Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-11 / 32. szám
1926. augusztus 11. Független Budapest 3 [Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul KraSylny-'u“«'.«!!::Sohán“-u.11'o. Szeptember közepére visszaállítják a régi villamos szakaszhatárokat, 2,800 méter hosszú Л .Beszkúr-nál( kezd helyreállni a rend és a régi igazgatóság által elkövetett hibákat az új direkció most sorra kiköszörüli. Múlt heti számunkban jelentettük, hogy a régi igazgatóság rossz menetrendjét most ismét újjal cserélik fel. A forgalom tekintetében is örvendetes javulás történik és ez a folyamat már is megindult, amennyiben a kocsiparkot teljesen felfrissítik és új motoros- és pótkocsikkal szaporítják. A Beszkúr új igazgatósága a múlt hét pénteken tai- tott. ülésén több új reláció bevezetését határozta el, ami szintén a közúti közlekedés erőteljes megjavulá- sát íogja eredményezni. A közönség szempontjából még egy örvendetes tényről adhatunk számot, ugyanis revideálják a szakaszbeosztások körül támadt régi hibákat. A Független Budapest harcos szószólója volt ezeknek a súlyos anomáliáknak és egy év óta szüntelenül követelte, a régi, jól bevált szakaszhatárok visszaállítását. Végül ez is teljesül, amennyiben az e célra kiküldött albizottság jelentése alapján a közlekedésügyi bizottság kimondta a jelenlegi szakaszbeosztások megszüntetését. ж яш iiMiiiMMftiriWiff lesz egy szakasz. A Beszkúr igazgatósága annak idején olyan rövid útvonalakat jelölt ki egy-egy szakaszra, hogy a közönség a régi állapottal szemben mintegy 40-50%- kal fizette drágábban a villamos utazást. 2,260 méter volt átlag egy szakasz hossza, ami a gyakorlatban 3—4 megálló közötti útvonalat jelentett. A közlekedésügyi bizottság határozata értelmében ezentúl 2,800 meiter lesz egy-egy szakasz átlagos hossza, tehát mintegy 30%-os meghosszabbodás a mostani rendszerrel szemben. A tanács legközelebbi ülésén tárgyalja az új szakaszbeos'ztások kérdését, de előreláthatóan nem fog kifogást tenni annak életbelépése ellen. Ilyenformán' legkésőbb szeptember 15-én az új szakaszbeosztás életbe is lélp. Természetes, hogy tovúbbra is fennmaradnak a jól bevúlt ölelkező szakaszok, annak ellenére, hogy egyes lapok azt a hírt közölték, mintha az ölelkező szakaszok rendszere megszűnnék. Változás csak annyiban lesz, hogy ezentúl az ölelkező szakaszok is a rendes szakaszok arányában hosszabbodnak meg. A költségvetési vita szónokai. V. (Utolsó közlemény.) Szeníirmay Sirarét'aé. !- Két szempontra kívánom felhívni a közgyűlés figyelmét. Ez a két szempont az, hogy egyrészt a nevelés elhomályosult a főváros iskoláiban, a másik pedig az, hogy a tantervűnk elavult. A mai isL kola mindentől távolabb áll, mint az élettől, az ifjúságot tehát elő kell készíteni a gyakorlati életre. Az iskola ne neveljen csak az iskolának, hanem neveljen a családnak is. A szeretetre is lehet nevelni és a szeretetet is meg lehet tanítani. A tanterv régi, elavult. Vannak olyan tárgyak, melyeket ki lehetne hagyni, vannak olyan tudományok, amelyeket tani- i tani kellene. A középiskolában például nem tanítanak világirodalmat ,s az ifjú, aki érettségivel a zsebében elhagyja az iskolát, a moziból kénytelen megismerni a világirodalom nagyságait. A történelemben Spártát, Athént tanítják nagy részletességgel, de alig foglalkoznak az . utolsó száz év történetével. Mindezeken a hiányokon némi jóakarattal és körültekintéssel segíteni lehet. A modern Budapestnek nemcsak modern iskolák, de modern tanárok is kellenek, akik előkészítik az ifjúságot a gyakorlati életre, akik olyan erkölcsi erőket plántálnak az ifjúságba. amelyekkel diadalmaskodva, minden gazdasági válságon, visszaszerezzék nekünk a régi, szép Magyarországot. Kafeakovits József. — Az 1913. évi költségelőirányzat szerint 87 millió aranykorona jövedelme volt a fővárosnak, míg a mostani költségvetés 118 milliót irányoz elő. Ebből a 35%-os különbözeiből mindenki azt következtethetné, hogy itt virágzó élet gyönyörűen fejlődő város van. ennek a kereskedelme, ipara a legmagasabb fokon áll s ennek szerves következménye a bevételek szaporodása. Sajnos, azonban ez nem így van. Olyan rettenetes adóterhek sújtják az adózókat, a kereskedelmet, az ipart, hogy átmenetileg valamilyen könnyítést kell tenni, mert különben nagyon szomorú és sivár temetővé fog válni ez a város. És így azok, amiket előirányoztak a költségvetésben, nem fognak ténylegesen befolyni. Ha végignézünk az önkormányzati adók behajtásán, valóságos dzsungelt látunk. Indítványozom, utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a városi közterhek kivetésével és behajtásával járó teendőket egységesítse és a pénzügyi osztály keretén belül létesítendő alosztály által intéztesse a jövőben. Furcsa helyzet van az üzemi és egyéb szerződtetések körül. Javasolom, utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a főváros nevében megkötött összes alkalmaztatási szerződéseket haladéktalanul vegye revízió alá és a megkötött összes szerződéseket a legközelebbi közgyűlésen mutassa be. Közigazgatási teendők ellátására ne lehessen alkalmaztatási szerződéseket kötni. A főváros árvaszékéről szólva, az elismerés zászlaját kell meghajtanom. Javasolom, hogy a tanács mielőbb tegye meg az előkészületi munkálatokat oly irányban, hogy az árvaszék a főváros szervezetén belüi. mint árvaügyi bíróság szerveztessék át s bírói függetlenséggel ruháztassanak fel az árvaszéki előadók. Magyar Mikiós.- Budapest közönsége kíváncsi arra, hogy ez a költségvetési vita mit hoz a főváros közönségének, kíváncsi arra, hogy ebből a sok szép beszédből, ezekből a gyönyörű retorikai előadásokból, ebből a szótengerből, szószimfóniából', mit kap a publikum, mit kap Budapest népe. A költségvetés homokra épült s úgy érzem, önmagától felborul, mert nincs a nagyközönség teherbírására alapozva. Három nagy üzem 268 milIíárdot akar ebben az évben inyentálni a napi bevételekből. Ha annuitásos kölcsönből próbálnák ezeket a beruházásokat végrehajtani, a mai villamosjegyek árát 18%-kal. az elektromos áram egységárát 21 '6%-kai lehetne leszállítani. A költség- , vetési nem fogadom el azért, mert az uzsora szelleme vonul át rajta. Révész Mihály.- Ami az autonómiát illeti, az adminisztrációs szervek részéről frissebb és elevenebb munkát várok. A közüzemek kérdéseiben az az álláspontom, hegy fenntartani és fejleszteni kell a községesítés- nek a Bárczy-Vázsonyi korszakban megindult folyamatát. Beszélni akarok a közlekedési problémákról. Budapest közlekedésügye antidemokratikusan fejlődött. A perifériák teljesen el vannak zárva a közlekedés lehetőségétől. A megelőző évtizedekben nem siettek észszerű közlekedési politikával a városrészek kiépítését előmozdítani. 1923-ig a közlekedés szerszámai magánkapitalista vállalatok kezében voltak. Ezeknek nem lehetett átfogó közlekedési politikájuk, pláne nem olyan, amellyel ráfizetéssel járó perifériás közlekedést fejlesztettek volna. Ők csak a kenkurrenciát nézték és segített őket abban az. a helyzet is, hogy az államkormányzat mindig főváros- ellenes volt, fővárosellenes most is, ha a közlekedés- ügy" detailkérdéseit nézzük. Most, hogy a közúti j közlekedés óriási részben! végre kikerült a magán- társaságok kezéből, egységes, átható, intenzív közlekedési politikát követelünk. De meg kell kérdeznem, ki törődött itt hat esztendőn át azzal, hogy a főváros környékén egy magántársaság, a helvi érdekű vasút, olyan tarifális politikát folytat, amely szinte lehetetlenné teszi a fővárosnak fejlődését. Az autóbusz kérdésének megoldásával, a közlekedés egyesítésével, a BSzKR.