Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-05 / 1. szám
"7 }yQy XXII. évfolyam. 1927. január 5. 1. szám. 121953 ◄ FűggcicnBudapesi (/'■•A Várospolitikai és közgazdasági lap. 'Oő Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre............... 10 pengő = 125.000 korona. Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona._______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő : L1PPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József >1-5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A lakásépítés körül viharfelhők gyülekeztek, sőt ki _ is tört ití-ott egy-egy villám a gomolygó felhőkből, de az a vihar, amely ebből az alkalomból tört ki, nem rémít belliinket, mert tisztító, iiclvös vihar ez. Nem rombolásról, nem gyűlölködésről van itt szó, hanem alkotásról, és minél hevesebb a zaj, amely ilyenkor támad, minél élesebben csapnak össze a fegyverek, annál bizonyosabb, hogy csak haszon háramlik a pártok versenyéből, hogy üdvös hatása lesz a küzdelemnek a fővárosra. Az ellentétek, amelyek az elmúlt közgyűlésen kirobbantak, csupán pillanatnyiak és részletellentétesek. A főkérdésben, abban, hogy építeni kell, egyetértett a közgyűlésnek minden egyes tagja és a törvényhatóság minden faktora és még abban sem volt külömség, hogy ez az építkezés sürgős, legsürgősebb és pillanatig sem tűr halasztást. Elismerünk minden jogos, aggodalmat, mert hiszen a főváros elsőrendű érdekei vezetik aZ aggodalmaskodókat. És elismerünk minden sürgetést, minden sietséget is, mert a sürgősség is fontos, a lakásínséget pillanatig sem szabad tűrni, ha van módja az építkezésnek. A mód megvan rá: tessék építeni. A vihar éppen abból indult ki, hogy váratlanul, minden számítás ellenére, egyszerre több mód is kínálkozik. Évek hosszú során át ölhetett kezekkel ült a főváros, nem tett semmit sem, holot lehetett volna tenni. Tudjuk, hogy a helyzet nem volt annyira kedvező, mint amilyen ma, oe a .lakásínség ezzel szemben még szörnyűbb voit és így kellett volna, akármilyen áldozatba került volna is, tennie valamit a fővárosnak a szörnyű állapotok ellen. Woiíféknak azonban akkoriban a legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy építkezzenek, és mivel nem volt ellenzék, amely korlátozhatta volna őket a rombolás munkájában, romboltak is és ma alig-alig tudjuk reparálni azt a jóvátehetetlen pusztítást, amelyet az ő diktatúrájuk okozott a városházán. Most aztán egyszerre borzasztó sürgős lett nekik is az, amit idáig a leghaszontalanabb dolognak tartottak, most ők a leghevesebbek az építkezésben, mert azt hiszik, hogy ezzel elfeledtetik bűnös múltjukat, amely sötét betűkkel van felírva Budapest történetének legszomorúbb lapjaira. De mindegy. Most arról van szó, hogy építsünk és mi építünk. Az 1927-es esztendő, amely most köszöntött ránk, munkában találja a fővárost, alkotó munkában és hisszük, hogy ez a munka most már nem fog többé megállni, hisszük, hogy az új esztendővel új korszak kezdődik Budapest történetében. Az a vihar, amely az alkotó munka körül tört ki, jó ómen, a harc, amelyből alkotás lesz, jó harc. Az új esztendőre. amely Budapest megújhodásának kezdetét jelenti, sok ilyen vihart kívánunk a főváros népének, amely megérdemli, hogy végre a kö- rül folyjék a harc, ki tud szebbet, jobbat, olcsóbbat adni Budapestnek, ki tud többet használni, jobban szeretni. Egy bizonyos most már: ebben az évben mpßkezdödik a nagy juunka. 1927 nagyban különbözik azoktól az esztendőktől, amelyek idáig oly szomorúvá tették a főváros kalendáriumát. Ez az új esztendő már nemcsak a reménykedés éve, ez már a tetteké, a beváltásé, mert — a közgyűlésen vihar van a körül, ki építsen hamarébb. Dj szín, a reménység zöldje és az alkotó írííki1 ,)’ros - heve költözik be Budapestre 19-/-tel. Az öngyilkosságok reménytelen esztendeje után most a bizakodás lett az úr a szíveken és 1927-ben kimegy divatból a Ferenc József-híd Turul madara, a reményevesztett, kétségbeesésbe hajszolt pesti polgár bús szimbóluma. Elindul az új esztendő, a városházán vihart talál, de ha kimegy az utcára, a kalapács, csákány és fejsze vidám csattogása néMMÜM rnítja el ezt a vihart, amelyből egy szebb, boldogabb Budapest sarjadzik ki. Ez a vihar megváltja azt a sok szenvedést, amelyet régebbi, csúnyább viharok zúdítottak a városházáról a főváros népére. Megkezdődik az építkezés Budapesten A közgyűlés elfogadja a bankok ajánlatát. — Őszre több ezer lakás készül el. — A mai közgyűlés Programm ja. Régen nem váltott ki városi ügy akkora érdeklődést. mint amilyen a bankok lakásépítési akciója iránt fővárosszerte megnyilatkozik. Ez az érdeklődés teljesen érthető és indokolt, hiszen több mint egy évtizedes tétlenség után ez az első megmozdulás az építkezés terén és az első reménység arra, hogy a Budapesten uralkodó lakásnyomorúság egyszer mégis csak megszűnik. November közepe óta folynak az izgalmas tárgyalások, de különféle érdekek mindig eltolták, halogatták a döntést. December 15-én járt le az a terminus, amelyet a tanács az építési ajánlatok benyújtására kitűzött s mint a Független Budapest annak idején közölte, e határidőig 16 különböző, de nagyjában egyforma feltételű ajánlat érkezett be a fővároshoz, melyekben mintegy 22.750 lakás építését vállalták magukra az ajánlattevők. A nagy versenyben a lakásépítési albizotság kezdte meg az első rostálást s előbb négy, később öt bankot, illetve vállalkozó csoportot talált alkalmasnak az építkezési megbízatásra. Foglalkozott azután a többi bizottság s a tanács is a kérdéssel s az a nézet alakult ki, hogy tgyeiort eiég 3—-*,(]>;<, lakás ietesítese s ha azok felépítése után a helyzet szükségessé teszi az építkezések folytatását, az akkori viszonyokhoz alkalmazkodva határoznak az újabb építkezésekről. Az ajánlattevő bankok és vállalkozók közül a lakásügyi bizottság s a tanács a Kereskedelmi Bank számára 1,000, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1.000, az Építőmesterek Szövetségének 600, a Belvárosi Takarékpénztárnak 300. az Angol-Magyar Banknak 500, összesen 3,400 lakás megépítésére akart megbízást adni. Ezenfelül a főváros saját költségén 1,000 lakás építéséi határozta el. 1927. őszéig tehát 4,400 kis- és középlakás létesítése van biztosítva. A bizottságok, számolva a főváros anyagi teherbíróképességével, kimondották, hogy az egész építkezés nem haladhatja túl a 200 millió aranykorona költséget. A bankok ajánlata szerint az építkezés köbmétere 342,000 koronában van előirányozva. Az egyszobás iakások évi bére 508, a kétszobás lakások évi bére 728 pengőben van megállapítva. A megejtett számítások szerint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által építendő 1,000 lakás 70,623,000,000-ba, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1,000 lakása ugyanannyiba, az építőmesterek által építendő 600 lakás 42,373,000,000-ba, a Belvárosi Takarék 300 lakása 23 milliárdba és az Angol-Magyar Bank 500 elsőrendű kivitelű lakása 85 milliárdba fog kerülni. Ezekhez a költségekhez járul még a közmüvek bevezetése. ami ezer lakásonkint 21 milliárdba kerül s ezt a terhet. a főváros köteles fedezni. E számítások szerint tehát kerek 300 milliárdba kerülne 3,400 lakás építése s külön 100 milliárdba a főváros 1,000 városi kislakása. Az elmúlt héten kulmináltak a lakásépítési akció okozta izgalmak s ez izgalmak közepette óráról- órára változott az akció kimenetelének sorsa. A hét elején még úgy állott a helyzet, hogy a lakásépítési ügy teljesen lekerül a napirendről, mert közben a Magyar Általános Hitelbank 6%-os kamatozással egy millió fontos lakásépítési kölcsönt ajánlott fel a fővárosnak. A kormány is beavatkozott a kérdésbe és a pénzügyminiszter napokon üt tárgyalt a főpolgármesterrel s a főváros képviselőivel, akiket arra akart rábírni, hogy ne fogadják el a nagy bankok építési ajánlatait, hanem vegyék igénybe a Hitelbank által felkínált kölcsönt s annak felhasználásával a főváros házikezelésben bonyolítsa le az építési akciót. E tárgyalások miatt a közgyűlést is többször el kellett halasztani és úgy látszott, hogy a lakásépítési ügy legalább is egyelőre tényleg lekerül a napirendről. A közgyűlési pártok azonban elzárkóztak a kormány kívánságának teljesítése elöl és követelték a bankajánlatok elfogadását, ami egyhangúlag biztosítva is látszott. Különösen a demokratapárt kelt ki élesen a kormány közbelépése ellen s azt hangoztatta, hogy rendkívüli közgyűlést hivat egybe, ha a legközelebbi ülésről leveszik a lakásépítés ügyét és a rendkívüli közgyűlésen a többi pártokkal egyhangúlag, megszavazzák a bankajánlatokat. Az egyöntetű fellépés láttára a kormány sem gördített már akadályt az elé, hogy a közgyűlés foglalkozzék a lakásépítés ügyével s így csütörtökön mégis napirendre került a nagyjelentőségű kérdés. Mindenki azt hitte, hogy a tárgy a legsimábban, néhány rövid hozzászólás után keresztül megy, hiszen úgy volt. hogy az egész közgyűlés egyhangúan pártolja az előterjesztést. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a közgyűlés napján nyilvánosságra került, hogy a demokraták és a szocialisták hirtelen meggondolták magúkat s miközben előző nap még rendkívüli közgyűlés összehívásával is meg akarták szavazni a bankok ajánlatait, egyszerre kijelentették, hogy nem tartják elfogadhatónak a banképítkezést. Ez persze óriási konsternációt keltett s előrelátható volt, hogy az egész lakásépítkezés felborul a demokraták és a szocialisták váratlan frontváltoztatása következtében. A délutáni közgyűlésen azután ismét változott a helyzet. Az ülés szünetjében a főpolgármester több mint egy óráig tartó értekezletet tartott a pártok vezéreivel, rthol igyekezett egyöntetű elhatározásra bírni a pártokat a lakáskérdésben. A szocialisták erre meg is változtatták elhatározásukat s úgy döntöttek. hogy megszavazzák a bankajánlatokat, de hosszabb deklarációban kifejtik, hogy a bankok építkezéseit nem tartják célszerűnek s csupán azért állnak mégis e megoldás mellé, mert a lakásínségen s a munkanélküliségen máskép segíteni nem lehet. A demokraták ellenben két pártra szakadtak s egyik részük továbbra is a banképítkezés ellen foglalt állást, míg a nagyobb csoport, Bródy Ernővel az élén, az építkezés bármiként való megindítását követelte. Ilyen előzmények után kezdte meg este V210 órakor a közgyűlés plénuma a lakásépítkezés tárgyalását, Liber Endre tanácsnok nagyszerű és a legkisebb részletekre is kiterjedő előadására megindult a vita. 25 szónok iratkozott tel a vitához, holott a pártok előzetesen abban állapodtak meg, hogy csak öten szólnak hozzá a tárgyhoz. Müller Antal volt az első szónok, majd Repold Károly és Takács István beszéltek. A demokraták első szónoka Bedő Mór volt. aki hosszú és tartalmas beszédben fejtette ki a banképítkezést ellenző demokrata csoport állíáspoimtját. Támadta a tanácsot és felelőssé tette a főváros vezetőségét az építkezés elodázásáért. Végül határozati javaslatot nyújtott be. melyben azt javasolta, hogy a főváros saját maga építsen és a szükséges töke előteremtésére hirdessen rövid lejáratú verseny- tárgyalást s kora tavasszal kezdje meg az építkezést. Ekkor már 1 órára járt az idő s erre való tekintettel az elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette s január 5-ikére tűzte ki a vita folytatását. Említésre méltó, hogy a közgyűlés berekesztésekor Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJQR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyVAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyégyintézet, napMagánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. és légfürdők.
