Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-08-11 / 32. szám

XXI. évfolyam. 1926. augusztus 11 32. szám. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÄRA a Nagy Budapest melléklettel együtt FŐSZerkeSZtŐ I B. Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. „ . „ Fé l évre ... ÍO pengő = I25.00J korona. i 61SIOS SZ6rk6SZtÓ Egyes szám ára 5.000 korona.____________________________________________ VI RÁGH GÉZA. LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon : József 45—82.) Fonyód-Bélatelep bevonult a politikába és a találkozás, amelynek ez a balatonparti fürdőhely lesz a színhelye, mindennél jobban érdekli a politikusokat. Sajna azonban, nemcsak a politikának nagy eseménye ez a bélatelepi találkozó, hanem közvetlenül a főváros életét is súlyosan érinti, mert ott dől el Budapest polgármesteri kérdése. A fővárosnak autonómiája van, amelynek ér­telmében a polgárság választott képviselői ha­tározzák el, ki legyen a főváros polgármestere, így mondja ezt a törvény, amely mindig res­pektálta a lakosságnak ezt a jogát, hogy maga válassza meg vezetőit, így van ez a papíron, de nincs így a valóságban. Az, ami Bélatelepen történik, az cinikus beismerése annak, hogy a fővárosnak nincs autonómiája, és hogy a fő­város belső magánügye, a polgármesteri kérdés, nem fővárosi ügy, hanem — politika. A főváros népe Bárczy Istvánt kívánja. Bárczy neve lobogó, amely alá pártkülönbség nélkül siet Budapest népe, kürtszó a Bárczy István neve, amely munkára hív, ígéret ez a név, amely kultúrát, jólétet, nyugalmat, fej­lődést varázsol elénk. Ha ma megszavaztatnák Budapest lakosságát arról, hogy ki legyen a fő­város polgármestere, úgy óriási többséggel győzne Bárczy és szóba se jöhetne mellette senkise. Dehát erről szó sincs, a lakosság aka­rata nem fontos, fontos dolog csak egy van, a - politika, amely mást diktál, mint a törvény, mást, mint a főváros-érdeke és mást, mint a lakosság parancsa. Fonyód-Bélatelepen alkudozni fognak. Nem arról fognak tanácskozni, hogyan hajtsák végre a törvényt és miképen érvényesüljön Budapest népének sóvárgó kívánsága, nem, Fonyód-Béla­telepen arról tanácskoznak az ország és a fő­város vezetői, hogyan lehetne megkerülni a törvényt, hogyan lehet kijátszani a lakosság akaratmegnyilvánulását, arról tanácskoznak, hogyan lehet a főváros polgármesteri állását a politika szekerébe befogni. Budapest polgár- mestere továbbra is Bethlen István akar ma­radni, a kormány akar tovább is uralkodni Budapesten, és Fonyódon arról lesz szó, hogyan lehet megcsinálni: azt, hogy a törvényhatósági bizottság akarata ne legyen akarat, mert akarat csak egy lehet úgy az országban, mint a fővá­rosban: Bethlen Istváné. Amíg Sipőcz a polgármester, addig ezt a diktatórikus uralmat semmi veszély nem fenye­geti és nincs veszély akkor sem, ha a kormány egy másik exponense kerül a polgármesteri székbe. De baj van akkor, ha egész emberi választ polgármesterévé a főváros, ha olyan ember kerül az élre, aki csak egyet néz: Buda­pest érdekét. Evvel baj van, mert nem Buda­pest érdeke a döntő, ez az érdek tizedrangú tényezője a polgármesterkérdésnek, a politika fontos itt is, az a politika, amely sivár puszta­sággá tette ezt a viruló várost, amely elpusztí­tott mindent, amit a nem politizáló, hanem dol­gozó Bárczyék teremtettek. A főváros népe felháborodással szemléli azt a cinikus játékot, amelyet vele űznek, amikor alkudozások tárgya a törvény, az autonómia, amikor politikát csinálnak abból, ami nem poli­tika. Itt a fővárosban már rég eldőlt, hogy Bárczy István lesz a polgármester, mert a nagy­beteg, súlyos válsággal küzdő Budapest csak egy orvosban bízik és a betegek kívánságát respektálni kel). Mert nem gyógyul meg az a beteg, akit olyan orvos kezel, aki nem kell neki, aki iránt nincs bizalma. Mi tudjuk, hogy Bárczy az az orvos, aki a mi bajainkat meggyógyítja és akármilyen jó orvos is a másik, mi ragasz­kodunk a miénkhez, akit ismerünk, szeretünk, akié minden bizalmunk, akitől jólétünk, egész­ségünk függ. Nekünk Bárczy István kell, mi ragaszkodunk hozzá, nékünk nem kell a poli­tika, mi nem akarjuk Bethlen Istvánt polgár­mesternek, akár milyen néven jöjjön is. Ne ala- csonyítsák le a főváros közéletét a politika de- pendance-ává, mert Budapest nem kísérleti színpad, ahol az országos politika erkölcstelen, аттштмаатттмяим A főváros hivatalos lapjának augusztus 25-i száma | fogja közölni a pályázati hirdetményt Budapest szé­kesfőváros polgármesteri állására. A hirdetmény közzétételével valóban aktuálissá válik a polgár­mesterkérdés megoldása, amelynek módozatáról az utóbbi időben egyre több szó esik. Ezidőszerint az a helyzet, hogy a keresztény községi párt Sipőcz Jenő személyéhez ragaszkodik, -a baloldali pártok viszont azt követelik, hogy Bárczy István kerüljön a polgármesteri székbe. Tekintettel arra, hogy a főváros' törvényhatósági bizottságának közgyűlése szótöbbséggel állapítja meg, ki legyen Budapest polgármestere, megtörtén­hetik, hogy néhány szavazatkülönbséggel meglepe­tésszerűen dől el a polgármesterkérdés. Éppen ezért máris olyan hangok hallatszanak, hogy a szavazást megelőzően kompromisszumot kell kötni. Ezek a hírek a keresztény községi párt oldaláról szállingóznak a nyilvánosságra. Kezdetben azt híresz- telték, hogy a jobb- és baloldal között máris meg­van a lehetőség kompromisszumra olyanformán, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester lesz, amely eset­ben Bárczy István egyhangúlag választatnék meg Budapest polgármesterévé. Most azután, hogy a de­mokratikus blokk vezetői képtelenségnek minősítet­ték azt a gondolatot, amely szerint Bárczy István polgármesterségét Sipőcz Jenő főpolgármestersége árán vásárolják meg, a kompromisszumos megoldás lehetőségének egy újabb terve merült fel. A terv szerint kompromisszum alapján Bárczy István egyhangú megválasztása bizto­sítva volna Sipőcz Jenő elejtésével abban az esetben, ha a demokratikus blokk Foikusházy Lajos és Buzáth János alpolgármestereket meg­hagyná állásában. Kezdődik az új iskolaév, ami újra előtérbe tolja az iskolaszékek újjáalakításának régen húzódó ügyét. Tudvalevő, hogy a háború kitörése óta szünetelt az iskolaszékek, választása és ez idő óta a mindenkori törvényhatósági bizottságok gondoskodtak az is­kolaszékek működtetéséről. A kurzusuralom alatt Wolfféknak, volt gondjuk arra, hogy ezekben a testü­letekben is az általuk képviselt szellem legyen úrrá. Miután a törvény által előírt választásokat mellőz­ték, a WoFff-párt kivétel nélkül saját tagjait nevez­tette ki az iskolaszékekhez. Midőn Ripka Ferenc ke­rült a főváros kormánybiztosi székébe, megtörtént az iskolaszékek revíziója és ekkor a Wolff-párt és a Ripka-párt 50—50 százalékra egyezett ki az iskola­széki tagságok tekintetében, a demokratikus blokkot azonban újra kihagyták ezekből a testületekből. Azóta megalakult a közgyűlés és az új törvény- hatósági bizottság demokratikus pártjainak legelső dolga volt, hogy az iskolaszékek újjáalakítását for­szírozzák. A közigazgatási bizottság ülésein hónapról­cinikus módszereit próbálják ki. Budapest nem akar politikát, Budapest dolgozni és élni akar, adják nekünk vissza Bárczy Istvánt és hagyják meg nekünk a politikamentes fővárost, amely­nek sorsát magunk intézzük, nem pedig Fonyód- Bélatelep. A demokratikus blokk tagjai azonban semmiféle formában sem hajlandók kompromisszumot kötni. Kereszténypárti vezetőkörökben úgy informálták a Független Budapest munkatársát, hogy abban az esetben, ha Sipőcz Jenő bármely okból nem kerülne a tisztújítás során újra a polgármesteri székbe, gon­doskodás történik arról, hogy Sipőcz Jenő egyénisé­gének megfelelő más pozíciót kapjon. Kormány­körökben ugyanis azt tervezik, hogy Sipőcz Jenőt közigazgatási bíróvá nevezik ki. Arról, hogy a polgármesteri állásra hányán és kik pályáznak, ezidőszerint végleges megállapodás nincs. Minden valószínűség szerint négyen fognak pályázni a polgármesterségre. Pályázni fog — ha ugyan az egyes pártok között valamilyen megállapodás idő­közben nem jön létre - 1. Bárczy István, 2. Sipőcz Jenő, 3. Ripka Ferenc, 4. Márkus Jenő. Nem lehetet­len azonban, hogy a polgármesterválasztás kérdése a választás előtt is megoldódik. Ripka Ferenc fő­polgármester kijelentette ugyanis munkatársunk előtt, hogy a polgármesteri választás előtt a pártok kíván­ságára pártközi értekezletet fog összehívni, a demokratikus blokk tagjai azonban nem hajlandók kompromisszumot kötni. A polgármesterkérdésben különben kedden nagy politikai tanácskozás volt Fonyód-Bélatelepen. Ripka Ferenc főpolgármester villájában, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök és Fuss József népjóléti miniszter vett részt. Ezen a tanácskozáson sok szó esett Ripka alaposan lecsökkent polgármesteri esé­lyeiről. Szent István-hetében még egy megbeszélést tartanak a kormány vezetői a főpolgármesterrel a polgármesteri szék betöltésének kérdésében. Mind­ezek a tanácskozások azonban nem érintik a de­mokratikus blokk álláspontját, amely a polgármes­teri székben csak Bárczy Istvánt óhajtja látni. hónapra felhangzott az ezirányú követelés, de a vá­lasz mindig csak ígéret volt. 1926. február 26-án végleg lejárt az iskolaszékek tagjainak megbízatása és a február 26-iki közigazgatási bizottsági ülésen a demokratikus blokk tagjai most már haladéktalanul követelték a választások kiírását, vagy pártközi meg­egyezés alapján a testületek újjáalakítását. Ripka Ferenc akkor nagynehezen rábírta a pártokat arra, hogy az iskolaév végéig halasszák el ennek az ügy­nek a megoldását. A pártok, ebbe bele is nyugodtak, de elmúlt a június, bezárultak az iskolák és az iskolaszékek körül minden maradt a régiben, Már augusztus közepén vagyunk, három hét múlva az iskolák kapui ismét megnyílnak, elérkezett tehát a legfőbb ideje, hogy ez a kérdés végre dűlőre jusson. A demokratikus blokk elhatározta, hogy még ebben a hónapban minden körülmények közt dű­lőre viszi ezt a kérdést. Wolffék eleitik Sipőczöt, ha a blokk Buzáth és Foikusházy alpolgármestereket újra megválasztja. Ripka Ferenc pártközi konferenciát tervez a poigármesterkérdés megoldására, de a baloldal nem hajlandó kompromisszumot kötni. A demokratikus blokk az iskolaszékek haladéktalan újjáalakítását követeli Még mindig a kurzus-iskolaszékek működnek. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM Ж Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők. Várospolitikai és közgazdasági lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom