Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-17 / 46. szám
1926. november 17. Független Budapest 5 Olcsóbb lesz a villamos, de az autóbuszjegy ugyanilyen drága marad. Mért nem szállítják le az autóbuszjegy árát. Múlt heti számunkban hirt adtunk arról, hogy január 1-jétől kezdve, a pengőszámításra való áttéréssel kapcsolatosan, az összes közlekedési eszközök viteldijaiban jelentős ármérséklés következik be. A tanács múlt heti ülésén átiratbaij fel is szólította a városi tulajdonban levő közlekedési vállalatokat, hogy a most készülő költségvetésekben tegyék meg ilyen irányban előkészületeiket és számoljanak a tarifamérséklés szükségességével. A villamos vasutak igazgatósága már dolgozik is az új költségvetésen s annak keretében teljesíti a közlekedésügyi bizottság és a tanács kívánságait, amennyiben 15—20%-kal alacsonyabb jegyárakat készül megállapítani. Hír szerint a szakaszjegy ára 12—14 fdlér, az átszállójegy ára 20 fillér lesz. Foglalkoznak azzal1 a tervvel, hogy a vonaljegyek árát az átszállójegyek áránál valamivel alacsonyabb áron állapítsák meg s ezenkívül azt tervezik, hogy 30 fillérre szállítják le a helyi érdekű vasútra szóló átszállójegy díját Amíg a villamos vasutak jegyárának mérséklése befejezett tény, addig az autóbuszüzem igazgatósága egyelőre hallani sem akar a jegyárak mérsékléséről. Körmendy Jenő autóbuszüzemi aligazgató ebben a kérdésben a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az autóbuszüzem vezetőségét nem először éri az a szemrehányás, hogy a viteldíjak drágák. Sajnos, a jelenlegi körülmények között nem áll módunkban a jegyárakat bármily csekély mértékben is leszállítani, mert a legkisebb ármérséklés is az üzem költségvetésében deficitet eredményezne. A pengőre való áttélrés alkalmával nem változtathatunk a viteldíjon s az osztószám alkalmazásával az új pénzegység életbelépésekor a szakaszjegy 24, a vonaljegy 32 és az átszállójegy 40 fillérbe fog kerülni. Jól tudjuk, hogy ezek az árak magasak, de ismétlem, már a legcs'ekélyebb ármérséklés is felbillentené az üzem költségvetésének egyensúlyát. — Megmagyarázom azt is, hogy miért lehetetlen az autóbusz viteldíjait a mai viszonyok között leszállítani. Ez egyedül és kizárólag a jelenlegi adópolitikán múlik, mert az autóbuszüzem évi 16 milliárdos költségvetéséiben az adók több mint 2,600 milliót tesznek ki. A bevételnek tehát mintegy 16—17%-a jut különböző adók formájában részben a főváros, részben az állam pénztáraiba. A legsúlyosabb adó, amely az autóbuszüzemet terheli, a 10%-os közlekedési adó, amely az üzem legutóbbi költségvetésében 1,452 millióval szerepel. A bruttó bevételből ennyit fizettünk be a főváros pénztárába közlekedési adó fejében. Másik tűrhetetlen adóteher a 2%-os fuvarozási illeték, amely 1925-ben lépett életbe. Az 1878 előtt létesült közlekedési vállalatok csupán félszázalékos közlekedési adót fizetnek, míg az ezután létesült közlekedési vállalatok 2%-ot. Tekintve, hogy az autóbuszüzem újabb keletű vállalat, reánk a 2%-os fuvarozási illeték kötelező. Ezen a címen a legutóbbi költségvetés kimutatása szerint 852 milliót fizetett be az autóbuszüzem bruttó bevételéből az állam pénztárába. A benzin után fizetendő kincstári haszonrészesedés is súlyos terhet jelent az üzemre. A legutóbbi évben 292 milliót fizettünk az elfogyasztott benzin után kincstári haszonrészesedés címen az államnak. De ezekhez a fontosabb adóterhekhez még egész sereg, sok millióra menő más adóteher is járul, ami mind akadálya a viteldíjak leszállításának. — Nem régen az igazgatóság előterjesztést tett a tanácsnak épp a jegyárak mérséklésével kapcsolatosan. Ebben az előterjesztésben kifejeztük hajlandóságunkat a viteldíjak mérséklésére, de kértük, hogy ennek lehetővé tétele céljából a főváros törölje el a 10%-os közlekedési adót és írjon fel a kormányhoz, hogy az autóbuszüzem számára 2%-ról fél százalékra mérsékelje a fuvarozási illetéket s a benzin után fizetendő kincstári haszonrészesedést mérsékelje arra az összegre, amelyet az állami kedvezményt fizető gazdák élveznek. Ha ezeket a kívánságokat teljesítik, úgy módunkban lesz az autóbuszvitel díjakat jegyenkint 500 koronával, illetve 4 fillérrel mérsékelni. Addig azonban, amíg az adók terén mérséklésben nem részesülünk, nem áll módunkban a viteldíjak leszállítása, — Ez a helyzet akkor sem változik majd. ha a kocsipark szaporodik, mert a forgalom arányában az üzemi és az adóterhek is növekednek. Ha több a kocsi, több kezelő személyzetre, több üzemi anyagra, több benzinre van szükség s ha a bevétel növekszik, ugyanilyen arányban növekszik a bruttó bevételből fizetendő adók összege is. Az autóbuszközlekedés) terén tehát olcsóbbodásra csak akkor van remény, ha illetékes körök revízió alá veszik a jelenlegi adópolitikát. Ezer kislakást akar építeni a Kereskedelmi Bank. A banknak jó üzlet lenne és nem veszítene mellette a főváros sem. Eddig a magántőke nem mutatott hajlandóságot arra, hogy részt kérjen az építkezésekből. Az érdeklődésnek ez a teljes hiánya a drága építkezési költségek és a súlyos gazdasági viszonyok között talán érthető is volt, mert a kötött lakásforgalom mellett a magántőke nem találta meg számításait. Végre most megjelent az első komoly lakásépítkezési ajánlat, még pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik figyelemreméltó ajánlata formájában. A hatalmas pénzintézet ugyanis ajánlatot tett a fővárosnak, hogy hajlandó 1,000, esetleg 1,500 egy- és kétszobás lakást, a szükséges mellékhelyiségekkel együtt, jövő év májusára felépíteni, ha a főváros a szükséges telket és a közmüveket ingyen bocsátja a vállalkozás rendelkezésére, valamint a finanszírozással kapcsolatban kötendő szerződések bélyeg- és illetékmentességét biztosítja. Ezzel szemben a bank a felépülő 1,000 lakást az elkészülés pillanatában átadja a fővárosnak s nem követel mást, mint 25 éven át a lakások után előre meghatározott bérösszeget. A bank az egyszobás lakások bérét 370 pengőben, azaz 4,625,000 koronában, a kétszobás lakások évi bérét 550 pengőben, azaz 6,875,000 koronában állapította meg. Ezeket az összegeket a főváros 25 éven át köteles volna fizetni, tekintet nélkül arra, ki vannak-e adva a lakások, vagy sem, és hogy azokat milyen bér mellett sikerül a fővárosnak értékesítenie. Az ajánlathoz részletes tervek és rajzok voltak mellékelve, amelyekből kitűnt, hogy az 1,000 lakás 54 egy- és kétemeletes pavillon- szerű épületben kapna helyet. amelyet apró kertek vennének körül. A tervek megjelölik az építkezés módját és anyagát is. A tanács, mihelyt az ajánlatot kézhez vette, azonnal tárgyalásba bocsátkozott a bankkal s miután az ajánlat komolyságáról meggyőződött, összehívatta a lakásügyi bizottságot, amely a legalaposabb vizsgálódás alá vette a terveket. Közben a tanács felhívására a bank az építkezés módozatain különféle változtatásokat eszközölt. így például hajlandónak mutatkozott a lakások masszívabb anyagból való felépítésére, az épületek alá- pincézésérc és arra, hogy minden lakáshoz külön fáskamrát épít. Ezáltal az egyszobás lakások évi bére 84 pengővel, a kétszobásoké pedig 139 pengővel emelkednék. A tárgyalások során megállapították azt a helyet is. amely a kislakásos bérházcsoport elhelyezésére a legalkalmasabb lenne. Ezt a területet az Üllöi-út végén, a Balkán- és Zágrábi-utak között jelölték ki. Ugyanezen a helyen épült a közelmúltban a főváros 300 szükséglakása ési nagy bérháza is. Az ajánlatot a tanács elismerésreméltó gyorsasággal terjesztette az összes illetékes bizottságok elé, ahol kedvező fogadtatásra talált. Annyi tény, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagyszerű üzletet csinál, ha a vállalkozás létrejön, mert 25 évre jó kamatozás mellett kihelyezi felesleges tőkéjét s e mellett az építkezés tartamára munkához juttatja az érdekeltségéhez tartozó építővállalatokat is. Könnyen kiszámítható, hogy magukon a lakásokon is milyen nyereségre tenne szert a bank. Egy 1 szobás lakás felépítése a tervezet szerint 50 millióba kerül, ezzel szemben 25 éven át a megállapított lakbérekből 12,350 pengő, azaz 154-5 millió korona jövedelme lenne a banknak. Egy 2 szobás lakás felépítése 70 millióba kerül, ezzel szemben a 25 évi bér 17,225 pengő, azaz 215-5 millió. A befektetett töke tehát bőven térül meg, nem számítva, hogy az építési tőke nem teljes 25 évig fekszik az épületben, hanem évről-évre tör- lesztődik, tehát kamatozik is. Viszont azt sem lehet mondani, hogy a főváros nem keres az üzleten, mert hiszen nem kell mást adnia, mint egy parlagon heverő területet s néhány száz millióért bevezetnie a közműveket és azonnal birtokába jut 1,000 lakásból álló 54 épületnek. 25 év múlva pedig már a házak bérjövedelme is a fővárosé lesz. Az ajánlat ezek szerint mind a két félre nagy előnyöket jelent. Megtalálja mellette nagyszerű üzleti hasznát a vállalkozó s nyer mellette a főváros is. de legjobban a közönség járna, amelynek Iakásnyornorát az 1,000 lakás nagymértékben enyhítené. A mai közgyűlés, amely foglalkozik ezzel az érdekes ajánlattal, bizonyára egyhangúlag és örömmel járul hozzá a terv megvalósításához. S ZEKÉK GYULA épület- és diszműbádogos, légszesz-, vízvezeték-, csatornázás- és egészségügyi berendező vállalata IX., BOKRÉTA-UTCA 23. Telefonhívó: J. 41-71 vörösréz-, aluminium-, acéledények és tűzhelyüstök készítése és ónozása Vili., Koszorú-utca 12. Telefon : József 68-24, POLLAK ARNOLD üveges Budapest, VII., Király-utca 89. Telefon: ]. 34—62. Fióküzlet: VII., Erzsébet-körút 52. Gyár: VI., Izabella-utca 70. Elvállal és készít mindennemű üvegezési munkálatokat. ASCHENBRENNER JÁNOS ÁCSMESTER BUDAPEST, VII. KÉR., RONA-UTCA 41. SZ. Telep: VII. kér., Hajtsár-út 133. szám. épületasztalos Szemennyey Lipót BUDAPEST, VII., HUNGÁRIA-KÖRÚT 155. sz. TELEFON (Thököly-út sarok.) TELEFON Készít épületasztalos-munkát. ZÖLD JÓZSEF £££? MŰHELY: V., Árpád-utca 8. GYÁR: Szt. László-út 4/b. (Hungária-út sarok.) — Telefon: 962-13. —fKészít és raktáron tart mindenféle gőz-, víz- és egyéb tartályokat, melegvíz bollereket. Bádogos és szerelőknek összes lakatosmunkákat készíti. — Autogénheggesztés, vágás. — Kérjen ajánlatot. Telefon : J. 95-15. BUDAPESTI Telefon : T 95—15. VAS- és FÉMIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET épület-, műlakatos és vasszerkezeti gyár és tömegcikkek gyártása Budapest, VII. kér., Szugló-utca 13. szám. Alapíttatott: 1849. Telefon: József 128—25. JÓZSEFVÁROS Betonépítő pala-, cserép-, lemez-, facementfedési és tetőzet jókarbantartási vállalata Műtelep és raktár : Budapest, VII., Amerikai-út 20. MOLNÁR TESTVÉREK Budapest, VII., ——v , , , (Thököly-út Bosnyák - utca asztalosam gyara és Róna-utca 6. szám. ------ --------------------- saroknál.) De utsch Ж árpát tapéta-díszítő üzlete BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 19. SZ. Vállal: tapétázást, festést, mázolást. m жг bádogos- és szerelőmester Budapest, VIII., Kisstáció-utca 1. (Kisfaludy-utca sarok.) (Saját házban.) Telefon : József 98--30. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, szellőztetés, légszesz-, épület- és dtszműb&dogosmunkák vállalata. OVÁCS GÁBOR asztalosmunkák gyára Budapest, IX., Ráday - utca 24. szám. Telefon : József 19-44.------------- ------------Gy őrífy István MŰPALA-, CSERÉP- ÉS KÁTRÁNYLEMEZ- - FEDÉSI VÁLLALKOZÓ. ■ Iroda: Vili., Óriás-utca 11. — Telefon: József 4-05. Kövező és Útépítő R.-T. Budapest, VIII., Kisfaludy-utca40. Telefon : ]. 2-66. Kövez, csatornáz, utat és vasutat épít. Bérhengerelést vállal. K RATOCHVILLA FERENC kályhásmester BUDAPEST, VII., NEFELEJTS-UTCA 50. Elvállalja: cserépkályhák, kandallók, takaréktűzhelyek szállítását és felállítását, cserépkályhák tisztítását, átrakását és tűzhelyek kifalazását a legjutányosabb árban 1AMDL ISTVÁN útépítő- és körező-mester kő-, keramit-, beton-, csatornafektetés és földmunka-vállalata Budapest, III., Vörösvári-ufca 30. FEHÉR LÁSZLÓ fakereskedő Budapest, X., Kerepesi-út 25. — Telefon : ]. 10 -60.
