Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-27 / 4. szám
2 Független Budapest 1926. január 27. A közgyűlés február 3-án minden bizonnyal foglalkozni fog az addigra leérkező státusrendelettel, s hírek szerint élesen szembe helyezkedik annak sérelmes rendelkezéseivel. A főváros a közgyűlés útján felirattal akar fordulni a kormányhoz, amelyben hivatkozva az autonómia jogaira, megtagadja az állások megszüntetését. és a munkabírásuk teljében lévő főtisztviselok nyugdíjazását. már csak azért is, mert néhány hónap múlva elkövetkezik az általános tisztujitas amelynek során azután úgyis nagyobb változások következnek be a városháza vezetőségében. Pesti Tükör. Külföldi kölcsönajánlatok jönnek és mint ezt más helyen megírtuk, a főváros beruházásaira lenne pénz, ha az ajánlatok elfogadhatóak. Két nyilatkozatban számolunk be ezekről az ajánlatokról, az egyikben Csupor tanácsnok, a másikban pedig Szabó Imre ár. főügyész fejti ki azt a meggyőződést, hogy ezek a kedvező ajánlatok a bizalom visszatérését jelentik. Lehet, hogy részben igazuk is van a nyilatkozóknak, de egészen biztos, hogy a külföldi tőkét nemcsak a bizalom vezeti, hanem legelsősorban az — üzlet, amelyet a fővárosnak nyújtandó kölcsönből remél. Az ajánlattévők látták, hogy milyen rettenetes nagy árat fizet a főváros a külföldi hitelezőknek az ostendei egyezmény alapján, hát hogyne lenne elragadtatva Budapesttől, amely oly jó fejőstehén, amilyen kevés akad! A külföldi tőke mostani jelentkezői irigyen látják, milyen jó üzletet csináltak a régi hitelezők Budapesttel, nem vagyunk tehát túlságosan boldogok, hogy most nemcsak a régi hitelezők bizalma fordul felénk, hanem újaké is. akiknek folyik a nyáluk egy Budapesttel kötendő újabb üzlet után. Már most csak az a kérdés, hogy ezek az új ajánlatok jó üzletet jelentenek-e — Budapestnek? A nagy tolongásból nyilvánvalóan megállapítható, hogy a külföldi tökének nagyszerű ez az üzlet, de minket az ö üzletük csak annyiban érdekel, vájjon nekünk is üzlet-e az üzlet. „Más kárán tanul az okos, saját kárán tanul a magyar,'' mondja egy régi szólás- mondás. a kárunk már megvan és most csak az a kérdés, tanultunk-e belőle? Nagyon óvatosan, nagyon csínján kell bánni a külföldi ajánlatokkal, mert bármennyire el vagyunk is ragadtatva a nagy bizalomtól, amely kezd felénk fordulni, az üzlet mégis csak üzlet, amely lehet jó is. meg rossz is a mi részünkre. A külföldi tőkének egészen bizonyosan jó üzlet Budapest, nem kell tehát oly elragadtatással rajongani az ajánlatokért. Blahánét eltemettük és újabb bizonyságát adtuk annak, milyen szépen tudunk — temetni. Budapest hálás és megértő módon viseltetett, amikor mozgalmat indított Blaháné szobrának felállításáért és maga is jó példával jár elöl a szobor költségeihez való hozzájárulásával és elnevezte már régebben a Népszínház előtt álló teret Blaha Lujza-térnek. Blaháné iránt hem lehet eléggé hálás a magyar főváros, mert az a tény, hogy ma Budapest magyar. hogy a német városból magyar főváros lett, nagy részben az ö érdeme. Rákosi Jenő gyönyörű cikkben mondja el, hogy tanította meg Blaháné múzsája a magyar dalra ennek a városnak potíglott népét, hogy jártak a magyar színházba az emberek Blaháné kedvéért, s mint lett divattá a magyar színpad, amely addig csak vegetált a német múzsa hajléka mellett. Blaháné nemcsak színésznő volt: ö volt ennek a városnak magyar lelke, magyar mosolya és ez a mosoly több erővel hódított, mint a bürokrácia, meg a hivatalos apparátusok minden ténykedése. Blaháné emlékét Budapestnek mindig, minden időkre tiszteletben kell tartania és a legkevesebb CONSTRUКС lO SZERKEZETI AUTÓALKATRÉSZ, MOTOR- ÉS GÉPÜZEM. Tulajdonos: BtRKOVITS SÁNDOR mérnök. Budapest, VB., ísengery-utca 74. szám. Telefon : 147 58. GYÁRTMÁNYAI : Szelepek, szelepemelők, dugattyúk, dugattyú-csapok. Első tengely lengőcsapok, komplett. Főtengelyek, vezértengelyek, kardán-tengelyek, differenciál-tengelyek, bolygo (csillag-) tengelyek, fogaskerekek, rugócsapszegek’ precisios kromnickel csavarok, mindenféle bronzperselyekj motorok, gépen, stb. Felvonók szakszerű javítása és építése. az, ha szobra időtlen-időkig fogja hirdetni Budapest népének, hogy a nemzet csalogánya a miénk volt, hogy tiszteljük emlékét és hogy tudjuk, mivel tartozunk ennek a drága emléknek. Budapest népe megmutatta, mi volt neki Blaháné: a százezrek, kik ott fagyoskodtak a temetésen, megmutatták, hogy van szíve Budapestnek, hogy ez a város tud szeretni és tud emlékezni. A státusrendezés izgalmai nemhogy csökkennének, hanem napról-napra fokozódnak. Lapunk egy másik helyén beszámolunk arról, hogy a kormány újabb nyugdíjaztatásokat követel és pedig oly módon, hogy az mindenképen az autonómia sérelmét jelenti. Mi már preciziroztuk a mi álláspontunkat ebben a kérdésben és ha az újabb inzultus újabb ellent- állásra ösztönöz bennünket, annak csak a kormány az oka, amely nem akarja megérteni, hogy Budapestnek tulajdonképen törvényben biztosított önkormányzati foga van, amelyhez nyúlnia senkinek a világon nem szabad. Az autonómia ellen elkövetett újabb támadás. — reméljük — egy táborban fogja találni a közgyűlés összes pártjait és annak a ..hands off'-nak. amelyet a törvényhatóság összesége fog a kormánynak odakiáltani. bizonyára meglesz az eredménye. A fővárost nagyon megtiszteli a kormány gyámkodása és a kormány boldogító szándékait teljes mértékben honorálja, de mégis ... mégis úgy érzi, hogy a belügyminiszternek is, meg az egész kormányzatnak annyi minden söpörnivalóía akad a maga portája előtt, hogy nem kívánhatjuk tőle, végezze el helyettünk is a söprés nagy munkáját. Mi majd csak kitisztogatjuk a magunk háza tájékát és fogadjuk, hogy Budapestet rendbe fogja hozni — Budapest. Arra volnánk most már szerfölött kíváncsiak és azt lessük fokozódó izgalommal: rendet tud-e teremteni a kormány ott. ahol ez az ö dolga lenne? Mi van a Beszkárral? Mi van a közgyűléssel, mi van mindazzal a sok suttogással, amelyről már annyiszor megemlékeztünk és amely már nem is suttogás, hanem hangos beszéd, sőt ordítás?! A Beszkár dolga. — elismerjük — nem gusztusos, de ha már likvidálni kell az utolsó esztendők bűneit, hozzá kell nyúlnunk ehhez a kevésbbé szimpatikus munkához is. Isten látja a lelkünket, nem telik nagy kedvünk ebben a munkában, de hiába: világosságot akar a közvélemény és világosságot kívánunk mi is, mert a sötétségből már elég volt. A városháza ablakait már kinyitotta a demokratikus blokk és új szellő árad be a nyitott ablakokon, csak a Beszkár ablakain vannak még le- bocsátva a függönyök, a Beszkárnál még teljes a sötétség. Húzzák hát fel a függönyt, gyújtsák meg a reflektorokat, hadd lássuk már. mi az igazág. mert a suttogásból, gyanúsításból már elég volt: nem engedheti meg a főváros érdeke, hogy tovább is suttogások középpontja legyen a főváros legnagyobb vállalata. Több világosságot kérünk és amikor ezt tesszük, nagyon szerények vagyunk, mert ezidöszerint teljes sötétségben vagyunk. Fedezetet találtak a költségvetési deficit öt százalékára, 95 százalék még mindig fedezetien. A csatorna- és vízvezetéki hálózat terheit a háztulajdonosokra kell áthárítani. A városháza vezetőinek legnagyobb gondjai közé tartozik ezidöszerint az új költségvetés tető alá való juttatása.^ Közel egy hónapja tart már az exlex állapot a városházán s a mai helyzet szerint március vége előtt nem is várható a költségvetés lezárása. Ennek a reménytelen állapotnak a következménye, hogy a tanács 3 havi indemnitást kért a pénzügyi bizottságtól, amely mint azt már megírtuk, a háztartás továbbvitelét ilyen értelemben meg is szavazta. Kerek nyolc hét áll tehát rendelkezésére a főváros vezetőinek a vajúdó költségvetés elkészítésére. Ez azonban nem olyan könnyű munka, mert nemcsak különböző tételeket, számoszlopokat kel egymás alá írni. hanem gondoskodni kell a tételek és számok előteremtéséről, vagyis, világosabban kifejezve bevételi források és jövedelmi tételek kreálásáról. A Független Budapest hasábjain elsőnek közöltük olvasóinkkal azokat a súlyos körülményeket, amelyek az új költségvetés elkészítését akadályozzák és azóta is számos cikkben mutattunk rá azokra, a sú'- lyos veszedelmekre, amelyek az új költségvetéssel kapcsolatban Budapest polgárságát fenyegetik. Megírtuk és tételről-tételre részletesen kimutattuk, hogy eddig 322 milliárd deficit terheli a nyers költségvetést, amelyre fedezetot igen bajos találni. A 12-es pénzügyi kigondoló bizottság több mint 2 hónapja heten- kint több ülésen foglalkozik a súlyos deficit fedezetének előteremtésével s ismertettük azokat a terveket is, amelyek a bizottság kebelében az ügy érdekében felmerültek. Természetesen ezek a tervek nem vonatkozhatnak másra, mint új. súlyos adók bevezetésére. amelyeket a főváros polgárai érthető módon nem fogadnak valami nagy örömmel. A kigondoló bizottság tanácskozásai azonban tovább folynak s lehetséges, sőt valószínű, hogy a tervbe vett súlyos adónemek nagy része néhány héten belül valósággá válik s újra megnehezíti a dolgozó tömegek megélhetését. A hosszú ideje húzódó költségvetési tárgyalásokat és adóterveket látva, merült fel azután a városháza egyik ügyosztályán az az életrevaló és hasznos gondolat, hogy új ötlettel siessenek a kigondoló bizottság kátyúba rekedt gondolatainak segítségére. Tervezet készült ugyanis az egyik ügyosztályon, amelynek végrehajtásával sikerülne a költségvetési deficit egy jelentős részét egy olyan bevételi forrás megnyitásával eltüntetni, amely a polgárság tömegeit egyáltalán nem érinti és a megadóztatott rétegek számára is egyénenkint alig jelent említésre méltó összeget. Ez a tervezet a csatornahálózat fenntartási és tisztítási költségeit kívánja levenni a fővárosról s ezt a terhet, mely évente 14—16 milliárd, áthárítaná a háztulajdonosokra, akiknek viszont csak elenyésző kiadást jelentene a csatornaköltségek átvállalása. A rendkívül megszívlelendő és életrevalónak látszó tervezet miég arra is rámutat, hogy milyen alapon lehetne az egyes háztulajdonosokra a csatornafenntartási és tisztítási költségeket kivetni. E szerint az adózás alapjául a házak vízfogyasztását tekintenék s a vízszámlák 10—15%-os megadóztatásából kifutná a fővárosnak ez a 14—16 milliárdos tehertétele. Rendkívül előnyös és egyszerű lenne a fővárosra nézve ennek az adónemnek a bevezetése, mert még külön adminisztrálásra sem lenne szükség. miután a vízművek pénzbeszedői végeznék az adó behajtását, sőt meglenne még az. az értékes garancia is, hogy az adó minden egyes fillérje befolyik. mert hiszen vízdíjat mindenki tartozik pontosan fizetni. Mint értesülünk a tervezet a közeli napokban a pénzügyi ügyosztály útján a kigondoló bizottság elé kerül, ahol kétségtelenül örömteljes fogadtatásra talál ez az ügyes adóterv, annál is inkább, mert a deficit 5%-ának terhét tünteti el. A megmaradó 95% úgyis elég sok fejtörést fog okozni még a 12 kigondoló vezérnek, mert hiszen Ripka Ferenc főpolgármester nem régen kijelentette, hogy deficitmentes költségvetésre van szüksége a fővárosnak. SPITZER SALAMON nagyiparos központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, légszesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák, valamint épület- és díszmű-bádogos munkák gyártelepe Budapest, V., Visegrádi-utca 29. Telefon : L. 904-50. KÁGER FLÓRIÁN műipari lakberendező, oltár- és facsillár-készítő j BUDAPEST, V., PANNQNSA-UTCA 10 b sz. I! 11111111111Ш11111 i 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 ■ 11111U: ASZAS MARTON I sz9bafesfő>mázo!ó mester BUDAPEST, VII., VÁROSLIGETI FASOR t. SZ. § Telefon : József 45-98. = Г!1111i11Ш1111! 1!ti11111111111111111111111III111i!1111111:11Ш11111111IIШ1111111111 KI111111111ГТÁMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNY- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. Vilii., Fiaíó-ySca 10. Telefon: József 3-85. SZIEBER IMRE szobafestő-, ércfényező- és mázolómester BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 59. Ü5Ü és HABtImANMÍ mázolómesterek BUDAPEST, IV., Képíró-utca 3. Telefon : J. 101 36. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek THOLT ISTVÁN oki. mérnök BUDAPEST, II., DONÁTI-UTCA 26. TELEFON: L. 903—23.
