Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

1926. január 13. Független Budapest 3 Egy iskolaszéki választás bonyodalmai Mért semmisítette meg a tanács az I. A főváros tanácsa most egészen különös határo­zatot hozott egy iskolaszéki ügyben, olyan hatá­rozatot, amely mellett nem lehet szó nélkül el­menni. A szóbanforgó határozatra Perezel Béla és társai iskolaszéki tagok fellebbezése adott alkalmat, me Ily fellebbezést uz I. kér. 3. számú iskolaszék meg­alakítása után adták be. Az ügy előzményei a következők: Ismeretes, hogy 1924-ben, amikor a közgyűlés mandátuma lejárt, megszűnt az iskolaszék megbíza­tása is. Hogy azonban az interregnum ideje alatt is biztosíttassák az iskolák rendje, az akkori kormány- biztos Ripka Ferenc tárgyalásokat kezdeményezett a Wolff-párttal, mert ez a párt uralkodott akkor és az iskolaszékben kizárólag Wolff-pártiak foglaltak helyet. A tárgyalások eredménnyel is jártak, ameny- nyiben Ripka megegyezett Wolffékkal, még pedig olyan értelemben, hogy egy esztendőre prolongálják az iskolaszék működését s addig is úgy alakítják meg az egyes kerületekben az iskolaszékeket, hogy azok részben Wolff-párti, részben pedig Ripka-párti ele­mekből álljanak. Ez meg is történt, az iskolaszékek ennek alapján az 1925. évi május hónapban meg is alakultak és idáig zavartalanul működtek is. Mandátumuk ez év február 23-án már le is jár, s most. éppen a mandá­tumok lejárta előtt érkezett meg a tanács döntése az 1. kér. 3. számú iskolaszék megalakulása ügyében. Evvel az iskolaszékkel tudniilik az történt, hogy a választásnál az összes tisztségekre Ripka- pártiakat választottak, így a gondnoki tisztségre is, mire Perccel Béla és társai fellebbezéssel éltek a választás ellen. A tanácsi határozat, amelyet a héten kézbesítettek ki az érde­kelteknek, az iskolaszék megalakítását nem veszi tudomásul és a gondnok megválasztását nem hagyja jóvá. kér. 3. számú iskolaszéki választást. A határozat indokolásában megállapítja a tanács, hogy az iskolaszék megalakításával megbízott dr. Virter László választási elnök az iskolaszéket 3 hónapi késedelemmel hívta össze alakuló ülésre, holott a törvényes rendelkezések szerint az alakuló ülés a tagok kinevezése után azonnal, vagy a leg­rövidebb idő alatt összehívandó lett volna. Megálla­pítja továbbá az indokolás, hogy a tisztségeket titkos szavazás alapján töltötték be, holott a szabályok ér­telmében „titkos szavazással csak a tanítók személyi ügyeiben határozhat az iskolaszék,“. Ezek alapján felhívja az elnököt a tanács, hogy az iskolaszéki alakuló ülést és az ennek megtörténtét igazoló jegyzőkönyvet soronkívül terjessze a tanács elé. Hát ez a határozat legalább is különös. Mert lehet, hogy dr. Virter László három hónappal később hívta össze az alakuló ülést, de ha már összehívta és a tanács időközben nem emelt kifogást, az alakuló ülés határozatát ezen a címen semmikép sem: lehet meg­semmisíteni. mert ilyen okoskodással nézve a dolgot, az új alakuló ülés, amelyet a tanács most megkíván, még később lesz, ennélfogva még kevésbbé lenne érvényes. A titkos szavazás érvénytelenítése pedig legalább ugyanilyen komikus. Nincs olyan rendelkezés, amely tiltaná a titkos szavazást — minden szavazás egyet­len lehetséges formáját. De legkomikusabb az, hogy, ha már Virterék késtek 3 hónapot, mennyit késett a tanács, amely most, az iskolaszék mandátumának lejártakor semmisíti meg a tavalyi és rendeli el az új választást! Csak mint kuriózummal foglalkoztunk ezzel az üggyel, mert hiszen praktikus értelme most már nincs az egész dolognak. De jellemző a tanácsra és arra a szellemre, mely ott uralkodik, hogy most is meny­nyire ragaszkodik azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket Wolffék ültettek el a városházán. Átvegye*e a főváros a fogaskerekűt ? Dilemma a városházán. — A fogaskerekű-vállalat öt évi halasztást kér. — A közlekedési bizottság elé kerül az ügy. Ismeretes, hogy a svábhegyi fogaskerekű vasút amely a hetvenes években alakult, ez év vége felé áthárul a főváros tulajdonába, miután a már egy­szer meghosszabbított koncesszió október végén végérvényesen lejár. A főváros tanácsa ezt az alkal­mat szeretné megragadni, hogy végrehajtsa azt a közismert közgyűlési határozatot, mely szerint az összes városi tulajdonban lévő közlekedési eszközöket a Beszkár központi kezelésébe kell vonni. Épp ezért a közelmúlt hetekben a főváros tanácsa átiratot intézett a Beszkár igazgatóságához, amely­ben értesíti, hogy a svábhegyi fogaskerekű vasút koncessziója ez évben lejárván, a vállalat a főváros tulajdonába meny át, s miután annak igazgatását a Beszkár-ra akarja bízni, felszólította az igazgatósá­got, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket a vállalat átvételéhez. Már ki is ment a Beszkár egy bizottsága a fogaskerekűhöz, áttekintette a vasút te­lepét, megvizsgálta a berendezési tárgyakat és azzal távozott el, hogy részletes javaslatot fog a tanács elé terjeszteni a vasút miként való átvétele s miként való tovább kezelése ügyében. Ezzel egyidejűleg azonban a fogaskerekű vasút­társaság eddigi tulajdonosai is megmozdultak s olyan irányú lépésekre tettek kísérletet, hogy a vasút lejáró koncesszióját az utolsó percben meg- hosszabbittassák. A héten ugyanis beadvány érke­zett a városháza közlekedési ügyosztályára, amely­ben a fogaskerekű vasút igazgatósága arra kéri a tanácsot, hogy legalább öt évre hosszabbítsa meg a vasút-tár- saság koncesszióját. azt azonban, hogy ezt a kérelmet a vasút mivel in­dokolja s mire alapítja, nem sikerült megtudnunk. A közlekedési ügyosztály most nagy dilemma előtt áll, mert nem tudja, hogy milyen álláspontot foglal­jon el a társaság beadványával szemben. Ha a vasút koncesszióját nem hosszabbítják meg, hanem a főváros ez év végén mindenestől átveszi, minden­esetre sok milliárdos értékhez jut a főváros teljesen ingyen,, amit még növel az a tény, hogy ezáltal most már minden közlekedési eszköz köztulajdonná válik. Ezzel szemben azonban az átvétellel kapcso­latban nagy anyagi kötelezettségek hárulnának a fő­városra, mert a fogaskerekű vasút olyan elhanyagolt állapot­ban van, hogy azt csak rendkívül nagyarányú befektetéssel lehetne megfelelően rendbehozni. Ha a főváros a vállalatot átveszi, mindenki elvárná a fogaskerekű vasút rendbehozatalát, tehát a fővá­rosra súlyos új terhek hárulnának. Ezért nem tudják most a városházán, hogy milyen álláspontot foglal­janak el a koncesszió meghosszabbítását kérő be­advánnyal szemben. Elutasítsdk-e a kérelmet s ma­gukra vállalják a súlyos tőkéket igénylő befektetést, vagy pedig meghosszabbítsák-e néhány évre a vasút koncessziójcit, s elhalasszák-e az átvételt arra az évre, amidőn a fővárosnak inkább lesz pénze erre a célra. Ez a kérdés a közeljövőben az illetékes bi­zottságok eM is kerül s ott dől el, hogy mi történ­jék a fogaskerekű vasúttal. Előreláthatólag a bizott­ságok a mellett fognak állást foglalni,, hogy a főváros már most vegye át az átháramló vállalatot s a reorganizációt fokoza­tosain s oly arányban hajtsa végre, amint azt az anyagi helyzet lehetővé teszi. Fock Ede emlékét monumentális síremlék fogja hirdetni. 100 milliós síremléket emelnek az elhunyt tanácsnok barátai és munkatársai. Tavasszal lesz egy éve, hogy a főváros vezetősé­gének egyik legderekabb, legértékesebb és mindenki által szeretett tagja Fock Ede elköltözött az élők sorából. A városházán, ahol Fock Ede munkás életé­nek javarészét eltöltötte, ma isi fájdalommal gondol­nak a korán elhunyt tanácsnokra, akinek kegyelet­teljes emlékét frissen őrzik mindazok, akik életében ismerték s különösen azok, akik nagy feladatai el­végzésében munkatársai voltak. Most, hogy közeledik Fock Ede halálának első év­fordulója, leghívebb barátai az út- és csatornaépítésli ügyosztály tisztviselői, mérnökei és alkalmazottai mozgalmat indítottak, hogy felejthetetlen hivatali főnöküknek és barátjuknak sírja fölé az elhunyt egyé­niségéhez méltó impozáns emlékművet emeljenek. A nemes gondolatot rövidesen követte annak meg­valósítása ési rövid néhány héten belül az út- és csatornaépítési alosztály személyzeti kara több mint 90 millió koronát gyűjtött össze az emlékmű céljára. amelyet a tanács nyolc és fél milliós adományával 100 millióra kerekítettek ki, Soltliy Lajos műszaki főtanácsosi a gyűjtés befeje­zése után tervpályázatot hirdetett Fock Ede művészi kivitelű síremlékére, amelyre több értékes, pályamű Ügyeljen bevásárlásainál Akár Szeged, akár Páris FRANCK mindenütt populáris. D. 177 O. 25 T. — Ve. 11. érkezett be. A pályamunkákat elbíráló zsűri Uorvay János szobrászművész impozáns művészi pályatervét' fogadta el kivitelre, amely egy keresztre boruló, síró férfialakot ábrázol. A síremlék e modell alapján ruskicai márványból, a természetes nagyságnál na­gyobb alakban készül el s a férfialak közel két méter magas lesz. A síremlék talpazatán néhány szó fogja hirdetni az utókor számára Fock Ede közéleti műkö­désének^ érdemeit és az itt maradottak fájdalmát. Az ügyosztály tisztviselői március 11-én, pontosan a gyász évfordulójának napján avatják fel Fock Ede sírjának emlékművét. Vásárcsarnok épül a szénatéri piac helyén (!) Tervezgetések a Drasche-féle telek szabályozásával kapcsolatban. A főváros tanácsa, mint mai számunk, versenytár­gyalási rovatában látható, kiadta a Drasche-féle hatalmas telek rendezési munkálatait. Közel egy milliárdot irányzott e célra elő a főváros, de a ver­senytárgyalás során 32%-kai olcsóbban 680 millióért sikerült a tömegmunkálatokat a legkedvezőbb aján­lattevő cégnek kiadni. Körülbelül 5—6 hét múlva a telekrendezés be is fejeződik s ezáltal hatalmas új területhez jut a főváros budai oldala, Az illetékes ügyosztályt már most az a kérdés foglalkoztatja, hogy milyen célra használják fel ezt a kitűnő fekvésű területet. Az eddigije szerint legalkalmasabbnak látszik e he­lyen egy nagyobbszabású sporttelep létesítése s több első osztályú egyesület már is beadvánnyal for­dult a tanácshoz, amelyben magának kéri sporttelep céljaira a területet. A főváros azonban még mesz- szebb menő célokat szeretne a Drasche-féle telek bérbeadásával elérni, még pedig azt, hogy ezzel kapcsolatban megoldást nyerjen a szénatéri piac kér­dése is. Az a terv ugyanis, hogy a Budai Torna Egye­sületet, amelynek sporttelepe s sportháza jelenleg a Széna-tér egyik oldalán terül el, innen kitelepítenék és a Drasche-féle telken adnának új sporttelepet az egyesületnek. Természetesen ez esetben a Budai Sport Egyesületet, amelynek ez esetben le kell bontania gyönyörű házát és a Drasche-féle telken újat építenie a fővárosnak magas összeggel kellene kárpótolnia. De meglenne az az előnye így a fővárosnak, hogy végre hozzáfoghatna a szénatéri piac rendezéséhez s miután megfelelő területhez jutna, meg lehetne kezdeni a Széna-téren egy vásárcsarnok építkezését. A budaiak! ugyanis régen sürgetik már a Krisztina­város környékén egy vásárcsarnok létesítését, mert a szénatéri piac nemcsak szépészeti szempontokból sötét pontja a fővárosnak, hanem közbiztonsági és közegészségügyi okokból is halaszthatatlan a bódék­ból álló piac megszüntetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom