Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-05 / 18. szám
XXL évfolyam. 1926. május 5 18. szám. Az éjiszakai botrány, amely a pénteki folytatólagos közgyűlést minden eddiginél viharosabbá tette, csúnya és durva volt, mint ahogy mindig csúnya és ízléstelen, ha a szenvedélyek veszik 'át az uralmat ott, ahol az észnek és tudásnak kell uralkodnia. A közgyűlési teremben — legalább is így kellene lennie — a főváros legkűlönb, legkiválóbb . polgárai találkoznak, hogy gondos munkával, hozzáértéssel és tudással vezessék a konnnuni- tás ügyeit és így azt várja ettől a közgyűléstől mindenki, hogy a törvényhatósági bizottság üléseinek hangja olyan emelkedett legyen, mint amilyen nagy az érdek, amely a főváros szere- tetében egyesíti ' azokat, akik világfelfogásban, neveltetésben és társadalmi meggyőződésükben egyébként óriási távolságban állanak egymástól. A közgyűlés egyik tagja, Csilléry András dr. szelet vetett és így természetesen, vihart aratott. Hogy „zsidó banda“, vagy „zsidó szovjetbe a demokratikus blokk, az-, úgy érezzük, teljesen közömbös, a lényeg az, hogy Csilléry, a jeles közfogász, olyan hangot használt, amely nem méltó ahhoz a nívóhoz, amely Budapest legkűlönb polgárainak gyülekezetét kell, hogy jellemezze. Bizonyos, hogy egymással ellentétben álló világfelfogások és érdekek összeütközésénél a szenvedélyeket nem mindig lehet elfojtani, de a közgyűlési terem nem lehet a szenvedélyek tombolásának fóruma. Ha Csilléry temperamentumos ember, úgy lobogtassa meg ezt a temperamentumot ott, ahol erre az ő gondolkozásának szüksége van, pártgyűléseken, az ÉME. helyiségében, vagy bárhol másutt, de a közgyűlési terem ajtaján belépve, minden egyes bizottsági tagnak azt kell éreznie, hogy az égő csipke- bokorhoz lép és le kell vetnie .lelkének saruit. A közgyűlési terembe nem szabad bevinni azt a sarat, amely a sarukhoz tapadt, azt kívül kell hagyni, mert szent ez a hely annak, akire a főváros népe azt a feladatot bízta, hogy vezesse ki a várost abból a pusztaságból, amelyben évek hosszú sora óta tévelyeg és mutassa meg néki az ígéret országát. Szerencsére, régóta nem hallottuk Csilléryt és ennek a körülménynek nagy része van abban, hogy a közgyűlésben idáig szinte csodálatos egyöntetűséggel sikerült a nemesebb tónust és az emelkedettebb szellemet fenntartani. Most megszólalt és nyomban öklök emelkedtek a levegőbe és durva sértésektől, indulatok fékevesztett tombolásától lett hangos a főváros közgyűlési terme. Nem szokásunk a személyeskedés és így nem érintjük azt a kérdést, hogy a közgyűlés személyi összetétele megfelel-e annak a nívónak, amelyet ennek a hatalmas közületnek reprezentálnia kellene. De egyet tudunk és ez az, hogy a közgyűlés egyesztendős munkája alatt szerényen meghúzódtak azok a szenvedélyek, amelyek ott lobognak az egyes városatyák lelkében és nem törtek ki idáig, hogy eget követeljenek a maguk részére. A pénteki közgyűlés botránya azonban ijesztő formában mutatta meg, mivé fajulhat a közgyűlés, ha egyesek nem tudnak uralkodni indulataikon és félelemmel kell gondolnunk arra, ha a Csilléry-féle provokálás- hoz hasonló inzultusok színhelyévé süllyed a közgyűlés, amelyre oly sok várakozással tekint a főváros népe. A provokáló- inzultus a jobboldalról hangzott el, még pedig a nélkül, hogy erre különösebb ok vagy alkalom kínálkozott volna. A vihar, amély a provokálásra következett, egyszeriben felszabadította az eddig lappangó indulatokat és abban a pillanatban a közgyűlés már nem volt közgyűlés többé, hanem fékevesztett indulatok tombolásának szomorú tanyája; vége lett a munkának és csúnya jelenetek sorozata kezdődött az alkotás és szorgalom helyén. A jobboldal honorálta ezideig azt, hogy a baloldalnak is vannak idegei, hogy ott is iehetnek indulatok, amelyeket lemérsékel a közgyűlési terem iránt való tisztelet és a fővárosért folytatott munka szeretete. Ne provokálja, ne piszkálja fel a jobboldal ezeket az indulatokat, a A Független Budapest hasábjain pár héttel ezelőtt közöltük, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság közel 2,000 köztisztviselő részére kertváros létesítésére házhelyeket engedélyezett az űj Lóversenytér környékén. A 200 katasztrális holdnyi területből 90 holdat a főváros telkeiből hasított ki a Földbirtokrendező Bíróság, ami ellen a főváros a legenergikusabban tiltakozott, de eredménytelenül. Végül is a főváros tanácsa kijárta azt, hogy a területből legalább 60 holdat elcserélhet megfelelő területekkel. Kikötötte azonban a Földbirtokrendező Bíróság, hogy a telekcserének május végéig meg kell történnie, mert ellenkező esetben az eredetileg kijelölt városi területeket is jogerősen a kertváros részére juttatja. A tanács ennek következtében haladéktalanul tárgyalásokat kezdett az érdekeltséggel a telekcserére vonatkozóan és a 60 hold ellenében felajánlotta a Budafoki-út és a Bertalan-utca sarkán levő 500 □-öles, a Hungária-körut, Család-utca és a Sjzabóky- utca között levő 1,850 öles, a Rezső-utca és a Sza- páry-utca között levő 2,200 négyszögöles, a liungária- körút, a Qyáli-út és Üllői-út között levő 1,442 öles és a Kántorné-utca és Zsivora-utca között levő, Rákosfalvával szemben fekvő telektömböt. Kimondotta a tanács, hogy az utolsó telket kivéve, a többi helyeken csak társasházak létesíthetők, legalább két szobás lakással, Csak júliusra készül el a költségvetés. Az év ötödik hónapjában vagyunk s a főváros 1926. évi költségvetése még ma sein került a bizottságok és a közgyűlés asztalára. Öt hónapja hétről- hétre húzzák, húzogatják a költségvetés elkészítését és nincs, aki ezért a tanácsot felelősségre vonná. Április elseje óta a városházán minden felhatalmazás nélkül vezetik a főváros gazdálkodását, miután a pénzügyi bizottság az év elején csak március végéig adott felhatalmazást a háztartásnak a régi keretekben való továbbvitelére. Februárban ugyanis a tanács még azt ígérte, hogy márciusra beterjeszti a költségvetést. Elmúlt azonban a március, elmúlt az április, de sem a költségvetés nem készült el, sem újabb felhatalmazást nem kért a tanács a háztartás továbbvitelére. A pénzügyi ügyosztályon már kifogást sem keresnek a költségvtés titokzatos késésének magyarázatára. Eddig az volt a kifogás, hogy a tisztviselői illetmények megállapításáig nem lehet lezárni a költség- vetést Most. hogy a státusrendezés elkészült, ez a kifogás is elavult s a költségvetés még mindig a messzeségben késik. Beavatott helyen úgy informálták tudósítónkat, hogy a késedelem oka nyilvánvalóan az, hogy a pénzügyi ügyosztályon csak most kezdtek hozzá a feleslegesnek ítélt kiadások lenyirbálásához. közgyűlésen — mint már mondottuk, — nincs szükség indulatokra. A forradalmak, istennek hála, már elmúltak, tessék az indulatokat egy- szersmindenkorra elraktározni és elővenni a tehetséget-, észt és tudíást. A Csilléry-féle mentalitás és temperamentum idejét multa, a rombolásból elég volt: dolgozni akarunk. Ökölbe szorított kézzel pedig nem lehet dolgozni. Az érdekeltek a főváros fenti ajánlatát nem találták elfogadhatónak, hanem azt követelték, hogy a főváros a belterületen, elsősorban a Tabánban és a Lipótvárosban adjon megfelelő telkeket a 60 holdas területért. Azt is követelik, hogy a telekcsere ellenében a főváros a Lóversenytér mellett épülő kertvárost azonnal lássa el a szükséges közmüvekkel. A tanács a követelésekkel szemben eddig nem foglalt el új álláspontot, hanem továbbra is az előbb említett társasházak építésére alkalmas telkeket ajánlja fel a köztisztviselőknek. A tárgyalásokat most már rövidesen be kell fejezni, mert ha a hó végéig megállapodás nem jön létre, a főváros 90 holdas területe végérvényesen átmegy a kertváros-akció résztvevőinek tulajdonába. Nincs kizárva, hogy a tanács mégis csak megegyezésre jut az érdekelt köztisztviselő-csoporttal és esetleg a Tabánban jelöl ki telkeket, ahol társasházak lennének építhetők. Ez annál fe valószínűbb, mert Wolff Károly legutóbbi közgyűlési felszólalása nyomán nagy mozgalom indult meg a Tabán rendezése és beépítése érdekében s állítólag már erős külföldi pénzcsoportok is felajánlották anyagi támogatásukat erre az építkezést akcióra. Ha a terv megvalósulását sikerül biztosítani, úgy rövidesen csakugyan megindul a fővárosban a lendületes építkezés. — Sok kiadási tételt törülnek belőle. Egymásután törlik a nélkülözhető befektetéseket, beruházásokat, költségeket és a legtöbb beruházást a felveendő külföldi kölcsön terhére akarják fenntartani. így a szemétégető telepre előirányzott 2 millió is lekerült a költségvetés kiadási oldaláról, mert a szemétégető telepet is a külföldi kölcsönből szeretné a főváros felépíteni. A kiadásokra előirányzott összeg jelentékeny részének törlése következtében a költségvetés óriási deficitje csökkenni kezd. A pénzügyi ügyosztályon most azon fáradoznak, hogy olyan mértékben csökkentsék a kiadási oldalt, hogy az üzemek részéről előirányzott 300 milliárdos hozzájárulással egyensúlyba lehessen hozni a mérleget. Nem lehetetlen, hogy ez sikerül is és ha a munka szorgalmasan halad, talán az év első felének végére deficitmentes költségvetéssel örvendezteti meg a tanács Budapest szegény polgárságát. Egy megnyugtató szempont már most is látható és ez nem más. mint az, hogy az új költségvetés nem léptet életbe újabb adóterheket. Néhány hónappal ezelőtt még az az aggodalmas hír járta be a fővárost, hogy a költségvetési deficit eltüntetése érdekében különböző terhes adónemek A kertváros-akció újabb rohama a főváros ellen. Még mindig nem tudott megállapodni a főváros a kertház-akció vezetőivel. — Kertváros-akció. — Csere-akció. — Túlzott követelések a fővárossal szemben. Deficitmentes költségvetést шкштвк produkálni a városházán. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintézet, napMagánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. ___________ és légfürdők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre _ ... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... Ю pengő — 125.000 korona. Egyes szám ára 5.000 korona. Várospolitikai és közgazdasági lap.
