Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-14 / 15. szám
1926. április 14. Függeilen Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul wlb 5. 20, A Vérmezőt vissza kell adni a fővárosnak! A Vérmező, mint katonai gyakorlótér megakadályozza a Krisztinaváros fejlődését. — Tervek a Vérmezővel. Az elmúlt héten tómét konfliktus tört ki a főváros és a katonai kincstár között a Vérmező miatt. Ezúttal csupán egy jelentéktelen árokásás támasztott nézet- eltérést a két hatóság között, ami nem tekinthető egyébnek, mint a nagy harc egyik epizódjának, amely sok-sok évtized óta folyik a hatalmasi terület fővárosi tulajdonjoga érdekében. Ezt az alkalmat megragadva, kérdést intéztünk a Közmunkák Tanácsához a Vérmező megszerzésére irányuló törekvésekre s azok sikere esetén a területtel kapcsolatos tervekre vonatkozóan. Informátorunk ez ügyben a következőket mondotta a Független Budapest tudósítójának: — Már évtizedekkel ezelőtt, midőn a Közmunkák Tanácsa a főváros szabályozási tervét alapvető vonalaiban megállapította, az volt a felfogás, hogy a Vérmező mint a város belső területén fekvő sík terület, az idők folyamán a városfejlesztés jelentős tényezőjévé válhatik. Később, midőn a budai részeken az építkezés és a városias fejlődési megindult, az a felfogás alakult ki, hogy a Vérmezőnek házhelyekre való osztására és beépítésére nincs szükség. A bekövetkezett fejlődés folytán a Vérmező ma már egészen a Krisztinavárost belsejébe került. A Vérmező ezidöszeriní külön test a városban, amely a sivárság és elmaradottság képét mutatja, öncél és élet nélkül. Az egész terület nemcsak nem alkot összekötőkapcsot a környezet között, hanem a környéket elkülöníti, városilag, közlekedésileg szétválasztja. Ez az állapot és a jövő bizonytalansága kétségkívül befolyással voltak arra, hogy a Vérmező körül az építkezés — még az erre kedvezőbb háború előtti időben sem — alakult ki abban a mértékben, aminőt különben mindenütt látunk, ahol teret öveznek a háztelkek. Az a körülmény, hogy a Vérmező katonai gyakorlótérül szolgált, sem a múltban nem lehetett, sem a jövőben nem lehet ok az eddigi állapot további fenntartására. A mostani viszonyok között a gyakorlótéri használat felhagyása nehézséggel nem is járhat. A városrendezés, a városfejlesztés, a közegészség és az esztétika követelményei felette kívánatossá teszik, hogy a Vérmezőt immár kiemeljük eddigi állapotából s szervesen kapcsoljuk be abba a rendeltetésbe, amelyet hivatva van betölteni. — E hivatását abban látjuk, hogy lemondva a Vérmező parcellázásának és beépítésének gondolatáról, a terület megfelelően parkír őzt assék, részben gycpe- síttessék, hogy a nagyközönségnek kényelmes séta- és üdülőhelyül szolgáljon, a gyepes részen pedig gyermek-játszóhely legyen. Egy részét a területnek kertészeti kiképzéssel arra is alkalmassá kellene tenni, hogy ott a szabadban gyülésezésiek, felvonulások, különféle ünnepségek legyenek tarthatók. A Vérmező beépítéséről legfeljebb a hosszirányú széleken lehetne kisebb mértékben szó, de ez is csak valamely ide illő közintézet, például múzeum céljára lenne megengedhető, mely harmonikusan illeszkedik bele a parkszerű rendezésbe. Kétségtelen, hogy a Vérmezőt megfelelő parkszerű rendezéssel kiemelhetnők mai elszigeteltségéből. A területet be lehetne kapcsolni a közvetlen környezetbe, a park útjai révén megszűnnék a környezet elszakítottsága és üdítő élet váltaná fel a mai sívár képet fővárosunk e 'szép helyén. Hogy a Vérmezőre a város'rendezés terén háruló ez a feladat meg is valósulhasson, ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a Vérmező tulajdonjoga és használata a városrendező feladatok ellátására hivatott liaíóságuak engedtessék át, Ezért annak idején teljesen jogszerűnek s indokoltnak találtuk a fővárosnak idevonatkozó előterjesztését s azt a legmelegebben ajánlottuk a kormány figyelmébe. Ulabb harc a kórházak kérdésében a népjóléti miniszter és a főváros kőzőfift» A kormány illetéktelenül avatkozott be a főváros kórházi költségvetésébe. — A főváros vissza- utasítja a beavatkozást és a kormánytól Ш milliárdos követelésének kiegyenlítéséi kéri. Az utóbbi hónapokban úgy látszott, mintha elcsendesedett volna az a végnélkül’,! harc, mely a főváros és a népjóléti miniszter között a kórházi ápolási dijak megállapítása körül folyik évek óta. Most újra teljes erővel folyik tovább a két fél küzdelme s miután eddig is a kormány szava volt a döntő, most sincs sok kilátás arra, hogy a harc a főváros javára dőljön el. A népjóléti miniszterrel folytatott háborúság újabb fázisa az 1926. évi kórházi költségvetés visszautasításával kezdődött. A főváros ugyanis a jóváhagyás végett felterjesztett költségvetésben 127,883 millióban irányozta elő a kórházak ez évi szükségleteit, amihez képest a napi ápolási díjakat 70,000 'koronában kérte megállapítani. Ezzel szemben a népjóléti miniszter leiratot küldött a tanácshoz, amelyben tudatja, hogy a közgyűlés által már jóváhagyott kórházi költségvetést nem veszi tudomásul, mert az jelentősen túllépi a mült évben engedélyezett hiiteílkereteket a helyett, hogy az azóta beállott olcsóbbodást figyelembe venné. Leiratában kijelenti a népjóléti miniszter, hogy a gyógydíj-osztály fenntartásához nem járul hozzá, s kifogásolja az illetményeknél kimutatott több szükségletet, ami szerinte abból áll elő, hogy egyrészt az alkalmazottak létszáma emelkedett, másrészt az orvosok, tisztviselők és altisztek nem az állami, hanem a magasabb fővárosi illetményszabályzat szerint kapják fizetésüket. A miniszter kijelenti, hogy a kórházi személyzet csak az állami fizetési osztályoknak megfelelő illetményeket kaphatja, s végül arról értesíti a fővárost, hogy 70,000 korona helyett továbbra is csak napi 55,000 korona ápolási díj szedését engedélyezi a kórházakban. Erre a leiratra nagyszabású előterjesztést dolgozott ki a közegészségügyi ügyosztály s ebben feltárja mindazokat a sérelmeket, amelyek a fővárost eddig a népjóléti minisztérium részéről érték. Egyúttal felsorolja azokat az indokokat, amelyek a 70,000 koronás napi ápolási díj és a beterjesztett költségvetés jóváhagyását teszik szükségessé. Hivatkozik] az előterjesztés arra. hogy az idei költségvetés 5,730 millióval kevesebbet irányoz elő. mint a múlt évi, tehát nem helytálló a népjóléti miniszternek az a megjegyzése, hogy a főváros az egyesi cikkekben való áresést nem vette figyelembe. Az azonban lehetetten, hogy a kórházakat ma is ugyanolyan összeggel tartsák fenn, mint 1914-ben. A népjóléti miniszter ugyanis úgy a tavalyi, mint az idei kórházi költség- vetést az 1914. évi összegre kívánja redukálni és nem veszi figyelembe azt, hogy 1914. óta a már fennállott kórházakhoz a gyöngyösiúti szülészeti osztály és az új tüdőbeteg-pavillon csatlakoztak, magukban a kórházakban pedig 8 új osztály nyílt meg. 1914-ben 4,928 ágy volt a kórházakban, most 6,767. Kétségtelen, hogy férőhelyek szaporodása csökkenti az egy férőhelyre eső költséget, azonban nem abszolút, hanem csak relatív értelemben. A miniszter azon megjegyzésére vonatkozóan, hogy kórházi alkalmazottak csak az állami fizetési osztályoknak megfelelő fizetésben részesülhetnek, a tanács egyszerűen azt válaszolja, hogy a miniszter álláspontjának nincs törvényes alapja, A tanács nem ismer semmiféle olyan törvényt, amely kimondaná, hogy a fővárosi kórházak alkalmazottainak fizetése nem lehet több, mint a hasoniió állású állami alkalmazottak fizetése. Ha ez a miniszteri álláspont megállhatna, akkor a miniszter akár azt is elrendelhetné, hogy az országos hírű főorvosok egy vidéki körorvos fizetését kapják. A törvényes álláspont ebben a tekintetben az, hogy az állásokat és az azokkal járó fizetéseket a közgyűlés állapítja meg s a belügyminiszter hagyja jóvá. Miután a belügyminiszter a közgyűlés határozatát minden kikötés nélkül jóváhagyta, így a mai kórházi alkalmazottak fizetésének törvényességéhez semmi kétség nem fér. A gyógydíj-osztály megszüntetése ellen az érvek egész halmazának felsorakoztatásával tiltakozik a főváros. Tiltakozik az ellen is. hogy az anyagi szükségletekre előirányzott összegeket a népjóléti miniszter bármely kis mértékben is redukálja. Mint kuriózumot említik meg, hogy például a világítási költségeket azért akarja redukálni a népjóléti miniszter, mert: a kórházakat vizsgáló bizottság azt tapasztalta, hogy egy gázfőző akkor is égett, amidőn azt nem használták. A főváros a közgyűlés útján összes kórházi sérelmeit felterjeszti a népjóléti miniszterhez és kéri azok haladéktalan orvoslását. Hivatkozik arra, hogy habár a kórházak létesítése állami feladat, Budapest ebből az országos fontosságú tevékenységből any- nyira kiveszi részét s oly súlyos áldozatot hoz, hogy ezidőszerint 6,767 ággyal négy kórházat tart fenn, amelyhez hasoidó áldozatot Európa egyik városa sem tud felmutatni. A kormány azonban ezeket az áldozatokat annyira nem méltányolja, hogy még törvényben előírt kötelezettségét sem teljesíti a fővárossal szemben s nem téríti meg a szegény betegek ápolási díjait, amelyet pedig az országos betegápolási alapból kellene fedeznie. A főváros több mint 111 milliárdot követel a betegápolási alapból, még pedig zárszámadási hiányok címén 592, elmaradt előlegek címén 62,621, károsodás címén pedig 47,864 milliót. Ezek az összegek még nem is valorizált összegek, hanem csak az előirányzatoknak tényleg megfelelő követelések, valóságban, mai értékben tehát sokkal nagyobb lenne a főváros követelése az állammal szemben. A közgyűlés útján a tanács most átiratban kéri a népjóléti minisztert, hogy a beterjesztett költség- vetés és a napi 70,000 К-ás ápoliási díj jóváhagyásán kívül sürgősen fizesse ki a községi alapnak a Hí milliárdos tartozást. A főváros követelése annál is indokoltabb, mert a főváros adóhivatalai Budapest lakosságától 20%-os betegápolási pótadó címén a múlt évben 35 milliárdot, ez évben pedig 95 mülliárdot szedtek be az állam javára. A 111 milliárd kiegyenlítésére tehát bőven megvan a fedezet. Rekedtség és köhögés ellen szopogasson Saí István ipitamit. Minden gyógyszertárban, drogériában, cukorkásnál és csemegésnél kapható ! BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, Vili., Mária-utca 46. Telefon : J. 106-97. Minden nemű felvonók, villamos berendezések SCHWEIGER ZSIGMOND és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. imiiuiiiiiiuuiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiu = Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme Ej I ШЖМ11Ж1*¥11! = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = = Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. E FTiШ11111111111111111111 SÍI 111111111111111111111111111111111111111!1111111111111111111111111111111