-nak is hozzá kell fogni, különösen a perifériák kívánságát illetően az új vonalak megnyitásához és a kocsipark növeléséhez. Igaz, hogy ezt a közgyűlést át meg áthatja az alkotásnak szelleme cs hallottunk egy sereg szép beszédet. amelyek azzal végződtek, hogy fogjunk ősszé, teremtsünk békével ' és munkával tíj fővárost, teremtsünk itt Budapesten lokálpatriotizmust, ami még nem volt, hogy Budapest barátai necsak a főváros, hanem az ország lakosai is legyenek. Olyan, lokálpatriotizmus megteremtésére fogjunk össze, hogy" a hatóságok és üzemek velünk és ne ellenünk dolgozzanak. Tisztább utcákat, jobb világítást, rendesebb házakat, olcsóbb gázt, villanyt, parkokat, helyesebb szociálpolitikát, olcsó közlekedési tarifát akarunk. A költségvetés 660 oldalából én csak 2—3 oldallal foglalkoztam. De „meríts a tenger vízéből csak eg.v pohárnyit, vizsgáld meg mikroskoppal és analizáld, megkapod az egész óceán vízének a tulajdonságait“. Én a számok tengeréből csak egy gyűszűnyit vettem ki. a számosziopokbó! csak egy-kettőt, amelyeket a demokratikus és haladó községi politika követeléseihez hozz'ámértem. Hozámértem és könnyűnek találtam: a költségvetést nem fogadom el. Stern Sánd©?. — Amikor ennek a szegény fővárosnak nincs ipara ezidőszerint, nincs kereskedelme, nincs semmije, legnagyobb igyekezetünk az idegeneket idehozni, hogy valamelyes jövedelmet biztosítsunk kereskedelmi és ipari vonatkozásban ennek a városnak. Az idegenforgalmat nem lehet könnyű eszközökkel megvalósítani. az idegenforgalmat hosszú, fáradságos j munkával kell elérni. Az olyan fővárosnak, amely- í ben idegenforgalmat akarnak, megfelelő közlekedési i politikának is kell lenni. Itt van előttünk a Nyugati j pályaudvar ügye. A fővárosnak egyetemes érdeke, j hogy a Nyugati pályaudvarral valami történjék. Egy egész elhalt városrész, az V. és VI. kerület külső ! része sínyli ezt, a Lipótváros kereskedelme pang. ' A pályaudvar helyiségében élelmiszertőzsdét kellene ] létesíteni. Nálunk, amikor közlekedési politikáról beszélünk, először azt kell bevárnunk, hogy a peri! fériákon építkezzenek. Egész községek, telepek léte- j sülnek s csak azután jön a villamos, azután épülnek I közművek. Külföldön ez megfordítva van. Az üzemi I kérdésben az a véleményem, hogy nincs szükség ! üzemre, mint csak tisztán azokra a monopolisztikus üzemekre és azokra az úgynevezett közszolgáltatást végző üzemekre, amelyek egyrészt >a kereskedelemnek és iparnak nincsenek kárára, másrészt pedig a köz szempontjából azt a hivatást töltik be, amelyet a köz méltán megkövetelhet tőlük. Rosenák Miksa.- A budapesti kórházhiány egyik főoka, hogy nincsenek sínylőházaink. A kórházakban krónikus és gyógyíthatatlan betegek hónapokon és éveken át foglalják el a helyet. Minden nagyvárosban vannak intézmények, ahol a krónikus betegeket el lehet helyezni. A kórházhiány másik oka az. hogy Budapest 80% erejéig nem fővárosi illetőségű, hanem vidéki betegeket ápol. A tanács is elismeri, hogy a kunutcai, a telepiutcai és a régi Szt. János-kórház csákányra érettek. Ezeket be kell szüntetni. Itt olyan állapotok vannak, hogy az igazán szégyene a fővárosnak. SzaDorítani kell a tüdőbeteg-dispansaire- ket, mert a meglévők nem elegendők. Igaz. hogy ez az államnak volna kötelessége, mert a tüdővész elleni küzdelem az állam feladata. A tanácsnak ez irányban az államot nagyobb áldozatkészségre kellene szorítania. A tuberkulózis egyik főtényezőie a lakásnyomorúság. Nem szabadforgalmat kell csináltál a lakásokban, hanem lakásokat kell teremteni, hogy a szabadforgalom helyreállhasson. Weiler Ernp. — Én, mint a költségvetési vita"-utolsó szónoka, igazán megállapíthatom azt. amit Goethe mondott: „Der Vorhang fehlt, das Stück ist aus, und Herren und Damen gehen nach Haus. Doch tief in den Herzen bleibt ein Wort“. Erről a szóról megállapíthatom. hogy igazán minden felszólalásban, bármely oldalról jött az, átcsengett a főváros szeretető. Én, aki utolsó vagyok, csak egyet szeretnék kérni Önöktől. Mi. akik mindannyian szociális érzésű emberek vagyunk, kövessük azt. amit 1841-ben Deák Ferenc mondott: ,,Keressük azokat a pontokat, amelyek összevezérelnek, és sohasem azokat, amelyek széjjelválasztanak". Egy az Isten, aki mifelettünk őrködik, egy a haza, amelyet sokkal jobban kell szeretnünk, mint valaha és egy a felebaráti szeretet, akár az ó-, akár az újtestamentum alapján állunk. A gyűlölet rombol, a szeretet épít. Mi pedig azért jöttünk össze a közgyűlésen, hogy építsünk. Nem találnak helyet a két űj tüdőgondozó számára. Nehezen születnek meg az úi dispensaire-ek. A milliós főváros területén mindössze négy tüdő- beteggondozó intézet működik;, ami egyenlő a semmivel akkor, amikor köztudomásúan a fővárosban legalább 200,000 a tüdőbetegek száma. A temetőkben a hivatalos statisztikai adatok kimutatása szerint naponta 13 halottat földelnek el a tüdővész áldozatai közül. És a borzalmas számok ellenére, még mindig csak tanácskozások folynak, vájjon; hol és hogyan létesítsenek új tüdőbeteg-dispensaíreket ennek a szörnyű veszedelemnek a leküzdésére. A közegészségügyi ügyosztály nagynehezen előirányzott 2 mil- liárdot két új intézet létesítésére, azonban ezt az összeget a tanács törölte a költségvetésből. Kénytelen volt tehát az ügyosztály olyan megoldást proponálni, amely kevés pénzzel lenne megvalósítható. A Mester-utca 37—39. szám alatt újonnan épült városi bérház alapsorában akar elhelyezni egy intézetet, mert itt már kész helyiségek állnának rendelkezésére. E terv ellen közegészségügyi szempontból erős kifogások hangzottak el. mert egészségügyi szakemberek elképzelhetetlennek tartják, hogy egy bérkaszárnya épületében tüdőbeteg-intézetet helyezzenek el. Ezen az alapon utasították is az ügyosztályt, hogy az intézmény számára nézzen más megfelelő helyiséget, vagy építsen kisebb, külön épületet. A közegészségügyi ügyosztály próbálkozott is más megoldással, de anyagiak hiányában ismét csak azzal a javaslattal állt elő, hogy az intézetet a Mester-utcai bérházban helyezzék el. Az elhelyezést az ügyosztály csaak ideiglenesmek minősíti, mert amint megfelelő fedezethez jut. sürgősen megvalósítja tervét és а IX. kerületben önálló épületet emel a tüdőbeteggondozó intézmény számára. А VII. kerületben szintén létesítenek egy tű tüdő- beteg-dispensairt és azt annak idején a szegényház udvarán akarták felépíteni. A bizottságok tiltakozására ezt a helyet is kénytelen volt elvetni az ügyosztály, és most a Poliklinika Egyesülettel folytat tárgyalásokat egy olyan telek elcserélése érdekében, ameiy alkalmas volna az intézmény felépítésére. 11111111 ’ 1111111111111111111111111111111 к 1111111111111111111111111111111111111111111111111 Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = Kapható mindenütt! Telefon: József 112 59. = Щ11111II11II11111 n1411II1111111ИII111111IIII11И И111n1411 и 11111II1111114 411И И111411 lTktor ferenc" festő és mázoló. — Vili., József-körút 77-79. Telefon : József 49—83. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, egyesületek, stb. festését és mázolását.-iinkrustautá,nzatokban specialista. OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. Budapest, X., AsxtaSos Sándor-út 9. sz. f TELEFON: József 8—32 és József 8—31.
