Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-10 / 10. szám

2 Független Budapest 1926. március 10. napját az alpolgármesternél való referálással, a felek fogadásával és a kérdések tanulmányozásával kény­telen eltölteni. A legnehezebb és legtarthatatlanabb azonban a középítési ügyosztály neve alatt egymásba ol­vasztott két műszaki ügyosztály helyzete. Ez a két hivatal, amely a városházán két emele­tet foglal el, többnyire szintén nélkülözi a felelős ve­zető irányítását. Az üt- és csatornaépítési ügyosz­tálynak és a középítési ügyosztálynak 0/ czy Gyula tanácsnok lenne a főnöke, azonban a tanácsnok az utóbbi időben annyit betegeskedik, hogy idejének legnagyobb részét ágyban tölti, s így csak keveset foglalkozhatik a két óriási ügyosztály irányításával. Azon a pár napon, amikor a betegeskedő tanácsnok hivatalában van, előszobája tele van a két ügyosz­tály referenseivel, akik nagy akta- és tervkötegekkel igyekszenek bejutni hozzá, hogy referáljanak a folyó ügyekről és a készülő tervekről. Ilyenkor megszűnik a'munka a két emeleten, mert az ügyosztályvezetők A várospolitikában hetek óta csendes az élet, az országos kérdések háttérbe szorítottak mindent, ami a főváros politikáját érinti. Még a legsürgősebb kér­déseket sem oldták meg a városházán, noha az ak­tuális városi problémák háttérbe szorítása erősen káros kihatású a főváros közönségére. Ezek közt a háttérbe szorított, de mégis sürgős megoldásra váró kérdések között szerepel a fővárosi iskolaszékek újjáalakításának ügye. ami hosszú hetek óta indokolatlanul késik. A demokratikus blokk már hónapok óta követeli a jelenleg működő iskolaszékek újjáalakítását, miután azokat még a régi rezsim választotta meg s természetesen ezekbe a rendkívül fontos testületekbe kivétel nélkül d kurzus embereit helyezte el. Hogy Wolffék iskolaszékei mily kevéssé álltak hivatásuk magaslatán, azt legjobban igazolja az a klasszikus kultúrbotrány, amely a közelmúlt napok­ban keltett óriási közfelháborodást a D u go nicsi-utcai Kernstock-freskóval kapcsolatban. Wolffék iskola­székeiben olyan emberek mondhattak ítéletet kultu­rális ügyekről, akiknek kulturális nívója mélyen a zérus fok alatt áll. Illetékes helyen azonban mind máig nem intézkedtek az iskolaszékek újjáválasz- tása, vagy újjáalakítása tekintetében, noha a testület mandátuma február 26-án végérvényesen le is járt. Két hét óta tehát törvénytelenül folytatják mű­ködésüket Wolffék iskolaszékei. mind a tanácsnoknál vannak, a tisztviselők és a mérnökök szintén nem folytathatják munkáikat, mert nem tudnak érintkezni közvetlenül főnökükkel. Ezeknek a tarthatatlan állapotoknak a megszünte­tését és a régi helyzet visszaállítását célozza az az akció, amely a mérnöki karból kiindulva, a város­háza tisztviselői körében megindulóban van. Mint hiteles helyről értesülünk, a városháza összes tiszt­viselői a mérnökökkel együtt memorandummal for­dulnak a törvényhatósági bizottsághoz, amelyben kérni fogják, hogy a közgyűlés intézkedjék a régi ügyosztálybeosz­tás visszaállítása érdekében, mert a mai állapotok felbecsülhetetlen károsodást jelentenek a közre. A pártok tagjaitól nyert információink szerint a közgyűlésben megvan a hajlandóság a minden tekin­tetben indokolt kérésnek teljesítésére és a régi be­vált rendszer visszaállítására. ami ellen a demokratikus blokk újabb tiltakozását fejezte ki. A blokk pártjai a napokban Ripka Ferenc főpolgár­mesterhez ismételten kérést intéztek az új iskola­székek megalakítására. A pártok kijelentették a fő­polgármester előtt, hogy amennyiben haladéktalanul nem intézkedik a testületek megfelelő átalakításáról úgy élni fognak a törvényadta joggal és általános választás útján fogják követelni az iskolaszékek újjáválasztását. A törvény ugyanis kimondja, hogy az iskolaszékeket három évenkint, épp úgy a vá­lasztó közönségnek kell megválasztania, mint a tör­vényhatósági bizottság tagjait. Az utóbbi időben ettől a választástól eltekintettek s csupán a köz- igazgatási bizottság által választották meg a kisze­melt iskolaszéki jelölteket. A demokratikus blokk beleegyezik, hogy pártközi megállapodás esetén ez­úttal is a közigazgatási bizottság válassza meg az iskolaszékeket, ha azonban a főpolgármester ez iránt nem intézkednék, vagy ha a pártközi megállapodás nem sikerülne, úgy mégis csak a választó közönség megszólaltatása útján kellene a testületek újjáalakí­tásáról gondoskodni. A választásra értesülésünk szerint ez év június havában kerül a sor. A főváros területén 26 iskola­szék működik, amelyeknek 860 rendes és 430 pót­tagjuk van. nesti pályaudvarok problémája ma a békeszerződés­ből előállott helyzet következtében megoldhatatlan. Mert egészen más a feladat a történelmi Magyar- ország és más Csonka-Magyarország fővárosa szem­pontjából. És végzetes közlekedésügyi, sőt politikai hiba lenne a kérdés megoldását Csonka-Magyar­ország testére szabni. A következtetést elfogadom, de premisszáit nem. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Budapest forga­lom-politikai jelentőségét elsősorban földrajzi hely­zete adja meg. Bármikép alakuljanak is a politikai viszonyok, vitán/ felül áll, hogy fővárosunk Európa folyamrendszerének egyik gócpontjában, a Kelet és Nyugat közt lebonyolódó forgalom lítvonalában fek­szik. Végzetes hiba lenne közlekedésügyünk problé­máit a békeszerződés szemszögéből nézve, kishitűen, szűk látókörben kezelni; a helyett, hogy a pillanat­nyi helyzeten felülemelkedve, ne tekintenők át gazda­sági hivatásunk nagy kontúrjait. Budapest vízi és vasúti közlekedési csomópontjait azok világgazda­sági rendeltetésének megfelelően kell megtervezni; és ebbe a nagy koncepcióba kell beleilleszteni a szé- kesfőváros helyi vonatkozású különleges szempont­jait is, A végrehajtás sorrendjét az élet parancsoló szük­ségletei és a gazdasági lehetőségek szabják meg. A keretinek azonban idejében meg kell lennie, mert ennek hiányában jóvá nem tehető hibák történhetnek. Ezt a keretet pedig most kell előkészíteni különben megkésünk. A főváros tanácsa, a vasút és a közmun­kák tanácsa egyformán felelős azért, hogy se kése­delem, se pótolhatatlan mulasztás vádja ne érhessen senkit eme nagy horderejű kérdések megoldása dol­gában. яяшшятамтыaawnnn iBmwiiiiiiniiK Megkezdték a választók összeírását a bizottságok. A pártok felhívják a közönséget, hogy jelentkezzenek az összeíró bizottságoknál. A központi választmány a közelmúlt napokban ala­kította meg a választói összeíró küldöttségeket, amelyeknek többségét, mint már megírtuk, a demokra­tikus blokk megbízottai foglalták el és az összeíró küldöttségek 2 hét előtt már meg is kezdték műkö­désüket. Ehhez a nagyfontosságú politikai feladathoz szük­ség van természetesen a pogárság megértő támoga­tására és mindazok jelentkezésére, akik a választói névjegyzékben nem szerepeltek ugyan, de az új név­jegyzékbe való felvételre jogosultnak tartják magu­kat. Épp ezért a főváros, valamint az ös'szes politikai pártok is kiilön-külön hirdetményeket bocsátottak ki, amelyben felhívják a választó.polgárságot az új név­jegyzék folyamatban levő összeállítási munkálatainak rendkívüli fontosságára és figyelmeztetik a választó­kat, hogy saját érdekükben jelenjenek meg a lakóhelyük szerint illetékes választói bizottságoknál, A budapesti pályaudvarok kérdése. mammm Újjá kell alakítani az iskolaszékeket, Júniusban választják az új iskolaszéket. Irta Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag. Hol a közgyűlésen, hol a közmunka-tanácsban, hol az egyes szakbizottságokban szokott felbukkanni a kérdés, mi tesz a főváros pályaudvaraival? A vá­lasz mindig egyforma: az illetékes tényezők foglal­koznak a kérdéssel, de az a mai viszonyok között nem éppen időszerű. Már pedig alig ismerek fontosabb problémát a székesfőváros közlekedésügye, a városrendezés és a főváros fejlődése szempontjából, mint a pályaudva­rok kérdését. A probléma maga nem új, sőt elég régi keletű; mint annyi más égető kérdést, ezt is háttérbe szorították a háború és az azt követő megpróbálta­tások évei. De bármilyen nehéz is az ország és a fő­városi mai helyzete, újból, még pedig sürgősen kell foglalkoznunk a kérdéssel, mert az úgy közvetlenül, mint közvetve döntő súllyal nehezedik a mindennapi élet és a jövő fejlődés problémáira. Bétnítólag hat a főváros közlekedésére a maga útszinten való ke­resztezéseivel; sorompókkal vágja ketté a főváros forgalmának legfontosabb ütőereit, és teljes bizony­talanságot teremt a pályaudvarok függő kérdéseivel a városfejlődés egész vonalán. A helyi érdekű közlekedéstől eltekintve, Buda­pestnek ezidöszerint összesen 10 pályaudvara van; ezek közül 3 (Kelenföld, Déli-vasút. Óbuda), a jobb­partra, a többi a balpartra esik. E pályaudvarok kö­zött az összeköttetést egyfelől az összekötő vasúti hídon át a Ferencvárosi-pályaudvaron keresztül ha­ladó és a Keleti-pályaudvarban végződő kettős vágányéi fővonal, másfelől a Nyugati-pályaudvarban végződő ú. n. ceglédi-fővonal, végül a Rákos-rende­zőn át Vác felé haladó fővonal és az azt keresztező Angyalföld-rákosi körvasúit képviseli. A helyzetképet a déli Ferencvárosi és az északi Rákosi-rendező pályaudvar egészíti ki. A pályaudvarok közül a Keleti- és Nyugati-pályaudvarok fej-állomások, a többi átmenő állomás. Még sokan emlékezhetnek arra a nagy és rend­kívül tanulságos vitára, amely az 1900-as évek ele­jén a körül forgott, hogy a nagyvárosi életnek a vasúti forgalommal való szerves kapcsolata szem­pontjából a fejállomások célszerűbbek-e; avagy az átmenő állomások, megfelelően kiképzett átmenő állomásokkal megszakítva. Mindkét álláspontnak vol­tak tiszteletreméltó képviselői és respektálandó ér­vei; két kérdésben azonban nem volt vélemény- eltérés. Az egyik az, hogy akár fej-állomásokat, akár átmenő állomásokat csinálunk, azoknak leg­alább is a személyforgalom viszonylataiban szerve­sen kapcsolódniok kell a város belső forgalmához; a másik az, hogy a főváros területét metsző pálya­testeknek és állomásoknak sem a városi forgalmat akadályozni, sem a város fejlődésének éltiában álla­mok nem szabad. Ezekből a nézőpontokból ítélve meg a mai hely­zetet, meg kell állapítanunk, hogy a főváros pálya­udvarai úgy elhelyezésük szempontjából, mint for­galom-technikai szempontokból is gyökeres reformra szorulnak; a várost keresztező, ú. n. összekötő vas­úti vonalak pedig nemcsak megbélnítói, hanem egye­nesen veszedelmei a főváros közforgalmának. Fő­kénen az ú. n. ceglédi-vonal az, amely a Nyugati- páilyaudvarról kiindulva, a Thököly-úti és kőbányai pályaszintben való keresztezéseivel tűrhetetlen álla­potokat teremtett. Villamos közlekedésünk és köz­forgalmunk zavarai sok tekintetben cmniek a vonal­nak befolyására vezethetők vissza; és igazán csoda, hogy a háború előtti, népiesen halál-sorompóknak keresztelt pálya-keresztezések nagyobb szerencsét­lenséget nem okoznak. Ami pedig a városfejlesztési szempontokat illeti, elég, ha utalok arra, hogy a pályaudvarok végleges elhelyezésének és az összekötő körvasutak helyes megoldásának megállapítása nélkül a iiiiagy városépí­tési problémákhoz hozzányúlni sem lehet. A vasút­nak és városnak közös érdeke és vállvetett feladata a jelenlegi zavaros helyzetből való kibontakozást mielőbb megkísérelni. Hallottam azt az ellenvetést, hogy a pályaudvarok dolgával foglalkozni ma anakronizmus. Akik ezen az állásponton állnak, azt hozzák fel okul. hogy a buda­aliol igazolhatják választói jogosultságukat. A főváros területén 28 összeíró küldöttség műkö­dik s ezeknek működési helye az utcákon kiragasztott plakátokon van feltüntetve. A küldöttségek minden hétköznap délután 5—7 óra között tartanak hivatalos órákat, egész addig, amíg az új ideiglenes/ névjegy­zék elkészítését be nem fejezték. Ez előreláthatólag április 15-ig fog megtörténni, tehát körülbelül még egy hónapig tart a küldöttségek munkája. Ennek ellenére ajánlatos, hogy lehetőleg mindenki haladéktalanul jelentkezzék a küldöttség előtt, választójogának igazolása vé­gett, mert ez évben oly nagy tömegben várható az idáig kihagyott választók jelentkezése, hogy a jelentkezési terminus lejárta előtti napokon nagy torlódások lesznek az összeíró küldöttsé­gek előtt. Hivatalos helyen arra számítanak, hogy az új név­jegyzékben 400.000-nél is több lesz a választók száma. 4 А Л rekedt szónok kínos és nevetséges 0/ X Rekedtség és köhögés ellen szopogasson Minden gyógyszertárban, drogériában, cukorkásnál és csemegésnél kapható 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom