Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-30 / 13. szám
XXII. évfolyam. 1927. március 30 13. szám FüggeDen Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ... ... 20 pengő — 250.000 korona. Fél évre .............. lO pengő = 125.000 korona. __Egyes szám ára 4 0 fillér = 5.000 korona. Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. ■■BHHMBBHMHMHi i ii i milimmlMl |ij Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József lf5~S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Az üzemek kérdése végre döntő stádiumba jutott és most már j gyorsan halad a végső kifejlés felé, ha ugyan ; valahol megint meg nem akad. Hosszú volt az út, amíg idáig jutott a fővárosnak ez a búrok- j rácia tengerébe fulladt kérdése, de most már j minden papirostengeren, minden aktahegyen j keresztül mégis elérkezett odáig, hogy konkrét j dolgokat is hallunk és rövidesen talán már I eredménye is lesz a rengeteg tinta- és papír- j fogyasztásnak, amibe az üzemi probléma eddig került. Az üzemek dolga sürgős és halaszthatatlan. Az autonómia-ellenes törvény kötelességévé teszi most már a fővárosnak, hogy minden olyan kérdésben, amelyet a kormány ebben a törvényben szinte kisajátított magának, ne engedje meg az államhatalom beavatkozását, ne várja meg, hogy a kormánynak módja legyen a beleszólásra, hanem igenis előzzön meg minden» ilyen szándékot — mert az nem lehet vitás, hogy a kormánynak nagyon sok ilyen szándéka van — és csináljon maga a főváros rendet ott, ahol szükség van erre a rendre. A főváros tudja, hogy az üzemek dolga az a pont, amelyben legszívesebben kapaszkodik meg a kormány, ennélfogva nem lehet tovább húzni a végleges rendcsinálást és a sok akta után végre tettek fognak következni, amelyek eredménye csak hasznos lehet úgy a fővárosra, mint a dolgozó polgárságra. Borvendég Ferenc tanácsnok, mint ezt a Független Budapest megírta, huszonegy fővárosi üzemet ítélt halálra és azóta öt üzem sorsa már meg is pecsételődött. Érthető, hogy a tanács, illetve a tanács egyes tagjai élet-halál- harcot folytatnak egyes üzemek megmaradásáért, de ez nem lehet akadálya a rendcsinálásnak. Mert bármennyire fájdalmas dolog is virágzó vállalatok megszüntetése és egzisztenciák elpusztítása, kérlelhetetlennek kell lennünk ott, ahol a főváros érdekéről van szó és elsősorban arról, hogy megmentsük legalább azt a látszatot, ami az autonómiából az új törvény után még megmaradt. Borvendég tanácsnok elaborátumának megvan az első hatása és hisszük, hogy az első lépést hamarosan követni fogja a második és a harmadik, annyi, ahány szükséges ahhoz, hogy az üzemek kérdésében végre teljes legyen a nyugalom és biztonság. Mi a magunk részéről nagyjában helyeseljük a kitűnő tanácsnok propozícióit. Varrnak azon- j ban olyan pontok is az ő előterjesztésében, j amelyek megállítanak bennünket és vannak j viszont dolgok, amelyek hiányzanak belőle, j Igenis, a mi álláspontunk is az, hogy meg kell | szüntetni minden felesleges üzemet, de vigyázni ! kell ennél a munkánál, nagyon kell vigyázni arra, hogy ebben a pusztító munkában óvatosak legyünk és ne okozzunk pótolhatatlan károkat esetleges elhamarkodott intézkedésekkel. Megszüntetni valamit: nagyon könnyű dolog. Nem kell hozzá egyéb, csak egy határozat. De teremteni, megalkotni valamit, nagy munka. Évek kellenek hozzá, nagy munkában eltöltött kemény esztendők. A fővárosnak vannak gyönyörű, hatalmas üzemei, amelyek megszüntetésénél meg kell egy pillanatra állnunk és megkérdezni önmagunktól, nincs-e olyan szempont, amelyik tiltja a rombolást, megállítja a kezet, amely magasra emeli a csákányt. A szempont csak egy lehet: a főváros érdeke. Ami ezt sérti, azt kíméletlenül el kell pusztítani, de ami támogatja ezt az érdeket, azt nem szabad bántani. Az iparospolgárság joggal követelte a ruha- és cipőüzem megszüntetését, mert nem tudott sem jobbat,✓sem olcsóbbat termelni, mint a magánvállalkozás, de - hogy konkrét példát említsünk — nagyon óvatosaknak kell lennünk, amikor az élelmiszerüzemről van szó. Nagyon helyes: nincs szükség arra, hogy ez az üzem konyakot és szardíniát áruljon, de igenis nagy szükség van azokra a közszükségleti cikkekre, amelyeket ez az üzem olcsóbban és jobban tud adni, mint a magánvállalkozás. Ne szállítson zsírt külföldre az éíelmiszerüzem, de adjon továbbra is olcsóbb tojást és olcsóbb húst. Ez ellen nem panaszkodhatnak a hentesek és mészárosok, és ha panaszkodnak is, nem fog megszakadni a szívünk, mert a statisztikából megállapítottuk, hogy még egyetlen hentes és mészáros sem ugrott anyagi okok miatt a Dunába. Ezek a példák, amelyeket kiragadtunk, csak arra szolgálnak, hogy pontosan megállapíthassuk a mi szempontunkat, amely azt diktálja, hogy meg kell szüntetni minden üzemet, amely nem feltétlenül hasznos, le kell építeni mindent, ami nélkülözhető, de nem szabad barbár kíméletlenséggel pusztítani ott, ahol bűn a pusztítás. Amilyen mérsékeltek és óvatosak vagyunk az alkotásban, épp olyan mérsékeltek legyünk a pusztításban is, mert pusztítani igen könnyű, de teremteni nagyon nehéz. 18 százalékkal több adólövedelmet irányzott el© 1927-r@ a Ső¥ár©gs mint a snuit évi volt. Általában véve változatlan maradt az adókulcs. Az év első negyedének végen jelent meg a főváros idei költségvetése. A közönséget a költség- vetésből bizonyára az érdekli a legjobban, nem történt-e változás az adókulcsok terén. Ebben a fontos kérdésben csak igen kevés újdonsággal szolgál a főváros új költségvetése, mert a pótadón és a szemétfuvarozási illetéken kívül minden adó változatlanul a régi marad. A pótadó tulajdonképen szintén nem változott, mert 1927-ben továbbra is 50% marad az adókulcs. Csakhogy 1926-ra az előirányzat 60% volt, de a belügyminiszter csak 50% szedését engedélyezte. A szemétfuvarozási illeték jel ntősen emelkedik a költség . elés szei mi. A pénzügyi ügyosztály kísérő jelentésében részletes indokolással foglalkozik az adók kérdéséről. Rámutat arra, hogy a belügyminiszter a múlt évi költségvetéssel kapcsolatban külön mérleget készített a főváros háztartásáról s ennek során megállapította, hogy a költségvetés ■ egyensúlyának biztosítása végett Budapestnek elég volna 41%-os pófadó is. Kivételesen hozzájárult, hogy 1926-ban a községi pótadó 50% legyen, kijelentette azonban a miniszter. hogy a jövőben a pótadó kulcsát csak a reálisan mutatkozó hiány erejéig engedi megállapítani. Ezért, bár a főváros szükségletei minden téren nagy számmal jelentkeznek s azok kielégítésére a meglévő s kimerített erőforrásokon kívül a pótadó fokozottabb igénybevétele teljesen indokolt volna, a tanács a szükségleteket az egész vonalon végsőkig redukálva, osiak 50%-os pótadót irányzott elő. E mellett a jövedelem lényegesen kevesebb, mint 1913-ban volt, amikor csak 33% volt a pótadó. Foglalkozik a jelentés a múlt évi költségvetés tárgyalása során elhangzott indítvánnyal, mely kimondotta. hogy a húsfogyasztási adót és az élelmiszerek vámját 1927. január 1 -étöl töröljék eh A tanács ehhez az indítványhoz nem járult hozzá s azt végre nem hajthatja, mert nincs meg a lehetősége annak, hogy ezen adók jelentős és biztos bevételeinek eltörlése esetén máshonnan pótolja azok jövedelmét. Különben is a belügyminiszter leirata ,kapcsán szintén ellenezte a fogyasztási adók és a vámok eltörlését, mert a tapasztalat szerint az nem vezetne a fogyasztási anyagok olcsóbbodására. Hivatkozott a miniszter a forgalmiadó leszállítására is, amely ugyancsak nem eredményezett árcsökkenést. Az idei költségvetésben az üzemek hozzájárulása a községi háztartási alaphoz egészen más rendszer szerint történik, mint a múlt évben. Tavaly tudvalevőén minden egyes üzemre kivétel nélkül a bruttó bevétel 10%-át vetették ki hozzájárulás címén, s így több mint 282 milliárd bevételt reméltek az üzemektől. Ilyen irreális összegbefizetésre az üzemek képtelenek voltak s mindössze 114. milliáfdot fizettek be a központi pénztárba. A belügyminiszter is helytelenítette ezt a minden alap nélküli kivetési rendszert s kifogásolta azt is. hogy a részvénytársasági alapon működő vállalatok melyek nem kizárólag a főváros tulajdonai, szintén hozzájárulásra köteleztettek. Épp ezért a belügyminiszter arra utasította a fővárost, hogy az üzemek hozzájárulása kérdésében ezentúl elsősorban a beruházási tőke és a kölcsönök törlesztésének s kamatjának fedezetéről kell gondoskodni és csak a tiszta jövedelem beszolgáltatására szabad kötelezni a vállalatokat. Az üzemek hozzájárulását tehát ilyen alapon irányozták elő az új költségvetésben. A szernéííuvr rozási illeték kulcsát eddig évről- évre állapították meg '1914-ig o-4% volt az adókulcs, de később a korona elértéktelenedésének arányában 9%-ig emelkedett. A múlt évben az 1917-es aranybérek 0-8%-ában állapították meg az illeték kulcsát. Most azonban, hogy az 1917. évi bérek már nem megokoltak, és egyre több olyan új ház épül. ahol szabadon állapítják meg a béreket, gondoskodni kellett más adóalap megállapításáról. A tanács azt javasolja, hogy a ' szemétfuvarozási illeték alapjául az i926. novemberi bérnegyedben fizetett lakbérnek négyszeres összege szolgáljon s az adókulcs 1-5% legyen. Ilyen módon elő lehetne teremteni azt a 2*5 millió pengőt, mi a szemétfuvarozás költségeinek fedezésére szükséges. A különféle adókból a folyó évben összesen 91,008,309 pengő bevételt remél a főváros. A szállodaadón kívül minden adónem jelentékenyen nagyobb hozammal van előirányozva, mint az előző évben, s így idén közel 17 millió pengővel, azzal 18%-kal jövedelmeznek többet az adónemek, mint 1926-ban. A különböző adók részlete s jövedelme a következő: 1927. 1926. Községi adópótlék .... 18,000,000 • 13,386,880 Házbérkrajcár .................. 5, 100,000 2,752,000 Városi ingatlan vagyonátruházási illeték .... 1,250,000 928,000 Fogyasztási adó .... 13,885,181 10,420,424 Italmérési illeték .... 1,400,000 800,000 Általános kereseti adó . . 19,500,000 16,320.000 Vigalmi adó....................... 2,880,000 2,880,000 Vámosi vám....................... 7,300,500 5,560,240 Helypé.nzck és vásárdíjak 2,400,711 2,097,506 Ebadó ................................ 26 6,200 264,480 Helyhatósági díjak ... 755,717 547,800 Közlekedési adó.................. Sz állodaadó ...... 6,068,000 5,711,040 576,000 Forgalmi adó .................. 12 ,000,000 10,400.000 l.óversenvfogadásii járulék . 170,000 120,000 Villanyvilágítási pótdíj . . — 1,200,000 Összesen . . . 91,008,309 74,003,330 így kalkulál a főváros pénzügyi osztálya Mas kérdés hogyan fogja ezeket a horribilis adótételeket kiizzadni Budapest dolgozó és nyomorgo polgársága. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM VAS-UTCA '' |£nr:|rjßk Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. és légfürdők.
