Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-27 / 4. szám

2 Független Budapest 1926. január 27. A közgyűlés február 3-án minden bizonnyal fog­lalkozni fog az addigra leérkező státusrendelettel, s hírek szerint élesen szembe helyezkedik annak sérelmes ren­delkezéseivel. A főváros a közgyűlés útján felirattal akar for­dulni a kormányhoz, amelyben hivatkozva az auto­nómia jogaira, megtagadja az állások megszüntetését. és a munkabírásuk teljében lévő főtisztviselok nyug­díjazását. már csak azért is, mert néhány hónap múlva elkövetkezik az általános tisztujitas amely­nek során azután úgyis nagyobb változások követ­keznek be a városháza vezetőségében. Pesti Tükör. Külföldi kölcsönajánlatok jönnek és mint ezt más helyen megírtuk, a főváros be­ruházásaira lenne pénz, ha az ajánlatok elfogad­hatóak. Két nyilatkozatban számolunk be ezekről az ajánlatokról, az egyikben Csupor tanácsnok, a másikban pedig Szabó Imre ár. főügyész fejti ki azt a meggyőződést, hogy ezek a kedvező aján­latok a bizalom visszatérését jelentik. Lehet, hogy részben igazuk is van a nyilatkozóknak, de egé­szen biztos, hogy a külföldi tőkét nemcsak a biza­lom vezeti, hanem legelsősorban az — üzlet, amelyet a fővárosnak nyújtandó kölcsönből remél. Az ajánlattévők látták, hogy milyen rettenetes nagy árat fizet a főváros a külföldi hitelezőknek az ostendei egyezmény alapján, hát hogyne lenne elragadtatva Budapesttől, amely oly jó fejős­tehén, amilyen kevés akad! A külföldi tőke mos­tani jelentkezői irigyen látják, milyen jó üzletet csináltak a régi hitelezők Budapesttel, nem va­gyunk tehát túlságosan boldogok, hogy most nemcsak a régi hitelezők bizalma fordul felénk, hanem újaké is. akiknek folyik a nyáluk egy Budapesttel kötendő újabb üzlet után. Már most csak az a kérdés, hogy ezek az új ajánlatok jó üzletet jelentenek-e — Budapestnek? A nagy tolongásból nyilvánvalóan megállapítható, hogy a külföldi tökének nagyszerű ez az üzlet, de minket az ö üzletük csak annyiban érdekel, vájjon nekünk is üzlet-e az üzlet. „Más kárán tanul az okos, saját kárán tanul a magyar,'' mondja egy régi szólás- mondás. a kárunk már megvan és most csak az a kérdés, tanultunk-e belőle? Nagyon óvatosan, nagyon csínján kell bánni a külföldi ajánlatokkal, mert bármennyire el vagyunk is ragadtatva a nagy bizalomtól, amely kezd felénk fordulni, az üzlet mégis csak üzlet, amely lehet jó is. meg rossz is a mi részünkre. A külföldi tőkének egé­szen bizonyosan jó üzlet Budapest, nem kell tehát oly elragadtatással rajongani az ajánlatokért. Blahánét eltemettük és újabb bizonyságát adtuk annak, milyen szé­pen tudunk — temetni. Budapest hálás és meg­értő módon viseltetett, amikor mozgalmat indí­tott Blaháné szobrának felállításáért és maga is jó példával jár elöl a szobor költségeihez való hozzájárulásával és elnevezte már régebben a Népszínház előtt álló teret Blaha Lujza-térnek. Blaháné iránt hem lehet eléggé hálás a magyar főváros, mert az a tény, hogy ma Budapest ma­gyar. hogy a német városból magyar főváros lett, nagy részben az ö érdeme. Rákosi Jenő gyö­nyörű cikkben mondja el, hogy tanította meg Blaháné múzsája a magyar dalra ennek a város­nak potíglott népét, hogy jártak a magyar szín­házba az emberek Blaháné kedvéért, s mint lett divattá a magyar színpad, amely addig csak ve­getált a német múzsa hajléka mellett. Blaháné nemcsak színésznő volt: ö volt ennek a város­nak magyar lelke, magyar mosolya és ez a mo­soly több erővel hódított, mint a bürokrácia, meg a hivatalos apparátusok minden ténykedése. Blaháné emlékét Budapestnek mindig, minden időkre tiszteletben kell tartania és a legkevesebb CONSTRUКС lO SZERKEZETI AUTÓALKATRÉSZ, MOTOR- ÉS GÉPÜZEM. Tulajdonos: BtRKOVITS SÁNDOR mérnök. Budapest, VB., ísengery-utca 74. szám. Telefon : 147 58. GYÁRTMÁNYAI : Szelepek, szelepemelők, dugattyúk, du­gattyú-csapok. Első tengely lengőcsapok, komplett. Főtenge­lyek, vezértengelyek, kardán-tengelyek, differenciál-tengelyek, bolygo (csillag-) tengelyek, fogaskerekek, rugócsapszegek’ precisios kromnickel csavarok, mindenféle bronzperselyekj motorok, gépen, stb. Felvonók szakszerű javítása és építése. az, ha szobra időtlen-időkig fogja hirdetni Bu­dapest népének, hogy a nemzet csalogánya a miénk volt, hogy tiszteljük emlékét és hogy tud­juk, mivel tartozunk ennek a drága emléknek. Budapest népe megmutatta, mi volt neki Blaháné: a százezrek, kik ott fagyoskodtak a temetésen, megmutatták, hogy van szíve Budapestnek, hogy ez a város tud szeretni és tud emlékezni. A státusrendezés izgalmai nemhogy csökkennének, hanem napról-napra fo­kozódnak. Lapunk egy másik helyén beszámo­lunk arról, hogy a kormány újabb nyugdíjazta­tásokat követel és pedig oly módon, hogy az mindenképen az autonómia sérelmét jelenti. Mi már preciziroztuk a mi álláspontunkat ebben a kérdésben és ha az újabb inzultus újabb ellent- állásra ösztönöz bennünket, annak csak a kor­mány az oka, amely nem akarja megérteni, hogy Budapestnek tulajdonképen törvényben biztosí­tott önkormányzati foga van, amelyhez nyúlnia senkinek a világon nem szabad. Az autonómia ellen elkövetett újabb támadás. — reméljük — egy táborban fogja találni a közgyűlés összes pártjait és annak a ..hands off'-nak. amelyet a törvényhatóság összesége fog a kormánynak oda­kiáltani. bizonyára meglesz az eredménye. A fő­várost nagyon megtiszteli a kormány gyámko­dása és a kormány boldogító szándékait teljes mértékben honorálja, de mégis ... mégis úgy érzi, hogy a belügyminiszternek is, meg az egész kormányzatnak annyi minden söpörnivalóía akad a maga portája előtt, hogy nem kívánhatjuk tőle, végezze el helyettünk is a söprés nagy munká­ját. Mi majd csak kitisztogatjuk a magunk háza tájékát és fogadjuk, hogy Budapestet rendbe fogja hozni — Budapest. Arra volnánk most már szerfölött kíváncsiak és azt lessük fokozódó iz­galommal: rendet tud-e teremteni a kormány ott. ahol ez az ö dolga lenne? Mi van a Beszkárral? Mi van a közgyűléssel, mi van mindazzal a sok suttogással, amelyről már annyiszor megemlé­keztünk és amely már nem is suttogás, hanem hangos beszéd, sőt ordítás?! A Beszkár dolga. — elismerjük — nem gusztusos, de ha már likvi­dálni kell az utolsó esztendők bűneit, hozzá kell nyúlnunk ehhez a kevésbbé szimpatikus munká­hoz is. Isten látja a lelkünket, nem telik nagy kedvünk ebben a munkában, de hiába: világos­ságot akar a közvélemény és világosságot kívá­nunk mi is, mert a sötétségből már elég volt. A városháza ablakait már kinyitotta a demokrati­kus blokk és új szellő árad be a nyitott ablako­kon, csak a Beszkár ablakain vannak még le- bocsátva a függönyök, a Beszkárnál még tel­jes a sötétség. Húzzák hát fel a függönyt, gyújt­sák meg a reflektorokat, hadd lássuk már. mi az igazág. mert a suttogásból, gyanúsításból már elég volt: nem engedheti meg a főváros érdeke, hogy tovább is suttogások középpontja legyen a főváros legnagyobb vállalata. Több világosságot kérünk és amikor ezt tesszük, nagyon szerények vagyunk, mert ezidöszerint teljes sötétségben vagyunk. Fedezetet találtak a költségvetési deficit öt százalékára, 95 százalék még mindig fedezetien. A csatorna- és vízvezetéki hálózat terheit a háztulajdonosokra kell áthárítani. A városháza vezetőinek legnagyobb gondjai közé tartozik ezidöszerint az új költségvetés tető alá való juttatása.^ Közel egy hónapja tart már az exlex álla­pot a városházán s a mai helyzet szerint március vége előtt nem is várható a költségvetés lezárása. Ennek a reménytelen állapotnak a következménye, hogy a tanács 3 havi indemnitást kért a pénzügyi bizottságtól, amely mint azt már megírtuk, a ház­tartás továbbvitelét ilyen értelemben meg is szavazta. Kerek nyolc hét áll tehát rendelkezésére a főváros vezetőinek a vajúdó költségvetés elkészítésére. Ez azonban nem olyan könnyű munka, mert nemcsak különböző tételeket, számoszlopokat kel egymás alá írni. hanem gondoskodni kell a tételek és számok előteremtéséről, vagyis, világosabban kifejezve be­vételi források és jövedelmi tételek kreálásáról. A Független Budapest hasábjain elsőnek közöltük olvasóinkkal azokat a súlyos körülményeket, amelyek az új költségvetés elkészítését akadályozzák és azóta is számos cikkben mutattunk rá azokra, a sú'- lyos veszedelmekre, amelyek az új költségvetéssel kapcsolatban Budapest polgárságát fenyegetik. Megírtuk és tételről-tételre részletesen kimutattuk, hogy eddig 322 milliárd deficit terheli a nyers költségvetést, amelyre fedezetot igen bajos találni. A 12-es pénz­ügyi kigondoló bizottság több mint 2 hónapja heten- kint több ülésen foglalkozik a súlyos deficit fedeze­tének előteremtésével s ismertettük azokat a terve­ket is, amelyek a bizottság kebelében az ügy érde­kében felmerültek. Természetesen ezek a tervek nem vonatkozhatnak másra, mint új. súlyos adók bevezetésére. amelyeket a főváros polgárai érthető módon nem fo­gadnak valami nagy örömmel. A kigondoló bizottság tanácskozásai azonban to­vább folynak s lehetséges, sőt valószínű, hogy a tervbe vett súlyos adónemek nagy része néhány hé­ten belül valósággá válik s újra megnehezíti a dol­gozó tömegek megélhetését. A hosszú ideje húzódó költségvetési tárgyalásokat és adóterveket látva, merült fel azután a városháza egyik ügyosztályán az az életrevaló és hasznos gon­dolat, hogy új ötlettel siessenek a kigondoló bizott­ság kátyúba rekedt gondolatainak segítségére. Ter­vezet készült ugyanis az egyik ügyosztályon, amely­nek végrehajtásával sikerülne a költségvetési deficit egy jelentős részét egy olyan bevételi forrás meg­nyitásával eltüntetni, amely a polgárság tömegeit egyáltalán nem érinti és a megadóztatott rétegek szá­mára is egyénenkint alig jelent említésre méltó összeget. Ez a tervezet a csatornahálózat fenntartási és tisztítási költségeit kívánja levenni a fővárosról s ezt a terhet, mely évente 14—16 milliárd, áthárítaná a háztulajdonosokra, akiknek viszont csak elenyésző kiadást jelentene a csatornaköltségek átvállalása. A rendkívül megszívlelendő és életrevalónak látszó tervezet miég arra is rámutat, hogy milyen alapon lehetne az egyes háztulajdonosokra a csatornafenn­tartási és tisztítási költségeket kivetni. E szerint az adózás alapjául a házak vízfogyasztását te­kintenék s a vízszámlák 10—15%-os megadóztatásából ki­futná a fővárosnak ez a 14—16 milliárdos teher­tétele. Rendkívül előnyös és egyszerű lenne a fővárosra nézve ennek az adónemnek a bevezetése, mert még külön adminisztrálásra sem lenne szükség. miután a vízművek pénzbeszedői végeznék az adó behajtását, sőt meglenne még az. az értékes garancia is, hogy az adó minden egyes fillérje befolyik. mert hiszen vízdíjat mindenki tartozik pontosan fizetni. Mint értesülünk a tervezet a közeli napokban a pénzügyi ügyosztály útján a kigondoló bizottság elé kerül, ahol kétségtelenül örömteljes fogadtatásra talál ez az ügyes adóterv, annál is inkább, mert a deficit 5%-ának terhét tünteti el. A megmaradó 95% úgyis elég sok fejtörést fog okozni még a 12 ki­gondoló vezérnek, mert hiszen Ripka Ferenc fő­polgármester nem régen kijelentette, hogy deficit­mentes költségvetésre van szüksége a fővárosnak. SPITZER SALAMON nagyiparos központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, légszesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák, valamint épület- és díszmű-bádogos munkák gyártelepe Budapest, V., Visegrádi-utca 29. Telefon : L. 904-50. KÁGER FLÓRIÁN műipari lakberendező, oltár- és facsillár-készítő j BUDAPEST, V., PANNQNSA-UTCA 10 b sz. I! 11111111111Ш11111 i 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 ■ 11111U: ASZAS MARTON I sz9bafesfő>mázo!ó mester BUDAPEST, VII., VÁROSLIGETI FASOR t. SZ. § Telefon : József 45-98. = Г!1111i11Ш1111! 1!ti11111111111111111111111III111i!1111111:11Ш11111111IIШ1111111111 KI111111111ГТ­ÁMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNY- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. Vilii., Fiaíó-ySca 10. Telefon: József 3-85. SZIEBER IMRE szobafestő-, ércfényező- és mázolómester BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 59. Ü5Ü és HABtImANMÍ mázolómesterek BUDAPEST, IV., Képíró-utca 3. Telefon : J. 101 36. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek THOLT ISTVÁN oki. mérnök BUDAPEST, II., DONÁTI-UTCA 26. TELEFON: L. 903—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom