Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-24 / 47. szám
2 Függeilen Budapest 1926. november 24. Szó ciálácm okrutapúrti 1 ista : Farkas István listavezető. Vanczák János, Kabók Lajos. Horovitz Gábor, Batitz Gyula, Biró Dezső, Kertész Miklós, Knur Pál né, Pászthy Károly, Matós Jenő. Fajvédő lista: Szemere Béla listavezető. Czigány Árpád. A többi még nem ismeretes. Egységespárti lista: Kállay Tibor listavezető, Usetty Béla, Fejér Ottó, Bohn József, Dán Leó. Bittner János, Saijó János, Martin János, Farkas Vilmos. Keresztes Béla. Kereszténypárti lista: Buday Dezső listavezető, Friedrich István. Petrovácz Gyula, Szabó József, Müller Antal, Verebély Jenő, Nagy Ferenc. A többi még nem ismeretes. Zászlóbontó vacsora a VII. kerületi Függetlenségi és 48-as Pártkörben. Búza Barna és Vámbéry Rüsztöm beszéde. — A kispolgárság lelkesedéssel tömörül a kossuthi eszmék zászlaja körül. A VII. kerületi Függetlenségi és 48-cis Pártkör szombaton este a küszöbön álló országos képviselő- választások alkalmából nagyszabású politikai társasvacsorát rendezett. A Wesselényi-utcai klubbhelyiség- ben többszáz főnyi közönség jelent meg s élükön ott voltak a Kossuth-párt kiváló vezérei is. B. Virágh Géza, a pártkör elnökié szólalt fel elsőnek a vacsora után s- üdvözölve a megjelenteket, mindenekelőtt a távollévő Nagy Vinczét és Rupert Rezsőt mentette ki, akik választási agitációs kőrútjukon Orosházán, illetve Devecserben tartózkodtak. — Két évtized emléke éled fel bennem — mondotta —. amikor a mai estét megnyitom, két évtized emléke, melyet mindvégig a kossuthi eszmék szolgálatában harcoltunk végig. Húsz esztendő múlt el azóta, hogy ez a pártkör és annak vezetősége a VII. kerületben elhintette a kossuthi eszmék első magvait s azóta is hű maghintői maradtunk ezeknek a tanoknak. De sajnos, kénytelenek vagyunk beismerni, hogy amíg mi becsülettel szolgáltuk évtizedeken át Kossuth-kultuszát, addig ezek az eszmék ma sokkal rosszabbul állanak, mint annak előtte. Hol vagyunk a szabad gyülekezési jogtól, a szabad véleménynyilvánítás jogától, a sajtószabadságtól, ami pedig alapvető tétele Kossuth tanainak?! Annak, hogy a helyzet ma sokkal rosszabb, mint annak idején volt, egyedül mi polgárok vagyunk az okai. A polgárság nem törődik saját sorsával. A kossuthi eszmékből sarja- dozott ki néhány év előtt a Kispolgárok Városi Pártja is. Ez a ,oárt csak városi ügyek irányítását tűzte ki céljául, s megalakulásakor begöngyölítette az országos politikával foglalkozó Kossuth- párt zászlaját, s félretette arra az időre, amikor a lobogó kibontására újra szükség lesz. Ez az idő most elérkezett s az ország minden polgárának csak egyetlen kötelessége lehet, az, hogy mint egy ember álljon a kossuthi lobogó alá. hogy azt diadalra juttassa. A nagy tapssal fogadott beszéd után Vámbéry Kusztem emelkedett szólásra s ezeket mondotta: — Az én hallgatóim hozzá vannak szokva, hogy humoros dolgokról beszéljek, de ez alkalommal, sajnos, el kell tekintenem a humorizálástól. A helyzet nem olyan, hogy az embert derűre hangolná. Nem országgyűlési képviselőválasztások, hanem képviselő kinevezések előtt áll a nemzet. A hét év óta megfélemlített s megfizetett sajtó kénytelen elzárni az országot a világ szabad egétől s féltucat hazugsággal zárja el a magyar népet az európai eszmék igazsága elől. Féltucat történelmi hazugság az, amit 1919. óta korpotálnak. Sajtófelvilágosítás, sajtószabadság nélkül minden választás szédelgés. Azt mondják, miért nem szervezkedik ez ellen a polgárság és a parasztság? Megpróbáltuk szervezkedni a városban is, a falun is, de láttuk, hogy mi volt ennek a következménye. Ha két ember összeállt, már ott volt mögöttük a csendőr. Ilyen viszonyok mellett kell belebocsátkoznunk az, őszintén mondva, kilátástalan választásokba, de hát mégis csak becsülettel fogunk küzdeni. Magyarországon nincs parla- mentárizmus és eltörölték ezt Olaszországban is. Csakhogy amíg Mussolini becsületesen bevallja, hogy nem parlamentáris alapon kormányoz, addig a magyar Mussolinik ezt nem vallják be, mert itt nincs szükség arra a diktatúrára, mellyel Olaszországban letörték a többség véleményét. Itt a polgárság olyan kezes, hogy nem kell vele nyilt erőszakot alkalmazni s elegendő az a kipróbált választási rendszer, amely a régi gyakorlat szerint a kinevezésen alapszik. Ilyen módon fog lefolyni a küszöbön álló választás is, de ezt mégis meg kell küzdeni, mert. ha visszafordulnánk, mindig akadna Magyarországon egy féltucat jel'íem- telen fráter, aki hajlandó megtenni Bethlennek azt a szívességet, hagy a parlamentben mint ellenzék szerepeljen s a külföld előtt megerősítse a parlal mentárizmus látszatát. — Bethlen ismert vigadói programmját nem kell bírálnom, beszél az önmaga helyett. Csodálatos, hogy ebben a programúiban Magyarország külpolitikájáról egy szó sem volt. pedig fontos volna tudni, hogy Magyarország milyen helyet foglal el a népek családjában? Magyarországnak а XVI. század óta tragikus szerep jutott osztályrészül, melynek talán Trianon volt az utolsó felvonása. А XVI11. századig ütköző pont volt a nyugat és a török birdalom között, а XIX. században pedig a Habsburgok és a Hochenzollernek képviseletében a szlávság és a germánság között jutott számára az ütközőpont szerepe. Most az lenne számunkra az egyetlen feladat, hogy belekapcsolódjunk a most készülő német-francia antantba. Azonban azt látjuk, hogy Magyarország ismét arra lesz hivatva, hogy ezúttal1 az olasz és román érdekek védelméMEINL KÁVÉ „Three Stars“ keverék legfinomabb aromájú fajtákból összeállítva, hozzáértők és ínyencek keveréke V* kg. К 40,000 ben legyen ütközőpont s el lehetünk készülve arra, hogy fiaink ismét idegen érdekért fognak elvérezni az elkövetkezendő háborúban. Gonosz tréfa van készülőben, amely ellen mindenkinek fel kel! emelni tiltakozó szavát. — Azt mondják, hogy a Kossuth-párt politikája anakronizmus. Anakronizmusnak lehetne talán nevezni abban az értelemben, hogy Kossuth olyan korán érkezett politikusa volt korának, mint amilyen későn érkezett politikusai korunknak Mussolini és Bethlen István. Kossuth ideálja, a népek szövetsége, lehet, hogy még a jövő zenéje, de ha a magyarság élni akar, nincs más választása, mint Kossuth Lajos eszméinek megvalósítása. Történelmi igazság, hogy a reakciónak meg kell buknia akár belpolitikai forradalom, akár külpolitikai bonyodalmakból származó háború következtében. Vajha sikerülne e kettős katasztrófa alternatíváját elkerülnünk. Dörgő taps s éljenzés zúgott fel a nagyszerű beszéd után s csak percek múlva kezdhette el beszédét Búza Barna, a nagy politikai est következő szónoka. Búza Barna ezeket mondotta: — Vallomással kell kezdenem beszédemet, mert kénytelen vagyok bevallani.' hogy 1918-ban voltam utoljára e falak között. De örömmel tölt el. amikor látom, hogy milyen szép számmal van itt képviselve a polgárság, talán még zsúfoltabb a. terem, mint 1918-ban volt. Másutt is telve voltak akkor a 48-as klubbhelyiségek és a pártkörök, de sajnos, ha azokba ma ellátogatok, sehol Sem látom - a régi embertömeget. Épp azért kettős az örömöm, hogy ezek a termek nem ürültek ki. mert egész Budapesten ez az egyetlen helyiség, ahol ETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 34. Tel.: 140—11. Harc Budapestért. Megindult a nagy harc Budapestért. Budapest választóinak szavazataiért. Az elmúlt vasárnap ennek a nagy küzdelemnek egyik kiemelkedő napja volt, a pártok siettek felvonulni, hogy a maguk részére hódítsák azokat a szavazatokat és embereket, akik nem állnak valami túlságosan szilárd elvi alapon és így elhódíthatok. Előzőleg kisült, hogy nemcsak a választópolgárok hódíthatok meg, hanem — sajnos — vannak exponált politikusok is, akik ugyanolyan ingatagok, mint a választóknak ez a fentebbi csekély hányada. A választóknál azonban megesik, hogy az ellenzék hóddá el őket a kormánytól, a jelölteknél azonban ez teljesen kizárt dolog és mint az események megmutatták. a politikusok meggyőződése minden egyes esetben a kormány javára változik meg. Itt vannak például a Horváthok. Bibiti Horváth János és Horváth IV. Károly. Az ő meggyőződésük most, hogy úgymondjuk, — visszaváltozott. A jobboldalon ültek előbb és ahogy változtak az idők, ők is változtak, mint ahogy arról már Horácius is énekelt a maga idejében. Ebben nincs és nem is volt semmiféle feltűnő dolog, ők egy forradalmi, illetve ellenforradaln i mentalitást megúnva. önként jöttek át a rend, a konszolidáció és haladás táborába. Ez természetes folyamat, nemcsak ők voltak így, mások is, sokan, nagyon sokan. A blokk azonban megbukott a tisztújítási választásokon. amelyeket most az országgyűlési választások követnek. Ripkáék győztek, a hatalom az övék és ez a tény végzetesen hatott a két Horváth politikai meggyőződésére: elhagyták az ellenzéket, meg- únták a keserű kenyeret és beeveztek a hatalom kikötőjébe. Ma már ott iil mind a két Horváth, a bibiti is, meg a ÍV. Károly is a húsos fazék közelében és fütyül a keserű kenyérre. Szilágyi Lajos a kormány budai listájának második helyét foglalta el. Ezzel szemben kijelentette, hogy nem egységespárti, csak éppen támogatja a kormányt. Attól tartunk, hogy ez a támogatás kölcsönös lesz. mert nemcsak a kormánynak van szüksége Szilágyi támogatására, hanem esetleg még az is lehetséges. hogy Szilágyi is igénybeveszi a kormány támogatását a választásoknál. Szilágyi Lajos annak idején belépett a Kispolgárok Városi Pártjába is, egyideig tagja is volt a pártnak, amelyből azonban már közel egy éve kilépett. Ezt csak' azért tartjuk szükségesnek itt megemlíteni, mivel a Kispolgárok Városi Pártja^ ma sem támogatja a kormányt és viszont a kormány sem a pártot), a Kispolgárok Városi Pártja ma is a régi és az ellenzéki oldalról nézi a budai hivatalos kormánylistát, amely nem az ő listája. * Ugrón Gábor és Szterényi ugyancsak meggyőződtek a választások előtt arról, hogy eddig rossz úton jártak, hogy csak a kormány és csak a kormány az igazi. Nem akarunk az ízlésükkel perbeszállni, de különösen Ugrón Gábortól mégis egyebet vártunk. Most ö is és Szterényi is támogatják a kormányt, amely pedig nem is szorul olyan nagyon rá a támogatásra. mint ahogy a két Horváth, a két Szilágyi (Károly és Lajos) és Ugrón meg Szterényi gondolják. Nincs jogunkban politikai erkölcsbírákként fellépnünk, de bevalljuk, hogy Budapest népe kissé különös szemmel nézi ezt a hirtelen támadt támogatási rohamot, amely az urakon erőt vett. És hogy mi a véleménye erről a színváltozásról, azt majd az urnák előtt mondja el Budapest polgársága és munkássága. amely nagyon őszinte, amikor szavaz. Szterényinek egyébként a szegedi választópolgárság is megmondja majd a maga véleményét az ottani titkos választások során. * A központi választmányban Folkusházy alpolgármester kimutatta a foga fehérjét. Általában véve az elmúlt héten sok minden olyan dolgot megtudtunk, ami eddig rejtve volt. Folkusházy magatartásáról majd a közgyűlés választott többsége mond véleményt. van azonban a központi választmány ülésének egy másik alakja, akiről már megmondta véleményét egy — fegyelmi bíróság. Baránszky Gyuláról van szó. akit az ügyvédi kamara az ügyvédi ethikába ütköző súlyos fegyelmi vétségért ítélt el. Baránszky egyáltalán nem érzi azt a morális defektust, amelyet az ügyvédi kamara fegyelmi választmányának ítélete alapján mindenki mást érez. Baránszky még mindig hangos és még mindig úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna. Nemcsak Folkusházy nem akarta tudomásul venni a fegyelmi ítélet következményeit, hanem Baránszky _ sem. mindamellett attól tartunk, hogy Baránszky mégsem lesz sokáig tagja a törvényhatósági bizottságnak. Mert kettejükön kívül vannak mások is. olyanok is vannak még. akik törődnek a közélet tisztaságával, lellemző, hogy az erkölcsöknek ez a meglazulása kereszténypárti oldalon talál támogatásra, ami ismét megmutatja, hogy a tiszta kereszténységnek semmi köze a párttal, amely a nevét viseli. Ilin . pest, IX., Mátyás-utca 18. (Telefon: József 72-51.) A1troit Strenger Rezső