Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-18 / 33. szám
4 Független Budapest 1926. augusztus 18. Az új vurstli. Irta Dr. Sztojanovits Pál. A városligeti Széchenyi-gyógyfiirdő kibővítéseként tervezett nyitott uszodának építkezési munkálatai a kora ősszel teljes erővel megindulnak és a székesfőváros rövidesen egy modern sportintézménnyel lesz gazdagabb. Megvalósul a balparti lakosság régi óhajtása, s ezután a pesti ember még jobban, még kényelmesebben és még olcsóbban nyaralhat majd — itthon. A fürdőzésre egyébként alkalmas vidék nemtörődömsége és kereskedelmi érzékének hiánya, — no, meg a tenger felé törekvőkre. — a határátlépéseknél és az egyéb utazási mozzanatoknál leselkedő temérdek kellemetlenség és bosszúság amúgy is a legnagyobb propagandát szolgáltatják Budapestnek, a körvonalaiban impozánsan kibontakozó majdan legnagyobb középeuróoai fürdővárosnak. A nemzetközi viszonylatokban is páratlan új uszoda tehát harmonikusan illeszkedik abba az elképzelésbe, amely úgy értelmezi helyesen az idegenforgalmat, hogy elsősorban is magunknak csinosítsuk és otthonosítsuk ezt a várost, ahol a régi jó békeévekben annyi örömet, vidámságot és szórakbzást nyújtott a — kánikula. Az új uszoda létesítése azonban felvetett egy kérdést. ami elsősorban a legközelebről érintett lakosságot nyugtalanítja, ettől eltekintve pedig a székesfőváros előrelátó fejlesztése szempontjából is közérdeklődésre tarthat igényt. Mi lesz a városligeti mutatványosteleppel. ha felépül az új uszoda, kérdik a vurstli érdemes régi bérlői és miképen alakul a jövő, ha kezdetét veszi ennek a nagyszabású sportintézménynek mozgalmas, pezsgő élete és a szükebb határok közé szorult mutatványostelep esetleg fennmaradásának lehetőségeit se látja biztosítva? Kétségtelen, hogy ez a kérdés a levegőben lóg és a székesfővárosnak mihamarább foglalkoznia kel! azzal a gondolattal, hogy a városligeti mutatványostelep a változott viszonyok között életképes működést kifejteni a jövőben alig lesz képes, miért is még idejében átültetendő egy másik városrészbe, még pedig azzal a körültekintésser, gonddal és szeretettel. amely a múltban kivétel nélkül minden nagyobb városi problémának a megoldását jellemezte. Az uszoda építkezése folytán ugyanis az a helyzet állott elő, hogy a városligeti mutatványostelep az Állatkerti- útnak a Széchenyi-fürdő felöli oldaláról visszavonulni kénytelen arra a jelentékenyen megkisebbedett területre, amit egyfelől az állatkert, másfelől — a Magya" Műszínkörig — a Hermina-út határol. A mutatványos- és egyéb üzletek bérlői, valamint az áruállványhely- engedélyesek e szerint mind beszorulnak a vurstlinak ebbe a megmaradt külön kis világába; Könnyen elképzelhető tehát, hogy az üzleti élet itt levegő híján mihamar eltikkad és az eredmény az lesz. hogy a városligeti mutatványostelep, mely a múltban annyi boldog órát ajándékozott a gyermekkornak, nem lesz képes a rohanó élettel versenyt tartani. Az így alakult ihelyzetben nemcsak a mutat- ványostelep lakosságának, hanem a székesfővárosnak is fontos érdeke, hogy ez a kérdés mielőbb szerencsés megfejtést találjon, mert egyik se lehet a másik nélkül és míg a mutatványostelepi bérlőknek és áruállványhely-engedélyeseknek egyéni érdekei sürgetik a kibontakozást ebből a helyzetből, addig a székesfővárosnak ezer és ezer ártatlan gyermekszem tágranyílt. kérdő tekintetére kell a mesevilág legboldogabb mosolyait varázsolnia. fia a háborúhoz — sok minden máson kívül •— többszörösen és temérdek pénz kell, úgy az üzleti élet egészséges fejlődéséhez — számos egyéb feltétel mellett — bő mozgási lehetőségre és szabad levegőre van szükség. Ez pedig a városligeti mutatványostelcpen a jövőben aligha lesz meg. A mutatványos-üzletek helyes vezetésének egyik közismert titka ugyanis az. hogy a látványosságok lehetőleg sűrűn, de legalább is évekint változzanak. Miképen gondoskodhatnék azonban a legkörmönfontabb üzletember is arról, hogy a közönsége az új tavasszal1 együtt új portékát is találjon a boltjában, ha a helyhezkötöttség. az egymásra zsúfoltság eleve kizárja a legkisebb megmozdulás lehetőségét is? Hogyan lehetne új látványosságot a külföldről behozni, felállítani és üzembe helyezni ott, ahol a régi mutatványok se férnek el? Ez az összezsúíoltság, a terjeszkedési lehetőségeknek ez a teljes hiánya, ez az egymás hegyén- hátán küzködés az igazi élesztője annak a gondolatnak. hogy a városligeti mutatványostelepet mai levegőtlen és szűk elhelyezésből át kell menteni a városnak egy nyíltabb, szabadabb és fejlödésképesebb részébe, ahol — megőrizve tisztes hagyományait és kétségtelen értékeit — kedvére alakulhat idővel egy olyan látványossággá, amelyet azután méltán lehet még az idegenforgalom szolgálatába is állítani. A székesfőváros a városligeti mutatványostelep mai aggasztó helyzetének ismeretében jóelőre tanulmány tárgyává tette az új vurstli elhelyezésének kérdését és e célbői1 a múlt hetekben Bécsbe küldte szakreferenseit, hogy a Práter igazgatási és berendezési viszonyait hasonlítsák össze az itthoni állapotokkal. A kiküldöttek alapos megfigyelésekkel és bőséges tapasztalatokkal tértek haza erről az útról. amely — esetlég — kiinduló pontja lehet egy olyan alkotásnak, ami a városligeti mutatványos- telepet egyszerre kiemeli mai tespedéséből és Budapestnek európai színvonalú látványosságot' biztosít. A tanulmányúton szerzett megfigyelések és tapasztalatok adatai jelenleg még feldolgozás alatt állanak ugyan, de néhány vonásban már most is megrajzolhatók egy új mutatványostelepnek a kontúrjai. Az új vurstlinak a sűrűn lakott városrészekhez közel kell feküdnie, bőven fásított, dús növényzetű, árnyékos parkban, ahová a közönség gyorsan és kényelmesen érkezhetik el és ahol ktedve szerint sétálva szórakozhatik, pihenhet és frissülhet fel. A Prátert a közönség azért is szereti és látogatta a legnehezebb időkben is, mert egy körültekintően kiépült mutatványostelepnek mindezen helyzeti kellékeivel rendelkezik. A Práter berendezésének másik szembetűnő sajátsága a pavil'lonrendszer, az épületeknek kis kertek között való szétszórtsága. Itt az épületek nem zsúfolódnak össze, aminek kétségtelenül megvan az az előnye, hogy korlátlan lehetősége nyílik minden új. bármekkora területet igénylő látványosság felállításának és és üzembe helyezésének. Amilyen fontos egy új mutatványostelep területének kiválasztásánál a dús növényzet. — mert hiszen a közönség nem várja meg. amíg egy újonnan fási- tott városrészben néhány évtized múlva árnyék is fogadja, — amennyire szükséges a jó közlekedés, hogy a közönségnek tetszésétől függjön, aklar-e sétálni, ha a mutatványostel!ep látványosságai a íik- kadt kőfalak közül egy levegős, árnyékos, gondozott parkba vonzzák. Amennyire elengedhetetlen szempont egy új telep létesítésénél az a rendszer, hogy a nagyjából harmonikus stílusban kiképzett épületek elszórtan, látszólagos összevisszaságban, kertek által körülövezetten népesítsék be a gondosan ápolt utakat, — ami ugyanis a mutatványok felfrissítése szempontjából a legideálisabb helyzetet teremti meg, —- annyira lényeges, hogy az új vurstliban a közönségnek minden igénye, még pedig különböző színvonalakban, megtalálja a maga legjobb kielégülését. Tehát az új telepen a villanykörték ezreinek és az ötletes világítási effektusok halmazának kell bőven ontania a fényt; az üzletekből kiáramló, egybemosódó muzsikának a szórakozáshoz szükséges hangulatot kell előidéznie; a sétálókat az árnyas utakon lépten-nyomon padoknak és kényelmes ülőhelyeknek kell fogadnia, az alattomosan léselk'edő porral szemben a technika minden eszközének kell őrt állania, hiszen a mutatványostelep elsősorban mégis csak a jövő nemzedéké, de éppen ezért gyermekjátszóterek, tornaeszközök', homokjátszóhelyek, gyermekeknek való közlekedési alkalmatosságok sokaságának kell várnia mindenütt az ő kis közönségüket. Ahol azonban az emberek ezrei fordulnak meg és gyermekkacajtól csengenek az árnyékos utak, ott nem szabad megfeledkezni vízesésekről, szökok,utakról, éppúgy, mint ahogy bőségesen kell tarkítania a mutatványos-üzleteket