Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-20 / 42. szám
1926. október 20. Független Budapest 5 Uj 1600 ágyas szeretetotthon épül. A főváros legújabb modern szociális Megírta már a Független Budapest, hogy a főváros a közelmúltban üj szegényház építését határozta el. Az ez évi költségvetésben öt milliárd már biztosítva is volt az első részlet gyanánt erre a célra, de ez még nem elég, mivel az összes építési költségek mintegy 40 milliárdot fognak kitenni. Az új szegényház minél tökéletesebb és modernebb megvalósítására a tanács szakbizottságot küldött nagyobb külföldi városokba, az ottani szegényházak és hasonló szegényügyi intézmények tanulmányozására. A bizottságnak Vossula Sándor műszaki tanácsíos, Pakisthy István főmérnök, Pálos Ödön, a budapesti szegényház gondnoka és Реке Hugó fogalmazó voltak a tagjai. A kiküldöttek végig járták Németország majd minden városát, ahol tudvalevőleg a legtökéletesebb szegényházak állanak fent s hazaérkezve, beterjesztették a tapasztaltakról szóló jelentésüket s egyúttal elkészült a látottak alapján az új szegényház részletes tervezete is. A tervezet szerint az új szegényház, illetve szeretetotthon a Népliget tájékán épülne fel í,600 ápolt befogadására alkalmas nagyságban. Amikor ez á szeretetotthon elkészül s használatba vétetik, a főváros jelenlegi hasonló intézetei közül még egyik sem szüntethető meg, de szó lehet arról, hogy az Erzsébet Szeretetotthon 1J. számú fiókintézete ismét — eredeti rendeltetése szerint — a hajléktalanok menhelye legyen. Az új szeretetotthon több pavillouból állana. Négy pavillonban egyenkint 240, összesen 060 egészséges ápoltat helyeznének el, egy pavillonban 120 házaspár intézménye negyven milliárdba kerül. nyerne elhelyezést, azaz 240 személy, két pavillonban egyenkint 140, összesen 2S0 beteg, egy pavillonban pedig 120 tüdőbeteg ápolt lenne elhelyezve. Az egész épület tehát nyolc pavillouból állana. Az egészséges ápoltak részére készülő pavillo- nok kétemeletesek lennének. Tekintettel a női ápoltak nagy számára, egy pavillonban férfi, háromban pedig női szegények nyernének gondozást. Az új szeretetotthon nem lenne zsúfolt, mert egy szobába csak 4—6, legfeljebb 8 ápolt laknék. A házaspárok részére készülő pavilion szintén kétemeletes lesz 120 szobával. A betegpavillonokon kívül igazgatósági épület is épül, az igazgató számára egy 5 szobás, az igazgatóhelyettes számára egy 3 szobás, a tisztviselők részére négy egyenkint 2 szobás, és az altisztek számára 10 egyenkint 2 szobás lakással. Az intézetben működő irgalmas nővérek számára lakóházat létesítenek, amellyel kapcsolatban templom is épül. A betegpaviilonokban levő fürdőszobákon kívül az egészséges ápoltak részére külön fürdőépület létesül, amelyben több úszómedence és 30 fürdőkád lesz. A főváros belátható időn belül nemcsak ezt a most tervbevett szeretethont akarja felépíteni, hanem programmjába vette még két újabb, egyenkint 1,600—1,600 ágyas szeretetotthon létesítését. Az egyik Óbudán, a másik Kelenföldön fog fölépülni. Ezek fölépülése esetén megszüntetik az Erzsébet Szeretetotthon főintézetét, az I. és II. számú fiókintézetet, úgyszintén a dunajobbparti és a kamaraerdei szeretetotthonokat. Sorra elkészülnek a főváros új bérházai. Nincs már üres lakás a főváros új bérházaiban. Megírtuk, hogy a főváros újonnan épült bérházaiban levő lakásokról igen sokan lemondtak, miután a legtöbb lakás igen kicsiny, viszont a házbér rendkívül magas. A nagyszámban megüresedett lakások azonban nem maradtak a főváros nyakán, mert újból megindult a lakáskérők ostroma s a megüresedett lakásokra újra ezrével jelentkeztek az igénylők. A tanács az igényjogosultságok elbírálása után rövidesen kiadta az összes lemondott lakásokat is, úgy, hogy most már egyetlen üres lakás sincs a 15 bérházban. A lakások bérbeadását végző szociáiooiitikai ügyosztály most értesítette a kijelölt lakókat, hogy számukra az egyes bérházakban a lakásokat kiutalták. A bérlő az értesítés szerint lakbér fejében a kikötött összegnek a ház általános bérbeadásának eiső félévében a 85%-át, a másodikban 9u%-át, a harmadikban 95%-át, a negyedikben és azontúl pedig 100%-át, vagyis teljes összegét tartozik negyedéven- kint előre, a lakbérleti szabályrendelet által megállapított módozatok mellett fizetni. Kikötötte a főváros, hogy a bérleti szerződés azonnal hatályát veszti, ha beigazolódnék az a körülmény, hogy a bérlő az ezideig bérbenbírt vagy használt lakását bárkinek lelépési díj ellenében átadja vagy az elhagyott lakásának árubabocsátása, vagy felszabadítása révén anyagi előnyhöz jut. A terv szerint a lakást november 1-én lehet elfoglalni. Az ezen időpontban való beköltöz’netésárt azonban a székesfőváros köteiezettséget nem vállal, de biztosítja, hogy a beköltözés legkésőbb 1927. évi február hó 1-én feltétlenül megtörténhet. A bért attól az időponttól kell fizetni, amikor a lakás elfog- lalhatóságát a tanácsi 11. ügyosztály hivatalosan megállapítja. Három év zárszámadásai készültek el egyszerre. Hatalmas munkát végzett a számvevőség. A háborút ts a forradalmat követő esztendőkben a főváros adminisztrációja is minden tekintetben hátramaradt s hosszú idő kellett ahhoz, hogy az elmulasztottakat pótolhassa. A legszembetűnőbb és legérezhetőbb hiányok az évi zárószámadások terén állottak elő, miután a korona értékének állandó csökkenése miatt a főváros nem dolgozhatott érdemleges költségvetésekkel, hanem időről-időre, a pénz értékének változása szerint, állította be anyagi szükségleteit. Ilyen körülmények között az évi zárós'zámadá- sok sem készülhettek el, ami annak idején ugyan nem okozott nagyobb fennakadást, — épp az említett körülmények miatt — ellenben annál jobban érezhetők a mulasztások most, amikor a főváros már rendes költségvetéssel tartja fenn háztartását. Ez év közepén az 1926. évi költségvetés tárgyalásával párhuzamosan készült el az 1922. évi zárószámadás, amelynek az összegek szempontjából tulai- donképen semmiféle értéke ma már nincs, de mégis szükséges1 volt az elkészítése, hogy a még hátralevő zárószámadások is elkészíthetők legyenek. A pénzügyi bizottság és и közgyűlés szigorú határozatban követelte a három visszamaradt zárószúm- adásnak, az 1923., 1924. és 1925. évi zárószámadásoknak sürgős elkészítését, mert a mostani stabil pénzügyi viszonyok mellett már lehetetlen reális költség- vetést készíteni a zárószámadások ismerete nélkül. Ars Ferenc főszámvevő vezetése mellett a számvevőség megfogyatkozott tisztviselőkara éjjelt nappallá téve dolgozott az utóbbi hónapokban a három hiányzó zárószámadáson sí elismerésre érdemes szorgalommal sikerült a múlt héten a nagy munkát beíejezniök. Úgy az 1923. az 1924, és az 1925. évi zárószámadások már a házinyomdában vannak kinyomatás alatt. Legelőször az 1925. évi zárószámadás nyomtatási munkái készülnek el, mert ezekre az adatokra az új költségvetés összeállításánál szükség van. Az 1927. évi költségvetés ilyen formán már a törvényes előírások szerint fog elkészülni, amennyiben az 1927. évi előirányzat mellett nemcsak az 1926. évi előirányzat, hanem az 1925. évi zárószámadás adatai is szerepelni fognak összehasonlítás céljából. A kincstár nem adja át a Vérmezőt a Stadion céljaira. A főváros hozzájárul, hogy a Nemzet? Stadion a Vérmezőn épüljön fel. A Nemzeti Stadion elhelyezése körül már régóta folynak a viták a főváros és az Országos Testnevelési Tanács között. Az О. T. T. számos helyet választott ki a főváros különböző részeiini a felépítendő Stadion részére, de azok részben nem feleltek meg, a keleti pályaudvar mellett régi Lóversenytér területet Stadion céljára átengedni. Szó volt legelőször a keleti-pályaudvar melletti régi Lóversenytér területéről, később a budai Drasche-féle telekről, az állandó kiállítási területnek szánt Lágymányosi telkekről, az újpesti Szunyogszigetről. de mint említettük, ezek a helyek vagy városrendészeti okokból, vagy alkalmatlanságuknál fogva nem voltak igénybe- vehetők a Stadion felépítésére. Újabban az Országos Testnevelési Tanács, amely a Stadion felépítésének tervét nem volt hajlandó elejteni, a Vérmezőt szemelte ki ideális helynek s nyombáni tárgyalásokba bocsátkozott úgy a fővárossal. mint a Vérmezőt birtokában tartó katonai kincstárral, hogy az óriási terület egyharmadrészét engedjék át a Stadion létesítésére. A főváros e tárgyalásokon nem ellenezte a tervet-, mert a helyet megfelelőnek találták városrendészeti szempontból s a terület átengedése körül sem láttak fennforogni semmiféle nehézséget. Ellenben a katonai kincstár, mint értesülünk, még most is mereven ragaszkodik a Vérmező birtokolásához. s nem hajlandó a terület egyetlen négyzetméteréről sem lemondani, miután, szerinte, az egész egységes területre a katonaságnak van szüksége. Az О. T. T. vezetősége most mindent elkövet, hogy a katonai kincstárt más álláspontra bírja s a kormány állítólag ígéretet is tett, hogy a nemzeti célra való tekintettel igyekszik a katonai kincstárt merev álláspontja megváltoztatására bírni. Ha másként nem sikerül a vitás ügyet elintézni, sürgetni fogják annak az évtizedek óta húzódó pernek az eldöntését, amely a főváros és a katonai kincstár között folyik a Vérmező tulajdonjogáért. Budapest, V. kér., Vilmos császár-úf 76. szám. Telefon 62-51. Budapest székesfőváros útjait special-lmpregnol-ola- jaival szabadalmazott eljárás szerint porfalanítja. M ORZÁL ISTVÁN épüle*rr űlakatos és vasszerkezetek üzeme Budapest, X., Asztalos Sándor-utca 7. STUMPF SÁNDOR VII. kér., Thököly-út 31. kocsigyártó és kovácsmester Elvállal mindenfele boonár- és kovácsmunkákat, lóvasalást, úgyszintén falkötővasak méret szerinti elkészítését. Mindenféle szerszámok, csákányok élezését és rendbehozatalát. Tessék árajánlatot kérni. -• Telefonhívó: József 94 — 41. Tornaszerek a,'®*'kai sportcikkek, szabadalmazott iskolapadok és bútorok gyára Lopos Gyula, Budapest III. kerület, Bécsi-út 85. szám. Telefon: 113 — 44. Szubota István és fia műaranyozók és díszítők BUDAPEST, VIII. KÉR., NAP-UTCA 36. SZÁM. Templom-díszítő és berendező vállalat. M ÁTYÁSSY ANTAL és FI A (cégtulajdonos: MATYASSY REZSŐ) mázoló- és festőmester Budapest, X., Füzér-utca 17'A. Telefon : J. 58 48. PERLMUTTER SAMU épület- és mülakatos üzeme BUDAPEST, VII. KERÜLET, RÓZSA-UTCA 1. SZ. Vállat minden e szakmába vágó munkát. TOMI LAJOS festő és mázoló IX., Üllői-út 101. Műhely VIII., Horánszky-u. 10. Elválla'ja lakások dísztermek, templomok, egyesületek, stb. stb. festését és mázolását. В UKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES BUDAPEST, IX., LÓNYAY-UTCA 48. SZÁM. Telefon: József 63 -75. HIRMANN FERENC 1“; Budapest, VII., Csányi-u. 7 9. Telefon: József 138 03,138-04 Gyártmányai: Borszivattyúk, borcsapok, pincegazdasági felszerelések, háztartási mozsarak, gyertyatartók, vasalók, habüstök, stb , stb.__________________ SPITZER SALAMON nagyiparos központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztet 5 berendezés légszesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák valamint épület- és díszmű-bádogos munkál gyártelepe Budapest, V., Visegrádi-utca 29. Telefon : L. 904-50. HANDL ISTVÁN rttépítő- és bővező-mester kő-, keramit-, beton-, csatornafektetes és földmunka-vállalata Budapest, Ш., Wörösvári-utca 30. DUHONITS LAJOS kályLásmest er Budapest, II. kér., Margit-körűt 8. szám. Kirschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tető-jókarbantartási vállalat BUDAPEST, VIII., BEZERFDV-UTCA 10. Telefon : József 21-33 Alapíttatott 1886-ban. SEBÜK JAKOS Telefon: J. 105-46. hatóságilag engedélyezett villamossági vállalat BUDAPEST, VII. KÉR., AKÁCFA-UTCA 24. SZ. KUGLER JANOS autójavító-, kovács- és kocsigyártó-üzeme VII. KÉR., HA]TSAR-UT 125. SZ. (Saját házában.) EIvállal: gépjavításokat s minden e szakba vágó munkákat. HAzAN ha semmi egyebet, de a TETŐT ГИ fli "M WH1 U cyycvvi, UC. с» ДО ЖГГГШ Ы Ш g kell javítani. — Régi zsindelytetőket lebontják és emit avagy más választott i alával, vagy pedig cseЙ, KNAPPOVICS és KEPPICH a- és cseréptetófedők VII., Bem-utca 11. Telefon ■ J. 72-19. gi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, átfedése. — Évi jókarbantartás. щ ■■Анит h mi ni ini in i imi i lllll^lll■lll■m■mшг^тfж^wгтlill■m■l П
