Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-06 / 1. szám
г, 0ч XXI. évfolvam. <Т\ szám. Varospolitikai és közgazdasági lap. mi ;j Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ... ... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre _i~ ... ÍO pengő — 125.00 -> korona. Eg yes szám ára 4.000 korona. Főszerkesztő: B. VIRAGü GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Az újesztendő csendben és nyugalomban kezdődött: sem az országos, sem a városi politikában nem történt semmi olyasmi, ami ezt az ünnepi nyugalmat megzavarhatta volna. Budapest ünnepei csendesek voltak, csupán a szocialistáknak volt élenkebb karácsonyuk, az ő pártkongresszusuk volt az egyetlen mozgalmas esemény, de ez a kongresszus is a megértés és fegyelem jegyében folyt le. Pedig kíváncsian és némi izgalommal várták sokan ezt a kongresszust, amely a magyar munkásság jövőbeli politikájának irányát volt megállapítandó a következő évre. Az volt a kérdés: helyesli-e a munkásság parlamentje a párt parlamenti és fővárosi képviselőinek politikáját, avagy új irányt szab-e nekik. A válasz kielégítő volt, s így a demokrácia lobogója alatt egyesült polgári és munkáspártok további együttműködése egyelőre biztosítottnak látszik. Most esztendeje nehéz helyzetben találta az újév Budapest lakosságát. A városházán megszűnt Wolf fék diktatúrája, de a törvényes állapot sérelmére kormánybiztos vezette az ügyeket, s a polgárság képviselőinek semmi inge- renciája nem volt a város ügyeinek vitelére. De 1925. végre meghozta a nagy változást, a főváros autonómiája helyreállott és a közgyűlés megkezdte azt az alkotó munkát, amelynek új életre kell támasztania Budapest romokban heverő adminisztrációját, gazdasági életét és kultúráját. Lázas erővel indult meg ez a munka 1925. vége felé, hogy kemény és nagy feladatokat rójon 1926-ra, az új esztendőre. Nagyon sokat vár a főváros ettől az évtől. A városházán száz meg száz égető kérdés mered kérdőjelként felénk s erre a sok kérdőjelre mindre 1926-nak kell megadnia a választ. A polgármesteri kérdés személyes vonatkozású ügyétől kezdve, végig a közigazgatás, városrendezés és városi gazdálkodás minden egyes legkisebb vonatkozásáig rengeteg sürgős munka akad, s hisszük, hogy 1926. meg fogja oldani ezeket a nehéz feladatokat. Nem lesz könnyű munka, mert óriási kérdések merednek felénk, a főváros hajója állandóan Scylla és Charybdis közt vergődik, de bízunk a jövőben, „sors bona, nihil aliud“ és az év végére talán egészen új vizekre kormányozhatja az akarat és munka Budapest sokat hányt-vetett hajóját. Elsősorban gazdasági kérdések azok, amelyeket meg kell oldani, a politikai természetű vonatkozások most második sorba kerültek. A főváros költségvetése 320 milliárdos deficitet mutat fel. Az üzemi bizottság jelentése az üzemek gyökeres reformjának halaszthatatlan szükségességét bizonyítja. Az osztendei egyezmény által reánk mért kötelezettségek szörnyűek, s a polgárság terhei elviselhetetlenek. Lerongyolt, tönkrement, verejtékkel küz- ködő polgárságot talált itt 1926. A kereskedő inzolvens, az ipar „leépít“, ezrével küldik el a munkásokat és alkalmazottakat a gyárak meg egyéb vállalatok, a hivatalokban lázas buzgó- sággal készítik az újabb meg újabb B-jistákat. Lakás még mindig nincs, de a lakbérek már toronymagasságúak, s a kereskedő, aki a kétségbeeséssel küzd, reménytelenül tekint a boltbérek felszabadítása elé, amely biztos vesztét fogja okozni. A. tisztviselő pedig, aki megúszta valahogyan a В-listák hullámait, fázósan, kopottan, éhesen didereg, mert hiszen fizetése arra nem elég, hogy megélhessen belőle, ahhoz azonban sok, hogy éhen ne haljon. Szomorú és kegyetlen az a helyzet, amelyben 1926. találta újévkor a fővárost. Az inflációs idők tombolásainak elmúltával ez az esztendő a farsang utáni böjt kérlelhetetlenségé- vel mered a főváros népe elé. Az állam nem tesz semmit sem, s a kormány nem tud egyebet, mint rémíteni a polgárságot, mint azt Bethlen István tette, amikor emlékezetes beszédében kifejtette, hogy a középosztály 'el van veszve. Ezért a középosztályért, a kispolgárságért a fővárosnak kell sorompóba lépnie. 1926-nak nagy Még Bárczy István polgármestersége idején a városházi közigazgatás reformjával kapcsolatban felmerült a terv, hogy a főváros kerületeinek beosztását revízió alá kell venni, mert a kerületek között fennálló aránytalanságok lehetetlenné teszik az egyes kerületek megfelelő adminisztrálását. Ez a régi terv, amelynek kivitele annak idején elmaradt, most újra aktuális lett, s illetékes körök a legkomolyabban foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a főváros új kerületi beosztását most már rövidesen végrehajtják, sőt erre vonatkozóan már tervezetek s előterjesztések is készültek. A városházán és a belügyminisztérium városi osztályán egyidöben dolgoznak ezen a nagyjelentőségű tervezeten. A belügyminisztériumban Janda miniszteri osztály- tanácsos, a városházán pedig Lobmaver tanácsnok és Beliczay Imre tanácsjegyző készítik az üj kerületi beosztások terveit, amelyek valószínűen rövidesen az illetékes végrehajtó fórumok elé kerülnek. Érdeklődésünkre sikerült megtudnunk, hogy az üj kerületi beosztással az eg'yes kerületek között fennálló területi és népesedési aránytalanságokat akarják kiküszöbölni. Hogy milyen fantasztikus aránytalanságok vannak czidőszerint a jelenlegi 10 kerület között, azt szemléltetően mutatja az alábbi hivatalos statisztika: Terület nagysága Lakosság hektárban száma 1. . . . . . . 5.864-22 96,609 II. . . . . . . 907-23 48,705 Hl. . . . . . . 3,645-92 51,164 IV. . . . . . . 95-93 28,306 V. . . . . . . 753-18 72,149 VT. . . . . . . 1,392-54 160,361 VII. . . . 176,321 Vili. . . . . . . 333-81 145,408 IX. . . . . . . 1,236-85 91,128 X. . . . . . . 4,051-54 58,845 Összesen . . 19,444-29 928,990 Amint ebből a statisztikából látható, vannak kerületek, amelyeknek kiterjedése 40—50-szerte nagyobb a másiknál, viszont vannak kerületek, amelyeknek területe aránylag csekély, de amelyekben a lakosság száma többszöröse a másik kerület népességének. Nyilvánvaló, hogy sem a nagy kiterjedésű, sem a túlnagy számú népességgel rendelkező városrészt nem lehet megfelelő módon igazgatni. Budapest fejlődése tehát egyenesen összefügg a kerületi beosztás revíziójával, amelynek szükségét, mint a tények igazolják, felismerték a legilletékesebb faktorok. Ripka Ferenc főpolgármester, aki az új kerületi beosztás ügyében mint összekötő kapocs szerepel a főváros és a belügyminisztérium között, már több tárgyalást folytatott ebben a kérdésben a belügyminisztérium városi osztályával. Mint beavatott helyen értesülünk, a tárgyalások eddigi eredménye szerint a jelenlegi 10 kerület helyett 15 kerületre akarják felosztani a főváros területét. A jelenlegi kerületi határok ugyan megmaradnának, de ezeken belül 5 új kerület alakulna. A tervek szerint Budán 2, Pesten 3 újabb kerület alakítását tervezik az illetékesek. A budai részen a munkája lesz megmenteni ezt a kispolgárságot, amely most ebek harmincadján van, s sivár reménytelenséggel néz a holnap elé. Minden politika félretételével ez a legsürgősebb feladat, ezt kell teljesítenie Budapest székesfőváros vezetőségének az 1926-ik év folyamán. mostani I. kerület kerülne felosztás alá, amelynek óriási területéből állítólag 3 kerületet alakítanának. Önálló kerület lenne a Vár, úgyszintén a Lágymányos és Kelenföld, míg a kerület többi része szintén önálló kerület marad. A pesti oldalon a VI„ VII. és VIII. kerületeket osztanák fel, amelyeknek határain belül létesülnének az új kerületek. A Terézvárost a tervek szerint az Aréna-út vonalánál osztanák ketté, az Erzsébetvárost a Rotten- bHier-utcáinál, ami által a Csikágó és Zugló önálló kerület lenne, a Józsefvárost pedig a Baross-utca vonalánál. Ezek a tervek természtesen nem véglegesek, miután különböző befolyások szeretnének érvényesülni a kerületek új beosztásával kapcsolatban. Beavatott helyen közölték munkatársunkkal, hogy erős politikai érdekek jelentkeznek, hogy az új kerületi beosztásnál vegyék figyelembe a lakosság politikai pártállását és az új. kerületi határokat úgy jelöljék ki, hogy azokon belül ezeknek a politikai érdekelteknek kedvezzen a talaj. Hírek szerint, ha ez a megoldás sikerülne, akkor a mindenkori választásokat is ilyen kerületi beosztás szerint folytatnák le. Sokan viszont annak a megoldásnak a hívei, hogy a főváros területét IS kerületre osszák fel, miután a pénzügyigazgatóság újabban szintén 18 adókerületre osztotta be a fővárost. A középítési ügyosztályon is foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel, még pedig abból a szempontból, hogy a kerületek szaporítása esetén hol épüljenek a szükségessé váló új elöljáróságok. Amint illetékes körök a beosztás módjáról döntöttek, a .kiépítési ügyosztályon is azonnal megtörtének az intézkedések az új elöljáróságok építése ügyében. A Független Budapest tudósítójának alkalma volt beszélni Janda miniszteri tanácsossal, aki a belügyminisztérium városi osztályán a kerületek üj beosztásának ügyével foglalkozik. Janda osztálytanácsos munkatársunknak a következőket mondotta ebben a kérdésben: — Nem vagyok felhatalmazva, hogy a nyilvánosság számára erről a kérdésről nyilatkozatot tegyek, de a kérdés mai állásában érdemleges információt nem is adhatnék. Annyi tény, hogy rövid idő óta komoly tárgyalásokat folytatunk á fővárossal a kerületek üj beosztása érdekében s tervek is készülnek annak mielőbbi végrehajtására. Hogy miképen fog történni a főváros kerületeinek új beosztása, az e percben még teljesen bizonytalan, miután a felmerült tervek fölött még nem volt időnk vitát folytatni. Amennyiben a jelenlegi lü kerület szaporításáról lesz szó, úgy a közgyűlési szabályrendelet módosításán 'kívül az_ 1893. évi 33. számú, Budapest kerületi elöljáróságairól szóló törvénycikk törvényhozási úton való módosítása is szükséges. Ha azonban a kerületek jelenlegi száma megmarad és a jelenlegi aránytalanságokat csupán a kerületek határainak új kijelölésével fogják kiküszöbölni, akkor a törvényhozás hozzájárulása egyáltalán nem szükséges, hanem csak a közgyűlésnek kell a főváros területi felosztásáról szóló szabályrendeletet megfelelően módosítani. 15 közigazgatási kerületre akarják felosztani a fővárost. Különböző tervek az új beosztásról. — Budán kettővel. Pesten hárommal akarják szaporítani a kerületek számát. Beszélgetés Janda miniszteri tanácsossal. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és belbetegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 140.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