vendéglőknek. kávéházaknak, tejcsarnokoknak, trafikoknak, fodrászmühelyeknek is, amel'yek mind a kényelmet és a kultúrát képviselik ott, ahol a közönség könnyű szívvel és gondtalanul kíván szórakozni. A közel jövő rövidesen választ ad arra a kérdésre. hogy íennniaradhat-e a városligeti vurstli a mai helyzetében. Alig hihető azonban, hogy önmagától is ne erősödjék egy olyan mozgalom, amelynek az a célja, hogy ez az áldozatklész, modern szellemű város egy európai viszonylatokban is elsőrangú, új mutatványostelepet hívjon életre. Hannibal ante portas! — a gondolat a küszöbön várja a megvalósítóit a városligeti mutatványostelep — új honfoglalásának! s ZODY SZILARD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel.: J. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. SPANYI ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, I., Attila-utca 51. Telefon: T. 126—69. TÓÁSÓ PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. KIKTA GYÖRGY mérnök és GUNTERTJANOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítése. Budapest, V., Szabadság-tér 5. TELEFON: 6-40. Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasföliyi-íéle líillamossígi is Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77—39, 147—75, József 95-10. NAGY LAJOS MESTER Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitele. — Költségvetés díjmentes. The Neuchatel Asphalte Company Limited BUDAPESTEN. Iroda : VI., Vilmos császár-út 31. sz. Telefon - T 12-46. Gyár: VI., Váci-út 35. Telefon: L. 914-88. Alapítva - 1873 Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val de Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kantonban, Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinoi aszfaltbányáknak, Chieti tárto- manyban, Olaszországban. Gyárt és elad: Val de Traversi más- tixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít- Traversi természetes tömörített aszfalt utakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. THOLT ISTVÁN oki, mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon : L. 903-25. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- EPITESI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNV- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. Vili., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85. olnár István építész Budapest, I., Horthy Miklós-út 36. szám. Telefon: József 85—48. I If j. Helfenstein Károly! ( Budapest, VT, Jász-utca 77. Telefon : Lipót 913-64 1 Kövező-mester és útépítő-vállalkozó, f -тФФштт■—ww. >■ ,. .»-яи л Útépítő- és kövező munkák, továbbá beton-, aszfaltburkolások és földmunkák. Vasútépítési munkák végzésére vagyunk bátrak 35 éve fennálló cégünket b. figyelmébe ajánlani. Költségvetés díjtalan! Budapest székesfővárosnak, a Máv.-nak és az Államépítészeti hivataloknak állandó szállítói. Telefon, József 39 - 52. Halmos I. és fia. Fekete István OKleveles mérnök mérnöki irodája é építési vállalata. MAGASÉPÍTÉS, MÉLYÉPÍTÉS, VASÚTÉPÍTÉS, útépítés, szigetelés, burkolómunkák. Budapest, IX., Lónyai-utca 25. földsz. 2. Telefon József 23-29 К LEIN ZSIGMOND oki. mérnök út- és csatornaépítési vállalata BUDAPEST, V. KÉR., BERZENCEI-UTCA 23. SZ. OBENDORFER JÓZSEF és FIAI építési vállalkozók,*\SÄSl"s' oklev. mérnök, kövezőmesterek vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. Vili., Ludoviceum-utca 18. sz. - Telefon: József 84-65. HAJNAL IMRE oki. mérnök építési vállalkozó Iroda : I. kerület, Attila-körút 47. Telefon: József 81—05. Telep : VI., Reitter Ferenc-utca 22. Telefon : Lipót 915—47. SCH0NDORFER JENŐ MÉRNÖK. KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VÍZVEZETÉKI ES CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon : József 131-72. UTBURKOILO KÖVET BAZALTOT: ANDEZITET: kocka-, fejkő, járda-, termés- és zúzoffkövef, nemesgulácsi, Dunabogdány-csódi és Visegrád-má- fyásliegyi kőbányából vagy Budapest raktárból azonnal szállít: KONDOR és FELEDI ÉPÍTŐ- ÉS KŐBÁNVA-VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. Telefon: Teréz 10-36. és Lipót 979-47.
