Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-24 / 12. szám

Függeilen Budapest 5 1926. március 2.4. — Vita a hajózási partbérek miatt a és a főváros közt. A főváros az autonómiába ütközőnek tartja a kormánynak ez ügyben hozott döntését­A dunai rakodó partbérek megállapítása miatt a múlt év óta folyik harc a hajóstársaságok és a fő­varos között. A tanács már 1925-ben rendkívül ma­gas összegben állapította meg a partbérletek díjait, amit a társaságok a belügyminiszterhez megfelleb­beztek. A belügyminiszter a héten leiratot intézett a fővároshoz, amelyben azt közli, hogy az 1925. évre megállapított partbéreket nem hagyja jóvá és új határozat hozatalára utasítja a fővárost. Azt mondja a belügyminiszter leirata, hogy a tanács a partbérek megállapításánál csak a főváros jövedelmeinek fokozására volt tekintettel. de figyelmem kívül hagyta a vállalatok teherbírását. Hivatkozik arra, hogy az új partbérek részben az aranyparitást is túlhaladják, ezze' szemben Buda­pest hajózási áruforgalma a háború előtti évi 24 millió métermázsáról 8 millió métermá­zsára csökkent. Ilyen formán tehát a békebeli hajózási áruforgalom minden métermázsáját a háború előtti teher három­szorosa sújtja. Amikor a kormány az ország köz­gazdaságának emelése érdekében egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a dunai forgalom Buda­pesten találja meg gócpontját, s ezért nagy áldoza­tokat hoz egy új kikötőnek Budapesten való létesí­tésére, akkor ezzel szemben teljesen ellentétes a főváros határozata, amely a lecsökkent hajóforgalom nagyobb megter­helését idézi elő. Nem vette figyelembe a főváros azt a különleges szempontot, ameHy a dunai forga­lomnak tőlünk való elhódítására más államoktól ki­fejtett törekvések ellensúlyozását követeli. Egész külön megítélés alá esnek a belügyminiszter szerint azok a partbérek, amelyeket a főváros a M. F. T. R. által fenntartott helyi járatok céljaira szükséges rakodópartok után állapított meg. Ez a helyi hajózás úgyszólván kizárólag a főváros érde­keit szolgálja és e szempontból nemcsak az emelés indokolatlan, hanem a partbérek követelhetősége is kétséges. Hivatkozik a belügyminiszter arra, hogy a M. F. T. R. még ma is valorizátlanul kapja a heJiyi szolgálat után a 200,000 koronás államsegélyt, s ha a most fel­merült vitát a segélykérdésben nem lehet rendezni, bekövetkezhetik az. hogy a társaság kénytelen lesz megszüntetni a helyi járatokat. Ez okoknál fogva a belügyminiszter helyt ad a vállalatok fellebbezésének és új bérmegállapításokra utasítja a fővárost. Erre a leiratra a tanács sürgős feliratban válaszolt, amelyben tiltakozik a belügyminiszter leiratában fog­laltak ellen, s kijelenti, hogy a főváros vagyonának miként történő hasznosítása az autonómia hatáskörébe tartozik. Hivatkozik arra, hqgy a törvény nem jogosítja fel a felügyeleti jogkört gyakorló kormányhatóságát arra, hogy a főváros autonóm hatóságait bármilyen ér­dekből is a fővárosra hátrányos intézkedésre uta­sítsa. Ennél fogva kéri a főváros, hogy a belügy­miniszter vegye revízió alá álláspontját, s hagyja jóvá a múlt évi partbérekre vonatkozó határozatot. Jövedelmezőbb lesz a főváros ásványvízüzeme, táe ez nem tetszik a fűszereseknek. A magánvállalkozók megegyeztek a fővárossal az ásványvizek árára vonatkozólag, Közismert tény, hogy az ásványvízüzem a főváros egyik legjövedelmezőbb vállalata és ez nagyon fáj a magánkézben levő, ásványvizet termelő és ásvány­vízzel kereskedő vállalatoknak, amelyek évek óta mindent elkövetnek, hogy a fővárosi konkurrens vál­lalkozást, vásárlás vagy bérlet alakjában, maguk­hoz ragadják, vagy ha ez nem sikerül — mint ahogy eddig nem sikerült — tönkretegyék. A magánkézben levő ásványvíz-vállalatok már akkortájban nagy harcot indítottak a főváros ellen, amikor még csak terv volt a városi gyógyvízüzem létesítése. Í9l8. elején akarta megkezdeni a főváros a Harmatvíz vállalat üzemét, de épp a konkurrens vállalatok áskálódásai következtében csak 1918. ok­tóberében kezdhette meg működését ez a városi vál­lalat. A magánvállalatok azóta állandóan növekedő erővel folytatták meg-megújuló harcukat a vesze­delmes városi konkurrens ellen és amint azt fentebb említettük, ez a harc részben arra irányult, hogy az üzemet kicsikarják a főváros kezéből, e kísérletek sikertelensége után pedig arra, hogy az üzemet ver­senyképtelenné tegyék, megfojtsák. Előbb a fővárosi üzem igazgatóját csalták ell a magánvállalatok, később az ügynökök hadát csábí­tották el a fővárosi üzemtől. Ááajd amikor ezek a trükkök sem vezettek sikerre, az árak állandó leszorításával próbálták lehetet­lenné tenni a városi üzemet. A főváros bírta a harcot, mert a Hungária forrás irigyen szolgáltatta a vizet, sőt az általa termelt világhírű gyógyvizet még olcsóbban adta, aminek az lett a következménye, hogy a maguk vermébe esett magánvállalatok egymás után mentek tönkre és cse­réltek gazdát, ami végül is arra a belátásra indította őket. hogy lehetetlen a főváros üzemét tönkre tenni, de ők könnyen tönkre mehetnek. Ezért jobbnak Lát­ták. ha megszüntetik a céltalan harcot és békét köt­nek a főváros üzemével. A budapesti ásványvízter- melö magánvállalatok megbízottai a napokban fel­keresték a városháza illetékes tényezőjét, ahol be­jelentették, hogy békét akarnak kötni a konkurrens fővárossal, s a sok káros és céltalan harc után végre tisztességes polgári jövedelemhez akarják juttatni vállalataikat. Ezért azt az ajánlatot tették a fővárosnak, hogy a verseny folytán úgyszólván minden haszon nélkül áruba bocsájtott ásványvíz árát úgy állapítsák meg, hogy a vállalkozások rentabilitása biztosítható legyen. Kijelentették azt is, hogy a városi üzemre bízzák a víz árának mindenkori megállapítását, s ugyan­ennyiért hajlandók ők is ásványvizeiket áruba bo­csátani. Ff?n FÍV! udvavi fényké­E f\LJ E E Y / pész MŰ INTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM ___________________________~ I A főváros erre számításokat eszközölt, amelynek során megállapították, hogy 3,400 korona az az ár, amely mellett egy másfél- literes üveg ásványvíz, rendes polgári haszon mellett árusítható. Eddig 3,000 koronáért került forgalomba egy üveg ásványvíz. A fővárosi ásványvízüzem és a magánvállalatok békekötését a közvélemény egyes rétegeiben, külö­nösen kereskedői körökben, félreértették, s úgy magyarázták, mintha a főváros kartellbe lépett volna a magánvállalatokkal. A fűszerkereskedők külö­nösen nagy felháborodással tárgyalták az esetet, mert most egyforma árat kell fizetniök az összes ásványvizekért, míg eddig a verseny folytán a vál­lalatok igyekeztek termékeiket olcsóbban elhelyezni. A füszerkereskedők ugyanis szintén abban a hitben vannak, hogy a főváros kartellba lépett a magán­vállalatokkal, s ezért egyesületük közgyűlésének összehívását követelik, amelyben a községi ásványvízüzem bojkottját akarják ki­mondatni, miután szerintük a főváros okozta az ásványvizek drágulását. Hoffmann Mihály törvényhatósági bi­zottsági tag, a Fűszerkereskedők Egyesületének el­nöke ebben az ügyben interpellációt is jegyzett be a szerdai közgyűlésre, amelyben felvilágosításokat kér az ásványvíz-kartellröl elterjedt hírekre vonat­kozóan és egyúttal tiltakozik hasonló tervnek még a gondolata ellen is. Nagyarányú intézetté fejlesztik a Községi Takarék-és Vásárpénztárt Bizottság vizsgálja felül az intézet eddigi működését. A Beszkár ügyeit vizsgáló bizottság rövidesen el­érkezik feladata befejezéséhez s erről szóló jelenté­sét a közlekedésügyi bizottság elé terjeszti. A köz­gyűlés már most intézkedett, hogy a többi városi nagyvállalat gazdálkodását is hasonló módon, külön e célra alakított bizottságok vizsgálják felül. így a közeli napokban kerül sor az egyik leghatalmasabb közintézmény, a Takarék- és Vásárpénztár R.-T. ügyvitelének megvizsgálására. A közvélemény ,sok híresztelést hallott erről a városi pénzintézetről s ezeknek megdöntése, vagy igazolása lesz a feladata a kiküldött albizottságnak. A Takarék- és Vásárpénztár, mely a fővárosi hitel- politika egyik legfontosabb pillére, e hírek szerint eltért tul'ajdonképeni hivatásától. Eredetileg csak mint az élelmiszerkereskedelem, jelesen pedig a húsipar finanszírozója szerepel és a vágóhidakon, meg az állatvásárokon különleges módszerek szerint lebonyolítandó forgalmi ügyletek pénzügyi ellátását biztosította. Az intézet azonban, amelynek az lett volna a hivatása, hogy a többi pénzintézetek kamat­láb-alakulására előnyös hatást gyakoroljon, az általa követelt magas kamatokkal, az idők folyamán, első­sorban járult■ hozzá az élelmiszerek drágulásához. Az intézet a konjunktúra idején nagy mértékben foglal­kozott tőzsdeügyletekkel is és bőven juttatott tantiémeket igazgatósága tagjai­nak, valamint a kurzus által az intézetbe beültetett egyéb uraknak. Hírek szerint a Takarék- és Vásár­pénztár, miközben a fővárosi kereskedelem és ipar hiteligényeinek kielégítésére alig juttatott említésrc- méltó összegeket, súlyos milliárdókat adott kölcsön vidéki nagybirtokosoknak. Hisszük, hogy e pletykák­nak nincs semmi alapjuk és a bizottság jelentése ked­vező lesz. A kiküldött albizottság most azon fáradozik, hogy a Takarék- és Vásárpénztár múltja kellőképen tisz­tázódjék, jövőbeli tevékenysége pedig belekapcso­lódjék gazdasági életünk demokratikus kialakulá­sába. Az a terv, hogy a vizsgálat lefolytatása után a Takarék- és Vásárpénztárt egy teljesen a főváros irányítása alatt álló városi pénzintézetté alakítják át. amely irányító hatást gyakorolna a kamatláb-alaku­lásra és főfeladata lenne a fővárosi kereskedő- és iparosvilág hiteligényeinek uzsorakamat nélkül való kielégítésére. Itt említjük meg, hogy értesülésünk szerint a Takarék- és Vásárpénztár rövidesen bevezeti a biztosítási üzletágat is és saját maga fogja végezni az összes városi épüle­tek, üzemek és intézmények tűzbiztosítását. Színház. Mozi. A Vígszínház e hetének legtöbb estéje természete­sen a legfrissebb újdonságnak. Az alvó férj-nek jut. Szenes Béla vígjátéka mellé sorakoznak a szezon legnagyobb sikerei, következő sorrendben: hétfőn: Majomszínház; kedden: Az alvó férj; szerdán: Az alvó férj; csütörtökön este: Majomszínház; csütörtö­kön délután: Nagytakarítás; pénteken: Az alvó férj; szombaton este: Az alvó férj; szombaton délután: Majomszínház; vasárnap este: Az alvó férj; vasár­nap délután: EzüstlakodXdom. Valamennyi előadásra már árusítják a jegyeket. A Fővárosi Operettszínház e hetét kizárólag az új színházi és varietéműsor tölti ki. Biller írén és Rátkai Márton vezetésével minden este föllép a nagyszerű operettegyüttes és föllépnek a világhírű artisták, akikről egész Budapest beszél. Vasárnap délután mérsékelt helyárak. HIRE Zilahi-Kiss Jenő és Schöberl Ferenc nyugdíjazása. A B-iistára került Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester és Schöberl Ferenc tanácsnok nyugdíjazási ügyét a szerdai közgyűlés elé terjeszti a tanács. Zilahi-Kissi Jenő nyugdíja 18 évi szolgálati idő után a lakás­pénzen kívül havi 7 millió, Schöberl Ferencé pedig 29 évi szolgálati idó után havi öt és fél millió koroná­ban van megállapítva. A tanács, mint ilyen alkalmak­kor szokásos, azt javasolja, hogy a közgyűlési a két főtisztviselőnek a hosszú fővárosi szolgálat alatt ki­fejtett buzgó, lelkiismeretes és önzetlen munkássá­gáért teljes elismerését és köszönetét nyilvánítsa. Pályázat útján szerzi be a főváros a különleges alkalmakkor szükséges iparművészeti tárgyakat. A főváros beszerzései között igen sok esetben előfordul olyan cikkek beszerzése is, melyek különös jelentő­ségüknél fogva alkalmasak arra, hogy iparművészeti alkotások legyenek, vagy művészek tervei szerint kerüljenek kivitelre. így reprezentatív jelegű, vagy a nagyközönség által látogatott helyiségek berende­zési tárgyai, a főváros által adományozott díjak, ki­tüntetések. városi képes falragaszok stb., melyek magukon kell, hogy viseljék a nemes ízlés bélyegét és amelyben a fővárosnak, mint a magyar műveltség középpontjának, mindenkor elől kell járnia. A tanács most elrendelte, hogy ezeket az iparművészeti tár­gyakat a főváros kizárólag hazai művészeknél sze­rezze be. A nagyobb anyagi és erkölcsi értékkel bíró tárgyak megválasztásánál nyilvános, vagy szűkebbkörű pályázatot kell kiírni, s a művészeti bizottság véleményét is meg kell hallgatni. Képes fal­ragaszok megválasztásához okvetlenül pályázat ki­írását írja elő a tanács. ZŐDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel. : J. 2-71. Műterem ; Mária Terézia-tér 8. Megoldották a Vigadó akusztikájának a kérdését. A Vigadó gondnoksága m'ár évek óta kísérleteket folytat, hogy a Vigadó nagytermében a visszhangot és az ezzel járó akusztikai zavarokat megszüntesse. Ezek a kísérletezések most végre teljes eredmény­nyel jártak, mert a terem oszlopnyílásaira felszerelt hangfogó szőnyegekkel az eddigi zavaró visszhangot sikerült teljesen megszüntetni. g/yy^y^\^VVVVV^VVVVVVV%^4^VV'V*VVV'/8AB/^^ÄvA,/',A,^^l^^',,^A^^VVV\vV\AAAA*VVVVV I MAGYAR OLAJ- és VEGYIPAR R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-úf 76. sz. Telefon 62—51. Budapest székesfőváros útjait specíal-olajaival sza­badalmazott eljárás szerint porfalanífja. I PETZ TESTVÉREK Váro*sház-utca 8. j Hercegprímási vasöntöde és gépgyár. Műszaki cikkek. 77- я l\/3 ЛD mozgóképszínház я V- -JL. 1 1 yr И mJLm С/ -iáuljL. Dohány-utca 42. Telefon; József 140-27. Fricsay 30 t-igú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten !

Next

/
Oldalképek
Tartalom