Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-21 / 16. szám
1926. április 21. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul "ГмЖ^аз. vlfc Akadályokba ütközik aGschwindt-féle telek megvásárlása .{oga vari-e az eladó részvénytársaságnak eladni a telket? — Drága ajánlat. Mióta a főváros 'építkezései megindultak és nyil- y an való lett, hogy - Budapest belterületén, alig van a fővárosnak beépíthető telke, egyre-másra érkeznek a tanácshoz magánosok ajánlatai, amelyekben telekvételre szólítják fel a fővárost. Az ajánlatok nagyrésze azonban olyan lehetetlen anyagi feltételeket szab. hogy a tanács komolyan nem is foglalkozhatik azokkal. A helyzet azonban mégis szükségessé teszi, hogy egyes kitűnő fekvésű telkek megvásárlása iránt tárgyalásokba bocsátkozzék a főváros. így legutóbb a Józsefvárosi Ingatlan r.-t. telekeladási ajánlata fogr lalkoztatta a fővárost. Ennek a részvénytársaságnak, amely a felszámolás alatt levő Városi Bank alapítása, a tulajdonában vannak ugyanis a Gscliwindt-féle telkek az üllői-űt és a József-körút sarkán. A részvénytársaság ezeknek a telkeknek egy részét. 760 négyszögölet, az Üllői-úti oldalon megvételre ajánlott fel a fővárosnak, iiégyszögölenkint 400 aranykoroiiás áron. A drága ajánlat ellenére a tanács tárgyalásokat kezdett a kitűnő fekvésű telek megvásárlása érdekében, de ezek a tárgyalások közben megakadtak, mert kétségek merültek fel arra nézve, vájjon a Józsefvárosi Ingatlan r.-t.-nak, mely csak a részvények 70 százalékát bírja, jogában áll-e a Gschwindt- féle telkek eladása. Ez a kérdés csak a Városi Bank felszámolásának befejezése után tisztázódik), s addig az értékes telkek megvásárlását függőben kell tartani. A- főváros minden esetre azon a nézeten van, hogy a telkek megvásárlása rendkívül ajánlatos, természetesen nem négy és félmilliárdért, amennyit a részvénytársaság azokért kér. Ha a vételt sikerül perfektuálni. — amihez remény van, — akkor a Gschwindt-féle telken a főváros modern, több emeletes bérpalotát fog Mitem. Interpellációk a szerdai közgyűlésen Nagyfontosságú javaslatok a törvényhatósági bizottság előtt. A mai szerdai közgyűlés talán a legérdekesebb és legtartalmasabb az új törvényhatósági bizottság összeülése óta. 53 tárgy szerepel a közgyűlés pro- grammján és ezek legtöbbje jelentőségénél! fogva egytől-egyig igen nagy horderejű. így, hogy csak néhányat említsünk meg, a közigazgatási és tanügyi státusrendezés, a beruházási Programm, az új kölcsön- ügyi bizottság megalakítása, az autóbusz-üzem fejlesztése, a zárószámadások ügye s niég egy egész sereg hasonlóan nagyfontosságú kérdés. Interpellációk és indítványok is bőven szerepelnek a mai közgyűlés napirendjén, amelyekkel előreláthatólag csak több napon át tartó folytatólagos üléseken végezhet a törvényhatósági bizottság. A bejegyzett interpellációk a következők. Gál Jenő a feltűnően szaporodó öngyilkosságok megakadályozása érdekében a közmunkák teljes erővel vaiió megindítása tárgyában. Deutsch Jenő az üzleti záróra betartásának ellenőrzése ügyében. Biró ÍJezsö az embersport bizottság megalakítása és a Széchenyi-fürdővel kapcsolatosan építendő uszoda ügyében. Kiss Jenő a Teleki-téri ószeres csarnokban tapasztalható visszásságok tárgyában. Biichler József a Beszkárnál történő embervadászat ügyében. Bánóczy László a Petefi-iinnepéíyen tapasztalt rendőri brutalitások ügyében. Bechtler Péter a szénatéri piac kihelyezése tárgyában. Biró Dezső a Beszkárnak a tano-ncjegyekkel való eljárása ügyében. ZŐDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel. ;.J 2-71. Műterem ; Mária Terézia-tér 8. Anka János az állami anyagbeszerzési központ és az iparosság érdekei tárgyában. Vámbéry Rusztem a inagyar hohensalzburg ügyében. Széritánn Mihály a kőbányai vámvonalakkal! kapcsolatban a fogyasztási adók levonása ügyében. % 1Ц a jelenkor legjobb cementkötő SL ’ - H —. és sűrítő anyagja. Л||(Я ASZFALT- ÉS FEDÉLLEMEZIPAR IlaW KIRSCHNER IGNÄC Budapest, V , Katona József utca 23. Telefon: Lipót 902-38 B. Virágh Géza а VIII. kerületi elöljáróságon tapasztalt rendellenességek ügyében. Kabakovits József a fegyelmi ügyekben a tanügyi ügyosztály részéről tanúsított furcsaságok tárgyában. Hoffmann Mihály a kéményseprőipar szabályozása és a kéményseprők rnegrendszabályozása tárgyában. Vörösvári Miklós a III. kerület villamos közlekedésének megjavítása érdekében jegyzett be interpellációt. Az indítványozók között szerepel Rásó Lajos, aki az árvaszékné! kezelt fővárosi kötvények valorizációját javasolja. Szigethy János a Rákóczi-szobor javára rendezendő országos gyűjtés újbóli megindítása, a rodos- tói Rákóczi-kápolna és Magyar-utca gondozására vonatkozóan jelent be indítványt. Végül Magyar Miklós indítványozza, hogy a bérkocsi- és az autótaxi-tarifáról szóló szabályrendeletet módosítsa a közgyűlés. 300 milliárdot fizetnek be az üzemek a főváros pénztárába. Mennyit kötelesek beszolgáltatni az egyes üzemek? A községi üzemek öncélú gazdálkodását már sokszor kritizálták a törvényhatósági bizottságban. Az idők folyamán az üzemek teljesen függetlenítették magukat a felettük álló szervektől s nemcsak elszá- j mobil nem voltak hajlandóak a tanácsnak, de még üzleti feleslegeiket,sem adták át a községi háztartásnak. E helyett az összes üzemek és vállalatok bevételük legnagyobb részét, elsősorban feleslegeiket, beruházásokra, üzemeik, telepeik fejlesztésére fordították s hogy erre a célra minél nagyobb összeg álljon rendelkezésükre, állandóan az árak és a tarifák emelésével fokozták jövedelmüket. A törvényhatósági bizottság tagjai az illetékes bizottságokban többször kérték ennek az egészségtelen rendszernek a megszüntetését s azt a javasolták, hogy a tanács határozatilag kötelezze az üzemeket bevételi feleslegeiknek a központi pénztárba való befizetésére, a halaszthatatlan beruházásokat pedig kölcsön útján teremtsék elő az üzemek. Eddig nem sok eredménye volt a törvényhatósági bizottság ilyen irányú akcióinak, most azonban á belügyminiszter intézett leiratot a fővároshoz, amelyben közli, hogy a már igen széles mértékben kiépített közüzemi rendszer további terjeszkedését nem hajlandó engedélyezni, ellenben követeli a fővárosi üzempolitika oly irányú gyökeres reformját, mely által megfelelő erőforrások nyílnak a fővárosra háruló kötelezettségek kielégítésére. A leirat vétele után a főváros tárgyalásokat' kezdett a pénzügyminiszterrel s a belügyminiszterrel s ezek következményeképen a polgármester felhívta az ügyosztályokat, tegyenek jelentést, hogy a hatáskörükbe tartozó intézményeknek mennyi a beruházó tőkéjük, mennyi a forgótőkéjük s mennyi a tartalékuk. Ezzel egyidejűleg a tanács és a 12-es pénzügyi albizottság szintén foglalkozott az üzempolitika, kérdésével s arra a megállapodásra jutott, hogy átmenetileg, amíg az intézmények és üzemek újabb gazdasági és pénzügyi irányelvei megállapíttatnak, a hatósági üzemek gazdálkodását bizonyos mértékben korlátozza és kötelezi az' üzemet, hogy üzleti feleslegeiket a főváros háztartása javára szolgáltassák be. A pénzügyi ügyosztállyal karöltve a tanács és a 12-es pénzügyi albizottság megállapította azokat az összegeket is, melyeket az üzemek 1926. év folyamán, hozzájárulás alakjában, az egységárak emelése nélkül a központi pénztárba befizetni tartoznak. A hozzájárulási összeget az egyes intézmények és üzemek előterjesztett költségvetései alapján állapították meg. A főváros háztartási egyensúlyának biztosítása érdekében kötelezték az üzemeket, hogy az 1926. évi január 1. óta befolyt bruttó jövedelmük megállapított százalékát mint esedékes hozzájárulást legkésőbb május hó 5-ig, azontúl pedig havonta minden nó 5-éig a központi pénztárba fizessék be. E határozat értelmében, melyet a pénzügyi bizottság is magáévá tett, az egyes üzemek a köv ctkező összegeket tartoznak a folyó évben a főváros pénztárába befizetni: Az intézményi Befektetett tőke Befektetett tőke Az 1926. évben előirányzott A pénzügyi ügyosztály javaslata szerint beA beszolgáltatni javasolt összeg az annuitásnál megnevezése annuitása bruttó bevétel szolgáltatandó összeg több kevesebb Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt ................... a 15 8,400.000 ran 7,991.597 у k о 46,344.828 róná 4,634.000 ban 3,357.115 Elektromos müvek .... 81,483.070 4.110.984 29,655.172 8,896.551 4,785.567 — Gázművek ............................... 73 .696.827 3,718.152 19,528.483 2,929.272-— 788.880 Állat- és növénykert .... 10,191.592 514.186 530.200 — — ■ 514.186 Szent Gellért gyógyfürdő és szálló ............................... 10 ,061.213 514.608 1.123.346 283.838 —; 226.770 Széchényi gyógyfürdő. . . . 4,119.428 207.833 792.723 198.181 — 9.652 Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Rt................ 3, 669.651 185.141 1,611.724 183.480 .— 1.661 Fuvartelep; 1,618.736 81.668 2,298.956 229.895 148.227 45.849 V. kér. Vigadó ............. Községi kenyérgyár .... 1,536.030 77.496 105.490 31.647 — 1,294.095 65.290 1,637.931 16.379 — 48.911 Községi élelmiszerárúsító üzem .......................................... 1, 008.321 50.872 15,586.207 155.862 104.990 — Városi színház .................... 80 7.586 40.744 207.490 1.136 —39.608 Autóbuszüzem .................... 69 3.392 34.983 1,104.780 110.478 7 5.490 — Tüzelőszerraktár.................... 65 9.136 33.255 1,770.828 177.062 143.827 •—Budai Vigadó ......................... 50 5.207 25.489 34.157 10.247 — 15.242 Hirdetővállalat .................... 47 0.945 23.760 482.731 193.092 169.332---Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt................................ 359.500 Lóhúsüzem ............................... 359.416 Ás ványvízüzem .................... 323.869, Zö ldségárusító üzem .... 315.295 Kátrányozó és bitumenező telep .......................... 295.600 Műszerüzem............................... 255.240 Gy ógyszerüzem .................... 250.057 Bu dai Hegypálya .............. 200.793 Mű szaki javítóműhely . . 187.934 Temetkezési intézet .... 155.276 Konyhakertgazdaság .... 147.656 В udapest-Gyöngy ösvárosi Szénbánya Rt...................... 122.000 Ru ha- és cipőüzem.............. 113.956 Fő városi Faárugyár Rt.. . 69.652 X. kér. szőlőtelep .............. 50.000 Sz appanfőző üzem .............. 45.333 Hú skereskedelmi Rt............ 42.000 Pe dagógiai Filmgyár Rt. 40.103 Tattersall és lóvásártelep 40.087 Első Magyar Szállítási Vállalat Rt..................................... 36-.858 18 .138 18.133 16.340 15.907 14.914 12.877 12.616 10.130 9.482 7.834 7.450 6.155 5.749 3.513 2.523 2.287 2.119 2.023 2.022 1.860 89.655 1,257.655 433.862 1,344.827 558.621 1,275.862 827.586 86.890 450.447 1,164.450 133.565 397.862 346.483 248.500 45.138 220.690 175.910 131.034 128.827 256.207 12,576 108.465 13.448 55.862 8.689 45.044 174.677 20.034 7.957 6.928 6.965 2.257 22.069 2.100 13.103 19.323 25.620 92.125 40.948 35.562 166.843 12.584 1.802 1.179 3.452 19.782 11.080 17.301 23.760 18.138 5.557 2.459 12.877 12.616 1.441 266 19 Összesen. Mint a fentiekből yamán több mint zei 300 milliárdot 353,625.854 17,841.130 132,389.123 18,593.739 5,853.856 5, UH .247 látható, az üzemek 1026. év 18"5 millió aranykoronát, azaz fognak beszolsráltani a fővárosi 752.609 háztartás javára, ami a költségvetés egyensúlyának helyreállítását nagy mértékben segíti elő. LANGE és TARSA BUDAPEST, VII., Nefelejts-utca 12. Telefon: József 58—96. Fűtési, vízvezetéki és csatornázási berendezések. Fürdőberendezések. Általános gépberendezések.
