Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-01 / 48. szám
2 Független Budapest 1926. december 1. A kormány villamos centrálét akar építeni Várpalotán A főváros elutasító álláspontra helyezkedik és a centrálé felépítéséi önmagának tartja fenn. A kereskedelmi minisztériumban Herrmann Miksa kereskede'Umi miniszter elnöklésével ismételten foglalkoztak a centrálék megépítésének a kérdésével. Ezúttal a Thalbot belga társaság egy angol tröszttel szövetkezve tett ajánlatot és a tárgyalások során ennek a csoportnak az ajánlatát elfogadták a megbeszélések alapjául. Arról van szó, hogy ez a Thalbot-csoport Várpalotán megépítené áramfejlesztő centráléját és ez a centrálé nemcsak a messze környéket látná el világító- és erőárammal, hanem a centrálé segítségével akarják megvalósítani Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter kedvelt tervét, a budapest—bécsi vasútvonal elektrifikálá.sát. A nagyszabású1 terv belekapcsolódik, a főváros dolgaiba is és éppen azért a kereskedelmi miniszter erre az ankétra a főváros képviseletében meghívta Ripka Ferenc főpolgármestert, Buzáth János alpolgármestert és Borvendég Ferenc tanácsnokot, a főváros világítási osztályának a vezetőjét is. A várpalotai centrálénak az ügye úgy kapcsolódott bele a főváros dolgaiba, hogy a Thalbot- féle társaság szerint a centrálé megépítése csak abban az esetben lenne rentábilis, ha a főváros százezer hektowattáramot venne át a várpalotai centrá- létól, még pedig olyan áron. amennyibe most az áramelőállítás a fővárosnak a kelenföldi telepen klerül. A főváros képviselői nem túlságos lelkesedéssel fogadták ezt a propozíciót. Azt vetették ellene, hogy abban az esetben, ha a főváros vállalkoznék arra, hogy hosszú időn keresztül bizonyos nagyobb árannnennyiséget fix áron átvegyen a várpalotai centrálétól, ezzel nemcsak konkurenciát csinál önmagának, hanem egyúttal meggátolja a városi elektromostelepek fejlődését. A város képviselőinek az aggályait részben enyhítette az a propozíció, hogy abban az esetben, ha a főváros százezer hektowattóraáram átvételére vállalkozik, húsz kilométeres körzetben Budapest monopóliumot kapna az áram eladására. Szóval a főváros közvetlen környékén a gyárakat, az intézményeket és magánháztartásokat Budapest látná el erő- és világítóárammal. A másik nagy kérdés az volt, hogy mekkora tehát az önköltségi ár, amellyel ma a főváros kelenföldi telepén áramot tud gyártani. Ez a kérdés azért fontos, mert hiszen a főváros a várpalotai áramért ugyanannyi egységárat fizetne, mint amibe Kelenföldön kerül az áramelőállítás Budapestnek!. Döntés ebben a kérdésben még nincs. Kormánykörökben ezt a tervet keresztül akarják vinni, de a főváros éppúgy, ahogy annak idején a villamos-tröszt ajánlatát elutasította, ezt az ajánlatot is el fogja utasítani és a villamos centrálé megépítését önmagának tartja fenn. A városháza szociálpolitikai ügyosztályán érdekes előterjesztés készült a magánépitkezés előmozdítására, A tervezet igen kitűnő és könnyen megvalósítható ideákat tartalmaz s alkalmas arra, hogy annak alapján a vointatottan meginduló lakásépítkezési akció nagyobb lendületet vegyen s rövid időn belül a nyomasztó lakásínség teljesen megszűnjön. A lakáskérdés behatóbb tárgyalása során kialakult az a megállapítás, hogy Budapesten 15,000 lakás hiányzik s a magánépítő tevékenység bénasága miatt a lakásszükséglet még mindig nagyobb mértékben növekszik, mint az annak kielégítésére szánt lakások száma. A fővárosi lakásépítő akció megindulása óta 1,417 új lakás létesült. 1925. novemberében emelet- ráépítéssel 96 lakást építettek, ez év augusztusában 100 új lakás létesült s most. november 1-én 1,221 új lakás vált beköltözhetővé a főváros különböző új bérházaiban. Ezek a lakások kölcsönpénzből létesültek, de az kétségtelen, hogy drága kamatozású kölcsönből hatósági építkezést még ilyen kismértékben sem lehet tovább folytatni. Miután azonban a lakásépítés érdekében a hatóság mégis kénytelen terhet vállalni, erre.nincs más mód, mint külön fedezeti forrást keresni s a terhek csökkentése végett támogatásért a kormányhoz forduLni. A^ főváros részéről viselendő tehernek s az államtól" kért támogatásnak mértékét oly módon tervezték meg, hogy ezek az összegek azt a minimális lakása építést teszik lehetővé, ami mint a szabad lakásgazdaság visszaállításának előfeltétele, nélkülözhetetlen. Eddig csak arra szorítkoztak a hatóságok, hogy a gazdasági helyzet s a lakáshiány miatt megállapították a szabad lakásgazdaság visszaállításának lehetetlenségét. Most azonban a visszaállítás feltételei és a kötött gazdaság időtartama felől is lehetővé válik a tájékozódás. A főváros két csoportba osztja a lakáshiány megszüntetésére irányuló akciót. A bérlakáshiány megszüntetésére — ez a feladat a magánlakásgazdaság szanálásáé — és a szükséglakásokban uralkodó hiány megszüntetésére, amely feladat a községi szociálpolitikai lakásépítő tevékenységé. Az elsőre vonatkozóan a fővárosnak az a terve, hogy a magánépítő tevékenység megindításához olyan előfeltételeket kell teremteni, hogy Budapesten évenkint 3 éven át 1,000 egyszobás, 1,500 kétszobás és 2,000 három:, esetleg többszobás lakás létesüljön. Ez körülbelül évi 10,000 lakószoba termelését jelenti, 3 év aiatt 14,500 lakás építését. Az időbeli elosztás előnye az, hogy a tényleges szükséglethez lehet alkalmazkodni a tervezett mennyiség esetleges csökkentése révén. A fővárosnak kész terve van az építőakció pénzügyi részét illetőleg is. Az akciót pénzügyi szempontból a következőképen bonyolítanák le: Az építtetőnek a telken kívül az építési. tőke 20%-át kell felmutatni. 40%-ot 30 éven át törleszt- hető kölcsönkénen szereznék meg számára, ezenkívül az építési akciót a főváros évi 100 milliárd, az állam pedig 3 éven át évente 200 milliárd kamatmentes kölcsönnel támogatná. Az akció lebonyolítása a kamatmentes kölcsönnel, a pénzügyi előfeltételek rendelkezésre bocsátása, az építés költségeinek és minőségének ellenőrzése a főváros feladata volna. Az egész lakásépítési mozgalmat a főváros csak az esetben vállalja, ha a remélt kormánytámogatást sikerül megszereznie. Ügy a főváros belső, mint külső területén bérházak és kertes családi házak épülnének. Az összes építési költségek a 3 év alatt 2,190 milliárdot tennének ki a számítások szerint: 1.000 egyszobás lakás a 80 millió = 80 milliárd, 1,500 kétszobás lakás ä 140 „ =. 210 2.000 háromszobás lakás a 220 ,, = 440 ___,.__ év ente 730 milliárd. Három éven át a terv megvalósítása tehát összesen 2,190 mlilliárd tőkét igényel. Az építtetőknek ilyenformán a 3 év alatt 438 milliárd saját tőkét, 876 milliárd kölcsöntőkét kellene az építkezésbe befektetni és ugyancsak 876 milliárddal járulna ehhez a főváros és az állam. A főváros hozzájárulása, mint már előbb említettük, évente körülbelül 100 milliárd lenne. Kétségtelen,, hogy a főváros rendes költségvetése ilyen ösz- szegnek még számbavehető töredékével sem terhelhető meg. Épp ezért az illetékes ügyosztály azt javasolja, hogy az összeg előteremtése céljából olyan bevételről történjék gondoskodás, amely a jövő generációra nem hárul át s amit a most lakáshoz jutók fizetnének. A főváros háromféle megoldást javasol, az évi 100 milliárdos hozzájárulás előteremtéséire. Az első javaslat valamely adónem behozása. ami lehet házbéradó, vagy más elnevezésű és természetű új adó. A második megoldási mód a kincstári házhaszon- részesedésnek fővárosi házhaszonrészesedés alakjában való visszaállításában kínálkozik. Tudvalevő, hogy a főváros a házhaszonrészesedésnek lakásépítési célokra való fordításáért küzdött s mikor ilyen irányban eredményre kilátás már nem volt. tért csak rá arra az álláspontra, hogy azt el kell törölni. A főváros azt kívánja, hogy 3 évre, a lakbérek emelkedésének arányában csökkenő százalékos ilyen liáz- haiszonrészesedés a főváros akciója javára visszaETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 34. Tel.: 140—11. 15,000 lakásra van még szükség Budapesten Nagyszabású tervek a lakáshiány megszüntetésére. állíttassák. Az adót 6—8%-ra tervezik. A békebeli házbérbevétel Budapesten évi 204 millió volt. Ennek most november havában 55%-kal valorizált értéke folyt be, ami körülbelül 1,627 milliárdra tehető. Ennek az összegnek 6%-a 97‘62 milliárd, 7%-a 113*88 milliárd és _8%-a 130T6 milliárd korona. A házhaszonrészesedés tehát, aminek behajtásához külön igazgatás sem szükséges, kereken évi 100 milliárd koronát hozna s ezzel a lakásépítési akció fővárost terhelő része biztosítva lenne. A harmadik lehetőség, mely egyszerűbben keresztülvihető és a lakosság rétegeiben nagyobb körre el- oszló tehernek mutatkozik, a házbérkrajcárnak 7%-kal való felemelése. ami ugyancsak 3 évre terhelné a közönséget, szintén csökkenő összegekkel. Az^ eddigi 3%-os házbér- krajcárt 10%-ra emelnék. Ez esetben 1627 milliárd folyna be évente házbérkrajcár címén. Mindezen felül természetesen szükséges a kormány évi 200 milliárdos kamatmentes kölcsöne. A szükséglakások építésére vonatkozóan az ösz- szes terheket a főváros magára vállalja. Ez a lakásépítő tevékenység olyan lakások létesítését jelenti, amelyeknek bére jóval alacsonyabb a gazdasági meggondolások által megengedetteknél, sőt amelyek részben csak névleg nem ingyen lakások. Három éven át évenkint 1,000 egyszobás és 200 szükség- lakás építését tervezi a főváros. Az egyszobás lakás létesítése 80 millióba, a szükséglakásé 47 millióba kerül, ami egy évben 89-4 milliárd, három éven át ösz- szesen 2682 milliárd kiadást jelent. A szükséglakásokat lehetőleg elosztva, a munkahelyek közelében építenék fel. tekintve, hogy a szükséglakások bérlőinek közlekedési költségekre nem igen, van pénzük. A budai szegény földmíves lakosság számára a Svábhegy környékén is fognak szükséglakásokat építeni. A szükséglakások építési költségeit a pénzügyi ügyosztály jelöli majd ki. A nagyszabású tervezet a választások után kerül csak az illetékes bizottságok elé. MARGITSZIGET Szanatórium 240 000 K. Klinikai osztály 170.000 K. Nagyszálloda. Szobák 50,000 K, penzióval 150,000 K. Bennlakóknak díjtalan autóhasználat Lipót-körút 2. alól. Csütörtök : Zenés uzsonna autójeggyel 30,000 K. Szombat: Szigeti Esték. Week end! ^2огп^а* délutántól hétfő déiíg Fürdőjegy autóval 25,000 К, szénsavas fürdővel 45,000 K. Strenger Rezső Hő pest, IX., Mátyás-utca 18. (Telefon: József 12-51.) А1Т“1 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNVVIZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: Teréz 86—76. HUTTER HERMANN SZ1TAÁRU, SZÖVŐ- ÉS SODRONYFONÓ-IPAR Szőrszövőde : Szentendre. Budapest, Vili., József-utca 38. — Alapítva 1879. DRABEK FERENC GÉPMŰHELYE " Budapest, Vili., Gólya-utca 8. - Telefon: József 88-82. Gőzgépek, benzin-, nyersolaj- és gázmotorok, valamint automobilok, traktorok és szántógépek javítása. Gépalkatrészek készítése minta vagy rajz szerint. Dugattyúk, dugattyúgyíírűk, szeleporsók, fogas-, kúp-, csavar- és csigakerekek készítése. PAULAY LÁSZLÓ ELEKTR0TECHNIKAI És MÜSZAKI vAllalata Távbeszélő: József 101-76 Budapest, Vili. kerUlet, Losonczi-utca 3. sz. Önálló villamosteiepek tervezése és építése. Színházi szabályozók és színpadi világítótestek . Költségvetések és tervezések megkeresésre. a vezető világmárka. Mónii Részvénvíá Eladási osztály : IV., Váci-utca 12. Telefon : T. 124-53 és T. 150-76 Telep és javítóműhely : I., Fehérvári-út 100. Telefon: József 22—15.
