Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-17 / 11. szám
2 Függeilen Budapest 1926. március 17. Benedek János dr. | A főváros közéletének mély gyásza van: hosszas betegeskedés után örökre elköltözött a polgárság éléről a függetlenségi és demokratikus eszmék egyik legrégibb harcosa, Benedek János dr., nemzetgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag. 62 éves korában ragadta el a halál a közélet porondjáról, ahol harcos működésével olyan sókat tett polgártársai érdekében. Először 1901-ben választották meg függetlenségi programmal képviselővé Hajdúböszörményben s egész a forradalomig képviselte ezt a várost a parlamentben. Később a demokratapárthoz csatlakozott, majd újra visszatért a függetlenségi pártba. Rövid ideig visszavonult a politikától, de 1922-ben újra fellépett és a budai kerületben meg is választották nemzetgyűlési képviselőnek, demokrata programmal. A főváros törvényhatósági bizottságába is a demokratapárt listáján került be. Értékes irodalmi működésit is fejtett ki az Üstökös, a Vasárnapi Újság, az Egyetértés, valamint a Debrecen című lap hasábjain és több kötetben jelentek meg tárcái, valamint ifjúkori költeményei. Hétfőn délután tisztelőinek, barátainak és politikai pályatársainak mély részvétele mellett kísérték örök nyugalomra a főváros által adományozott díszsírhelyre. Parlamenti mandátumát Szilágyi Károly, közgyűlési tagságát pedig dr. Kleiner Artur — soron következő póttagok —■• foglalják el, de emléke kitörölhetetlenül fog élni, amíg a demokráciáért és a 48-as eszmékért küzdők tábora ki nem fogy; amíg a közéleti puritánság és a meggyőződés tisztessége ki nem hal Magyar- országon. Nagygyűlésen igyekeznek üzemellenes hangulatot kelteni az érdekképviseletek. Koncentrikus támadás a főváros üzemei ellen. A kereskedelem és az ipar egy része döntő támadásra indult a fővárosi üzemek ellen és mint már több ízben megírtuk, a kisipar és a kiskereskedelem érdekképviseletei tömeges gyűléseken foglalnak állást a nagy konkurrenciát támasztó községi üzemek megszüntetése érdekében. A hatalmas akció, amely régebben indult meg, azért választotta ezt az időpontot a döntő kirohanás végrehajtására, mert a közgyűlés már néhány napon belül foglalkozik az iizemreviziós bizottság jelentésével s határoznia kell az abban foglalt javaslatok, üzemleépítések, illetve teljes megszüntetések kérdésében. Ezt a határozatot igyekeznek az érdekképviseletek most a maguk szempontjából befolyásolni és a közgyűlés tagjai körében üzemellenes hangulatot teremteni. Legutóbb a Kereskedelmi és Iparkamarában folyt le egy nagyszabású értekezlet, amelyen a kereskedők, vásárcsarnoki árusok, fűszerkereskedők, a gyümölcs- és tüzelőszerkereskedők, a hentesek,. mészá- i rosok, tojáskereskedők, sütők és szabók képviseltették magukat Az értekezlet szónokai élesen bírálták a főváros üzempolitikáját, amellyel az adófizető polgároknak támaszt elviselhetetlen konkurrenciát. A szónokok hivatkoztak a miniszterelnök és a főpolgármester ígéreteire, akik már hónapokkal ezelőtt ígéretet tettek a háborúban létesült, de ma már felesleges üzemek megszüntetésére. Az érdekképviseletek elhatározták, hogy március 21-én. vasárnap délután 4 órakor a Vigadóban nagygyűlést tartanak és tüntetést rendeznek a községi üzempolitika ellen. Erről az elhatározásukról az érdekképviseletek átiratban értesítették a kormányt, a főváros tanácsát és a közgyűlési pártokat és egyúttal azok tagjait meghívták a vigadói nagygyűlésre. Eelkérték egyúttal a közgyűlési pártokat, hogy a nagygyűlésen tagjaik által ismertessék álláspontjukat az üzemi í kérdésben. Harcok a dunai propeller köröl. A MFTR. milliárdos deficitje. — Be akarta szüntetni a helyi hajójáratokat. — Kedvező eredménnyel kecsegtetnek az egyezkedési tárgyalások. Kora tavasszal minden évben megindul a budai- pesti helyi hajóforgalom, ebben az évben azonban, mint azt a napilapok megírták, bizonyos nehézségek mutatkoznak a személyforgalom terén. Azt beszélték, hogy be fogják szüntetni a helyi hajóforgalmat. minélfogva a Független Budapest tudósítója utána járt a hír valódiságának és meggyőződött arról, hogy valóban súlyos akadályok gördülnek a helyi hajójáratok üzembe helyezése elé, de mégis remény, van arra, hogy méltányos megegyezéssel sikerülni’ fog a nehézségeket elhárítani. Azok az akadályok, amelyek a propeller-járatok megindulása elé tornyosultak, a következőkben foglalhatók össze: A m. kir. Folyam- és Tengerhajózási részvénytársaság engedély-okiratában évtizedekkel ezelőtt ki volt mondva, hogy a hajóstársaság köteles a budapesti helyi hajójáratokat és az átkelési propeller-járatokat a hajózási idő tartama alatt fenntartani. Miután ennek a forgalomnak fenntartása üzleti nyereség helyett a társaságnak csak ráfizetést eredményezett, az állam kötelezte magát, hogy évi 200.000 koronával szubvencionálja a helyi és átkelési forgalom fenntartását. Ez az összeg annak idején ténylegesen fedezte a járatoknak a deficitjét, a háborút követő időkben azonban súlyos ráfizetésekkel járt a forgalom fenntartása a társaságra, mert az állam továbbra is csak az engedély-okiratban biztosított 200.000 koronát fizetett, a MFTR.-nak természetesen a folyton romló papírkoronában. A muillt évben is 200,000 aranykorona, illetve az ennek megfelelő 3,400 millió helyett, 200,000 papírkoronát kapott a MFTR. az államtól, ami magától értetődően nem fedezte a millilárdokra rugó deficitet. A MFTR. igazgatósága több alkalommal fordult felirattal a kereskedelmi minisztériumhoz és rámuilyen még nem volt! Egyetlen egy 10,000 koronás HADVISELTEK SORSJEGGYEL nyerhető: egy métermázsa arany-, ezüst- és briliáns-ékszer. Azonkívüi még 35 főnyeremény és 5,150 nyeremény Szenzációs nyerési esélyek ! Húzás feltétlenül április 10-én. tatva a visszás helyzetre/kérte a kormányt, valorizálja a helyi hajójáratok fenntartásáért járó szubvenciót, mert a társaság képtelen azt a maga erejéből továbbra is üzemben tartani. Az állam mindannyiszor visszautasította a társasiág kérelmét, minek' folytán a hajóstársaság elhatározta, hogy ebben az évben nem indítja meg a helyi hajójáratokat. az átkelési forgalmat pedig megszünteti, miután a vállalat egyéb üzletágai nem jövedelmeznek annyit, hogy azokból a helyi közlekedés óriási deficitjét viselni lehetne. Erről az elhatározásról az igazgatóság értesítette az illetékes hatóságokat, ahol a bejelentés nagy megdöbbenést keltett, mert mindenütt tisztában voltak azokkal a súlyos következményekkel, amelyekkel e határozat végrehajtása járna. Épp ezért sürgős tárgyalások indultak meg a kormány szervei és a MFTR. igazgatósága között az ügy békés elintézésére s ezek a folyamatban levő tárgyalások azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy nem kerül sor a helyi hajóközlekedés megszüntetésére. A Független Budapest tudósítója érdeklődött az összes érdekelteknél, így a vasúti és hajózási főfelügyelőségnél, a fővárosnál, dr. Domony Móric min. tanácsos, a MFTR. vezérigazgatójánál és Kallós Istvánnál, a Margitsziget r.-t. igazgatójánál, — akit szintén közelről érdekel a helyi hajók kérdése •— az ügy mai állása felől s minden oldalról azt az egybehangzó megnyugtató választ kapta, hogy pár napon belül remény van a teljes megegyezésre. Információink szerint ugyanis a vasúti és hajózási főfelügyelőség javaslatára a kormány nem zárkózik el a MFTR. szubvenciójának méltányos valorizációja elöl. de egyúttal azt kívánja, hogy a szubvenció egy részét a főváros vállalja magára. A tanács természetszerűen tiltakozik a főváros eme tervezett megterhelése ellen, de legvégső esetben mégis hajlandó lenne némi áldozatra. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint a főváros a helyi hajóközlekedés fenntartása fejében hajlandó lenne a MFTR.-nck elengedni az általa használt partrészek béreit. amelyek évente 845 millió koronát tesznek ki. Ezzel a megoldással a hajóstársaság is meg lenne elégedve, csak az a kérdés, vájjon hozzájárul-e a közgyűlés is ehhez.a nagy ajándékhoz. E pillanatban az a helyzet, hogy sikerül a helyi hajózás kérdését méltányos alapon rendezni s ez esetben április 1-én, a szokáshoz híven, újra megindulnak a Dunán a karcsú helyi hajók. A Műcsarnokot át kell adni a komoly művészetnek. Kié legyen a Műcsarnok? — A Képzőművészek Egyesülete több politikát termel, mint művészetet. A városligeti Műcsarnok körül éles harc folyik egyik oldalon a főváros, a másik oldalon a különböző művészi testületek részéről. Az eset megvilágítására ismerni kel! az előzményeket, amelyek évekre nyúlnak vissza. Mint ismeretes, annak idején, amikor az állam a Műcsarnokot a saját költségén felépíttette, a főváros bocsátott rendelkezésére ingyen - területet a Városligetben. A szerződésben a terület használat joga 1924. októberéig volt biztosítva az állam részére, s kimondotta a szerződés, hogy amennyiben a Műcsarnokról az állam máskép nem intézkedik, azt tartozik vagy lebontani, vagy pedig az épület átmegy a főváros tulajdonába. Miután az állam sem a területhasználati szerződés meghosszabbítására, sem más irányban 1924. októberéig nem intézkedett, a Műcsarnok a főváros tulajdonává vált. Az értékes művészi objektum hasznosítása és gondozása ilyenformán a főváros gondja lett és lépések is történtek a Műcsarnok bérbeadására. A tanács legjobban szeretné az intézményt a Képző- művészeti Társulat rendelkezésére bocsátani, amely eddig is bérelte az államtól a Műcsarnok épületét. Ennek a tervnek azonban igen erős és heves ellenzéke van, mert a Képzőművészeti Társulat közelmúlt működése sok kifogásra adott okot művészi körökben. A társulat ugyanis a bérletbe társul vette a Képzőművészek Egyesületét, amely időközben bomlásnak indult s tagjainak legértékesebb csoportját!, többek között a Szinyei-Merse Társaság, a Benczúr Társaság és a Céhbeliek tagjait elvesztette. Rajtuk kívül egy egész sereg kiváló, nagynevű művész is kivált a Képzőművészet Egyesületéből és a személyi és politikai torzsalkodások miatt éveken keresztül távoltartották magukat a Műcsarnoktól. A főváros a Műcsarnok bérletét ezek ellenére ismét a Képzőművészeti Társulatnak akarja átengedni. A városi pártok nagyrésze élesen állást foglal ez ellen és azt hangoztatja, hogy ezt a művészi intézményt nem egy testületnek, hanem az egész' egyetemes magyar művészet rendelkezésére kell bocsátani. A Képzőművészeti Társulatban és a Képzőművészek Egyesületében pedig nem látják egyesítve a magyar művészet összességét. A pártok azon az állásponton vannak, hogy mindaddig, amíg az összes magyar művészi testületek és egyesületek e kérdésben megegyezésre nem jutnak, a főváros ne adja bérbe a Műcsarnokot s csak akkor határozzon ebben a nemzeti jelentőségű kérdésben, ha a magyar művészetben ismét helyreáll a béke. Rekedtség és köhögés ellen szopogasson Minden gyógyszertárban, drogériában, cukorkásnál és csemegésnél kapható ! Eichbaum Mór sirkőgyáros ltii(lnl>c«t, V„ I*o7S«n.yl-út 1—3. Telefon 46—74. Cyklops-, kőfaragó-, márvány-, műkő-, szobrász- stb. munkálatok. Művészi ínvitelű sírkövek.
