Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-23 / 25. szám
1926. június 23. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul »%?,^y/u%!:«l!::5ohánVu.u.1 15. 20. A surtax eltörlése nem érinti a főváros pénzügyi egyensúlyát. Hogy pótolják a veszteséget. — A villamosjegy egyelőre még nem lesz olcsóbb. A Független Budapest elsőnek állott csatasorba, közvetlenül az ostendet szerződés megkötése utáni a 10% surtax megszüntetése érdekében. Azóta hónapok teltek el, de a tanács ez irányú előterjesztése nem akart elkészülni. Most a költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalásával kapcsolatban újra felemeltük szavunkat a surtax megszüntetéséért és múlt heti számunkban jelentettük, hogy a demokratikus blokk síkra fog szállni ennek a terhes és idejét múlt tehernek az eltörlése érdekében. A közszolgáltatások fejezetének tárgyalásánál mégis indult a nagy támadás a blokk részéről a külföldi kölcsönadó ellen, de az első rohamot sikerrel verte vissza Wolffék és Ripkáék egyesült serege. Már-már úgy látszott, hogy nem sikerül a demokratikus pártoknak a kölcsönadó megszüntetését kivívni, amikor a túloldalon is rájöttek arra, hogy egyenesen a lakosság, köztük a saját választópolgáraik anyagi érdekei eilen harcolnak, ha meghosszabbítják ennek az antiszociális adónemnek az élettartamát. A Wolff-párt és a Ripka-párt tehát fegyverszünetet ajánlott fel ebben a kérdésben és felajánlotta, hogy a költségvetés közgyűlési tárgyalása során megváltoztatja álláspontját és hozzájárul a kölcsönadó eltörléséhez. Ezt az áldozatnak feltüntetett elhatározást azonban megkísérelték bizonyos politikai előnyök szerzésére felhasználni és bizalmas) értesüléseink szerint előbb csak az esetben mutattak hajlandóságot a surtax eltörlésére, ha a demokratikus blokk arány-számbeli előnyöket juttat a Wolff-pártnak és a Ripka-pártnak a Beszkárt igazgatósági helyeinek betöltésénél. A demokratikus blokk részéről természetesen kereken megtagadták ennek a lehetetlen, zsarolásszerű politikai követelésnek a teljesítését, mire a szövetségesek kénytelenek voltak a harcot feladni és minden kikötés nélkül a közgyűlésen hozzájárulni a surtax eltörléséhez. Július 1-én megszűnik a villanyáram díjának 10-os pótlékolása. Kerek fél esztendővel ezelőtt járt le a Beszkár igazgatóságának a mandátuma, de a közismert okok folytán az elnökség csak most intézkedett a tisztújító közgyűlés egybehívásáról. Az új igazgatósággal kapcsolatban politikai körökben élénken folynak a kombinációk és úgy a pártok számaránya, mint az új igazgatóság személyi kérdései tekintetében az utolsó percig megoszlottak a beavatottak véleményei. A pártvezérek egymással folytatott tanácskozásain dőlt el, hogy az egyes pártok hány tagot küldenek az újjá alakítandó igazgatóságba, a személyi rész azonban már kizárólag az egyes pártok szoros magánügyévé degradálódott. Legutóbb még úgy volt, hogy a pártok beleszólást követeltek egymás jelöléseibe, most azonban, igen helyesen, abban állapodtak meg, hogy a számarány keretén belül minden párt azt delegálja a vasútválla- lat új igazgatóságába, akit arra legalkalmasabbnak talál. A személyi harcok tehát nem a pártok között, hanem a pártokon belül keltenek érthető nagy izgalmakat. A demokratikus blokk többsége az új igazgatóságban a pártközi megállapodás értelmében biztosítva van. Gondoskodás történt, hogy necsak politikusok, hanem szakértők is kellő számban vegyék kezükbe a Beszkár ügyeinek jobb vágányra való irányítását. A tanács részvételét az új igazgatóságban úgy körvonalazták, hogy a most megválasztott tanácstagok az esetben, ha a tisztújításnál kibuknak a tanácsból, vagy esetleg más beosztást nyernek, kötelesek lemondani igazgatói tagságukról és helyüket az illetékes tanácstagoknak átengedni. Egyébként a június 26-ára, szombatra hirdetett közgyűlést legjobb valószínűség szerint csak június 30-án. szerdán fogják megtartani. Érdekes a Beszkár mérlege, amely közel 668 milliárd bevétel mellett, a magas jegyárak, ellenére is csak 2 milliárd nyereséget tüntet fel a múlt évről. A vasútüzem személyi és dologi kiadásai a műit évben 481 milliárdot tettek ki. A Közúti vasút és a Városi Vasút megváltásának terhe 10 milliárddal szerepel a múlt évi mérlegben. A külön megállapoA főváros közönsége ennek folytán, a költségvetési előirányzat szerint. 15 milliárd tehertől szabadul meg, a valóságban azonban ennél jóval nagyobb megtakarítást ér el, miután az elektromos müvek ez évi bevétele 430 milliárdban van előirányozva, aminek 10%-os pótdíja 43 milliárd lenne. A félévi megtakarítás tehát a költségvetési 15 milliárddal szemben a valóságban 21*5 milliárd korona lesz a hátralévő féli esztendőben. A villamosjegyek ára ezzel szemben változatlan marad, miután a villamosjegyek díja nem volt meg- pótlékoiva, hanem a szabályrendeletben előírt 10%-os közlekedési adót fordította a főváros a külföldi kölcsön törlesztésére. A' villamos vasút közlekedési adója a múlt évben a vállalat mérlege szerint 56 és egynegyed milliárd volt. A pénzügyi bizottságban követelték ennek a közlekedési adónak a megszüntetését is, de erre, a jelek szerint, nem kerül sor, mert ennek a tekintélyes összegnek az elvesztése súlyosan érintené a főváros pénzügyi] egyensúlyát. A villamosjegyek olcsóbbítására a közlekedési adó fenntartása mellett más módon fogja végrehajtani a törvényhatósági bizottság. A surtax eltörlése folytán a pénzügyi bizottság hozzájárult a községi pótadó kulcsának a tervezett 50% helyett 60%-ban való megállapításához. A pótadó 60%-ra való emelése 28,245,409,000 korona felesleghez juttatta a költségvetést az eredetileg előirányzott 99 millió felesleggel szemben. A külföldi kölcsönadó eltörlése folytán 15 milliárd előirányzott bevétel elmarad, a tiszta felesleg tehát még ezek után is 13 és egynegyed milliárd lenne. Ennek az összegnek a felhasználásáról a közgyűlés dönt. Mmmw«mMMiM№SSRanis dás alapján üzemben tartott vasutak 1925. évi nyeresége 9 milliárd, a múlt évi adók összege közel 10 milliárd volt. A fővárosnak területhasználat címén 21 és egynegyed milliárdot fizettek, ami teljesen érthetetlen, miután a főváros költségvetésében ezen a címen úgy a múlt évre, mint a folyó évre csak 10'5 milliárd bevétel van előirányozva. Kérdés, vájjon hová került az a 11 milliárdos többlet, amit a Beszkár mérlege területhasználati díj fizetése címén kimutat. Közlekedési adó fejében 56 és egynegyed milliárdot fizetett be a vasútvállalat a központi pénztárnak. amit tudvalévőén a külföldi kölcsönök törlesztésének fedezésére fordítottak. Tekintélyes összeget, 53 milliárdot juttattak a nyugdíjalap javára, az értékcsökkenési alap javadalmazására pedig több mint 8 milliárdot fordítottak. Betegpénztári járulék, balesetbiztosítási díj és baleseti kártérítések címén 12 és háromnegyed milliárdot fizetett ki múlt évben a Beszkár. A közgyűlés ki fogja mondani a részvények összevonásiát és a névérték valorizálását. A Beszkár rész- vényálladéka eddig 50,000, egyenkint 10.000 korona névértékű részvényből állt. amelyet most 4 : 1 arányban 12,500 darabra, egy-egy összevont részvényt 100 pengő névértékre vonnak össze. A részvénytőkét ennek következtében 1,250,000 pengőben állapítják meg. r,-felvonók %berendezések SCHWEIGER ZSIGMOND és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186-11. BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VIII., Mária-utca 46. Telefon: J. 106-97. Meghalt Kremmer Dezső dr, a Fővárosi Könyvtár igaHgatója. A magyar tudományos életnek és Budapest székesfővárosnak nagy gyásza van. Kremmer Dezső dr., a Fővárosi Könyvtár igazgatója a péntekre virradó éjjel 12 órakor jobblétre szenderült. Kremmer Dezső halála nagy vesztesége az egész magyar kulturális életnek, 1879-ben született Keszthelyen és 1909-ben lé-, pett a főváros szolgálatába. Előbb a Fővárosi Múzeumnál fejtett ki jelentős működést. Első munkája Apáczai Cseri Jánosról szólott és ebben az időben kezdődnek egyéb művészeti és színitörténeti kutatásai is. 1915-ben a Fővárosi Könyvtárba került. E működési körében a könyvtár Budapest történetére vonatkozó anyagát külön gyűjteményben szervezte. Egymásután jelennek meg tanulmányai a fővárosi színművészet múltjáról. Marastoni Giacomoról és az első pesti festőiskoláról. Főműve a Pest-Budát ábrázoló német metszetek leírása. Kremmer Dezső működése korszakalkotó a Fővárosi Könyvtár történetében. A legválságosabb időkben vállalkozott reá. hogy az 1921. májusában igazgatására bízott, szakönyvtár jellegű intézetet egyetemes tudományos és közművelődési könyvtárrá szervezze át s intézményesen belekapcsolja a magyar kultúréletbe. 'явтттвшш—тшштм тлл mi юашхмж: Megkezdik az Andrássy út meghosszabbítását. Kiírják a kövezési munkákra szóló pályázatot. — Hein János akciója. — Egyelőre csak a Hermina-útig hosszabbítják meg az utat. Régi terve a fővárosnak és a közmunkák tanácsának az Andrássy-útnak a milieniumi emlékoszlopon túl való meghosszabbítása. A városháza városrendészeti ügyosztályában ott fekszenek a teljesen kész gyönyörű tervek, de a megvalósításra a megváltozott viszonyok következtében ezideig nern kerülhetett sor. Akadályozta a tervek megvalósítását az a körülmény is, hogy az Andrássy-út folytatásaként tervbe vett területek és az annak mentén fekvő telkek tulajdonosaival a főváros nem tudott megegyezésre jutni. Mielőtt ugyanis a nagy iőútvonal kiépítését megkezdenék. a főváros garanciát követel a telektulajdonosoktól, hogy úgy a meghosszabbítandó Andrássy-út. mint a létesítendő mellékutcák kiépítésére szükséges területeket a telektulajdonosok ingyen adják át a fővárosnak. Ezt a legtöbb telektulajdonos szívesen meg is ígérte, mert az utak kiépülése esetén a mai, egy tömböt alkotó, kisértékü telkek egyszerre óriási értékre emelkednének. Voltak viszont telektulajdonosok, akik még az útépítésre szükséges telket is csak pénzért akarták a város rendelkezésére bocsátani. Volt a fővárosnak még egy másik fontos kikötése is, hogy az Andrássy-út folytatásában kiképzendő sugárút mentén és annak környékén csak а VI. övezet építési formáját, a szabadon álló építkezés módját akarta megengedni. Ez ellen ismét számos telektulajdonos tiltakozott és így egyelőre nem lett semmi az Andrássy-út meghosszabbításából. Időközben a környék egyik telek- tulajdonosa, Hein János kertész, igyekezett jobb belátásra bírni az érdekelt telektulajdonosokat és konzorcium összehozásán fáradozott, hogy a főváros részére a kívánt garanciákat megadják és, ezzel a megvalósulás küszöbére segítsék az Andrássy-út régen tervezett meghosszabítását. Úgy látszik, Hein Jánosnak sikerült a telektulajdonosokkal megegyeznie s az eredményt közölte a fővárossal, aminek folytán az útépítési ügyosztály rövidesen már meg is kezdi a Széchényi-íürdő előtt elhúzódó Andrássy-útnak a Hermina-útig való meghosszabbítását s az erre vonatkozó kövezési munkákra június 15-iki lejárattal ki is írta a nyilvános versenytárgyalást. Mindez teljesein1 rendben lévő dolog, az ügy tulajdonkénem érdekessége csak most kezdődik. Hein János ugyanis, amikor arról értesült, hogy a Hermina- útig rövidesen már megkezdődik az Andrássy-út meghosszabbítása a Hermina-úton túl fekvő telkeinek kerítésére saját költségén méteres táblákat helyezett el. amelyeken hatalmas, frissen mázolt fekete betűkkel büszkén díszeleg az a két szó: Andrássy-út. Még ennél is tovább ment s a kerítés egyik deszkáján egy négyszögletes táblára még azt is kifesttette, hogy az a telek az Andrássy-út 131. számot viseli. Az Aréna-út sarkán ugyanis a páratlan oldalon az Andrássy-út .legmagasabb házszáma 129. Hein tehát úgy okoskodott, hogy az ő telke a Hermina-úton a 131-es szám lehet. A főváros Hein János ellen most eljárást indított, mert nem volt joga a telkét „körülvevő kerítésre az Andrássy-út nevét viselő jelzőtáblát kiszögezni, még kevésbbé a telket házszámmal ellátni. A városházán az a vélemény!, hogy az Andrássy-út felírású táblát az üres telek mentén csak azért szögezték ki, hogy a környék telekspekulánsai- nak üzleti céljait előmozdítsák. Csak két milliárd nyereséget tüntet fel a Beszkár 668 milliárdos mérlege. Előkészületek a Beszkár közgyűlésére. — A demokratikus blokk többsége az igazgatóságban biztosítva van. ~r^~ A 71 Д~ A 1—) A mozgóképszínház Encsay УДДУе! 30 Ugu zenekar! »0Ы„ 42. Telefon :M2seíl40.27.
