Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-10 / 6. szám
2 Független Budapest 1926. február 10. kiilözheti. A helyettesi állások megszüntetésébe ősszel beleegyezik a közgyűlés s akkor az elbocsátott helyettesek munkakörét az illető hivatalok soron következő rátermett főtisztviselőikre bízzák. Kérdés azonban, sikerülni fog-e a nyugdíjazásra megérett tisztviselők közül többeket visszatlártani, miután a visszatartás engedélyezését a belügyminiszter a minisztertanács részére tartotta fenn. A főváros tanácsa rendkívüli tanácsülés, rendkívüli jogügyi és pénzügyi bizottsági ülés elé terjesztette az új illetmémyszabályza'tot s valószínűen a szerdai folytatólagos közgyűlés napirendiére is kitűzi a tisztviselőkre nézve rendkívül fontos tárgyat. A státusrendelet szerint a tisztviselők múlt év júniusáig visszamenőleg kapják meg a rendeletben megállapított fizetéstöbbletet. Kérjük továbbá azt is, hogy arra az esetre, ha valaki az egyes fizetési osztályokban betöltötte a várakozási időt, úgy 3 évenkint a havi fizetés 5%-át kitevő korpótlékban részesíttessék. Bátorkodunk még kérelmünk további indokaként hivatkozni arra a körülményre is, hogy a korábbi státusszabályzatok szerint az 1. o. árvaszéki ülnökök, az l. o. tiszti ügyészek, a műszaki főtanácsosok többsége és az 1. o. tiszti orvosok ugyanabban a fizetési osztályban voltak, mint a II. o. tanácsnokok és elöljárók. Most a tanácsi javaslat folytán a helyzet reánk nézve nagyon kedvezőtlenül alakult, mert a tanácsnokok valamennyien a III. fizetési osztályba soroztattak, míg a fentemlített tisztviselők, bármely fontos és felelősségteljes állást töltsenek is be, mind a IV. fizetési osztályba kerültek. A tanácsi javaslattal megszűnt továbbá a már békeidőben fennállt az az eddigi előnyünk is, hogy közgyűlési határozattal egy magasabb fizetési osztályba voltunk sorozhatok, amely jogával élve a közgyűlés közülünk egyeseknek az I. tanácsnokéval egyenlő fizetést szavazhatott és szavazott meg. Ez az intézkedés eredményezte azt, hogy pl. az árvaszéknél 4 tisztviselő érhette el az I. o. tanácsnokok fizetési osztályát, ú. m. a 2 elnökhelyettes és a most említett jogszabály alapján ugyanoda besorozott 2 árvaszéki ülnök. Megszűnt végül a háború alatt jogszabályokba foglalt az az előnyünk is, hogy az egyes fizetési osztályban eltöltött várakozási idő leteltével automatikusan eljuthattunk a következő magasabb fizetési osztály legalsó fokozatába. Távol áll tőlünk minden olyan szándék, mintha mozgalmunk a fötisztviselök ellen irányulna, hiszen felelősségteljes állásuknak megfelelő anyagi érvényesülésüket mi is szükségesnek és indokoltnak tartjuk. A mi tiszteletteljes kérésünk csak oda irányul, hogy ebben a létérdekünket s ezzel kapcsolatban a székesfőváros érdekét is oly mélyen érintő kérdésben az igazságosság és az egyforma elbánás elvét méltóztassék az egész vonalon érvényre juttatni s a jogosnak és méltányosnak érzett kérelmünket támogatni, mert az általunk betöltött állásokat nagy szorgalommal elnyert főiskolai .képesítés, hosszú, felelősségteljes és úgy hisszük megérdemelt városi szolgálat és nagyarányú kiválasztás után érhettük el; azt pedig, hogy éppen a székesfőváros szempontjából mit jelent a tisztviselőknek a fojtogató anyagi gondoktól való mentesítése, úgy véljük, nem szükséges külön hangoztatnunk. A törvényhatósági bizottság pártjai még nem foglalkoztak a státusrendezésre vonatkozó javaslattal. Egészen kétségtelen azonban, hogy a demokratikus blokk magáévá fogja tenni a tisztviselői kar sérelmeit. A tisztviselői kar mozgalma a státusrendezési tervezet ellen. Memorandumban kérik a sérelmek orvoslásai. A városháza tisztviselői karát hetek óta szünetnélküli izgalomban tartja a státusrendezés s miután illetékes' körök a készülő, sőt állítólag már befejezett illetményszabályzattal kapcsolatban mindennemű nyilatkozattól s felvilágosítás-adáritól mereven elzárkóznak, a leglehetetlenebb rémhírek kerülnek napról- napra forgalomba. Beszélnek arról, hogy a^ tanács a státusrendezés során mostoha elbánásban részesítette az alacsonyabb