Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-19 / 20-21. szám
1926. május 19 20—21. szám. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPFAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Csődöt mondott az egyesített ügyosztályok mai beosztása. Óriási az elégedetlenkedés a mai beosztás miatt, amely megakasztja a főváros munkáját. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre ............. ÍO pengő — 125.000 korona. Eg yes szám ára 5.000 korona. здяпвнппвнннвшаянпнмшм Gyönyörű előadásban ismertette Danneberg dr., a bécsi Landtag elnöke Bécs város közigazgatási, gazdasági és kultúrpolitikáját és akik ott voltak az előadáson, meglepetve látták azt a nagyszerű munkát, amely Bécsben folyt és folyik ma is és amely munka Bécset a világ egyik legnagyobb városává tette. Pedig Bées is egy legyőzött ország fővárosa. Becs is rengeteget vesztett a forradalmakkal, sőt talán még többet is, mint Budapest, mert hiszen a császárság bukása és a Habsburgok távozása igazában -csak Bécsre nézve veszteség — mégis, Bécs városa talpra- állt és nagyszerű, modern új berendezkedése ma követendő példa gyanánt áll a művelt világ nagyvárosai előtt. Mi ismertettük és mai számunkban is ismertetjük Danneberg dr. előadásának egyes részeit, de akik ott voltak, azok tudhatják csak teljességében méltatni, hogy mi az, ha egy városnak olyan a vezetősége, mint a milyen Bécs városáé. De mivel nem mindenki lehetett ott, kötelességünknek tartottuk az előadások közlését, hogy evvel is segítsünk Budapest vezetését helyes irányba vezetni. Nem mindenki lehetett ott, ez bizonyos. De mégis, lehettek volna sokan olyanok, akik ott lehettek volna és mégsem mentek el, hogy meghallgassák a kiváló előadót. így például, hogy csak egyet említsünk: ott lehetett volna Budapest főváros tanácsa, amelynek mégis csak érdeklődnie kellett volna, hogy hát mik is azok az okok és intézkedések, amelyek Bécs nagyszerű fejlődésének részesei. De a tanács nem volt ott, sem egészben, sem egyes részleteiben. És nem volt ott a város vezetősége részéről senkisem, mert úgy látszik Budapest vezetőségét nein érdekli, hogy lehet és hogyan kell egészséges várospolitikát csinálni. Budapest vezetősége nem vett tudomást arról, hogy a szomszéd főváros egyik vezető- férfia itt van és készséggel nyújt felvilágosítást a bécsi adminisztráció minden egyes részleteiről, Budapest vezetői Danneberg dr.-ban csak a szociáldemokratát látták, akitől tartózkodni kell, akit nem kell észrevenni és akitől nemcsak- hogy nem lehet tanulni, de nem is szabad, mert... mert... Bécs pusztul. Becs tönkremegy az ő vezetésük mellett, míg Budapest ragyog és virágzik, amint ezt a vaknak is meg kell látnia. Nem kötelező a tanulás, erre nem lehet senkit sem kényszeríteni és az udvariasság sem kötelező, nem írja elő semmiféle törvénykönyv. Budapest nem akar tanulni, nem akarja meglátni a ragyogó példát, Budapest vezetősége olyan, mint az egyszeri cigány, aki a szénaboglyába dugja a fejét és nem törődik vele, hogy mi történik egyébként odakint, csapkod-e a vihar, pusztít-e a szélvész. Budapest vezetősége, úgy Játszik, teljesen meg van elégedve magával, úgy látja, hogy itt már tanulni nem kell, nem is lehet, Budapest vezetősége nem veszi észre sem Bécset, sem egyebet. Más példáján tanul az okos, saját kárán tanul a magyar, — mohája a régi közmondás —• és a magyar főváros vezetősége ragaszkodik ehhez a hagyományhoz, őt •nem izgatja az idegen példa. A törvényhatósági bizottság egy nagy részét azonban izgatja, elment Danneberg dr.-hoz is és elment most Bécsbe is és ha Budapest nem is akar tanulni, a közgyűlés egy része tanul és tanulni fog ezentúl is, akár tetszik ez a mai vezetőségnek, akár nem. De talán jó lenne kissé széjjelnézm és okulni, mert nem jó, ha a közgyűlés okosabb, mint a tanács és félő, hogy sokat, nagyon sokat találnak a bécsi kirándulók olyat tanulni, amit tudniok kellene az itthonmaradottaknak is. Egy évvel ezelőtt, amikor a városházi iigyosztályo kát minden célszerűség és előrelátás nélkül összevonták, megjósoltuk, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn sokáig. Azóta mindenki, akinek a városházához és a közigazgatáshoz bárminemű kapcsolata i van,_ belátta, hogy a közigazgatás régi, bevált beosztását vissza kell állítani, mert ha ez nem történik meg, úgy rövidesen csődöt mond a főváros egész adminisztrációja. Az összevont ügyosztályokban most már teljes az elkeseredés a lehetetlen helyzet miatt. Az ügyosztályvezető tanácsnokoktól kezdve le a legkisebb ideiglenes hivatalnokig mindenki sürgeti a régi állapotok visszaállítását, . az egymáshoz sehogyan sem illő munkakörükben össze nem egyeztethető hivatalok szétválasztását. A jogügyi ügyosztályban, amelyet tudvalévőén a katonaügyi és illetőségi ügyosztállyal kapcsoltak össze, különösen most, az új választói névjegyzékek összeállítása alkalmával tapasztalható az óriás fejetlenség. A régi jogügyi ügyosztálynak még főjegyzője sincs s egyetlen ember, Szvoboda tanácsjegyzö a lelke az egész ügyosztálynak, aki most három ember munkáját is. kénytelen egyedül végezni. Némethy Béla tanácsnok, az egyesített ügyosztályok úi vezetője, most tanul bele hivatala új munkakörébe, de már magábanvéve elég dolgot ad ’■ ' az ezrével kiállított bizonyítványok és akták aláírása, meg az előszobájában sorakozó felek fogadása. Ennek a két ügyosztálynak szétválasztása a legfontosabb közérdek, mert ha a mai helyzet továbbra is< megmarad, nemcsak egyesek, de az összesség is súlyos sérelmet szenved. Rá kell mutatni a régi szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztályok mai helyzetére is. A régi időben talán indokolt lett volna a két ügyosztály közös vezetése, mert nem forogtak fenn olyan szociális és kulturális problémák, mint amilyeneket a mai viszonyok vetnek fel. Ma azonban a közjótékonysági. lakásügyi és szociálpolitikai kérdések egész halmaza vár megoldásra s ezeket képtelen egy ügyosztály, egy vezető ember megoldani. Hogy eddig sikerült az ügyeket mégis felszínen tartani, a közfigyelmet a problémákra irányítani s megakadályozni. hogy a szociális kérdések a közigazgatás nagy útvesztőjével elsikkadjanak, az elsősorban annak a kiváló férfinak az érdeme, aki emberfeletti munkabírással, embertársai és a köz iránti szereíetből tartja kezében a két összevont, nagyfontosságú ügyosztály irányítását. Hangok hallatszottak, hogy a túlfeszített munka összeroppanással fenyegeti nemcsak az ügyosztály derék tisztviselőit, hanem azokat a nagykoncepciójú terveket is, amelyek végrehajtásra várnak szociális téren. A főváros polgársága egészséges szociálpolitikát, a nyomorgó tömegek hatékony segítséget csak akkor remélhetne, ha mind a két nagy problémát ktilön-külön ügyosztály intézi, mert a mai állapot fenntartásával, a legjobb igyekezet mellett is, csak félmunkát végezhet a városháza. Külön lapra tartozik a közgazdasági és közlekedési ügyosztály jelenlegi helyzete. Irtunk már arról, de a közönség a s'aját tapasztalása folytán is tudja, milyen nehezen oldódnak meg egy idő óta a közlekedési kérdések. Példa rá a bérkocsik és az autótaxik ügye, az autóbusz-kérdés elintézésének elhúzódása, legutóbb pedig a helyi hajójáratok ügyének elintézet- lensége. Egy év óta, mióta a közlekedésügyi ügyosztályt a közgazdasági ügyosztállyal egyesítették, egyetlen kérdést sem intézett el az ügyosztály. Természetesen ez a mulasztás nem a hivatal tisztviselőinek bűne, hanem a főváros vezetőié, akik úgyszólván elősegítették az áldatlan helyzet állandósulását, a hónapokon keresztül vezető nélkül álló ügyosztály munkátlanságát. A közgazdasági ügyosztály sem képes felmutatni semmi maradandó alkotást az elmúlt évről. A most elkészült cselédszerző szabályrendelet az egyedüli életjel, mely tanúskodik a közgazdasági ügyosztály létezéséről. Itt sem érheti a tisztviselőket szemrehányás, mert mindenki szívesen dolgozott volna, ha akad irányító, munkára serkentő vezetője az ügyosztálynak. A főjegyzők, akik az ügyosztályok élén hónapokon keresztül állottak, nem mertek nagyobb problémák megoldásába belekezdeni, nem mertek felelősséget vállalni, már csak azért sem. mert azt sem tudták, hogy kettőjük közül tulajdonképen melyikük az egyesített ügyosztályok vezetője, kinek kell áz irányító szerepet betölteni. A közgazdasági és a közlekedési ügyosztály szétválasztása elsőendü közérdek. Hibás ötlet volt már eredetileg is a két gvosz- tály egyesítse, mert mindkettő homlokegyen ’lenkep tyekkel foglalkozik. A Végül, amiről elsőnek keli volna" n-^e». lékez- nünk, utalunk az építési ügyosztályok a hatatlan állapotaira. Ami ebben a két óriási ifeyetle/cályban végbemegy az a fantasztikummal határos. Összevontak két ügyosztályt, amelyeknek személyzeti létszáma majdnem pontosan megközelíti a főváros összes többi alkalmazottainak létszámát. Már ez magában isi világos bizonyítéka annak a fejvesztett kapkodásnak, amely annak idején az ügyosztályok összevonását eredményezte. Megtették azt, hogy egyesítettek két ügyosztályt, melyek önmagukban is óriások voltak s melyek közül az egyik' а II. emeleten, a másik а III. emeleten foglalja el a városháza egyik szárnyát. Ez a két óriási hivatal, amelyet a főváros, vezetőinek pillanatnyi ötlete egyesített. teljesen gazdátlanul áll. A tulajdonképeni ügyosztályvezető gyengélkedő, beteges tisztviselő, akit sokszor hónapokon keresztül nem lát a városháza. Két-három invenciózus műszaki főtanácsos serény tevékenységének köszönhető, hogy meg nem akad a munka a fővárosban, hogy a megkezdett építkezések tovább folynak' és nein szakadnak be az utak és csatornahálózatok. A középítési ügyosztályon ma az a helyzet, hogy névleg egy tanácsnoka van az egyesített mérnöki hivataloknak, aki s'oha sincs a hivatalában, ténylegesen egy féltucatnyi műszaki főtanácsos dolgozik tanácsnoki hatáskörrel, intézkedik és referál a tanácsban a folyó és a készülő munkákról. Amit ezelőtt két tanácsnok végzett, azt most hatan látják el, de ennek ellenére, aki mindenért felelős lenne, nem látható s nem található sehol. ' Igen érdekesí és figyelemreméltó épp ezért a mérnöki karnak az a memoranduma, amelyet a státusrendezéssel kapcsolatban intézett a tanácshoz és a törvényhatóságii bizottság tagjaihoz, amelyben a műszaki hivatalok régi beosztásának visszaállítását s а műszaki jellegű ügyosztályok régi vezetését kérik. A jogászi túltengést meg kell szüntetni s nem lehetetlen, hogy ha kevesebb jogász intézné a .főváros ügyeit, kevesebb lenne a baj és az elégedetlenkedés. A régi 16 ügyosztály visszaállítása érdekében erélyes és eredményesnek látszó mozgalom indult meg. A főváros tisztviselőin és számos érdekelt tanácsnokon kívül a törvényhatósági bizottság tagjainak sorában is gyökeret vert a meggyőződés, hogy a közérdek szempontjából az ügyosztályok szétválását mielőbb meg kell valósítani s ha előbb nem, legkésőbb az őszi tisztújítás alkalmával erre rá is kerti] a sor. Értesülésünk szerint legközelebb különböző oldalról a közgyűlésen is hangzanak el ilyen értelmű kijelentések. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfiirdök. Várospolitikai és közgazdasági lap.
