Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-13 / 2. szám
1926. január 13. Független Budapest 7 Dr. Glücksthal Samu előadása a magyar aranymérlegről. Dr. Glücksthal Samu bizottsági tag kedden este előadást tartott a magyar aranymérlegről az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körben. Az előadásnak — mely a legszélesebb pénzügyi és közgazdasági körök érdeklődésére tarthat számot — eszmemenetét a következőkben adjuk: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötelesek /926. április hó végéig arany-mérleget készíteni és azokat közgyűlésük elé terjeszteni. Az egyéni cégekre és a magántársaságokra vonatkozólag nincs határidő kitűzve, de abból ■az általános rendelkezésekből, hogy ezek február hó végéig vallomást tartoznak adni, következik, hogy aranymérlegükkel február végéig kell, hogy elkészüljenek. Az aranymérleg készítése abból áll. hogy minden kereskedő, tehát mindennemű társaság is köteles 1925. január 1-re visszamenőleg cselekvő és szenvedő állapotát újból értékelni és annak alapján új mérleget alkotni. A vagyon mikénti értékelésére vonatkozólag a kormányrendelet csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a vagyontárgyakat legfeljebb a forduló napon fennálló értékben lehet felvenni ezen határon belül. A vagyon szabadon értékelhető. Minden kereskedő tehát sajátos körülmények szorgos vizsgálata alapján fogja az aranymérleget elkészíteni. Ez az értékelési politika a legszorosabban függ össze az adózási kérdésekkel, mert minden jövő adózás kiinduló pontja az aranymérleg lesz. A részvénytársaságoknál az aranymérleg helyes elkészítése a közhiteinek és a tőzsdei értékek alakulásának a problémája lesz. Az adózás szempontjából célirányos a vagyontárgyakat két csoportba osztani. Az első csoportba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek eladásra vannak rendelve. Ezeknél" a legcélszerűbb eljárás az, ha azokat teljes piaci áron értékeljük, mert olcsó értékelés esetén a későbbi mérlegekben felesleges adóalap fog elő- állani. • Az egyéni cégek és a magántársaságok nem alkothatnak latens tartalékokat az árukészleteknél, mert a következő mérlegekben az árukészlet teljes áron lesz felveendő és akkor a latens tartalék már adóztatásra kerül. A részvénytársaságok alkothatnak egyelőre még az árukészletnél is latens tartalékokat, mert a következő mérlegeknél az árukészlet ugyanolyan áron vehető még fel, mint amily áron az ugyanazon mennyiség mellett az aranymérlegben szerepel. Az eladásra nem szánt vagyontárgyak az aranymérlegben lefelé szabadon értékelhetők, mert ezek a kereskedő minden kategóriájánál ! későbben is ugyanúgy lesznek értékelhetők, mint amily értékkel azok az aranymérlegben szerepelnek. A latens tartalékok alkotásának tehát megvan a lehetősége. A részvénytársaságoknál egyik döntő szempont az lesz, hogy a vagyon csak oly magasan értékeltessék, hogy annak kamatoztatása a jövőben előreláthatólag valószínűsítve legyen. ^ Az értékek alakulásának a jövőben kétségtelenül az lesz a döntő szabálya, hogy csak az a vagyon fog megfelelőképen tőzsdén és azonkívül is értékeltetni, amelynek megvan az a kamatoztatása, amelyet a mindenkori kamat- viszonyok megkövetelnek. Ezt a szempontot azonban túlzottan nem szabad alkalmazni, mert különben az értékeknek felesleges devalvációja következnék be. Helyes átlagot kell tehát a két szélső szempont között keresni. I Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasíölgyi-íÉlE Villamossági és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77-39, 147—75, József 95-10. Külön figyelmet kell fordítani a tőzsdén jegyzett értékpapírok aranymérlegére, amelyek az utolsó évek során békebeli értéküknek csekély töredékére estek vissza. Ha ezeknek az aranymérlege túl alacsony vonalakon fognak mozogni, úgy a vállalatok szentesítik ezt az alacsony árfolyamot és az áralakulás kedvező menete kizártnak tekinthető. A vállalatoknak részvényeseikkel és a nemzeti vagyonnal szemben az a feladatuk, hogy az airanymérlegeket azzal a körültekintéssel alkossák, amely az értékek egészséges fejlődésének lehetőségét megnyitja. A magasabb értékelés adózási szempontból is előnyös a vállalatukra, mert minél nagyobb a vállalat vagyona, annál nagyobb dotációban részesíthető az értékcsökkenési tartalékalap és annál kisebb lesz az adókulcs, amely végeredményben a rentabilitás elvére van fektetve. Az a tiszta vagyon, amely az aranymérlegben mutatkozik, az egyéni cégeknél a tulajdonos tőkeszámlájára kerül, a közkereseti társaságnál pedig megoszlik a tulajdonosok tőkeszámlái között. A megoszlás mikéntje szerfelett nehéz kérdés és annak megoldására nálunk is célszerű lesz külföldi mintára választott bíróságokat alkotni. A részvénytársaságoknál a vagyon megosztandó a részvénytőke és a tőketartalék között. i Azoknál a vállalatoknál, amelyek részvény- összevonást nem hajtanak végre, a megosztás szabadon eszközölhető; azoknál azonban, amelyek összevonást eszközölnek, a vagyonnak legfeljebb fele vihető a tőketartalékra. Az aranymérleg pengővalutára kell, hogy szóljon és így az új részvényeket is pengőben kell kiállítani. A legkisebb részvény 10 pengőről szólhat. Ha a részvényre eső vagyon 10 pengőnél kisebb, úgy összevonást kell eszközölni; az összevont részvény azonban ismét csak 10 pengős lehet, ha csak a tőzsdén jegyezve nincs, amely esetben az összevont részvény névértéke 10 pengőre emelkedhetik. Kivételes esetekben van megengedve a 200 pengőre való összevonás. Összevonás esetében hányadrészvények adandók ki annak a részvényesnek, aki a cseréhez szükséges elegendő számú részvényt be nem mutatja. Elegendő számú hányadrészvény három éven belül cserélhető be új részvényre, ezen időn túl azonban a vállalat a be nem cserélt új részvényeket értékesítheti és csak a befolyt vételárhoz van joga annak a hányadrészvényesnek, aW a cserét a hirdetményileg megállapítandó határidőn belül nem eszközölte. Ha az aranymérlegben szereplő vagyon' 50,000 pengőnél, helyi jellegű vállalatoknál 10,000 pengő ■ nél kisebb, úgy a vállalat tartozik egy éven belül vagyonát erre tíz összegre felemelni, mert különben hivatalból mondja ki a cégbíróság a vállalat felszámolását. Uj részvénytársaságok csak az esetben jegyezhetők be, ha alaptőkéjük legalább is 150,000 pengőre, helyi jellegű vállalatoknál pedig legalább 100,000 pengőre rúg. Az aranymérleg készítésénél a részvényesek kisebbségét a rendesnél jóval nagyobb jogok illetik meg. A részvénytőke egytized részét képviselő részvényesek jogosítva vannak követelni, hogy szakértő küldettessék ki a műveletek felülvizsgálása végett. És ugyancsak a részvénytőke egytized része megtámadhatja az aranymérleget a cégbíróságnál, ha azt állítja, hogy a társaság tiszta vagyona a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon túl alacsonyan lett értékelve. A közgyűlésnek tehát nincs teljes szuveréni- tása az aranymérleg tekintetében és a cégbíróság fogja végeredményben elbírálni azt a kérdést, hogy vájjon az értékelési politika, amely követetett, figyelembe veszi-e mindazokat a szempontokat, amelyeket a közhitei és a részvényesek érdekei joggal megkövetelhetnek. Ezek szerint az aranymérleg lesz a próbaköve annak, hogy a vállalatok és különösen a vezető intézetek áílriak-e nagy közgazdasági feladataink magaslatán. De egyúttal az aranymérlegek össze- sége fogja a bizonyítékát megadni annak, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatokban rejlő nemzeti vagyon a maga egészében sziklaszilárd, amely megérdemli a bizalmat és amely, ha bölcs országos politika fogja kísérni, át fog segíteni minket azon a súlyos krízisen, amely ezidőszerint kíméletlenül uralkodik. Tőkét emel a Hitelbank. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hónap 25-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésén az intézet 690 millió alaptőkéjének 575,000 új részvény kibocsátása után 920 millió koronára leendő felemelését fogja javasolni. Az új részvények, melyek 1926. évi január hó l-étöl osztalékjogosultak,' az alapszabályoknak megfelelően teljes egészükben az eddigi részvényeseknek fognak 3 régi részvénynek 1 új részvényhez való arányában, a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon felajánltatni. Az alaptőkeemelés keresztülvitele akként van biztosítva, hogy az intézet a veié" kezdettől fogva legbenső kapcsolatban levő S. M. у. Rothschild bécsi bankházzal és az Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und' Gewerbe bécsi intézettel, valamint a banknál évek óta jelentékeny mérvben érdekelt, a Schneider & Cie. — Union Européenne Industrielle et Einander e ■— Banc/ue de V Union Parisienne vezetése alatt álló francia csoporttal, továbbá az Industrial Finance & Investment Corporation Ltd. londoni, az International Acceptance Bank Inc. és a Hall- garten & Со. newyorki, valamint az M. M. Warburg & Со. hamburgi cégekkel, nemkülönben a Klein- worí, Sons &. Со. londoni és a Mendelssohn & Со. berlini bankházak vezetése alatt álló csoporttal megfelelő megállapodásokat létesített mindazon részvények egész mennyiségének ‘ átvételére, melyekre a régi lészvényesek az elővételi jogot nem gyakorolnák. Az Industrial Finance et Investment Corporation Ltd.-nél főként a N. M. Rotschild and Sons, a S. Japhet & Co. Ltd., a M. Samuel N Co Ltd., a Prudential Assurance Co. Ltd., a Barclays Bank Ltd., Sir Alfred Mond, Bart., London, valamint az American and Continental Corporation Newyork van érdekelve. Az International Acceptance Bank Inc. és a Hallgarten &. Co. cég vezetése alatt álló amerikai csoporthoz rajtuk kívül még a Lehman Bros. és a Goldman, Sache & Со. newyorki cégek tartoznak, míg a Klednwort, Sons & Со. londoni és a Mendelssohn & Со. berlini bankházak vezetése alatt álló csoport tagjai: Mendelssohn &. Со. Amsterdam, a Nederlandsche Handel Maatschappij, a Pierson & Со. amsterdami cégek, valamint a Kleinwort, Sons & Со. és a Mendelssohn 5; Со. bécsi érdekeltsége a Kox, Bloch & Со. cég. A fentemlített csoportok kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy az általuk esetleg átveendő részvényeket hosszabb időn át piacra nem hozzák. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága erre az alaptőkeemelésre — dacára a piacok igen kedvezőtlen helyzetének, melyeken részvényei ezidőszerint jegyeztetnek —- azon megfontolástól vezéreltetve határozta el magát, hogy az intézet üzleteinek az utóbbi időben újból nagyon jelentékenyen emelkedő terjedelme saját tőkéinek szaporítását célszerűvé teszi, —- annyival is inkább, mert a bank igazgatósága — mely kötelességének ismeri az ügyfelek állandóan emelkedő hiteligényeinek kielégítéséről gondoskodni — ezúttal újból csak elégtétellel tapasztalhatta azt az érdeklődést, mely több elsőrangú nemzetközi pénzcsoportnál az intézet és a hozzá csatlakozott vállalatok iránt megnyilvánul. Az alaptőkeemeléssel kapcsolatban _ az intézet tervbe vette részvényeinek a londoni tőzsdére való bevezetését. _____ A h ivatalos és a magánbank- kamatláb. A mai súlyos hitelviszonyok között nem érdektelen az a statisztika, mely az egyes országok hivatalos bankkamatlábait hasonlítja össze. E szerint a kimutatás s'zerint legdrágább a pénz, illetve legmagasabb a hivatalos bankkamatláb Lengyelországban, ahol ^12 százalék a hivatalos bankkamatláb. Utána mindjárt Németország és Ausztria következik 9 százalékos bankrátával. Ezután jövünk mi, elég jó társaságban: Belgiummal együtt 7 százalék hivatalos bankkamatlábbal. Utánunk azután a következő Sorrendben csökken á kamatláb: Csehszlovákiában 6’5. Franciaországban 6, Angliában 5, Svájcban és Hollandiában 3*5 százalék. Ugyancsak 3-5 százalék volt a hivatalos bankkamatláb az Amerikai Egyesült-Államokban egész a legutóbbi napokig s azt csak most emelte föl 4 százalékra a Federal Res'erve Bank. E statisztika szerint a magyar ipar és kereskedelem meg lehetne elégedve, mert и hivatalos kamatláb tekintetében kedvezőbb helyzetben vagyunk Németországnál és Ausztriánál, ahol 2 százalékkal drágább a pénz. mint nálunk. Sajnos, ez az olcsóbbodás csak papíron van, mert mire a Jegybanktól a hiteligénylőhöz. különösen a kisiparoshoz és kiskereskedőhöz kerül a péírJ, az annyira megdrágult, hogy a hivatalos kamatláb között mutatkozó előnyös különbözet teljesen eltűnik. LIKTOR FERENC festő és mázoló. — Vili., József-körút 77-79. Telefon: József 49—83. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, egyesületek, stb. festését és mázolását. Linlirnst autánzatobban specialista. FÉHSTZ ÉS HITEL