rangú tisztviselőket s inkább a maga anyagi előnyeire vetette a fősúlyt a tárgyalások alkalmával. Ellenőrizhetetlen forrásból hírek keltek szárnyra, amelyek azzal rémítgetnek, hogy valamennyi főbb állású tisztviselőt. akik szolgálati idejük 35-ik évét betöltötték, nyugdíjba küld a 'főváros. Egy másik forrás azt hirdeti, hogy az árvaszéki elnöki, a tiszti főorvosi és a tiszti főügyészi helyettes állásokat szüntetik meg a státusrendezés során. Hogy mindezekből a hírekből mi az igaz s mi a költött, azt egyedül a tanács tagjai tudnák megmondani, azonban a tanács, ismételjük, e kérdésben olyan néma, mint a sír. A tisztviselői kar izgatott lelki állapotára jellemző, hogy e rémhírek hatása alatt mindent megkísérel veszélyeztetettnek vélt érdekei megvédésére. így többek között az árvaszék tisztviselői kara, a tiszti ügyészek. a mérnökök és a tiszti orvosok tartják igen sérelmesnek magukra nézve a státusrendezés tervezetét és elhatározták, hogy amíg nem késő, a törvényhatósági bizottság tagjait kérik fel a a tisztviselők érdekében teendő intervencióra, E célból memorandumot juttattak el az árvaszéki tisztviselők, a tiszti ügyés'zek, a mérnökök és a tiszti orvosok a pártok vezető tagjaihoz, amelyben a következőkben tolmácsolják kérelmüket. illetményeinek összegét, — úgy véljük — nem szükséges bővebben indokolnunk azt, hogy a tanácsi javaslat velünk szemben mily mostoha álláspontot foglal el. Ezután — kisebb kitérés után — a következőket mondja a memorandum: Állásainkat a főváros hosszú és buzgó szolgálata után, megfelelő szelekció alapján nyertük el, jogosnak és a főváros érdekeivel is összhangban állónak mutatkozik tehát az a kérelmünk, hogy a felsorolt tisztviselők igazságos elbánással legalább oly fizetésben részesíttessenek, amely egyéni függetlenségüket és megélhetésüket a mai viszonyok mellett is tűrhetően biztosítja. Az alábbi táblázatban egymás mellé állítottuk a székesfőváros tanácsának az I—V. fizetési osztályokra vonatkozó javaslatát, valamint azt a javított fizetési táblázatot, amelynek elfogadását tisztelettel kérjük: Havi (Fizetések a tanács javaslata szerint kérelmünk szerint I. . . . 25.000,000 К 25,000,000 К II. 1. . . 19,000,000 „ 19,000,000 „ 2. . . 16(000,000 „ 16,000,000 „ 1. . . 12,000,000 „ 14.000.000 „ III. 2. . . 10,000.000 ,. 12,000,000 „ 3. . . 8,0004000 „ 10.000',000 ,, 1. . . 7,000,000 „ 9,000,000 „ IV. 2. . . 6,700,000 „ • 8,500,000 „ 3. . !. 6,500.1)00 „ 8,000,000 „ 1. . . . 6,300,000 * 7.000,000 „ V. 2, . . . 6,000v000 ,. 6.500,000/ * 3. . . 5,800,000 ,. 6,000,000 л IWitWWlfffWlirMlMinni HOlWiTlIfflUI WimiiliLi Mélyen tisztelt Bizottsági Tag Ür! Értesülésünk szerint a székesfőváros tanácsának a székesfővá- rorli tiszti személyzet státus- és fizetésrendezése ügyében létesített javaslata a közel jövőben az egyes bizottságok, majd a közgyűlés elé fog terjesztetni. A tanácsi javaslat a székesfőváros tiszti személyzete közül az árvaszéki ülnököket, a tiszti ügyészeket, műszaki főtanácsosokat, a tiszti orvosokat. a pénzt ár aligazgatót és a helyettes főszám- vevőt nem részesíti az állásuknak megfelelő javadalmazásban. A fent említett állások mindegyike befejező állásnak tekinthető, amelynek elérésével az illető tisztviselő — egy-két kivételtől eltekintve — hivatali előmenetelét befejezte. Ugyanis a 10 árvaszéki ülnök közül csak 1 (árvaszéki elnök), a 7 tiszti ügyész közül csak 1 (tiszti, főügyész), a 14 műszaki főtanácsos' közül csak 2 (tanácsnok), s végül a 24 tiszti orvos közül csak 1 (tiszti főorvos) érheti el a IH-ik fizetési osztályt, tehát csupán egy elenyésző töredék előtt nyílik meg az előlépési lehetőség, a jelzett tisztviselők zöme azonban magasabbra nem viheti és a IV. fizetési osztály illetményei alapján kénytelen nyugdíjba menni szolgálati idejének leteltekor. Figyelembe véve a IV-ik fizetési osztály MatAkissy- c-V,‘ SOS NEMZETKÖZI EMBERVÉDELMI К I ALLITA S аирд-'ЬУ" ■ 1926 • MAu-gzjPT' Száz közigazgatási körzetre akarják felosztani a fővárost. Anyagi nehézségek akadályozzák az új kerületi beosztást. — Ideiglenes megoldás: statisztikai alkeriiletek. Nemrégiben megírta a Független Budapest, hogy úgy a belügyminisztériumban, mint a városházán előrehaladott tárgyalások folynak abból a célból, hogy a főváros kerületi beosztását revízió alá vegjyék s a mai lehetetlen állapotokat: a lakosság számában és a terület nagyságában mutatkozó óriási aránytalanságokat az adminisztráció decentralizálásával megszüntessék. A belügyminisztérium és a főváros teljesen el is készült a tervezetekkel, amelyek szerint az eddigi 10 közigazgatási kerületet 15 kerületre osztották fel, még pedig olyképen, hogy a budai oldalon kettő, a pesti oldalon pedig három új kerület létesült volna. Midőn a tervek elkészültek, tanácskozások indultak meg a városházán az új kerületi beosztás minél előbb történő Végrehajtása érdekében. Természetesen szóbakerült ennek során az új kerületi elöljáróságok felépítésének szükségessége is és számítások történtek, mely szerint 6 új elöljáróság felépítése — mert а VII. kerületnek is új elöljárósági épületet kell emelni — körülbelül 124—150 milliárd koronát igényel, nem is számítva azokat 'a költségeket, amelyek a kerületek decentralizálása esetén az elöljáróságok tisztviselői létszámának elkerülhetetlen emelése révén merülnének fel. És ezeken az anyagi kérdéseken azután legalább is egyelőre felborult az eddigi hosszas tervezgetés. zátonyra futott az a szépnek indult terv, amely már- már a megvalósulás előtt állott. A városházán rájöttek arra, hogy ezidöszerint lehetetlen gyakorlatilag megvalósítani a kerületek szaporítására vonatkozó tervezetet, mert anyagi eszközök hiányában képtelen a főváros felépíteni az új kerületek alakítása esetén szükséges elöljárósági épületeket. A közérdek azonban nem törődik az anyagi eszközök létével, vagy nem létével, hanem mindjobban s mind erősebben követeli az igények kielégítését. Napról-napra súlyosbodik a helyzet a kerületek adminisztrálása körül, mert a mai agyon adminisztrált világban egyre lehetetlenebb 150—170.000 lakosú kerületek polgárságát a legszerényebb igényeknek megfelelően is ügyes-bajos dolgokban célhoz segíteni, közigazgatási ügyekben, ellátni. A főváros tanácsa ilyen körülmények között új megoldási módot keresett, miképen tudná legalább is ideiglenesen a pénzügyi viszonyok javulásáig a kerületi adminisztráció kérdését kielégítően elintézni. A sok ötlet között felmerült az a terv, hogy mindaddig, amíg gyakorlatilag is végre lehet hajtani a fővárosnak 15 kerületre való felosztását és az új elöljáróságok felépítését, osszák fel a főváros, területét statisztikai alkeriiletekre, amelyek, mint ismeretesek, úgy vannak megállapítva, hogy minden egyes alkerület 10.000—10.000 lakost foglal magában. E szerint a főváros körülbelül 100 statisztikai alkeriiletre lenne felosztva, amelyeknek sürgős adminisztrációs ügyeit, mint például szegénységi bizonyítványok, iparengedélyek, helyhatóságii bizonyítványok s egyéb hasonló elöljárósági okmányok adatainak felvételét 2—3 kirendelt tisztviselő végezné. Egészségügyi bizonyítványokat, helyhatósági bizonyítványokat ezek a tisztviselők azonnal ki is szolgáltatnák a kérelmezőknek, inig a fontosabb okmányokra vonatkozó adatokat a központi elöljáróságokba továbbit amik, ahol a bizonyítványokat kiállítanák és elkészítve visszajuttatnák az alkeriiletek kirendeltségeihez. A lakosság így meg lenne kímélve attól, hogy a messzefekvő elöljáróságokat keresse, fel apró-cseprő ügyekben s órákat, napokat töltsön ott el ügye elintézéséig. A városházán úgy tervezik, hogy a statisztikai alkeriiletek megvalósítása esetén egyes iskolákban helyeznék el az elöljárósági kirendeltségeket. A tanács a tervezettel kapcsolatban már .a 100 al- keriilet beosztását feltüntető térképeket is elkészíttette. Illetékes körök igen előnyösnek tartják az adminisztráció decentralizálásának ily módon történő megoldását, csupán az ad még okot némi aggodalomra, hogy a tisztviselők létszámát ez esetben legalább 150—200 fővel kellene szaporítani, amire az engedélyt a belügyminisztertől kell kérni, aki viszont nem engedélyez létszámszaporitást.
