Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-01 / 13-14. szám

4 Független Budapest 1926. április 1. Főnyeremény: egy budapesti lakás. Sorsjátékot tervez a főváros, amelynek nyereményei budapesti öröklakások lesznek. — Üj ötlet az építkezés folytatliatására. A városházán, ahol most egy nagyszabású építő Programm elkészítésén dolgoznak, érdekes terv me­rült fel ennek a programúinak gyorsabb megvalósí­tására, mert nagy gondot okoz, hogy honnan te­remtsék elő a nagyszabású beruházások fedezetét, amely nélkül az egész ,Programm csak Írott papír­tömeg maradna. Mindenekelőtt a lakásépítő programmot szeretnék megvalósítani, hogy a hajléktalanoknak lakást, a munkanélküliek­nek pedig munkát tudjanak adni. A tervezett köl­csön, amelynek felvétele esetén a nagy munka meg­indulhatna, még csak gondolatban sincs meg, tehát inás, alkalmasabb, gyorsan rendelkezésre álló anyagi forrásról kell gondoskodni, hogy a lakásépítést legalább is olyan tempóban le­hessen folytatni, mint amilyenben azt a főváros meg­kezdette. így született meg a következő érdekes terv a városháza egyik tisztviselőjében, amelynek j megvalósítása már a legkomolyabb stádiumban áll. i Az illető főtisztyiselő ugyanis sorsjáték-tervezetet dolgozott ki, amely szerint az eladásra kerülő sorsjegyek jövedel­méből több száz lakást építenének, a nyeremények pedig öröklakások lennének. A sorsjáték 60 milliárdra van tervezve s azt a fő­város rendezésében a Budapesti Takarék- és Vásár- pénztár r.-t. bonyolítaná le, esetleg egy másik nagy bankkal társulva. A sorsjáték részleteit most tanul­mányozzák a szakértők. Lehet, hogy az eredeti ter­vezet némileg változik, mert az illetékes faktorok egyik része azt javasolja, hogy a sorsjátékot or­szágos jeliegűre terjesszék ki, amit viszont mások azzal elleneznek, hogy a lakásnyeremény a-vidékiek­nek nem sokat ér, a cél pedig az, hogy a budapesti hajléktalanokat juttassák otthonhoz. Ezért való­színű. hogy a sorsjáték csak Budapestre fog ter­jedni, s ha az ahhoz fűzött nagy remények; betelje sülnek, tailán meg is ismétlik, hogy a lakások szá­mát ilyen módon is 'szaporítsák. Meg keil szüntetni a halálsorompókat. A főváros és a Közmunkák Tanácsa együttes terve a ceglédi vasútvonal megszüntetésére. A lóverseny kezdetével újra aktuálissá vált a ceg­lédi vasútvonal állandó problémája. Ez a pályatest, amely tudvalévőén a főváros több fontos útvonalát szeli ketté, olyan súlyos forgalmi és városrendészeti akadály, amelynek kiküszöbölése érdekében már évek óta folynak, sajnos eredménytelenül, különböző tárgyalások. Különösen most érezhető a városon keresztülvonuló vasútvonal ezernyi hátránya, hogy az új Lóversenytér megnyílt és megkezdődött a ló­versenyszezon, amelynek forgalma főleg a kerepesi- úti halálsorompón át bonyolódik le. .az elmúlt évben már szó volt arról, hogy legalább ezen a helyen léte­sít a Máv. igazgatósága vasúti átjárót, de a mostoha gazdasági viszonyok folytán ebből a mrvből semmi sem lett. A Közmunkák Tanácsa azonban nem engedi el­aludni ezt a mindelrféle szempontból nagyfontosságú ügyet s most újra tárgyalásokat kezdett a Máv. igazgatóságával meg a kormánnyal, hogy a ceglédi vonal kitel« ütését siettessék. A vasútvonal, amely átlagosan 40 méter széles, a főváros 11 sugárirányú főútvonalát keresztezi. Ezek: a Hungária-körút, az Andrássy-út tervezett meghosszabbítása, az Erzsébet királyné-út, az István- út meghosszabbítása, a Thököly-út. az Egressy-út, a Mogyoródi-út, a Kerepesi-út, a Tomcsányi-út, a Kőbányai-út és a Gyömrői-út. Ezidőszerint a közúti forgalom ezeken az utakon át pályaszintben, útát­járók segélyével bonyolódik le. Ezek az átjárók azonban minden tekintetben hátrányosak úgy a közúti, mint a vasúti közlekedésre. Az emlí­tett sugárirányú főútvonalakon a közúti közlekedés is nagyarányúvá növekedett, a forgalmi nehézségek tűrhetetlenekké váltak. s ezért a Máv. néhány évvel ezelőtt el is határozta, hogy a ceglédi vonal szóban lévő szakaszát abba a pályaszint magasságba emeli, amely szükséges ahhoz, hogy alatta a főutak átvezethetők legyenek. Költségkímélés végett azonban csupán a Hungária- körút, Erzsébet királyné-út, Thököly-út, Egressy-út és Kerepesi-út keresztezésében akart a Máv. alul­járót építeni, azonban ez a terv is füstbe ment. mert a nagy költségekre való tekintettel Egyelőre nyugszik az autótaxikért folytatott harc Az év végéig minden bérkocsiiparos kaphat autótaxi- rendszámot. — A bérkocsi halálának története, Végtelennek tetsző harc és hosszú vita után végre közmegelégedésre oldották meg a bérkocsisok autó­üzemre való áttérésének sokat hányt-vetett problé­máját. A közlekedésügyi bizottság négy hónapos szü­net után tartott ülésén úgy döntött, hogy a lófogatú rendszámok keretén belül minden bérkocsi-iparosnak megengedi az autóüzemre való áttérést, még pedig oiyképen, hogy bizonyos határidőn belül a bérkocsi­sok igényeit elégítik ki és 'addig más érdekeltség taxirendszámot nem kaphat. Most már csak a részlet- kérdések megtárgyalása van hátra, ami húsvét után történik meg s akkor végleg, vagy legalább is hosszú időre lekerül a napirendről az autótaxikérdés. Most, hogy ezt a kérdést, nehéz küzdelmek után, megoldották, nem lesz érdektelen visszatekinteni az autótaxi és a bérkocsi harcának történetére. A bér­kocsiipar egész 1913-ig konkurrencia nélkül bonyolí­totta le a főváros közlekedésének tekintélyes részét. Ez a közlekedési eszköz biztos megélhetést nyújtott több száz derék iparoscsaládnak. 1908-ban foglalkozik az államvasutak lemondottak a terv végrehajtá­sáról. így a városépítési programmokból is ki kellett kapcsolni a hat sugárirányú főútvonalat és a többi sugárirányú melil ékútvonal kiépítését, mert az át­vonuló sínpár a már nagyrészt beépített városi terü­leteket egyszerűen elzárta attól, hogy azokon meg­szakítás nélkül lehessen közlekedni. Miután a gazdasági helyzet változatlan válsága miatt egyhamar úgysem lehet remélni, hogy a Máv. a tervbe vett aluljárókat megépíti, ezért a Közmun­kák Tanácsa azt a javaslatot terjesztette a tárgya­lások során a kormány elé, hogy a Máv. a ceglédi vonal mostani pályatestét szün­tesse meg, s annak forgalmát a balparti körvasúira terelje át. Ez a megoldás az államvasutakra költségkímélést s anyagi előnyt jelentene, míg a főváros fejlődését és kiépítését, szóval a városrendezési tervek megvaló­sítását tenné lehetővé. A ceglédi vonal e pályatesté­nek megszüntetésével a Máv. olyan jelentős értékek birtokába jutna, amellyel nem csupán a balparti kör­vasút átépítésének mielőbbi befejezése válnék lehe­tővé, hanem egyéb szükséges beruházásokra is meg­felelő költségfedezetet nyerne a Máv. s végre lehetne hajtani a balparti körvasút fővonallá való kialakítá­sát. Egyebek közt megtakarítaná ugyanis a Máv. a 11 aluljáró építésének, valamint a ceglédi pályatest felemelésének óriási költségeit. Megtakarítaná a vasúti célra követelt Francia-út területének pótlására szükséges 36,000 m2 telekrész és több ház kisajátí­tási költségeit. Ezenkívül is nagy vagyoni előnyök­höz jutna az államvasút a felhagyandó ceglédi vonal­rész, valamint a kőbányai alsó pályaudvar nagy­értékű felszerelési és felépítményei által. Ezenkívül a felhagyandó pályatest helyén a Hungária-körút közvetlen közelében 318,300 nr területhez jutna, amely megfelelő szabályozás után nagyon becses éjntési telkek alakjában lenne értékesíthető. Mindezek alapján a Közmunkák Tanácsa, a fővá­rossal egyetértőleg, azt kéri a kormánytól, ‘hogy ezt a városrendészeti, közlekedésügyi és pénzügyi szem­pontból egyaránt nagy horderejű kérdést minél előbb intézze el, annál is inkább, mert ezáltal a Máv.-ra nézve is csak kedvező helyzet keletkezhetik. a főváros tanácsa először a bérkocsik modernizálásá­val s ekkor közgyűlési határozattal, s'zabályrendele- tileg rendelték el a taxaméter felszerelését s ugyan­ekkor engedélyt adott a tanács arra is, hogy a bér­kocsisok 60 autótaxit helyezzenek forgalomba. A bel­ügyminiszter azonban annak idején a bérkocsisok részére adományozott taxiengedélyeket nem hagyta lóvá. 1912-ben a Márta automobilgyár, amely az ország legnagyobb autógyára volt, beadvánnyal fordult a tanácshoz, amelyben, a hazai ipar fejlesztésére való hivatkozással, 200 autótaxii forgalomba helyezésére kért engedélyt. 1913. elején egy beadvány tárgyalá­sával kapcsolatban a tanács el isi határozta, hogy 500 géperejű bérkocsi rendszámot ad ki, még pedig három tőkeerős vállalat részére. A határozat szerint a Márta 200, a Magyar-Lloyd automobilgyár 150 és a Benz autógyár 150 taxi-rendszámot kapott. A Márta és a Benz vállalatok az engedély elnyerése után egyesül­tek és forgalomba isi helyezték a kocsikat, de a Magyar Lloyd automohilgyár nem használta fel a rendszám- engedélyeket. Így csak 350 autótaxi közlekedhetett egész a legutóbbi időkig. Közben a bérkocsis ipartár­sulat szintén kért autótaxi engedélyt a tanácstól, amit azonban az megtagadott, mert nem tartotta verseny- képesnek a vállalatot a tőkeerős vállalatokkal szem­ben. A háború alatt a bérkocsisok .a lényegesen drá­gább tarifájú autótaxi konkurrenciáját úgyszólván meg sem érezték, sőt a bérautófuvarozók működése ellen sem tettek kifogást. 1923-tól kezdve azonban a bérkocsisok helyzete mind súlyosabb lett. A helyzetváltozás oka az volt, hogy az autótaxi-vállalat 150 kistípusú autót helye­zett üzembe, amelyeknek tarifája alig volt drágább a konflis viteldíjánál. A versenyt a bérkocsisok nem bírták. A fiákerosok előbb az egyfogatú rendszerre való áttéréssel kísérleteztek, de ez csak a meglévő konflistulajdonosok helyzetét súlyosbította. Nem ré­gen a bérkocsisok 40, a bérautófuvarosok 20, később a bérkocsisok és a bérautósok újabb 40, illetve 20, az autótaxi-vállalat pedig 60 új autórendszámot kapott. Az állandóan súlyosbodó helyzet azt követelte, hogy az összes bérkocsisok térjenek át a gépüzemre, mert a közönség a lófogatú kocsikat csak a legna­gyobb kényszerűségből használja, az autótaxik száma pedig oly kevés, hogy azok az állomáshelyeken csak a legritkábban találhatók. A bérkocsisok meg is egyez­tek az érdekelt többi kérvényezővel, így a bérautó­fuvarozókkal, a katonatisztekkel az igényelt rend­számok felosztása tekintetében s megállapodtak, hogy az elnyerhető 215 autóból 153 a bérkocsisok, 32 a bérautósok, 24 a katonatisztek részére jut, 6 rend­szám pedig a tanács rendelkezésére marad. Meg­egyeztek az autótaxi-vállalattal is, hogy ezúttal a vállalat nem igényel egyetlen rendszámot sem. ellen­ben az ezek forgalombahozására kitűzött határidő le­járta után a részvénytársaság kap 70 rendszámot. A közlekedésügyi bizottság ellenben úgy határozott, hogy 215 kiadható rendszámból elsősorban a bér­kocsisok részesülhetnek, amennyiben ez év végéig arra igényüket bejelentik. Másí érdekcsoport csak akkor kaphat rendszámot, ha e határidőig a bérkocsi­sok nem váltanák ki mind a 215 autótaxi engedélyt. Kimondotta a bizottság, hogy autotaxi-rendszámot igényelhet minden bérkocsis, aki 1925. év végén az ipartársulat tagja volt s aki a 3 egyfogatú, vagy 2 kétfogatú bérkocsi rend­számot beszolgáltatja. A tanács javaslata s'zerint 1927. év végéig lenne köteles az autótaxi rendszámot nyert bérkocsis autó­ját forgalomba állítani. Aki e határidőig annak eleget nem tesz, az elveszti rendszámát s a felett a tanács a lófogatú rendszám keretén kívül szabadon rendel­kezhetik. Ha 1927. évi december hó 31. után is szük­ség mutatkozik újabb autótaxik forgalomba helyezé­sére, úgy a tanács fenntartja a jogot, hogy a bérkocsi rendszám keretén kívül újabb autótaxirendszámokat adhasson ki. Ezek kiadásánál azonban semmiféle előjogot vagy igényt nem vesznek figyelembe. Általában minden bérkocsisnak csak egy autótaxi engedélyt adnak, de ha valaki az előtt saját nevére kiállított 6 vagy 9 lófogatú rendszámmal rendelkezett, úgy 2 vagy legfeljebb 3 autórendszámot kaphat, Kiköti a tanács, hogy a forgalomba kerülő új gép­kocsikat központilag garázsozzák el. A rendszámot a tulajdonos halála esetén özvegye vagy gyermeke örökölhetik. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. P ТУ Г) p Г W J udvari fényké- bALybLf 1 pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM I MAGYAR I OLAJ-és VEGYIPAR R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-úf 76. sz. í Telefon 62—51. | Budapest székesfőváros útjait special-olajaival sza- | badalmazotf eljárás szerint porfalanífja. г Hv\AAAAA/v\A/v\/V\AA/v\AA/wV\A/VVVVVVvVexAA/vVVV4/vVV\AAy4AAAAA/oV*uVV\AAAAAA/B MÁTSE OTTÓ épület- és díszmű-bádogos, légszesz-, vízvezeték-, csa­tornázás-, szivattyú- és gőzfűtések berendezési telepe Budapest, VII., Hársfa-uíca 10/c. Telefon: ]. 60-70. épület és díszmű- bádogos. Légszesz-, vízvezeték-, klozet- és fürdőszoba-fel­szerelő, csatornázási vál­lalkozó. Tervek és költség- vetések kívánatra díjtalanul Budapest, X., B. Jászberényi-út 11. Telefon : József 59-56. Alapiba: 1894. PAbACE HOTEL 300 szobával tengerparton, legnagyobb komfort naponként zene (jazz-band), napi penzió 50 lira HOTEL RIVIERA és SAN LORENZO elsőrangú ellátás, 100 szobával a tengerparton, penzió 35—40 líra. Verőfényes tavaszi éghajlat. Felvilágosítás, prospektus: COSULICH LINE, Budapest, VII., Thököly-út 2. szám. Telefon: Jó­zsef 14—13. ^Mediterraneum« utazási iroda, Budapest, IV., Váci-utca 29. sz. (Piarista-épület.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom