Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-05 / 1. szám

"7 }yQy XXII. évfolyam. 1927. január 5. 1. szám. 121953 ◄ FűggcicnBudapesi (/'■•A Várospolitikai és közgazdasági lap. 'Oő Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre............... 10 pengő = 125.000 korona. Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona._______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő : L1PPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József >1-5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A lakásépítés körül viharfelhők gyülekeztek, sőt ki _ is tört ití-ott egy-egy villám a gomolygó felhőkből, de az a vihar, amely ebből az alkalomból tört ki, nem rémít belliinket, mert tisztító, iiclvös vihar ez. Nem rombolásról, nem gyűlölködésről van itt szó, hanem alkotásról, és minél hevesebb a zaj, amely ilyenkor támad, minél élesebben csap­nak össze a fegyverek, annál bizonyosabb, hogy csak haszon háramlik a pártok versenyé­ből, hogy üdvös hatása lesz a küzdelemnek a fővárosra. Az ellentétek, amelyek az elmúlt közgyűlé­sen kirobbantak, csupán pillanatnyiak és rész­letellentétesek. A főkérdésben, abban, hogy épí­teni kell, egyetértett a közgyűlésnek minden egyes tagja és a törvényhatóság minden fak­tora és még abban sem volt külömség, hogy ez az építkezés sürgős, legsürgősebb és pillanatig sem tűr halasztást. Elismerünk minden jogos, aggodalmat, mert hiszen a főváros elsőrendű érdekei vezetik aZ aggodalmaskodókat. És elismerünk minden sürgetést, minden sietséget is, mert a sürgősség is fontos, a lakásínséget pillanatig sem szabad tűrni, ha van módja az építkezésnek. A mód megvan rá: tessék építeni. A vihar éppen abból indult ki, hogy váratla­nul, minden számítás ellenére, egyszerre több mód is kínálkozik. Évek hosszú során át ölhe­tett kezekkel ült a főváros, nem tett semmit sem, holot lehetett volna tenni. Tudjuk, hogy a helyzet nem volt annyira kedvező, mint amilyen ma, oe a .lakásínség ezzel szemben még szörnyűbb voit és így kellett volna, akár­milyen áldozatba került volna is, tennie vala­mit a fővárosnak a szörnyű állapotok ellen. Woiíféknak azonban akkoriban a legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy építkezze­nek, és mivel nem volt ellenzék, amely korlá­tozhatta volna őket a rombolás munkájában, romboltak is és ma alig-alig tudjuk reparálni azt a jóvátehetetlen pusztítást, amelyet az ő diktatúrájuk okozott a városházán. Most aztán egyszerre borzasztó sürgős lett nekik is az, amit idáig a leghaszontalanabb dolognak tar­tottak, most ők a leghevesebbek az építkezés­ben, mert azt hiszik, hogy ezzel elfeledtetik bűnös múltjukat, amely sötét betűkkel van fel­írva Budapest történetének legszomorúbb lap­jaira. De mindegy. Most arról van szó, hogy épít­sünk és mi építünk. Az 1927-es esztendő, amely most köszöntött ránk, munkában találja a fő­várost, alkotó munkában és hisszük, hogy ez a munka most már nem fog többé megállni, hisszük, hogy az új esztendővel új korszak kez­dődik Budapest történetében. Az a vihar, amely az alkotó munka körül tört ki, jó ómen, a harc, amelyből alkotás lesz, jó harc. Az új eszten­dőre. amely Budapest megújhodásának kezde­tét jelenti, sok ilyen vihart kívánunk a főváros népének, amely megérdemli, hogy végre a kö- rül folyjék a harc, ki tud szebbet, jobbat, ol­csóbbat adni Budapestnek, ki tud többet hasz­nálni, jobban szeretni. Egy bizonyos most már: ebben az évben mpßkezdödik a nagy juunka. 1927 nagyban különbözik azoktól az esztendőktől, amelyek idáig oly szomorúvá tették a főváros kalendá­riumát. Ez az új esztendő már nemcsak a re­ménykedés éve, ez már a tetteké, a beváltásé, mert — a közgyűlésen vihar van a körül, ki építsen hamarébb. Dj szín, a reménység zöldje és az alkotó írííki1 ,)’ros - heve költözik be Budapestre 19-/-tel. Az öngyilkosságok reménytelen esz­tendeje után most a bizakodás lett az úr a szí­veken és 1927-ben kimegy divatból a Ferenc József-híd Turul madara, a reményevesztett, kétségbeesésbe hajszolt pesti polgár bús szim­bóluma. Elindul az új esztendő, a városházán vihart talál, de ha kimegy az utcára, a kala­pács, csákány és fejsze vidám csattogása né­MMÜM rnítja el ezt a vihart, amelyből egy szebb, bol­dogabb Budapest sarjadzik ki. Ez a vihar meg­váltja azt a sok szenvedést, amelyet régebbi, csúnyább viharok zúdítottak a városházáról a főváros népére. Megkezdődik az építkezés Budapesten A közgyűlés elfogadja a bankok ajánlatát. — Őszre több ezer lakás készül el. — A mai köz­gyűlés Programm ja. Régen nem váltott ki városi ügy akkora érdeklő­dést. mint amilyen a bankok lakásépítési akciója iránt fővárosszerte megnyilatkozik. Ez az érdeklődés teljesen érthető és indokolt, hiszen több mint egy évtizedes tétlenség után ez az első megmozdulás az építkezés terén és az első reménység arra, hogy a Budapesten ural­kodó lakásnyomorúság egyszer mégis csak meg­szűnik. November közepe óta folynak az izgalmas tárgyalások, de különféle érdekek mindig eltolták, halogatták a döntést. December 15-én járt le az a terminus, amelyet a tanács az építési ajánlatok be­nyújtására kitűzött s mint a Független Budapest annak idején közölte, e határidőig 16 különböző, de nagyjában egyforma feltételű ajánlat érkezett be a fővároshoz, melyekben mintegy 22.750 lakás építését vállalták magukra az ajánlattevők. A nagy verseny­ben a lakásépítési albizotság kezdte meg az első rostálást s előbb négy, később öt bankot, illetve vál­lalkozó csoportot talált alkalmasnak az építkezési megbízatásra. Foglalkozott azután a többi bizottság s a tanács is a kérdéssel s az a nézet alakult ki, hogy tgyeiort eiég 3—-*,(]>;<, lakás ietesítese s ha azok felépítése után a helyzet szükségessé teszi az építkezések folytatását, az akkori viszonyokhoz alkalmazkodva határoznak az újabb építkezésekről. Az ajánlattevő bankok és vállalkozók közül a lakás­ügyi bizottság s a tanács a Kereskedelmi Bank szá­mára 1,000, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1.000, az Építőmesterek Szövetségének 600, a Belvárosi Takarékpénztárnak 300. az Angol-Magyar Banknak 500, összesen 3,400 lakás megépítésére akart meg­bízást adni. Ezenfelül a főváros saját költségén 1,000 lakás építéséi határozta el. 1927. őszéig tehát 4,400 kis- és középlakás létesítése van biztosítva. A bizottságok, számolva a főváros anyagi teherbíró­képességével, kimondották, hogy az egész építkezés nem haladhatja túl a 200 millió aranykorona költséget. A bankok ajánlata szerint az építkezés köbmétere 342,000 koronában van előirányozva. Az egyszobás iakások évi bére 508, a kétszobás lakások évi bére 728 pengőben van megállapítva. A megejtett számí­tások szerint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által építendő 1,000 lakás 70,623,000,000-ba, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1,000 lakása ugyanannyiba, az építőmesterek által építendő 600 lakás 42,373,000,000-ba, a Belvárosi Takarék 300 lakása 23 milliárdba és az Angol-Magyar Bank 500 elsőrendű kivitelű lakása 85 milliárdba fog kerülni. Ezekhez a költségekhez járul még a közmüvek bevezetése. ami ezer lakásonkint 21 milliárdba kerül s ezt a ter­het. a főváros köteles fedezni. E számítások szerint tehát kerek 300 milliárdba kerülne 3,400 lakás építése s külön 100 milliárdba a főváros 1,000 városi kis­lakása. Az elmúlt héten kulmináltak a lakásépítési akció okozta izgalmak s ez izgalmak közepette óráról- órára változott az akció kimenetelének sorsa. A hét elején még úgy állott a helyzet, hogy a lakásépítési ügy teljesen lekerül a napirendről, mert közben a Magyar Általános Hitelbank 6%-os kamatozással egy millió fontos lakásépítési kölcsönt ajánlott fel a fő­városnak. A kormány is beavatkozott a kérdésbe és a pénzügyminiszter napokon üt tárgyalt a főpolgár­mesterrel s a főváros képviselőivel, akiket arra akart rábírni, hogy ne fogadják el a nagy bankok építési ajánlatait, hanem vegyék igénybe a Hitelbank által felkínált kölcsönt s annak felhasználásával a főváros házikezelésben bonyolítsa le az építési akciót. E tár­gyalások miatt a közgyűlést is többször el kellett halasztani és úgy látszott, hogy a lakásépítési ügy legalább is egyelőre tényleg lekerül a napirendről. A közgyűlési pártok azonban elzárkóztak a kor­mány kívánságának teljesítése elöl és követelték a bankajánlatok elfogadását, ami egy­hangúlag biztosítva is látszott. Különösen a demo­kratapárt kelt ki élesen a kormány közbelépése ellen s azt hangoztatta, hogy rendkívüli közgyűlést hivat egybe, ha a legközelebbi ülésről leveszik a lakásépí­tés ügyét és a rendkívüli közgyűlésen a többi pár­tokkal egyhangúlag, megszavazzák a bankajánlato­kat. Az egyöntetű fellépés láttára a kormány sem gördített már akadályt az elé, hogy a közgyűlés foglalkozzék a lakásépítés ügyével s így csütörtökön mégis napirendre került a nagyjelentőségű kérdés. Mindenki azt hitte, hogy a tárgy a legsimábban, néhány rövid hozzászólás után keresztül megy, hiszen úgy volt. hogy az egész közgyűlés egy­hangúan pártolja az előterjesztést. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a közgyűlés napján nyil­vánosságra került, hogy a demokraták és a szocia­listák hirtelen meggondolták magúkat s miközben előző nap még rendkívüli közgyűlés összehívásával is meg akarták szavazni a bankok ajánlatait, egy­szerre kijelentették, hogy nem tartják elfogadható­nak a banképítkezést. Ez persze óriási konsternációt keltett s előrelátható volt, hogy az egész lakásépít­kezés felborul a demokraták és a szocialisták várat­lan frontváltoztatása következtében. A délutáni közgyűlésen azután ismét változott a helyzet. Az ülés szünetjében a főpolgármester több mint egy óráig tartó értekezletet tartott a pártok ve­zéreivel, rthol igyekezett egyöntetű elhatározásra bírni a pártokat a lakáskérdésben. A szocialisták erre meg is változtatták elhatározásukat s úgy dön­töttek. hogy megszavazzák a bankajánlatokat, de hosszabb deklarációban kifejtik, hogy a bankok épít­kezéseit nem tartják célszerűnek s csupán azért áll­nak mégis e megoldás mellé, mert a lakásínségen s a munkanélküliségen máskép se­gíteni nem lehet. A demokraták ellenben két pártra szakadtak s egyik részük továbbra is a banképítkezés ellen foglalt állást, míg a nagyobb csoport, Bródy Ernővel az élén, az építkezés bármiként való megindítását követelte. Ilyen előzmények után kezdte meg este V210 óra­kor a közgyűlés plénuma a lakásépítkezés tárgyalá­sát, Liber Endre tanácsnok nagyszerű és a legkisebb részletekre is kiterjedő előadására megindult a vita. 25 szónok iratkozott tel a vitához, holott a pártok előzetesen abban állapodtak meg, hogy csak öten szólnak hozzá a tárgyhoz. Müller Antal volt az első szónok, majd Repold Károly és Takács István beszéltek. A demokraták első szónoka Bedő Mór volt. aki hosszú és tartalmas beszédben fejtette ki a banképítkezést ellenző demokrata cso­port állíáspoimtját. Támadta a tanácsot és felelőssé tette a főváros vezetőségét az építkezés elodázásá­ért. Végül határozati javaslatot nyújtott be. melyben azt javasolta, hogy a főváros saját maga építsen és a szükséges töke előteremtésére hirdessen rövid lejáratú verseny- tárgyalást s kora tavasszal kezdje meg az építkezést. Ekkor már 1 órára járt az idő s erre való tekin­tettel az elnöklő polgármester a közgyűlést bere­kesztette s január 5-ikére tűzte ki a vita folytatását. Említésre méltó, hogy a közgyűlés berekesztésekor Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJQR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy­VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyégyintézet, nap­Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom