Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-30 / 13. szám
1927. március 30. Függeilen Budapest 3 | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul í A három áthelyezett tanácsnok már elfoglalta új hivatalát. — Hírek újabb hivatali változásokról. — Bérezel, Édes és Némeihy anácsnokok áthelyezése még élénk izgalomban tartja az egész városházát. A múlt hét eléjén a tanácsnokok már át is vették új hivatalukat, de környezetük a régi maradt, mer: régi szobaberendezésüket és titkárnőjüket mindhárman magukkal vitték az új ügyosztályba. Ez a költözködés azt a benyomást kellette mindenütt, hogy az áthelyezések végleges jellegűek s a tisztviselők is lemondottak arról, hogy régi gazdájukat valaha visszakapják. Ügy látszik, maguk az illető tanácsnokok sem remélik, — Bérezel Jenőt kivéve — hogy visszakerülnek eredeti ügyosztályaikba. Erre enged következtéim az, hogy Édes Endre már mind meglátogatta a városgazdasági ügyosztályhoz tartozó összes intézményeket és üzemeket, Némeihy Béla pedig ezen a héten a kórházakat, a fertőtlenítő intézetet, a köztisztasági hivatalt és a közegészségügyi ügyosztály többi intézményeit tekinti meg. Bérezel is beletanult már az illetőségi és állampolgársági ügyekbe, de ezt a kirándulását csak rövid lélegzetűnek tekinti. A polgármester rendeleté nem mondja egyetlen szóval sem, hogy a három tanácsnok kölcsönös áthelyezése ideiglenes volna. A héten különben újabb rémhírekkel volt tele a városháza folyosója s mindenki arról beszélt, hogy a polgármester Borvendég Ferenc és Csupor József tanácsnokokat kölcsönösen áthelyezte. A hír terjesztői az áthelyezés okát is tudni vélték és az üzemek kérdésével hozták kapcsolatba. Azonban mindeddig nem bizonyult valónak ennek az újabb áthelyezésnek a híre s reméljük, hogy nem is marad más, mint korai tavaszi kacsa. üohácsy László építőmester Budapest, VI., Tüzér-utca 2/B. Telefon: L. 908—65, 903 — 23. Napszámos-bérekért dolgoznak a főváros mérnökei 36 pengős hetibérért dolgozik száznál több fővárosi mérnök. — Solty tanácsnok memoranduma a főváros műszaki adminisztrációjáról. A Széchenyi-fürdő esetével kapcsolatosan divattá vált a főváros műszaki adminisztrációjának tehetetlenségéről és csődjéről beszélni. A műszaki igazgatás eddig sem volt elkényeztetett gyermeke a fővárosnak és ahol s amikor lehetett, mindig szívesen ütöttek egyet rajta. Évtizedes harc és hatásköri vias- kodás folyik a pesti városházán a mérnökök ési a jogászok között, mert egyik sem akarja elismerni a másik íelsöbbségét. Most, hogy a Széchenyi-fürdő körül ez az ismeretes botrány napfényre került, teljes erűvel lobbant ki a két tisztviselői kategória közt az egymás ellen való újabb harc. A jogászok kórusban kiáltják: „íme ezt tudják a mérnökök!'1 A műszakiak pedig elkeseredetten vádolják a jogászokat a botrány kitöréséért. Szerintük az egész kellemetlenség azért- történt, mert az 'építkezés és a tervezés ügyébe a jogászok is beleszóltak. Mi nem tartjuk hivatottnak magunkat arra, hogy az igazságot egyik vagy másik fél javára eldöntsük, annál is inkább, mert az igazság ebben az esetben azt a tisztviselői csoportot fogja igazolni, amely e káros testvérharcban erősebbnek bizonyul. Megállapítjuk azonban, hogy a botrány erősen a jogászok javára billentette a helyzetet, akik igyekeznek is kihasználni a kedvező pillanatot és döntő csapásra készülnek a mindenki által támadott mérnöki kar ellen. Néhány nap óta komoly formában beszélik a városházán, hogy a főváros műszaki igazgatása teljes átszervezés előtt áll. A tanács bizalmasan azzal a tervvel foglalkozik, hogy a műszaki ügyosztályokat — melyek mai beosztásukban saját bevallásuk szerint sem képesek feladatukat teljesíteni — megszünteti és újra életre hívja a kedves emlékű mérnöki hivatalt. Sokan most is példaként emlegetik a mérnöki hivatal tevékenységét, ahol sohasem fordultak elő a mostanihoz hasonló esetek és ahol az egész műszaki adminisztráció egységes vezetés alatt a legkitűnőbben teljesítette hivatását. Ezeket a tényeket mindenki elismeri és senkisem akad, aki kétségbevonná, hogy valahol valami hiba rejtőzik. Aki azonban elfogulatlanul vizsgálja ennek a nagy problémának okait, kénytelen lesz elismerni, hogy nem a műszaki adminisztrációt illeti a szemrehányás és a vád a mai állapotokért. hanem azt a városházi rendszert, amely ezeket az állapotokat megteremtette. Éppen legutóbbi számaink egyikében mutattunk rá arra a súlyos körülményre, hogy a műszaki ügyosztályok súlyos válság előtt állanak, mert a sorozatos B-listák s a természetes létszámcsökkenések óriási módon leredukálták a mérnöki státust. A jogászokból álló tanács épp a fentebb ismertetett ellenszenvéből kifolyóan a B-listák és a nyugdíjazások során igen sok vezető állású begyakorolt műszaki fötisztviselőt távolított el. Közben megindultak az építkezések, városi közmunkák és a városházán nem volt elég mérnök ezeknek a munkáknak az elvégzésére. A létszámcsökkentési törvény miatt új állásokat nem szervezhettek, de különben a tanács sem járult volna hozzá, hogy az ellentábor erejét új alkalmazottak felvételével erősítse. Kénytelenek voltak tehát ideiglenes személyzetet alkalmazni a külső mérnöki munkák végzésére s ezeket a tisztviselőket úgy kezelték, mint a napszámosokat. Több mint száz okleveles gépészmérnök és építészmérnök került így ideiglenes alkalmazottként a főváros szolgálatába, akik héfröí-hétre szombatonként kapják fizetésüket. Szégyen leírni, szégyen a nyilvánosság elé vinni, de tény, hogy egy okleveles mérnök legmagasabb fizetése 44 pengő és ezt a fizetést is cak több évi ideiglenes szolgálat után éri el. A legtöbb városi mérnök heti 36 pengő fizetést „élvez" s ezért a pénzért felelősségteljes, fárasztó szellemi munkát kell végeznie. Ezek után nem csoda, ha elérkezett az idő, amikor a nem rég világhírű fővárosi műszaki adminisztrációnak a csődjéről kell beszélnünk. 36 pengő hetifizeté- sek mellett még kívánni sem szabad a mérnöki kartól, hogy érdemleges, alkotó munkát produkáljon. Az ilyen éhbérek csak arra alkalmasak, hogy a tisztviselői becsületet a vásárra vigyék s igazán becsületére válik a mérnöki karnak, hogy ilyen állapotok mellett csak botránytól s nem panamázástól visszhangzik a közélet. Ügy értesülünk, hogy Solty Lajos tanácsnok és Zaitz László műszaki tanácsos hatalmas memorandumot dolgoztak ki a műszaki tisztviselők helyzetére] s azt legközelebb az illetékes fórumok elé terjesztik. Ebben a memorandumban megvilágítják a mérnöki kar sérelmeit, melyek égetőbbek minden mási sérelemnél. Ami a koncentrikus vádakat és támadásokat illeti, azoknak el kell hallgatniok mindaddig, amíg okleveles mérnökök, több gyermekes családapák heti heti 36 pengős fizetésért építik a főváros 50 milliárdos luxusintézményeit. “wáHMkoíjísn*1 Létraállvány kölcsönzése. Minden építőanyag eladása és építöhelyre száj- MARJALAKY BENŐ BUKAREST. Telefon bejelentve, litása vagon- es fuvartetelekben, nagy enged- a ■» meny és kedvező fizetési ieltételek mellett. Központi iroda: IV., Váci-utca 44. Telep, anyageladási iroda: Vili., Illés-utca 30. Memeth Zoltán építőmester Budapest, IX., Lónyay-utca 27. Telefon: J. 76—85. If /Jolnár István építészi $ Budapest, I., Horthy Miklós-út 36. szám. 3 Telefon : József 85—48. Hermáim Miksa oki. mérnök, tervező és építési vállalkozó út,- és vasútépítés, kövezés, vasúti anyagok Budapest, VII., Dembinszki-u. 34. Telefon : J. 85-85. h jjÄUER József! házfatarozási és tetőfedési vállalkozó H I- KÉR., VÁR, ORSZÁGHÁZ-UTCA 11. Telefon : Lipót 982—23. f 70PECZKY RAOUL műépítész \ BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 40. SZ. ™ ® Telefon: József 158 — 07. Imester istván! ohl. építész, építőmester BUDAPEST, V. KÉR., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 4. Telefon : Lipót 996—29. WEISZ SÁNDOR építőmester BUDAPEST, V., KATONA JÓZSEF-UTCA 31. SZ. Telefon: Teréz 20 — 17. Kapuszfa Gusztáv építőmester BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 85. Telefon: József 93-08. Haas József építsr Budapest, V., Visegrádi-utca 11. Telefon: 991—99. Az összes építési anyagokat a legolcsóbb napiáron szállítja. Szeyffert Nővérek kartellen kívüli téglagyárának képviselője.
