Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-04 / 31. szám
1926. augusztus 4. Független Budapest 3 [Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul "■’wSal:У!!::£3S?Jio. A költségvetési vita szónokai. IV. A költségvetési vitában elhangzott beszédek ismertetését az alábbiakban folytatjuk: Kiss Jenő úr. ügyvéd,^ minden ízében szocialista. Nagy tudású, nagy képzettségű, jeles szónok, aki pompásan csoportosította érveit, amelyekkel különösen a főváros papiros-autonómiáját tette szigorú bírálat tárgyává. Az alábbiakat mondta: — Ezt a költségvetést elbírálni és a jövőben követendő községi politikának a helyes útjait megszabni nem lehet a nélkül, hogy kritikát ne gyakoroljunk az Nmult öt esztendő gazdasági, üzemi és pénzügyi politikája felett. Amikor az elmúlt öt esztendő működését kritizálom, akkor meg kell állapítani,, hogy én nem merítek ehhez adatokat holmi destruktív forrásból, hanem teljesen megbízható, mindenki által autentikusnak ismert forrásból, a tanács jelentéséből és a polgármester úr expozéjából. A polgármester úr és a tanács is érdemként állít be a maga jelentésében bizonyos tényeket, amelyek tényleg azonban a legsúlyosabb kritikát tartalmazzák az elmúlt öt év városi politikája felett. Azt mondja a polgármester úr, hogy 1913-ban 87 millió aranykorona keretében folyt a főváros gazdálkodása, 1920-tól 1924-ig pedig csak 14—15 millió keretében folyt ez a működés. 1925-ben felszökött a kiadás 92 millió, 1926-ban 118 millió aranykoronára. Ha már most mögé nézünk egy kicsit ezeknek a számoknak, akkor ez az önbeismerés, amely igazolásnak van szánva, a legsúyosabb kritika, a legsúlyosabb vád az elmúlt öt év városi kormányzásának rendjébe. 1920-ban új uralom jött a fővárosba, mely a járatlan utakon nem tudta vezetni a fővárost. Ha már most megállapítjuk ennek az ötévi gazdálkodásnak mérlegét és nézzük a költségvetést, amely szükségszerű következménye ennek a gazdálkodásnak, akkor a mai körülmények közt keresnünk kell ^ ezen költségvetéssel szemben a helyes gazdálkodásnak útját. Felmerül a kérdés, melyek azok a feladatok, amelyeket egy helyes városi politikának gazdasági, pénzügyi és a maga üzempolitikája terén meg kell valósítania. Első feladat lenne, hogy munka- lehetőségek nyújtásával a tömegek keresőképességét fokozza. A másik, hogy az antiszociális adóterhek csökkentése útján emelje a tömegek fogyasztóképességét, és a harmadik, hogy a szociális feladatokat fokozottabban teljesítse, amelyek a közösségre hárulnak, így elsősorban és íőképen feltétlenül oldja meg a lakáskérdést. Ha a költségvetést nézem, még a rosszakarat sem foghatja rá, hogy azt ezen város- politikai célkitűzések szolgálatába állították volna. Ez semmi egyéb, mint számok egymás mellé rakása a régi sablon szerint, azzal a különbséggel, hogy hozzá csirízelték az üzemek hozzájárulását és költségvetését. Hegedűs József dr. a demokrata párt egyik oszlopa, pénzügyi és gazdasági szempontból bírálta el a költségvetést általános figyelem és tetszés közepette. A következőket mondta: — Az a 732 oldalas költségvetésnek nevezett regény, amely a főváros 12 ügyosztályát vallja szerzőjéül, és melyhez a pénzügyi bizottság írta az előszót, élénk megcsúfolása a reális költségvetés jogának. Ez csak formájában kielégítő költségvetés, valójában pedig csak kerete a reális költségvetésnek. Ennek oka, hogy a főváros vezetőségében hiányzik az átfogó pénzügyi és gazdasági reálprogramm. Amikor a kereskedelem és ipar legnagyobb válságát éljük, amikor a kis- és középpolgárság legnagyobb nyomorának vagyunk a szemtanúi, akkor meg keli valósítani az országos politikától mentes, speciális, kizárólagos fővárosi gazdasági politikát, reálpolitikát. Ez a keretköltségvetés végeredményben a kölcsön felvételére van bazírozva. A gazdasági kérdések mellett szót kell emelnem a fővárosi közigazgatás kérdésében is. Évek óta halljuk, hogy a közigazgatás leegyszerűsítésére és leépítésére vonatkozó kérdések az eljövendő fővárosi törvény keretein belül fognak elintézést nyerni. A közelmúlt tapasztalatain okulva, kívánnunk kell, hogy ebben a fővárosi törvényben a közgyűlés tagjai az eddigieknél nagyobb védelemben részesüljenek. És végezetül egy kényes kérdést érintek. Azt tapasztalom, hogy a főváros tisztviselői kara — tisztelet a nagyszámú kivételnek — a hivatalokban eljáró és útbaigazítást kereső közönséggel szemben udvariatlan, sőt szívtelen. Olyan szomorú időket élünk, hogy kettőzötten és sokszorosan ajánlom az igen t. tisztviselői karnak szíves figyelmébe, hogy a hozzájuk fordulókat a normálison túlmenő szívességgel, udvariassággal és előzékenységgel fogadják, mert ha az aktív működés keretén belül is megvalósítjuk a puritánizmust a köz érdekében, akkor haladunk valamennyiünk vágya és célja, a nagy, boldog- Budapest elérése felé. BcEatiny Arthisr a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a kereskedelem és ipar szempontjából foglalkozott a költségvetéssel. Egyebek között az alábbiakat mondta: — - Az előttem szólók megkönnyítették feladatomat, amiklor feltárták azt a súlyos helyzetet, amelyben az ipar és a kereskedelem van. A mai súlyos állapotnak okát közvetlenül a szanálásban látom. Az egyenes adókat aranyalapon állapították meg, úgyszintén a fogyasztási adókat s átvették azokat az adókat is, melyeket az inflációs idők teremtettek. A magán- gazdaság megterhelésével természetesen párhuzamosan jár a forgalomnak túlterheltsége, amely lehetetlenné tette itt a fogyasztás kialakulását. Ha a mai válság okát a forgalom túlzott megterhelésében találjuk, akkor az orvoslás módját csakis abban lehet megtalálni, hogy a forgalmat lehetőleg tehermentesítjük. Ezen a téren elsősorban az államra és a fővárosra várnak a nagy feladatok. Gazdasági téren a főváros feladatai nagyobbak s nagyobb a felelősségének mértéke is. Az adópolitika revíziója halaszthatatlan. Az üzemi kérdésben osztom a tanács nézetét, hogy vannak közérdekű üzemek, amelyek a főváros kezében jó helyen vannak, de van az üzemeknek egy válfaja, amelyek a tanács szerint árszabályozó ftí- adatot vannak hivatva teljesíteni. Én ilyen közérdekű feladatát a fővárosnak nem ismerem. A költségvetés összeállításával kapcsolatban rámutatok arra, hogy a tanács számításánál a múlt évi előirányzat szolgált alapul. Ezt teljesen elhibázottnak tartom, mert megkívánhatjuk, hogy a főváros költségvetése az eredmények alapján dolgoztassék ki. Helyesnek tartom azt a javaslatot, hogy a tanács havi költségvetéseket készítsen a havi zárószámadások figyelembe vételével. Stern Szeréna a szociáldemokrata párt egyik női képviselője, a költségvetés bírálatában főleg embervédelmi kérdésekkel, anya- és csecsemővédelemmel foglalkozott. Stern Szeréna hivatásánál fogva tanítónő, és mint ilyen, elsőrangú szaktekintély gyermeknevelési és pedagógiai kérdésekben, akinek költségvetési beszéde osztatlan figyelmet keltett. — Ha tárgyilagos bírálatot akarok mondani, akkor el kell ismernem azt, hogy az 1926-os költségvetés az előző évi költségvetésekkel szemben már bizonyos haladást mutat. Ennek oka, hogy a széles néprétegek, a dolgozók szószólói végre helyet kaptak a Városházán s szót emelhetnek érdekükben. A sok beszéd- helyett cselekedni kell, igyekezni kell embervédelmet csinálni. Az embervédelem, az anyavéde- lemnél kezdődik és a csecsemővédelemnél folytatódik. Egyetlen intézmény van nemcsak Budapesten, de egész Magyarországon, mely a csecsemővédelemmel foglalkozik a megadott keretek között s ez a Stefánia Szövetség. Most megkésve, az idei költségvetésben a főváros is tervbe vette csecsemőotthonok létesítését. Kérdem a közgyűlést, évtizedeken keresztül nem hiányzott ez senkinek? A kisdedóvók terén is abszurd állapotok vannak. A kötségvetésben látom, hogy most nyolc új óvoda létesítését is tervezik. Hézagpótló ez is, de a proliterüieteken még ezután sem lesznek megfelelő számban kisdedóvók. 1925-ben Budapesten 107,855 tanköteles gyermek volt, ezek közül 13,287 volt az iskolakerülő. Az iskolakerülés szociális okokból folyik, mert a szegény szülő képtelen iskolába küldeni a gyermekét, mert nincs cipője, ruhája, tankönyve. A gyárak tele vannak 10—11, sőt 9 éves gyermekekkel. Mi, sajnos, a gyermek után csak akkor futunk, amikor már valami társadalom- ellenes cselekedetet vitt véghez, bíróság elé került, amikor patronázsba vagy javítóba utalják. Erre nekünk nem szabad várnunk, ezt nekünk meg kell előznünk. Erre van hivatva az iskolanővéri intézmény. Ha iskolaegészségügyről beszélünk, nem hagyhatom szó nélkül a játszóterek kérdését sem. A Markó- utcában százszámra áll a rendőrbíróság előtt olyan gyermekeknek az ügye, akik labdázás közben a fűié iéptek. Hogy mennyi munka, pénz pocsékolódik ei ezzel, arról nem is akarok beszélni, inkább a szociális, nevelő hatásáról ennek az eljárásnak. Mert mit csinál az a gyermek, aki a rendőrt vagy a csőszt meglátta? Elszalad. A fontos néha az, hogy a törvényt miképen tudja a legjobban kijátszani s ezt kezdi ilyen kis dologgal, de hogy hol fogja végezni, azt nem tudhatjuk. Külföldön füves játszóterek vannak ahol ki van írva: „Nur für KinderГ Ott máskép nő a fű, mint Budapesten? Ha azt akarjuk, hogy a jövő generáció életképes legyen, akkor feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az iskolában ne csak ebédet hanem reggelit is kapjanak a gyermekek s az étkeztetést ki kell terjeszteni a polgári iskolákra is. Vannak a költségvetésben olyan tervek is, melyek örömmel töltenek el, így az árvaházak kibővítéséről szóló jelentés. Ha az új szeretetház felépül, ne feledkezzenek meg arról, hogy családi szobákat építsenek házastársak számára. Ha mindaz megvalósul, amit én itt nagy vonásokban leszögeztem, akkor, higyiek el. nagy lépést tettünk az embervédelem felé. Horváth (BV.) Károly valamikor a keresztény párt legeszesebb és leg- kombattánsabb tagjainak egyike volt, de elsőnek hagyta el a pártot, amikor meggyőződött róla, hogy a párt meddő jelszavak káros és veszedelmes politikáját űzi. Ma a baloldal meg- győződéses híve, az autonómia vigyázó őre, a közgyűlés ügyrendjének elismert interpretátora, aki ezeken kívül főleg kispolgári érdekekért száll síkra. Beszédében egyebek közt a következőket mondta: — A költségvetésnek az egyensúlyát az üzemek hozzájárulása adja meg. Az üzemektől 282 milliárd hozzájárulás kívántatik meg, de amikor én az üzemek költségvetését megvizsgáltam, mindössze 44 milliárd felesleget találtam, s úgy látom, a főváros ebből szeretné a 282 milliárd hozzájárulást megkapni. .42/ hiszem, akkor járnánk cl helyesen, ha ezt. az egész költségvetést visszaadnánk a tanácsnak, hogy dolgozza át, vagy ha ezt nem lehet, legyen szíves a tanács1, szolgáljon felvilágosítással annak a fővárosi számtannak az alapszabályairól, melynek alapján ezeket a számcsoportokat megérteni és ellenőrizni lehet. Ami az autonómiát és a közigazgatást illeti, meg kell állapítanom, hogy a jó közigazgatás jelenti a megélhetést, a reális erkölcsi és anyagi érdekek védel- mezését is. Ha ebből a szempontból vizsgálat tárgyává tesszük a mai helyzetet, szomorú megállapításra kell jutnunk. Az állam a maga erejét arra használta fel, hogy a deficitet áttolta a magángazdaságra nemcsak azáltal, hogy a közterheket a szükségen felül emelte, de azzal is, hogy a törvényhatóságokra a reájuk tartozó elviselhetetlen terhek halmazát rakta. Az autonómia kérdésében az államhatalom annak szűkítésére törekszik és halad egy bizonyos centralisztikus cél felé. Ma a belügyminiszter a legfelsőbb fórum nemcsak közügyekben, hanem magánügyekben is. Az autonómia nem egyéb, mint játékszer, mellyel játszani lehet a belügyminiszter politikai ügynöke, a polgármester jelenléte és felügyelete mellett. A törvényhatósági bizottság közgyűléséről szóló kritikát már megtalálhatjuk az új testamentumban, ahol az áll, hogy sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. Gál Benő az országosan ismert statisztikus, a szociáldemokrata párt tagja, a szakszervezeti tanács titkára, főleg a munkanélküliség kérdésével foglalkozott. A következőket mondta egyebek közt: — Azok, akik a költségvetéstől szociálpolitikai tekintetben is várnak valamit, azok ezt a költség- vetést nem fogadhatják el. Ez a költségvetés rideg és szűkkeblű, a legfontosabb, legsúlyosabb kérdésről. a munkanélküliségről egészen egyszerűen csak azt állapítja meg, hogy a főváros mindent elkövetett munkaalkalmak nyújtására, a munkanélküliség enyhítésére. Arról azonban hallgat, hogy ezek a gvenge kísérletei nem jártak eredménnyel. A főváros szociálpolitikai adminisztrációja lassú és nehézkes. A tanács helyett mindig a bizottság jön szociálpolitikai kérdések megoldásával elő. Hogy a főváros munkásügyi politikájában az utóbbi időkben valami változás történt, ez nem a tanács érdeme, hanem a munkaügyi bizottságé, mely kényszerítette a tanácsot, hogy a muiikáskérdésekkel másként foglalkozzon, mint a múltban. De ez még nem jelenti azt, hogy a főváros mai munkáspolitikája megfelel a követelményeknek. A kereskedelem és ipar válságának legfőbb oka a tömegek vásárlóképtelensége. Amíg azok, akik alkalmazottakat dolgoztatnak, nem fognak arra törekedni, hogy az ország lakosságának nagyobbik részét képviselő fix keresetű alkalmazottak munkabérének emelésével emeltessék a fogyasztók vásárlóképessége, addig ezt a gazdasági krízist ebben az országban rendkívül nehéz lesz legyűrni. Minias es egyszínű [á5 és padtóbevenások NEMEZEK. ót>lir Helvetia lliKkuicck. Suberit paralapadlók. Mnci/nifipo emu W RoHini.+ói- Я Teiefnn AR5-25. Mindennemű felvonók, villamos berendezések SCHWEIGER ZSIGMOND és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. BUDAPESTI § HESZELŐ- és KEFEGYAR | RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ECSET' Budapest, Vili., Mária-utca 46- Telefon: ]. 106-97. ZObD JÓZSEF mester MŰHELY- V., Árpád-utca 8. GYÁR: Szt. László-út 4/b. (Hungária-út sarok) — Telefon: 962-13. -^Készít és raktáron tart mindenféle »őz- víz- és egyéb tartályokat, meiegvizbollereket. Bádogos és szerelőknek összes lakatosmunkákat készíti. — Autogénheggesztés, vágás. — Kérjen ajánlatot. SCHILLINGE» GYULA autókarosszéria-gyártó Budapest, VI., Üteg-utca 7—9. Telefon : L. 918-04. Készít legmodernebb karosszériákat. Elvállal mindennemű átalakítást és fényezést jótállás mellett. — Jeles munkáért aranyéremmel kitüntetve. BARBER KÁROLY SZOBRÁSZ BUDAPEST, III., LAKTANYA-UTCA 9. SZÁM és LAJOS-UTCA 38. SZÁM. Elvállal mindennemű műkő- és szobrász-munkákat. ETER tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy ]enő-u. 34. Tel.: 140—11.
