Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-12 / 19. szám
Függeilen Budapest 1926. május 12. A főváros deficitmentes költségvetése. A költségvetés részletei. — Memiyivel járulnak az egyes üzemek a főváros háztartásához. Több hónapos késedelem után, de mégis meglepetésszerűen elkészítette a tanács a főváros ez évi költségvetését. A Független Budapest sorozatos cikkeinek kétségtelenül részük van abban, hogy a pénzügyi ügyosztály most nagysietve nyilvanossagra hozta a költségvetés főbb tételeit. Múlt számunkban, melyben szinten foglalkoztunk a készülő költségvetéssel, már jeleztük, hogy az idei költségvetést deficitmentessé akarja tenni a tanacs. Ez az értesítés mindenütt nagy feltűnést keltett, mert a városházával kapcsolatos körökben mindenütt az a hit vert gyökeret, hogy az idei költségvetést az Bevétel Az 1925. évinél ezer koronákban több kevesebb 38,852.339 1,295.514 — 79.966.328 875.460 — 72,634.031 — 9,246.510 10.283 — 3.963 34,325.318 1,712.110 — 26.3S0.719 8.130.216 — 670.082-— 240.9S2 124,570.820 6.143.363 — 58,294.292 17,565.641 — 40,395.865 4,898.743 — 8.387.252 — 58,057.843 94S.060.621 29,090.516 — 282,687.327 155,132.959--' 1.715,285.287 157,295.124 107,720.514 5,034.858 3,264.124 1,125.504 3,112.569 31,055.807 646 utolsó percekig több száz milliárd deficit terheli. A most nyilvánosságra hozott költségvetés teljesen igazolja előbbi tudósításunkat, amennyiben a költségvetés teljesen deficitmentes lett, sőt 99 millió felesleget is sikerült a tanácsnak ez évre előirányozni. Az 1926. évi költségvetés tervezete 1,715,235 millió bevételt és 1,715,136 millió kiadást tüntet fel, a felesleg tehát 99 millió. A múlt évben a kiadások csupán 1,570,441 milliót tettek ki. az idei év szükségletei tehát a tavalyihoz képest 9-2%-kal, azaz 144.695 millió koronával emelkednek. Az emelkedést nagyrészt a külföldi kölcsönök terhei és a személyzeti illetményrendezés okozza. Fölvette a tanács a költségvetésbe a most fölvenni tervezett beruházási kölcsön első félévi töke törlesztését- és kamatját is. Ha a kölcsön felvételére nem kerül sor, — mint ahogyan azt sokan szeretnék, — úgy a költségvetés feleslege még az erre előirányzott összeggel is növekednék. A költségvetés főbb tételei a következők: Kiadás Az 1925. évinél Fölösleg (+) ezer koronákban több kevesebb Hiány (—) Ingatlan és ingóvagyon ...................... Kö zélelmezés ...................................... 16.111.993 48,111.7S7 2,741.289 15,515.546 + 22,740.346 31,854.541 Közegészség (a közkórházak nélkül). . Vallásügy ............................................. Kö zoktatás .......................................... 153,380.451 21.794.074 386.063.321 7,811.778 22,385.262 11Д16.547 — 80,746.4ÍO 21,783.791 351,738.003 Nép jólét és szegénygondozás. ........ Közművelődés ...................................... 69.557.129 17.127.247 13,531.504 4,445.468 _ — 43 ,176.410 16,457.165 Városépítés és közüzemek .............. 33 1.428.348 — 14,790.201 — 206,857.528 Különféle intézmények ...................... 12 1.899.543 4.654.198 — — 63,605.521 Általános igazgatás .......................... 28 2,211.067 41,867.600 — — 241,815.202 198,083.364 78,821.531 — — 189,696.112 Községi közszolgáltatások .................. 68 ,580.223 11,523.259 + 879,480.398 Önálló vagyonkezelésű intézmények. . 787.900 335.632 281,899.42 7 Mindössze .......... 1. 715,136.447 144,695.317 — 98.840 Különálló alapok : Közkórházi alap .................................. 107,720.514 Kisajátítási alap .............................. 5.034.858 20 millió koronás burkoló kölcsönalap Ingatlanok szerzése és elidegenítése. . . 3,264.124 1,125.504 3,112.569 31,055.807 7 65 Érdekes a költségvetésnek az a része, amely a községi szolgáltatásokból eredő várható bevételeket irányozza elő. A legtöbb községi szolgáltatásból a főváros több jövedelmet vár, mint az elmúlt évben. Alább felsoroljuk azokat a közszolgáltatásokat,, amelyekből az ez évi előirányzat több a tavalyinál: Idei A tavalyinál előirányzat több ezer koronákban Községi adópótlék . . . Házbér-krajcár .... Városi ingatlanvagyon átruházási illeték .... Községi fogyasztási adó Vigalmi, adó .... . Kikotesi es rakódó dijak . Évad-vásárok helybére . Helyhatósági díjak . . Közlekedési adó . . . Lóversenyfogadási jutalék Vegyesek ....................... 171,670,000 1,670,000 34,400,000 10,600,000 11,600,000 1,808,000 130,255,295 11,255.295 36.000,000 2,000,000 10,355,000 4Z,9d 3,500 5,400,000 1,157.820 6,847,500 3,957,534 72,000,000 15.403,991 1,500,000 140,000 30,000,000 13,000,000 Azok a közszolgáltatások, melyekből a főváros ez évben kevesebb bevételt remél, a következők: Idei A tavalyinál előirányzat kevesebb ezer koronákban Italmérési illeték .... 10,000,000 1,808,000 Vásárdíjak ........................... 10,463,826 898,124 Eb adó.................................... 3,306,000 1,998,000 Sz állodaadó ....................... 7,200,000 4.700,000 Fo rgalmi adó részesedés . 130,000,000 . 36,600,000 Tűzoltási járulék .... 3,560,000 1,540,000 A községi üzemek, mint már néhány héttel ezelőtt megírtuk, közel 300 milliárddal járultak hozzá a főváros háztartásának ez évi továbbviteléhez. A költségvetésben pontosan 283 milliárd van e címen előa konyhakert-gazdaság az. amely már a múltban is beszolgáltatta üzleti feleslegét a központi pénztárnak. Érdekes, hogy éppen ennek az intézménynek a hozzájárulását a tanács csak 290 millióban állapította I meg, holott a múlt évben a konyhakert-gazdaság I 510 milliót fizetett be feleslegeiből a főváros javára. A főváros intézményei közül a műszerüzem, a gyógyszerüzem és az íillatkert mentesültek a háztartáshoz való hozzájárulás kötelezettségétől, tekintve, hogy nem lukrativ üzemek. Érthetetlen azonban, hogy miért mentesül a hozzájárulás alól a Takarék- és Vásárpénztár, a Húskereskedelmi R.-Т., a Fővárosi Faárugyár és a Kisipari Hitelintézet. Az bizonyára nem lehet elég ok arra, hogy ezek az intézmények részvénytársasági alapon működnek, mert hiszen a Beszkár, a Pedagógiai Filmgyár R.-T.s az Első Magyar Szállítási1 Vállalat R.-T. és a Budapest—Győr—üyőrvárosi Szénbánya R.-T. részvénytársasági íormajutv ciiencie is oeszuigaimijaK íelesle- geiket a központi pénztárba. A költségvetés május 26, 27, 28, 29 és 31-én a pénzügyi bizottság elé kerül s ha sikerül letárgyalni, úgy június 2-án a közgyűlést fogja foglalkoztatni. Külföldi kölcsönajánlat №re fordítaná az új költségvetés a felveendő 100 millió aranykoronás kölcsönt Az egész költségvetés felborul, ha nem sikerül a kölcsön gyors felvétele. Lapunk mai számának miás helyen foglalkozunk a nagynehezen elkészült s most nyilvánosságra hozott 1926. évi költségvetéssel. Jeleztük, hogy a tanács ebben a költségvetésben már a felvenni kívánt, kölcsön első évi törlesztésére is előirányzott bizonyos összeget, noha a kölcsön sorsa mind e pillanatig teljesen bizonytalan s az sem lehetetlen, hogy a kölcsön felvételére ez évben nem kerül sor. Ha ez az eset bekövetkeznék, az egész költségvetés halomra dől, mert a kiadási tételek legnagyobb része a tervezett kölcsön folyósításának reményén alapszik. A költségvetés nem kevesebb mint 1,300 milliárdot pontosan 1,299,085,000,000 koronát kíván beruházásokra, beszerzésekre s egyéb kiadásokra fordítani. A remélt kölcsönből tehát azt a 100 millió aranykoronát, ami a beruházási programúiban részletesen fel van osztva, különböző célokra irányozták elő. A költségvetésben 20 milliárdot, mint a 100 millió aranykoronás kölcsön első amortizációját veszi előirányzatba a tanács. Érdekes, hogy a kölcsönből legelsősorban értékpapírok beszerzésére kíván 5 milliárdot fordítani a főváros, ami bizonyát a valamelyik kisebb intézet alaptőkéjének felemelésére szolgálna. A kölcsön összegéből, a költségvetés szerint, sertésközvagohíd és vásár kiépítésére 2 milliárdot, új vásárcsarnok építésére 1,200 milliót, utcák és terek tisztogatására 10 milliárdot, különböző klözegészségi célokra 11 milliárdot kíván fordítani. Nagy tételek szerepelnek a kölcsönpénzből az iskolák célára. Kisdedóvók építésére 38-5 milliárdot, elemi iskolák építésére 56 milliárdot, polgári iskolák számára 2 milliárdot, ismétlő népiskolák részére 500 milHiót kíván igénybe venni a tanács, 600 millióra van szükség az árvaházi üdülőtelepek kiépítésére, amit szintén a felveendő kölcsönből kívánnak fedezni. A szegényházak kiépítésére 2,950 millió, különböző népjóléti és szegénygondozási célokra kerek 100 milliárd terheli a még fel sem vett kölcsönt. A közművelődés című tétel csupán 1,200 milliót kap a költségvetés szerint a kölcsönből, de ezzel szemben a 100 millió aranykoronából 30 milliárd van biztosítva városépítési célokra, 5,335 millió a csatornák fenntartására, közel 200 milliárd a vízmüvek elektrifikálására és több mint 10 milliárd a Ferencvárosi helyi kikötő építési munkálatainak befejezésére. Hivatali épületek és helyiségek tatarozására 900 millió, laktanyák javítására 5 milliárd van előirányozva a kölcsön terhére. A legnagyobb összeget a tervezett kölcsönből a különböző üzemek kapnák, amelyek 757 milliárdhoz jutnának a költségvetés előirányzata szei int. Ebből az összegből 146-5 milliárdot a Beszkár, 261 milliárdot az Elektromos Müvek, 290 milliárdot a gázművek, 59-5 milliárdot pedig az autóbusz-üzem használna fel. Mindez persze illuzoriussá válik az esetben, ha a kölcsönt ez évben nem sikerül felvenni, ami, elterjedt hírek szerint, nem is olyan kizárt dolog. a Tabánban építendő társasházakra. A főváros foglalkozik a társasházas ötletével, — Most dolgozzák ki a szervezeti szabályokat. A főváros törvényhatósági bizottságának tagjai átérezvén nagy hivatásukat, pártkülönbség nélkül égnek az alkotás lázától. Ötletek és tervek egész tára született meg rövid idő alatt a városatyák által előterjesztett indítványhalmazokban s az ötletek nagy része olyan, hogy azok megvalósításával komolyan lehet foglalkozni. így többek között a lakásépítési akció további hatékony folytatása érdekében felmerült a terv, hogy a fővárosnak társasházak építésével kellene a lakásínség megszűnését előmozdítani. Az ötlet tetszésre talált s már bizottság is alakult, melynek feladata lesz annak keresztülvitelét lehetővé tenni. A fővárosnak számos olyan telke van a város belterületein, ahol célszerűnek látszik ilyen társasházak építése. Konkrét ajánlatok is hangzottak el bizonyos oldalról, hogy külföldi tőkét tudnának a főváros rendelkezésére bocsátani az esetben, ha a Tabánban építene a főváros 1—2,000 lakással ilyen társasházakat, esetleg társas-bérpalotákat. A Tabánban ugyanis 82,000 négyszögöl áll építkezés céljából rendelkezésre és készen van az egész városrendezési terv, amely ennek a városrésznek beépítését tervezi. Az érdekes és nagy horderejű tervvel most foglalkozik érdemben a szociálpolitikai ügyosztály, ahol nemcsak a társasházak létesítésének anyagi feltételeire vonatkozóan készítenek javaslatot, hanem kidolgozzák a társasház szervezeti tervezetét is. Néhány hét múlva az ügyosztály már a bizottságok elé terjeszti a kész programmot, mely kétségtelenül új fejezetét fogja jelenteni a lakáskrízis megszűnését célzó akciónak. jR'“ А 1МГ А Ю A mozgóképszínház- Ьт тЛаю acdm, JL вaJL. mJL. тЯш WJ оJL jLm Dohány-utca 42. Telefon : József 140-27. Fncs&y versivel 30 tagú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten !
