Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-03 / 9. szám

1926. március 3. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «!!:;Soh&yVto. Szürke és színtelen a polgármesteri jelentés. A nyomorúság egyre emelkedik, csökken az iparo­sok és munkaíízök száma. A közigazgatási bizottság hétfőn, március 8-án tárgyalja a különböző szakhivatalok jelentéseit az 1925. év második felének közigazgatási állapotáról. Legutóbbi számunkban ismertettük már a tiszti fő­orvosi hivatal érdekes jelentését s most alkalmunk van a jövő héten tárgyalás alá kerülő polgármesteri jelentést is ismertetni. A jelentést azzal kezdi a polgármester, hogy a közigazgatás minden ágának feladata az 1925. év második felében is a súlyos gazdasági és szociális bajok enyhítésére irányult. A helyzet az év máso­dik felében sem javult, sőt. a kereseti viszonyokhoz képest, súlyosbodott. Különösen a közjótékonysági teendők szaporod­tak föl a múlt félév (nyomasztó gazdasági viszonyai követ­keztében. A kerületi hatóságokat nagyrészt az adók és az adóhátralékok behajtása foglalta el. Az 'iparügy te­rén mind a tíz kerületben egységes tervek alapján folytak az ipari eljárások. A túltengő üzleti verseny az ipari és kereskedelmi közigazgatást új feladatok elé állította. Nagy munkát jelentett a cukorka- és cukrászüzletek állandó felügyeletei, a sütőipari és húsipari munkatilalom betartásának ellenőrizése. Ennek a nehéz feladatnak a végrehajtása éredekében külön központi ellenőrző bizottságok alakultak, ame­lyeknek tevékenysége az egész vonalon éreztette javító hatását. Az elmúlt félévben feltűnően növekedett az ipar- megsziintetést bejelentő beadványok száma. ami kirívó tünete az ipari és kereskedelmi pan­gásnak. A hitelszerzés megkönnyítése érdekében javasla­tot terjesztett fel a főváros a lajstrom,-jelzáloglintéz- mény megvalósítására. Állategészségügyi téren is számos, üdvös intézkedést foganatosítottak az elöl­járóságok. Különös gondot fordítottak a műszaki, út- rendészet'i munkálatok végrehajtására és ellenőrizé- sére. Majd beszámol a jelentés a leventeegyesületek működéséről és megállapítja, hogy az ifjúsági test­nevelés a miniszter által engedélyezett levente­bélyegek forgalombahozatala útján nagyobb lendü­letet nyert. A nyílt piacokon és vásárokon megszaporodtak az újonnan jelentkezett árusok, akiknek elhelyezése ko­moly nehézséget okozott. A kihágási ügyek terén, sajnos, a múlt évben sem történt javulás, de azért az élelmiszerhumisitás miatt folyamatba tett kihágási eljárások száma csökkent, ami elsősorban az ellen­őrzés fokozásának és a súlyosan marasztaló ítéletek­nek köszönhető. A szegényügyekben az állapotok nem javultak. a munkanélküliség a tüdövész. a rossz táplálko­zás és a súlyos lakásviszonyok miatt támoga­tásra szorulók száma meglehetősen emelkedett. A munkanélküliek nyomorának enyhítésére 6 milliár- dot fordított a főváros és az ínségesek támogatá­sára 56 helyen állítottak étkeztető helyiségeket. Kü­lön figyelemben részesültek a rokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák ügyei és fe'emelték a hadisegé- lyesek segélyösszegét. Az építési tevékenység a múlt félévben megélén­kült. A régi épületek tatarozása serényen megindult, de még nagyon sok a nedves, rozoga, egészségtelen lakás. A hatóságok még a közbiztonsági okokból szükséges kilakoltatásokat sem tudták végrehajtani, mert a lakáshivatal a kilakoltatandók részére nem bírt más lakást kiutalni. A főváros is belekapcsoló­dott az építési mozgalomba s ez évben /.000 új lakást ad át a hajléktalanoknak.' A főváros tisztviselői kara a létszámcsökkentés és a státusrendezés izgalmai ellenére is elismerésre- méltó igyekezettel tett eleget kötelességének. Az el­végzésre váró munka napról-napra szaporodott s a csekély tisztviselői létszám miatt nagy nehézsége­ket fog okozni a választási (névjegyzék összeállítá­sával, kiigazításával és felülvizsgálásával járó teen­dők ellátása. Épp ez okból valószínűnek látszik, hogy 1926-ban egész évben tartani fognak a választói névjegyzékkel kacsoWtos munkálatok. 'ттштйтхтяражвя&в^шш A státusrendezés hullámai. Az árvaszéki, tiszti ügyészi és tiszti orvosi kar tisztviselőinek memoranduma a státusrende- zés körül történt sérelmeik miatt. — A közgyűléstől várják a rendelet sérelmeinek reparálását. A városházán még most sem csillapodtak le azok az izgalmak, amelyeket a státusrendezés váltott ki és a tanács hétről-hétre foltozgatja a már elkészült rendeletet, mert maga is látja, hogy egyes tiszt­viselői kategóriák súlyos sérelmet szenvedtek az új beosztással. Különösen nagy sérelem érte e tekintetben a tiszti ügyészségi, az árvaszéki és tiszti orvosi kart, ahol nemcsak a kisebb rangú tisztviselők, hanem a hiva­talok vezetői is súlyos sérelmet szenvedtek az új státus következtében. Napról-napra újabb memoran­dumok készülnek a városházán, amelyekben a mél­tánytalan elbánásban részesített tisztviselői kar kö­veteli az elszenvedett sérelmek orvoslását. A Füg­getlen Budapest hasábjain már több ilyen tisztviselői memorandumot ismertettünk s most egy újabb, az árvaszéki, ügyészségi és tiszti orvosi kar legfrissebb felterjesztéséről számolhatunk be, amelyet a sérel­mes beosztások korrigálása érdekében intéztek a tanácshoz. A -38 oldalas sűrűn gépelt memorandumban három csoportra osztva tárgyalják a sérelmeket. Az árvaszékre vonatkozóan megállapítja a felterjesztés, hogy az árvaszéki elnöki állást a státusrendezési tervezet a tanácsnokokkal és az elöljárókkal együtt а III. fizetési osztályba akarja sorozni. Ez már azért is sérelmes, mert az árvaszéki elnök rangban és fizetési osztályban mindenkor az alpolgármesterrel volt egyenrangú és a tanácsnokokat mindig megelőzte. A státusrendelet szerint a két árvaszéki elnök- helyettesi állást az I. osztályú ülnöki állássá való átminősítés mellett meg kellene szüntetni. Ez az állás­pont a viszonyok teljes félreismerésén alapul. Ma még fokozottabban állanak fenn azok az okok, amelyek a helyettesi állások szervezését még a háború előtt szükségessé tették. Békében csak 75,000 darab volt az árvaszék ügyforgalma, míg a múlt évben az 105,000-ig emelkedett, míg a folyó évben a 110,000 darabot is meg fogja haladni. A két elnökhelyettes ma 20 előadó munkáját vizsgálja felül. A tervezet szerint a helyettesi címmel felruházott í. osztályú ülnökök а IV. fizetési osztályba kerülné­nek, míg jelenleg a III. fizetési osztályban vannak. Általában az-árvaszéki tisztviselői kart a tervezet sokkal hátrányosabb helyzetbe akarja juttatni, mint a tanácsi szakon működő tisztviselőket. A felterjesztés kijelenti, hogy az elnökhelyettesi állásokat minden tárgyi ok nélkül akarják megszün­tetni s a tervezett megszüntetésnek egyedül az az oka, hogy miután az elnöki, főügyészi, főorvosi állá­sokat a 111., az ülnöki, ügyészi és tiszti orovsokat a IV. és V. osztályba sorozták, a helyettesi állásokat már nem lehetett egy közbeeső állásba besorozni. Rámutat a memorandum arra is, hogy a helyettesi állások megszüntetése sérti az autonómiát és a tiszt­viselői ‘'üggetlenségét is. Az árvaszéki ülnökök is méltánytalan elbánásban részesültek, miután hat ülnök а IV., négy ülnök pedig az V. fizetési' osztályba került, akkor, amikor a taná­csi főjegyzők a III., IV. és V. osztályba vannak sorozva. Sérelmezik továbbá az árvaszéki főjegyzői állások teljes megszüntetését. A tiszti ügyészségre vonatkozóan megállapítja a felterjesztés, hogy a státusrendezési rendelet a tiszti ügyészség létszámát a békelétszám­hoz viszonyítva 45 százalékkal akarja csökkenteni. annak ellenére, hogy az ügyészség ügyforgalma a békéhez viszonyítva 56 százalékkal emelkedett. A jelenleg а II. osztályba sorozott tiszti főügyészi állást a tanácsnokokkal, főjegyzőkkel és elöljárókkal együtt а III. osztályba akarja sorozni. Ez az álláspont sérel­mes azért, mert a tiszti főügyész a főváros törvény- hatósági életében különleges helyzetet foglal el. A tiszti főügyész felett, éppen különleges közjogi állá­sánál fogva, csakis a törvényhatóság első tisztvise­lője, a polgármester áll. Ezért a tiszti főügyésznek az eddigi státusrendezések mindig különleges helyzetet biztosítottak a tanácsnokokkal szemben. A tiszti főügyésznek különleges helyzete nemcsak a főváros törvényhatóságánál, hanem az összes megyei törvényhatóságoknál is megvan. A státustervezet szerint a főügyész-helyettesi állás megszűnnék és I. osztályú tiszti ügyészi állássá minő­sülne át a nélkül, hogy ezzel az ügyészek létszáma szaporodnék. A tiszti főügyész jogköre teljesen lehetetlenné teszi, hogy azt egy ember lássa el s ezért 1911-ben megszervezték a főügyész-helyet­tesi állást. A helyettesi állás megszüntetését épp úgy, mint az árvaszéknél tárgyi okok nem okolják meg. A státusrendelet az ügyészi kar előmeneteli lehetősé­geit nyilván azért akarja 50 százalékkal csökkenteni, — mondja a memorandum — hogy a tanácsi kar helyzete és előmeneteli lehetősége a múlt hagyomá­nyaival ellentétben indokolatlanul előnyben részesül­jön. A helyettesi állás megszüntetése az autonómia megsértését jelentené, abban az értelemben, hogy a helyettest többé nem a törvényhatósági bizottság választaná, hanem a polgármester bízná meg, tehát ez a rendelkezés a közgyűlés jogkörét csorbítaná. A tisztviselői függetlenség sérelmét jelentené pedig abban az értelemben, hogy a helyettesi teendőkkel való megbízást a polgármester bármikor vissza­vonhatja. A tervezet az ügyészek közül négyet а IV.. hármat az V. fizetési osztályba akar sorozni, ami az eddig fennforgó .státusegyensúlyt végleg megbontaná. A státusrendelet figyelmen kívül hagyja a tiszti ügyé­szek magas' képesítését, amely legalább kilenc évi előtanulmány után érhető el, míg a tanácsi fogal­mazói szakon működők már az érettségi vizsga után megkezdhetik közszolgálatukat. A tiszti főorvosi állás szintén а III. fizetési osztályba került, míg a helyet­tesi állás а IV. fizetési állásba sorozott tiszti orvosi állássá való átminősítés és a tiszti orvosi állásoknak eggyel való szaporítása mellett megszűnt. A leirat álláspontja a tiszti orvosi karra is igen sérelmes. A tiszti orvos a főváros közegészségügyének leg­főbb tényezője, egyben az ország közegészségügyé­nek is legfontosabb faktora. A státus szempontjából a tisizti főorvost a közgyűlés mindig megkülönböz­tetett elbánásban részesítette. A főorvos nagy hatás­köre csakhamar odavezetett, hogy teendőit kellően ellátni egyedül nem tudta és ezért állandóan helyet­tesre szorult. Ezért szervezték 1894-ben a főorvos­helyettesi állást. A helyettesi állások megszüntetésé­nek igazi oka ugyanaz, mint az árvaszéki és tiszti ügyészségi helyettesi állásoké. Mindezeket egybevetve a memorandum felter­jesztői kifejezést adnak abbeli reményüknek, hogy a törvényhatósági bizottság a státusrendeletet elfogadhatatlannak minősíti. Részletes táblázatot közölnek, amelynek alapul vétele után kívánják a fizetéseket megállapíttatni. Kérik, hogy javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy a tanácsi, az árvaszéki, a tiszti ügyészi, a tiszti orvosi és a műszaki szakoknak az I—XII. fizetési osztályokba való besorozása tekintetében oly javas­latot terjeszteni, amely szerint a polgármester az I., a 2 alpolgármester а II., az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész és a tiszti főorvos а III., 9 jogi képesítésű tanácsnok, 2 műszaki képesítésű tanácsnok, a tanácsnok-főjegyző, a 2 árvaszéki elnökhelyettes, a tis'zti főügyészhelyettes és a tiszti főorvoshelyettes а IV., 7 tanácsnok-főjegyző, 8 árvaszi ülnök, 7 tiszti ügyész, 12 tiszti orvos és 18 műszaki főtanácsos az V„ 20 tanácsnok-főjegyző, 2 árvaszéki főjegyző, 3 tiszti aliigyész, 12 tis'zti orvos és 18 műszaki taná­csos а VI., 26 tanácsjegyző, 2 árvaszéki jegyző 2 tiszti aliigyész és 18 főmérnök а VII., 27 tanácsjegyző, 3 árvaszéki jegyző, 2 tiszti aliigyész, 11 kerületi orvos és 17 főmérnök a Vili... 25 tan. fogalmazó, 5 árvaszéki fogalmazó, 1 ügyészségi fogalmazó, 10 kerületi orvos és 25 főmérnök а IX., 25 tan. fogalmazó, 5 árvaszéki fogalmazó, 1 ügyészségi fogalmazó és 24 mérnök a X., 20. tan. fogalmazó és 3 árvaszéki fogalmazó а XI. fizetési osztályba kerüljön. Kérik a törvényhatóságnak javasolni, hogy azt a íőtis'ztviselőt, aki ma saját személyére nézve a jelen­legi 1/a. — az, új II. fizetési osztálynak megfelelő —- fizetési osztályban van és aki a jövőben állása tekin­tetében az új III. fizetési osztályba kerül, saját sze­mélyére nézve az új II. fizetési osztály 2. fizetési fokozatába sorozza. Amennyiben ?, tanácsi a fenti előterjesztést a maga részéről teljesíthetőnek nem találná, úgy kérik a memorandum benyújtói, hogy azt a tanácsi állásfog­lalással együtt egész terjedelmében döntés végett terjesszék a közgyűlés elé. BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VIII., Mária-utca 46- Telefon: ]. 106-97. Minden-f p 1\7ППП1/ V!líani0S nemű V V/I E.V/u}berendezések SCHWEIGER 2SIGMONB és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. I Strenger Rezső Budapest, IX., Mátyás-utca 18. (Telefon: József 12-51.) А1аЙ“ 0.1111 ■ 111111111111111111111 i 11111Ш >. 11111111111111111 i 1111111111111111111111111 i 1111111 Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. E Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiutiiiiiiiiiiiii! CZIKORNYAY GYULA iivegezési vállalata Budapest, I/II., Kertész-и. 23. Telefon : József 116-64 nilllllllllllllllllllllllr

Next

/
Oldalképek
Tartalom