Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-27 / 4. szám
б Függeilen Budapest 1926. január 27. Kell-e különszoba a közkórházakban ? Harc a kórházi különszobák körül. — A kórházi főorvosok álláspontja. A kórházi különszobák körül heves elvi harcok folynak, amelyeknek hátterében elsősorban anyagi kérdések húzódnak meg. Ez a harc már olyan komoly fordulatot vett, hogy illetékes helyen a további háborúskodás megszüntetése érdekében javaslattal állottak elő, amelyben azt indítványozták, hogy a főváros szüntesse meg közkórházaiban a különszobák rendszerét. s a kórházakban ápolt betegek között ne tegyenek semmi különbséget. Az érdekes háborúskodásnak messzire nyúlnak az előzményei. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a közkórházi szabályrendeletet megalkották, annak keretében kimondotta a főváros, hogy a kórházakban ápolt betegektől az orvosok semmiféle díjazást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el, A háborúelőtti időben ezt a rendelkezést a kórházi orvosok és a felügyelő hatóságok mindenkor a legszigorúbban értelmezték, és a különszobákra nézve is érvényben levőnek tartották. A háború alatt és az azt követő időkben azonban az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetre való tekintettel e téren új gyakorlat fejlődött ki, s a kórházi orvosok arra való hivatkozással, hogy a kórházi szabályrendelet megalkotásakor különszobák még nem voltak, s így a szabályrendelet szóbanforgó rendelkezései a kiilönszobában ápoltakra nézve nem lehetnek irányadók, a kiilönszobák- ban ápolt betegektől eleinte elfogadták az önként felajánlott tiszteletdíjakat, később pedig kifejezetten kívánták a külön díjazást. Akadtak természetesen azután a különszobában ápolt betegek között olyanok is, akik a szabályrendeletre való hivatkozással megtagadták az orvosok által kért különdíjak kifizetését. amiből azután sok zavar, nézeteltérés, panasz, fegyelmi eljárás, sőt per is keletkezett. A főváros illetékes körei is figyelmesek lettek ezekre a rendezetlen állapotokra és a közegészség- ügyi ügyosztály két évvel ezelőtt előterjesztést dolgozott ki, amelynek lényege az volt, hogy az orvosok méltánylást érdemlő helyzetére való tekintettel a különszob óikban ápolt betegek az ápolási díj bizonyos percentjét orvosi honorárium címén fizessék be s ezekből a díjakból azok az orvosok is arányos részesedést nyerjenek, akiknek az osztályain különszobák nincsenek. A közkórházi bizottság azonban annak idején nem járult hozzá ehhez a javaslathoz, hanem meghallgatni kívánta a kórházi főorvosok véleményét is ebben a kérdésben. A kórházi főorvosok, e kívánságnak megfelelően, már régebben javaslatot dolgoztak ki és terjesztettek elő az ügyosztálynak, amely javaslat azonban csak most került újra a közegészségügyi bizottság elé. A kórházi főorvosok azt indítványozzák, hogy a főváros a kórházak különszobáiban ápolt betegnek felszámítható orvosi díjazás szabályozására az állami kórházakban dívó gyakorlatot léptesse életbe, mely szerint, ha a főorvos, vagy a rendelőorvos magánbetegét helyezi el kórházi különszobában, akkor a honorárium kölcsönös megegyezés tárgya, ha pedig valamelyik beteg közvetlenül a kórházat keresi fel s így véteti fel magát különszo- báiba, attól honorárium nem követelhető. A honorárium tárgyában a beteggel, illetve a Másfél milliárdot fordít a főváros a Fővárosi Könyvtárra 1926-ban. A Fővárosi Könyvtár ma a legjobb ilynemű európai intézetek egyike. A városháza szociálpolitikai ügyosztályán most dolgoznak a fővárosi könyvtárak idei költségvetésén. Egyes részletek már a könyvtári bizottság elé is kerültek, így többek között az új könyvek beszerzésére fordítandó költségek kérdése. Az ügyosztály egy milliárdot javasolt e célra megszavaztatni a bizottsággal, azonban a könyvtári bizottságban helyet foglaló megértő szociológusok egyhangúan másfél milliárdra emelték fel az új könyvek beszerzésére fordítható összeget, A főváros egyúttal tervbe vette, hogy a polgárság kultui alis igényeinek mennél szélesebb mérvben való kielégítése érdekében két újabb fiókkönyvtárat állít fel, egyet az I., egyet pedig a VIII. kerületben. Munkatársunk felkereste dr. Kremmer Dezsőt, a Fővárosi Könyvtár Európaszerte ismert nevű, kiváló igazgatóját, akihez kérdést intézett a könyvtár jövő programmját illetően. Dr. Kremmer Dezső munkatársunknak a következőket mondotta: A szociálpolitikai ügyosztály vezetőségének és a könyvtári bizottságban helyet foglalt bizottsági j hozzátartozóival a főorvosnak, illetve a rendelőÍ orvosnak kell megállapodnia. Javasolták a kórházi főorvosok annak kimondását is, hogy mindazoktól a betegektől, akiknek szegénységi bizonyítványuk van, de mégis különszobában kezeltetik magukat, orvosii honorárium nem követelhető. A közegészségügyi ügyosztály nem régen alapos tanulmányozás alá vette a kórházi főorvosok előterjesztését, s arra a megállapodásra jutott, hogy az sok tekintetben igen hiányos. Nincs ugyanis semmiféle garancia arra, hogy a kórházak kiilönszobáiba való felvételnél a kórházi osztályok vezetője nem részesítené-e előnyben az idegen betegekkel szemben maiáinpacienseit, akiktől, a javaslat szerint, külön- díjazásban részesülne. Hiánya a javasolt megoldásnak, hogy szegénységi bizonyítvány kiállítását kívánja nem hivatalos használatra, mert az orvosi honorárium kérdése az orvos magán- , ügye s erre a célra az elöljáróság nem köteles hivatalos okmány t kiállitani. A legnagyobb hiánya azonban a főorvosok javaslatának a honorárium mérvének határozatlansága, ami az eddigi tapasztalatok szerint elégedetlenségre és a túlzottaknak vélt követelések miatt panaszokra vezetett. A közegészségügyi ügyosztály e hiányok miatti aggályai ellenére is hozzájárult a kórházi főorvosok javaslatához, mert a kérdés hiányos rendelkezéseit is helyesebbnek tartja a mai rendezetlen állapotnál, amely mindenkit tájékozatlanságban tart. Ezek alapján a közegészségügyi ügyosztály azzal a javaslattal fog legközelebb az illetékes szakbizottság elé lépni, hogy a közkórházak különszobáin ápolt azon betegektől, akik közvetlenül a közkórházakban való jelentkezés útján nyertek felvételt és szegénységi bizonyítvánnyal rendelkeznek. ne lehessen orvosi tiszteletdíjat követelni. Azoktól a kiilönszobán ápolt betegektől pedig, akiket a kórházi orvos mint magánbetegeket helyezett el a különszobákon s szegénységi bizonyítvánnyal nem rendelkeznek, kölcsönös megegyezés szerinti, de semmiesetre sem túlmagas tiszteletdíj szedhető. Ezzel szemben egy másik előterjesztés is kerül rövidesen a közegészségügyi bizottság elé, amelyben az ügyosztály talán épp a fenti probléma radikálisabb megoldása érdekében kérdést intéz a bizottsághoz, vájjon sziikséges-e egyáltalán a kórházi különszobák intézményének fenntartása. Bizonyos körök ugyanis azon az állásponton vannak, hogy a különszobák fenntartása teljesen felesleges, mert aki a kórházi különszobát igénybe veszi, ugyanazzal vagy valamivel több költséggel szanatóriumban is ápoltathatja magát. A különszobákat fel akarják oszlatni és azokat újra közös kórtermekké nyilvánítanák. Ez természetesen a főváros számára jelentős anyagi veszteséget jelentene, miután a folyó évre a különszobák ápolási díjaiból több milliárd bevételre számítanak. Ha a különszobákat megszüntetnék, ez csak növelné azt a 120 milliárdos deficitet, amely úgyis terheli a kórházak idei költségvetését. A különszobák intézményének megszüntetése csupán arra lenne jó, hogy az orvosi honorárium kérdése körül keletkezett csatározásoknak egyszersmindenkorra véget vessen. tagok kultúraszeretete lehetővé tette, hogy ezidő- szerint a Fővárosi Könyvtár a legjobban dotált közkönyvtára a fővárosnak. Másfél milliárdot bocsátott rendelkezésünkre a tanács a folyó évre tudományos és szépirodalmi művek beszerzésére. Ez az összeg, úgy hiszem, elegendő lesz a kiadásra kerülő összes értékes munkák beszerzésére s számításaink szerint körülbelül 22—24.000 uj müvei gyarapíthatjuk ez összeg felhasználásával könyvtárainkat. Az elmúlt évben csupán 18.000 megjelent külföldi és belföldi terméket tudtunk megszerezni. A Fővárosi Könyvtár szerénytelenség nélkül mondhatom egyike az elsőknek Európa könyvtárai között s ha külföldi tudósok keleti- tanulmányútra indulnak, hazájukban sohasem mulasztják el őket figyelmeztetni, hogy látogassák meg a budapesti Fővárosi Könyvtárt is. 312 külföldi tudományos intézettel vagyunk összeköttetésben, amelyeknek megküldjük időközönkint megjelenő könyvtári értesítőnket s ennek ellenében megkapjuk csereképen ezeknek az intézeteknek a kiadványait, amelyek sokszor, a mi szerény füzetünkkel szemben, egy egész láda értékesebbnél értékesebb könyvküldeményt tesznek ki. — A Fővárosi Könyvtár Budapesten egyike a legnépszerűbb s legértékesebb könyvtáraknak. 73 egyetemi tanár látogatja állandóan olvasótermeinket s 10 könyvtárunkban a társadalmi osztályok minden rétege megtalálható olvasóink között. A perifériákon levő könyvtárakat különösen nagyszámú gyermek veszi igénybe s hogy ezeket még inkább hozzászoktassuk a könyvtárak látogatásához, tervbe vettük mesedélutánok rendezését. Kísérletképen eddig már 2 mesedélutánt rendeztünk, egyiket a százados-úti, a másikat az óbudai Kórház-utcában levő fiókkönyvtárunkban. A meséket bábjátékokkal tarkítva Tobisch- Irén tanárnő adta elő és a gyermekek oly nagy öröm- mel fogadták az újszerű szórakoztatást, hogy alig várják azok megismétlését. Elhatároztuk, hogy a mesedélutánokat 2 hetenkint megismételjük a könyvtári nőii személyzetet pedig speciális gyermek- mese-előadókká képezzük ki. Gondoskodni kívánunk ezenkívül a felnőttek közvetlenebb műveléséről és szórakozásáról s e célból rövidesen érdekes és hasznos ismeretterjesztő sorozatos elöiadásokat rendezünk. Mindezeket természetesen egyetlen fillér díjazás nélkül nyújtjuk a közönségnek, mert az a célunk, hogy a kultúrát hivatásunkhoz híven minél1 szélesebb rétegekben terjesszük. A Mészáros-utcai gazdasági hivatalból piac lesz. Az 1. kér.. Mészáros-utca 7. szám alatt volt gazdasági hivatal területére tervezett piacépítés körülményei. A jobbparti gazdasági hivatal megszüntetése után az ott lévő hivatali helyiségeket lakásokká alakították át, a költség cca 120,000,000 К-t kitevő összeg volt, az átalakítások 1924. májusában fejeződtek be. Ezekbe a lakásokba fővárosi tisztviselőket, illetve egy altisztet házmesteri minőségben költöztettek bele. A lakók száma összesen négy család, ezek évi lakbére körülbelül 20,000,000 K. Most a közélelmezési ügyosztály elhatározta, egyetértve a Krisztinavárosi plébánia-hivatallal, hogy a templom környékéről kitelepíti az ott dísztelen- kedö árubódékat. Az árubódéknak a templom környékéről való el- telépítésé közérdek, erre a célra megfelelhetne a Szent János-téren a János-utcáig a már lebontott épületek helyén lévő üres térség, vagy az Áldássy- féle üres telek, amelynek kisajátítása mindenesetre olcsóbb lenne, mint a mostani meglévő, lakókkal benépesített épületek lerombolása. Továbbá a Szarvastéren is elférne még néhány bódé. A bizottsági tagok között többen a Vérmezőnek a Krisztina-templom felé eső részét ajánlották erre a célra. A jobbparti gazdasági hivatal a városgazdasági ügyosztályhoz tartozott. Berczell tanácsnok, a mai kor szellemét magáévá téve, néhány, lakásnélküli fővárosi hivatalnoknak átalakított egy-egy lakást. Ebbe 120,000,000 К-t fektetett be a főváros, most ugyancsak ezeket az épületeket, amelyek melesleg 20,000,000 koronát jövedelmeznek, le akarják bontani, azonkívül ezt a 2—3 méter magas dombot, amelyen az épület ma fennáll, a Mészáros-utcával egyszintre akarják lehordani, ami óriási kiadással járna. Mindezekhez járulna még a kiköveztetés ési csatornázás költsége és mindez mégis csak „ideiglenes megoldás“ lenne a főváros álláspontja szerint, míg egy nagy vásárcsarnokot nem építenek. 1924-ben kiadott a főváros körülbelül 120,000,000 koronát lakásátalakítás>i célokra, most egy hegyet akar e néhány templom körüli bódé kedvéért lehor- datni és végül, csattanónak, miután jelenleg lakásokat a négy kilakoltatott családnak rendelkezésére nem bocsáthat, mind a négy családnak lelépésért lakást venni. Az ott lakók már felhívást is kaptak, hogy keressenek maguknak egy-egy megfelelő lakást'Sere Máté felvonójavító és jókarbantartó vállalata Budapest, V., Váci-út 28. — Telefon : Lipót 916-23. Autó- és szántómotor hengereket speciális csiszológépen leggyorsabban, legpontosabban és legolcsóbban csiszol, dugattyúkat és minden e szakmába vágó alkatrészeket legjutányosabban készít DEDICS TESTVÉREK BUDAPEST, Vili., ÓRIÁS-UTCA 15. — Telefon: ]ózsef 3-45. Alapíttatott 1903. Sika a jelenkor legjobb cementkötő és sűrítő anyagja. ASZFALT- ÉS FEDÉLLEMEZIPAR KIRSCHNER IGNÄC Budapest, V , Katona József utca 23. Telefon: Lipót 902-38 L í BETONCSŐ E В1ЖШ MARVANYMOZAIKLAP SZALAIISTYÄNÄK CEMENTARUGYÁRA кишляШ' TELEFON : L. 192-97. m
