülő mellékcsatornákat. Összesen 1,183,600 pengő, azaz közel 15 milliárd az előirányzat az új csatornák létesítésére. A tervezett csatornák hossza 20.896 méter. Főbből Budára esik 14,746 méter, tehát az egész munka kétharmad része. Összegszerűen több mint 800,000 pengőbe kerül az új budai csatornák építése. Nagy gondot kellett fordítanunk e városrész csatornahálózatának kibővítésére, mert Buda a múltban nagyon mostoha elbánásban részesült közművek szempontjából. A budai részen 39 új csatorna épül, még pedig a következő utcákban: Diana-út, Budaörsi-út, Kút- vöigvi-út. Tárogató-út, Vasgereben-utca, Lejtő-út, Somogyi-út, Késmárki-utca, Budakeszi-út, Somlói- út, Klára-utca, Labanc-utca, Hieronymi-út, Fehér- vári-út, Fillér-utca, Ákos-utca, Csévi-út, Debrői-út, Biai-út. Lotz Károly-utca, Jurányi-utca, Trombitás- ucca, Rókushegyi-út, Ruszti-út, Margit-rakpart, Tapolcsányi-utca, Lelkész-utca, Daru-utca, Kecskeutca, Kórház-utca, Vikár-utca. Raktár-utca, Solymár-utca, Emese-utca, Majláth-utca, Szőlőkert-utca, Névtelen-utca és a San-Marcó-utcában. — A pesti oldalon csak 20 új csatornát építünk. Teljesen új csatornát kap a Belvárosban a Magyar- utca, a Lipótvárosban az Ügynök-utca, a Szigetutca, a Tátra-, Hollán-, Katona József- és Markó- utcát, valamint a Rudolí-rakpart A VI. kerületben az Aréna-út, Hungária-körút. Szív-utca, Tüzér-utca, Mohács-utca és Szabolcs-utca kap új csatornát. A VII. kerületben a Hungária-körút, a Vili. kerületben a Rozgonyi-utca, a X. kerületben a Noszlopi- utca, az Alkér-utca, a Hungária-körút és a Salamon- irca új csatornázására kerül sor. Z ECH KÁROLY ÚTÉPÍTŐ-, ÉS KÖVEZŐMESTER És vasútépítési vállalkozó Budapest, VII., Thököly-út 69. Telep: VII., Ilka-utca 4. szám; ÁMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. Vili., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85. Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI., Jász-utca 77. Telefon : Lipót 913-64 Kövező-mester és útépitő-vállalkozó. kövező-mester, út- és betonépítési vállalkozó II., Diai utca 21. Telefon : 91 —14. sz. z UMPFT ISTVÁN útépítő vállalkozó és kövezőmester KISPEST, RÁKÓCZI-UTCA 68. SZ. Kövező és Útépítő R.-T. Budapest, VIII., Kisfaludy-utca 40. Telefon : J. 2-66. Kövez, csatornáz, utat és vasutat épít. Bérhengerelést vállal. HANDL ISTVÁN Útépítő- ős liövező-mester kő-, keramit-, beton-, csatornafektetés és földmunka-vállalata Budapest, III., Vörösvári-utca 30. BUDAPESTI KŐGYAR (MMERLE) Budapest, V., Visegrádi-utca 65. Telefon : L. 906-37. Speciálisan műkővel foglalkozó üzem. Hasonló céggel össze nem tévesztendő !! Peril Simon első újpesti kövezőmester ÚJPEST, SZABADKAI-UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és kéramitburkólát készítését. SCHWARCZ DEZSŐ, kőfaragó Budapest, VII., Ilka-utca 35. sz. Thököly-út sarok. Telefon : József 45—46. Mindennemű kőfaragó munkák és síremlékek készítése. HELLENBRAND JANOS ácsmester BUDAPEST, VII. HER., EGRESSV ÚT 27. Hegedűs Ferenc Telep és iroda: BUDAPEST, X., Kerepesi-út 31/c. Telefonhívó : J. 45—45. ASCHENBRENNER JÁNOS ÁCSMESTER BUDAPEST, VII. KÉR., RONA-UTCA 41. SZ. Telep: VII. kér., Hajtsár-út 133. szám KECSS NAGY SÁNDOR ÁCSMESTER Ácstelep : X., Kerepesi-út 69. Iroda : X., Szigligeti-utca 6. Telefon: József 55-78. ERDEI LAJOS ÁCSMESTER BUDAPEST, IX., FERENC-TÉR 9. SZÁM. OZXKEA FAI. ácsmester BUDAPEST, VII. KÉR., ÖV-UTCA 183. Telefonhívő: József 96—21.
