Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-19 / 20-21. szám

1926. május 19. Független Budapest 5 Június elsején megindul a margitszigeti hajó. Készül a megegyezés a MFTR-rel. — Körforgalom a helyihaiózásban. A Boráros-tér—Óbuda közti helyi-hajójáratok még a mai napig sem kezdték meg ez évi üzemüket, pedig már május máspdik felében vagyunk. A járatok szü­netelésének okára előbbi cikkeinkben már rámutat­tunk és megírtuk, hok'.v eredménytelenül végződtek legutóbb azok a tárgyalások, ameiyek a szubvencio­nálás kérdésében a főváros és a hajóstársaság között föIVtak. A főváros ugyanis kijelentette, hogy a helyi- hajójáratok szubvencionálása egyedül az állam fel­adata. amelyet erre szerződés is kötelez s ezért nem hajlandó semmiféle eszközzel, sém anyagilag, sem más módon a helyi-hajóközlekedést támogatni.'Ez a nyilatkozat azt a látszatot keltette, mintha a margit­szigeti hajóforgalom megindulására ebben az évben már nem is kerülne sor, tekintve, hogy a AIFTR. ki­jelentette. hogy szubvenció nélkül nem hajlandó a helyi-hajójáratokat üzembe helyezni. A legválságosabb percekben az állam részéröl történt lépés a bonyolult kérdés kielégítő megoldá­sára. Az állam képviselői azt proponálták, hogy a helyi-hajójáratok szubvencionálását három érdekelt fél vállalja magára és pedig az állam, a főváros és a Margitsziget, amelynek szintén elsőrendű érdeke a járatok forgalomba állítása. Miután az ajánlat mél­tányosságához kétség nem fér, s mivel időközben mind a három fél belátta, hogy lényegtelen anyagi áldozatok miatt nem lehet a közérdeket megsérteni, új tárgyalások kezdődtek a MFTR. igazgatóságával, amelyek előrehaladott állapotban vannak. Nincs kizárva, hogy .június 1-én a helyihajók for­galma megindul, annál is inkább, mert a főváros törvényhatósági bi­zottságának tagjai egyhangúan elítélik a főváros ré­széről eddig tapasztalt rossz indulatú huzavonát és követelik, hogy gondoskodjék a tanács a hajók üzembe helyezéséről. A helyihajók megindulásával egyidejűleg új rend lép életbe a járatoknál, amely a közönség kényelmét és előnyét szolgálja. Eddig tudvalévőén sok panaszra adott okot. hogy a hajók ide-oda vándoroltak a Dunán, minden két percben kikötöttek az egyik, vagy másik . parton, ami részben kényelmetlen volt. rész­ben jelentősen meghosszabbítottta az út időtartamát. Ezentúl a hajók körforgalmat fognak lebonyolítani oly módon, hogy az egyik hajó a budai oldal men­tén halad a Margitszigetig és Óbudáig és a pesti ol­dalon tér vissza a Boráros-térre. A másik hajó vi­szont a pesti oldalon halad felfelé és a sziget meg­kerülésével a budai oldalon tér vissza. A hajók min­dig csak azoknál a kikötőknél állanak meg, amely­nek partja mentén haladnak. A Boráros-tér—Óbuda közötti hajóút az új rendszer életbelépésével fele annyi idő alatt tehető majd meg, mint eddig. Megkönnyítették az átszállást a villamoson Budapesten lesz a világ legkomplikáltabb villamos- jegye. — Lesz-e átszállójegy a villamosról a föld­alattira és az autóbuszra. A közönség köréből érkező sok-sok panaszt, úgy látszik, végre meghallgatták a Beszkár vezetői. Erre enged legalább is következtetni a villamos vasút igazgatóságának legújabb tervezete, melyben egy sokat sérelmezett kérdés orvoslására tesz előterjesz­tést. A sok sérelem között a szakaszhatárok lehetet­len megállapításán kívül, egyik legsúlyosabb sérelem az átszállások megkötöttsége volt, az a sok feltétel, melyhez az átszállójegyek használatát kötötték. Nemcsak az volt megállapítva eddig az átszálló­jegyek használatával kapcsolatban, hogy milyen időn belül hányszor szabad átszállni, de az is, hogy hol lehet átszállni a jeggyel egyik vonalról a másikia. Egy útvonalon az utazást meg sem lehetett szakí­tani. mert ha valakinek egy-két perces dolga akadt s leszállt a villamosról, ugyanazon az útvonalon másik kocsin nem használhatta az átszállójegyét, mert az csak azon a kocsin volt érvényes, amelyen 1 -eredetileg váltották. Sok panaszra adott okot az az j anomália is, hogy a közönség sokszor hosszabb ke­rülő utat volt kénytelen megtenni egy vagy két át­szállás miatt, míg ugyanazt a célpontot háromszori átszállással, könnyebben s gyorsabban elérhette volna. Ezt azonban a mai kétszeri átszállási lehetőség mel­lett csak azok engedhették meg maguknak, akiknek módjuk volt 2 darab jegyet váltani. A Beszkár igazgatósága érezvén a tisztújító köz­gyűlés közelségét, most siet a közönség kívánságait tőle telhetőén teljesíteni s a panaszolt állapotokat megszüntetni. A forgalmi osztály kidolgozott egy tervezetet, amely szerint megadják a lehetőséget az utazó közönségnek, hogy ezentúl egy jeggyel háromszor is átszállhassanak. A budapesti villamoshálózatot 'ebből a célból rajo- nokra osztották s a rajonokat számokkal látták el. j Minden megállóhelyet, a tervezet szerint,^ számmal látnának el, mely annak a rajonnak a számát tűn- ; tetné fel, amelyben a megállóhely fekszik. A kalauz j az új jegyeken azt a számot lyukasztaná ki, amely­nek megfelelő rajonban, illetőleg megállóhelyen az más felszállt. Hasonlóképen lyukasztanák ki a sza­mokat az átszállásnál is, az átszállás helyének meg­lelem megállóhely szerint. Megengedik,^ hogy az út­vonalon az utas utazását megszakítsa és ugyanazon : az útvonalon egy másik kocsival folytassa útját, de ez természetesen már átszállásnak számít. A kiindu­lási helyre való visszatérést, úgy mint eddig, ezen­túl sem fogják megengedni, sem azt, hogy egy át­szállójeggyel kétszer lehessen áthaladni a dunai hida­kon. Ezt oly módon ellenőrzik, hogy a pesti oldalon levő rajonokat 100-ig, a budai oldalon levőket pedig 100-on felül terjedő számokkal jelölik meg. Lesz az új jegyeken két rovat, amelyen kilyukasztják, hogy az utas a városba, vagy a városból kifelé utazik-e. Ugyanezt ellenőrizni lehet majd a rajonok számozá­sából is, mert ha az utas kifelé utazik, úgy a rajonok száma mindig nő a kiindulási hely számával szem­ben, ha pedig befelé utazik, akkor mindig csökken. A számozással tehát meg lehet akadályozni és ellen­őrizni lehet azt, hogy egy jeggyel ne lehessen oda- és visszautazni. Előnyös a közönség szempontjából az az újítás is, hogy ezentúl nemcsak a vonalak kereszteződésénél, hanem bármely megállóhelyen át lehet szállni másik kocsira. A közönség nem lesz kénytelen várakozni negyed­óra számra az átszállóhelyeken, amíg megfelelő kocsit kap. Az igazgatóságnak ezt a tervezetét a közlekedésügyi bizottság egyhangú helyesléssel tette magáévá s ennek folytán június végére az újítás életbe is lép. Addig az új rendszerbe begyakorolják a kalauzo­kat s a megállóhelyekre felszerelik a szükséges számokat, hogy az újítás minden zökkenés nélkül legyen végrehajtható. Küszöbön van még egy nagyjelentőségű közleke­désügyi reform is, melyre vonatkozóan még ezen a héten tárgyalások indulnak meg a közlekedésügyi és az érdekelt vállalatok közt. Számtalanszor fel­hangzott ugyanis a kívánság, hogy a főváros tulajdo­nában levő közlekedési eszközök használatút szorosabb üzemkapcsolat révén tegyék hozzáférhetőbbé a kö­zönség számára. Nevezetesen azt követelték, hogy a Beszkár vonalairól közvetlen átszállói egyeket le­hessen váltani a földalatti vasútra s az autóbuszra. A közlekedésügyi bizottságban megpendítették ennek a tervnek a megvalósítását s az mindenki részéről élénk helyesléssel találkozott. A héten újra összeülő közlekedésügyi bizottságban konkrét formában tár­gyalásra kerül a villamos vasút, a földalatti vasút és az autóbusz közös átszállójegyeinek kérdése. A főváros a kereskedelem és ipar terheinek csökkentését követeli. A tanács felterjesztése a kormányhoz. — Sürgős segítségre van szüksége a haldokló iparnak és kereskedelemnek. A törvényhatósági bizottság közgyűlésén és a köz- gazdasági bizottság ülésein gyakran került szóba a főváros kereskedelmének és iparának súlyos hely­zete. A felszólalók az utóbbi időben mind gyakrabban sürgették, hogy a közgyués tegye magáévá a keres­kedelem és ivar sérelmeit és teljes erkölcsi súlyával kérje a kormánytól ezeknek orvoslását. Ez akció ha­tása alatt a tanács felterjesztéssel fordul a kereske­delmi miniszterhez, amelyben követeli a kereskedel­met és ipart súlyosan érintő egyes intézkedések meg­változtatását. Hivatkozik a felterjesztés az ipari ter­melés csökkenésére, a kereskedelmi tevékenység el- lanyhulására, a nagy számmal előforduló kényszer- egyességekre. a hitelkrízisre és mindazokra a látható tényekre, amelyek a gazdasági élet egyensúlyának felbillenését, valamint a közgazdaság súlyosan beteg állapotát jelzik. Megállapítja a felterjesztés, hogy a helyzet súlyosságán egyedül az állam részéről teendő intézkedésekkel lehet javítani. és megjelöli azokat a legsürgősebben végrehajtandó intézkedéseket is', melyek folytán a kereskedelem és ipar tehermentesítése és fellendülése remélhető. így elsősorban a forgalmi és fényüzési adó lerovásá­nak módját kívánja revízió alá vétetni a főváros, a nélkül, hogy azáltal az állam pénzügyi érdekei sérelmet szenved­nének. Nem közömbös az adólerovás megváltoztatása a fogyasztókra nézve sem, mert feltétlen olcsóbbodáshoz vezetne. ami a fogyasztást növelné s így a megnövekedett forgalom révén a kincstár is hozzájutna az adókból várt jövedelemtöbblethez. A sérelmek kiküszöbölése érdekében szükségesnek tartja a főváros a forgalmi adónál a fázisrendszerre való áttérést. A fényüzési adó jelenlegi. rendszerének igazságta­lansága főleg akkor tűnik ki, amikor súlyos adóval sújtja oly cikkek fogyasztását, amelyek semmiképen sem vehetők fényűzésnek. Az értékhatárok újabb megállapítása, a fényüzési cikkeket feltüntető jegy­zéknek módosítása, úgyszintén a közszükségleti cik­kek mentesítése ez adók alól elengedhetetlenül szük­ségesek. Kívánatos volna továbbá ezen adó beszedési módjának megváltoztatása is, mert a mai rendszer nagy terheket ró különösen a kisebb kereskedőkre. A fényűzési adót is legcélszer- rűbben a vám kezelésénél és a termelés helyén tehetne beszedni. A memorandum javasolja továbbá oly intézkedés megtételét, mely a mai hitelkrízis közepette nagy tőkehiánnyal küzdő iparosoknak és kereskedőknek az adófizetési kötelezettség teljesítését megkönnyí­tené. Nevezetesen a kényszerkölcsön-kötvényeknek adófizetés fejében való elfogadását javasolja a főváros legalább is az esedékes adók 50%-a ere­jéig. Az államkincstárt veszteség nem érné, mert egyrészt megszabadulna a kötvények után esedékes kamat fizetésétől, ami effektiv megtakarítást jelent, másrészt a kötvények fokozatos visszatérülése folytán az államadósság is csökkenne. a nélkül, hogy az állam a kölcsön visszafizetését megérezné. Szóvá teszi ezután a memorandum a hazai tran­zitó kereskedelem fejlődését gátló intézkedéseket. Budapest tramzitó kereskedelme nem áll azon a fo­kon, mely kívánatos volna, pedig előnyös földrajzi fekvésénél fogva különösen alkalmas arra, hogy a kelet és nyugat között lebonyolódó kereskedelmet közvetítse. A főváros -szerint a tranzitó kereskedelmet szolgáló intézményeket ki kell építeni oly irányban, hogy azok a kereskedelmi tevékeny­séghez szükséges mozgékonysággal bírjanak és lehe­tőleg mentesíteni kell minden feleslegesnek látszó bürokratikus formaságtól. Az eddigi könnyítések, amelyeket ezen a téren eddig végrehajtottak, nem elégségesek arra, hogy a magyar kereskedőt lendü­letesebb tranzitóforgalom megszervezésére buzdít­sák. A 30 százalékos export-kötelezettség fenntar­tása, a vámhitel után számított magas kamat s az erre nyújtott biztosíték mai feltételeinek megállapí- .tása még minidig gátlólag hatnak az átmenő kereske­delem fejlődésére. i Erős, tiszta, a helyi adóállomástól nem zavart, i egész Európára terjedő szelektív vételt érhet el V-1 TUNGSEAM-WESTEE 3 csöves rádiókészülékkel. Gyártja: Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Újpest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom