Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-04 / 31. szám
XXI. évfolyam. 1926. augusztus 4 31. szám. FUggßflßnBudapßsl Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.000 korona. ____________Egyes szám ára 5.000 korona._____________ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon : József 45—82.) Az idegen, akit oly nagyon szeretnének Pestre csábítani, nagyon elvétve jön csak hozzánk; az idegen még nem „forog“ úgy Budapesten, mint a szomszédos Bécsben, vagy, mondjuk, Prágában. A nyár az idegené, mert utazni nyáron szoktak az emberek és ha az idei hűvös nyárban szertenézünk Budapest hoteljeiben meg üdülőhelyein, szomorúan kell megállapítanunk, hogy az az emelkedés, amelyet oly nagyon szeretnénk látni az idegenforgalmi statisztikában, nagyon, de nagyon lassú. Pedig sok mindenfélét próbáltunk már és sok mindennel próbálkoznak most is az idegenforgalommal foglalkozó vállalatok, hogy idecsábítsák a külföldet. Van Budapesten kiállítás, rendezünk látványosságokat, most nemsokára nagy ünnepséggel készülünk megünnepelni Szent István hetét, hirdetjük fürdőinket, héwízeinket. alakítunk egyesületeket és társaságokat, amelyek mind arravalóak lennének, hogy idecsalogassák az idegent: minden hiába, az idegennem jön, az idegen másfelé forog, nem érdekli az, hogy mi van Budapesten. Hát ennek okának kell lennie, mert nincs okozat ok nélkül és ha Budapestet elkerülik azok, akik Bécsig eljönnek, úgy Budapest a hibás ebben, nem pedig az idegen. Ezeket az okokat meg kell találni és hiába a propaganda, az egyesület és a jelszavak, mert az idegen cscik akkor jön Pestre, ha érdemesnek találja. Csupán reklámmal nehéz dolog idegenforgalmat csinálni. Ügy vagyunk ezzel, mint a színházzal. Nem használnak a kommünikék, a jó kritika, az ön dicséret, a publikum oda, abba. a színházba megy, amelyben az ismerősei jól érezték magukat, nem pedig abba, amelybe csak a reklám csalogatja. Jól kell éreznie magát nálunk az idegennek, mint ahogy jól érzi magát Bécsben. Mi nem tárhatunk az idegen elé hatalmas méreteket, mint London, Párizs, vagy Berlin, nem gyönyörködtethetjük a művészet csodáival, mint az olasz városok és fürdőink sem olyan páratlanok, hogy azoknál kitünőbbeket ne lehetne találni máshol. Azok az ünnepségek, amelyeket az idegen csábítására rendezgetünk időről-időre, gyenge kis kísérletek, amelyek nem kecsegtethetnek annyi haszonnal, mint amennyit várunk tőlük és mint amennyit erre a célra elköltiink. Budapestet a természet pazar kincsekkel szórta tele. A Duna két partján elterülő magyar metropolis csodás fekvése olyan adomány, amelyet okos politikával nagyszerűen használhatnánk ki. Csupán az kellene, hogy ezekhez a természeti adottságokhoz mi is hozzátegyünk valamit, valamit, ami nem ártalmas. Mert, ami eddig történt, az csak arra volt jó, hogy ezeket a természeti adományokat megterhelje, hogy levonjon értékükből. Kultúrát kell adni ahhoz a gazdagsághoz, amit a természet adott. Ez a szó: kultúra pedig nagyon sokat jelent. Jelenti azt, hogy tiszta és olcsó legyen a hotel, legyen olcsó a közlekedés, olcsó és tiszta legyen a vendéglő, a kávéház. a szórakozás és a látványosság, mert amikor mi külföldre megyünk, mi is csak azokat a városokat keressük fel, ahol olcsón', kellemesen és szépen tölthetjük el pihenési időnket. Fejleszteni kell múzeumainkat és gyűjteményeinket. Bécs ma a múzeumok városa, a bécsiek okos politikával rájöttek arra, hogy mindenből múzeumot kell csinálni, mert a gyűjtemények érdeklik az embereket. Nálunk n'agyon kezdetleges színvonalon áll a múzeum-ügy, hiszen még tígyetlen nagyobb gyűjteményünket, a Nemzeti Múzeumot sem tudjuk elhelyezni, azokról a gyűjteményekről pedig nem is beszélhetünk, amelyek ládákba csomagolva várják az esetleges feltámadást. Ha kultúránk eredményeit szép gyűjteményekben tudjuk bemutatni, az érdekelni fogja az idegent és eljön majd megnézni, mert újat és eddig nem ismertet talál itt. Most úgyszólván semmit sem kap ebből. Kultúra az is, hogy olcsó legyen itt az élet, hogy ne zsaroljuk meg az idegent. Budapestnek rossz a híre ebből a szempontból. Ezt a rossz hírünket kell megszüntetni, be kell bizonyítanunk, hogy mi még Európához tartozunk és nem a Balkánhoz. Ha meg lesznek ezek a kulturális feltételek, akkor különös ünnepségek nélkül is jönni fog Mint ismeretes, Bethlen és Vass József e hét végén látogatják meg Ripkát Fonyód-Bélatele- pen és ez a látogatás fogja eldönteni, hogy kit jelöl a kormány Budapest polgármesterévé. Ugyanekkor, Bethlennel és Vassal egyidejűleg A mai nyomorult lakásviszonyok között még mindig megtörténik az a hihetetlen eset, hogy egyes családokat kilakoltatnak az utcára és a hatóságok nem tudnak más hajlékot adni nekik. A lapok minduntalan hoznak híreket, hogy a mezőn, az utcasarkon, vagy a kapu alatt ütötte fel sátorfáját valamely szerencsétlen család és az ilyen esetek már nem egyszer végződtek rettenetes tragédiával, végzetes szerencsétlenséggel. A tavaszi felhőszakadások egész sereg házat és lakótelepet tettek lakhatatlanná, a' man közbiztonsági okokból kellett a lakókat eltávolítani, mint például a hírhedt Suhajclatelep lakóit. De tódig ezek a szükséges kilakoltatások nem vették kezdetükét, mert a főváros még csak egy mosókonyhát sem' volt képes kiutalni ezeknek a családoknak s legutóbb egy összedőlt házból 12 embert lakoltattak ki, akiknek a népjóléti miniszter Sashalmon utalt ki egyetlen egy szobát. Ezek a tények mindennél fényesebben világítanak rá Budapest elviselhetetlen lakásnyomorára. A főváros vezetőségét, első sorban Über Endre tanácsnokot ési Kabdebó Gyula műszaki főtanácsot elismerés illeti azért, hogy ezeken a borzalmas állapotokon minden tőlük telhető erővel igyekeznek segíteni. Felmerült ezért a terv, hogy a k'bkoltátásra váró, vagy már kilakoltatott családok számára szükséglakásokat kell építeni. Alig született meg a terv, boszorkányos gyorsasággal követte azt a megvalósítás. az idegen. A természeti szépségeket ki kell egészítenünk olyan intézkedésekkel, amelyek nem riasztják el innen a világ vándorait. Hiába csalogatjuk őket, ha van olyan körülmény is, amely riasztólag hat, és hiába minden, ha az, aki itt járt, rossz hírünket költi. Egyetlen hasznos propaganda az, ha az itt járt idegenek megelégedetten távoznak innen, ha azt mondják ismerőseiknek, hogy láttak egy várost Közép- európa szélén, ahová érdemes eljönni, mert úgy természeti, mint kulturális kincsekben gazdag, olcsó és kellemes. Nem csalogatni kell az idegent, hanem inkább arra vigyázzunk, hogy el ne riasszuk, mint az eddig történt. Wolfféké pedig Sipőcz, a kormányé pedig Ripka. Eddig csak egyetlen pozitívum van és ez is csak negatívum: az, hogy Sipőcz nem lesz polgármester. Minden egyéb pedig csak találgatás, mert dönteni Fönyódon fognak e hét végén. A fővárosnál szinte szokatlan tempóban megszavaztak 15 milliárdot 300 egyszobás szükséglakás megépítésére és ahogy ez megtörtént, egy hetes határidőre nyomban kiírták az épület^ ö; - zmunkáira a versenytárgyalást. A múlt héten járt le a versenytárgyalás terminusa és 78 iparos nyújtotta be ajánlatát a szükséglakás építkezésére. A legolcsóbb ajánlat 990 millió, a legdrágább 1,953 millió, tehát pontosan 100% volt az első és a 78-ik pályázó között a differencia. A számvevőség és a közép: test ügyosztály mérnöki kara az ajánlatok felbontását követő éjszaka hajnalig tartó munkával dolgozta fel a pályázatokat és másnap az albizottság, a következő napon pedig a tanács már döntött is a munkák odaítéléséről. Rövid két hét alatt tehát 300 lakás megépülése vált valóvá, ami azt mutatja, hogy tudnak a városházán gyorsan és jól dolgozni, ha akarnak. Eddig ahhoz voltunk hozzá szokva, hogy a legkisebb kérdés legalább is 1—2 évig húzódik, amíg nagynehe- zen a megvalósuláshoz érkezik. íme, a jószándék és a jóakarat ezt az utat két hét alatt is be tudja járni. A s'zükséglakás-épités eldöntése egy kellemes meglepetést is hozott a főváros számára. Az ajánlatok eldöntésénél ugyanis kiderült, hogy az előirányzott 15 milliárdnái jóval olcsóbban vállalják a pályázók a munkát. úgy hogy ebből az összegből további 40- -50 lakás építése válik lehetővé. A bizottság és a tanácsi ki is Háromszázötven szükséglakás lesz készen novemberre. Gyorsaság nem boszorkányság. — Tizenöt milliárd: 350 lakás. esz a polgármester? Bethlen és Vass József Ripkánál. — Bárczy István is felkeresi Ripkát Fonyódon. A polgármesterválasztást máris nagy izgalommal várja az egész közvélemény: nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy soha akkora figyelemmel nem fordult Budapest és az ország a polgármesteri választás elé, mint most. Ez az oka annak, hogy mindenfelé kombinál- gatnak és. hogy a legkülönbözőbb verziók merülnek fel, úgy a sajtóban, mint a városházán, a jelölésekről. Mindezek a kombinációk azonban csak találgatások és tapogatózások, amelyeknek alapja nincs, legfeljebb csak annyi, hogy mindenki tippel, ahogy az események alakulását látni szeretné. A Független Budapest teljesen megbízható forrásból arról értesül, hogy a polgármesteri kérdésben eddig semmi döntés nem történt. Bárczy István is meglátogatja Ripkát Fonyódon és ott, Fonyódon fogják megbeszélni ennek a kérdésnek egész komplexumát. Ebben a pillanatban az a helyzet, hogy a kormány ragaszkodik Ripka Ferenc jelöléséhez és szó sem volt arról, hogy Ripka visszalépne a jelöltségtől. Hogy ezen az állásponton változtat-c majd a fonyódi találkozás, azt most még nem lehet tudni, csupán e hét végén tudhatunk majd többet, ha Bethlen, Vass, Bárczy és Ripka találkozása meghozza az eredményt, amelyet oly nehezen vár Budapest népe. A demokrata blokk egyetlen jelöltje Bárczy István, legmodernebb gyógy- П„ Ц fi |ОП САИИТПРШМ BUDAPEST, Vili intézet sebészi és bel- U|. Г 1 UUBUBiI VAS-UTCA 17. sz betegek részére Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógy- helye, vízgyógyintézet, napes légfürdők.
