Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-24 / 4. szám
Független Budapest 5 PÉNZ ÉS HITEL. A valuta alakulása a háború után. Ma még igen nehéz a fölött elmélkedni, hogy a valuta alakulása a háború után milyen lesz, mily pénzrendszerhez fognak a kimerült hadviselő országok visszatérni, de annyi már bizonyos, hogy az óriási megpróbáltatásokon keresztülment valuta csak hosszú idő múlva fog a normális állapothoz közeledni. Sokkal egyszerűbb dolog az átmenet a békéből a háborúba, mint megfordítva. Az átmenetet a pénz meg fogja érezni, mert amikor a külkereskedelemnek szabad útja lesz, amikor nem lesz kontinentális zárlat és többé nem lesz blokád, a nemzetközi kapcsolat révén a pénz is eljut egyik országból a másikba. Ez a háború azonban nemcsak a faji gyűlölet magvát hintette el az emberek között, hanem éppen úgy éket vert közéjük gazdasági téren is. Nem egy hónap, vagy egy év szükséges ahoz, hogy a jelenleg egymás megsemmisítésére törekvő államokból ismét barátok legyenek, egymásnak kölcsönözzenek, s ezért a tőke a háború után nem lesz olyan inter- nácionális jellegű, mint amilyen a világháború kitörése előtt volt. Azok az országok fognak első sorban egymással gazdaságilag összetartani, melyek vérszerződésben állottak a háború alatt és igen lassú lesz a processzus, amely megszünteti az ellenségeskedést, vagy legalább is némileg csökkenti a gyűlöletet és idegenkedést az egykor háborús nemzetek között. Sajnos, mi, mint tőkeszegény ország, háború után nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülünk, mint például Anglia vagy Franciaország, amelyek óriási nemzeti vagyonukra és magasabb gazdasági kultúrájára támaszkodva. könnyebben kiheverhetik valutáris betegségük eí. A valuta helyreállításának és a nagy diszázsió eltüntetésének egyetlen orvosszere a fokozott termelés. Sokat, aránytalanul többet kell dolgoznunk nem- . csak nekünk, hanem minden egyes országnak, amelyik a háború financiális betegségeit gyorsan, vagy legalább is automatikusan ki akarja heverni. A munka lesz minden ország uj gazdasági életének egyetlen biztos alapja, s az az állam, amelyik leggyorsabban tudja visszanyerni a normális gazdasági élet sima képét, annak az országnak lesz nyert ügye valutája tekintetében is. Bizonyos, hogy minden hadviselő ország legfontosabb gondja közé a valutaszabályozás fog tartozni. Ma már beigazolt tény, hogy minden háborús állam kénytelen lesz békekötés után valutatörvényét revideálni, mert ez a háború a napnál fényesebben beigazolta. hogy egyetlen ország valutája sem volt egy hosszú háborúra berendezkedve. Melyik pénzrendszerhez fog visszatérni az uj gazdasági életet kezdő állam, az holt bizonyossággal még nem állapítható meg. A tiszta aranyvalutának általában véve nem lesz sok rive, s az aranypénz forgalmát sem fogják kényszereszközökkel szaporítani, mert legelső tanulsága éppen az ennek a háborúnak, hogy szükség van .az aranyra, de nem a forgalomban, hanem jórezerva gyanánt a jegybank pincéjében. Ez még nem jelenti, hogy át fogunk térni a papirvalutára, de bizonyos, hogy a sárga fém nem fog akkora jelentőséggel bírni a béke- viszonyok valutájában, mint amilyen bálvány volt a háború kitörése előtt. Amint nem volt rázkód- tatás a békéből a háborúba való átmenetnél, úgy bizonyos, hogy megfordítva sem fognak krizisszerü szimptomák jelentkezni. A jó valuta ellensége a sok pénz. Háború után tehát minden ország első sorban a háborús pénz- gazdálkodás nyomait akarja eltüntetni. Csökkenteni fogják a nagy bankjegyforgalmat és a háború pénzügyi terhei folytán forgalomba került uj bankjegy- tömegeket fokozatosan ki fogják vonni a forgalomból. .Ennek többféle módja van. A legegyszerűbb és a legtermcszetesebb, ha az állam az első békekölcsönt pusztán és kizárólag a jegybanknál lévő függő állam- adósságai visszafizetésére használja fel. Egy nagy békekölcsön hatalmas tömegű bankjegyet szoríthat kit a forgalomból, s ha kevesebb lesz a pénz, tekintélye növekedni fog, vásárló ereje emelkedik és e két kritérium már jó alap az egészséges valutához való visszatérésre. A békekölcsönön kívül a hadikárpótlás is nagyszerűen ellensúlyozhatja a nagy bankjegyforgalmat. Ha egy állam hadikárpótlás címén nagy külföldi követelésekre tehet szert egy másik államban, úgy valutáját hatalmas lépéssel viheti a reorganizálás felé, mert a külföldön szerzett követeléseiből a belföldön nyomasztóvá lett nagy bankjegyforgalmat gyorsan mérsékelheti. Hadisarc azonban — legalább pénzbeli — aligha lesz. Ezért dolgozni, termelni kell sokat, hogy a valutát meg lehessen javítani, mert a háborús valuta egyetlen gyógyszere : a munka. * Domdny Gyula. Újra rekvirálnak. Szabadkán már elrendelték a harmadik rekvirálás foganatosítását, mert a második igénybevételi eljárás nem járt azzal az eredménnyel, amit a Közélelmezési Hivatal által kivetett kontingens alapján eleve reméltek. Most Szegedről is azt jelentik, hogy báró Kiirthy Lajos ott is elrendelte a harmadik rekvirálást és arra utasította a város polgármesterét, hogy a kivetett mennyiség nagyobbrészét igyekezzék beszállítani. Ezekből az intézkedésekből az az általános következtetés vonható le, hogy mindenütt, ahol a második rekvirálás kedvező eredménnyel nem járt, harmadizben is elfogják rendelni az eljárás lefolytatását. Ez a harmadik eljárás azonban nem lett ismételt rekvirálás, hanem csak ellenőrzés, amely újabb felügyeletet íog gyakorolni az epdigi ténykedések fölött. Korántsem hihető tehát, hogy ez az újabb akció az eddigi kedvezőtlen eredményt meg tudná javítani. Közgazdasági hírek. Hungária Bank részvénytársaság e hó 15-én gróf Szláray Sándor elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgjmlésén az igazgatóság indítványa alapján elhatározta, hogy alaptőkéjét 17.500 darab 400 К névértékű (a bank jövedelmeiben 1917. január 1-től kezdődőleg részesedő) részvény kibocsátása által 7,000.000 K-val 12,000.0(10 koronára emeli fel és egyben felhatalmazta a bank igazgatóságát, hogy a kibocsátandó uj részvények elhelyezési módozatait és feltételeit megállapíthassa. A tőkeemelés sikeres keresztülvitelét a bank igazgatósága tudvalevőleg már előzetesen biztositatta. oly módon. hogy. az- összes uj részvényeket egy, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt álló konzorcium veszi át, aminek folytán a Hungária Bank a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekközösségébe kerül. A Hungária Bank közgyűlése a tőkeemelésnek megfelelően alapszabályainak némely rendelkezéseit is módosította és végül külföldi igazgatósági tagjainak helyébe uj igazgatóság! tagokat választott, még pedig Fehér Miksát, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóját és Fodor István udvari tanácsost, a Budapesti általános villamos- sági részvénytársaság vezérigazgatóját. A Kereskedelmi Bank a mezőgazdaságban. Az a törekvés, amelyet a Magyar telepitő és parcellázó bank, későbben a földhitelbank r.-t. állított sikerrel a banküzlet szolgálatába, természetszerűen magára terelte a többi intézet érdeklődését is. Az említett intézetek után a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is nagyszabású szerepet akar vállalni a mezőgazdaság terén. Ez tűnt ki abból a közgyűlésből, amelyet január 5-én tartott a Kereskedelmi bank által alapított Magyar Föld r.-t., amelyen elhatározták az alaptőkének 1'5 millió K-ról 20 millió K-ra való felemelését, amelyből egyelőre 10 millió К-át fizetnek be. Hogy ez a nagy arányéi alaptőkéiéi emelés mit jelent ebben az országban és éppen annál a banknál, amely a mező- gazdasági kultúra terjesztését tartja hivatásának és céljának, nem nehéz megértenie annak, aki tisztában van a magyar föld népének földéhségével, de mindenekelőtt tőkeszegénységével A Kereskedelmi banknak ezt az akcióját csak helyesléssel lehet fogadni és remélnünk kell, hogy a többtelrelést, amit az agráriusok megvalósítani nem tudtak, a mindig csak a merkantil érdekek szem előtt tartásával vádolt bankok fogják megvalósítani. A vállalat egyébként kötvénykibocsátási jogot is szerez és mezőgazdasági szaktanácsot állít igazgatósága mellé. A Magyar föld r.-t. elnökévé megválasztották Serbán János földmívelés- ügyi minisztériumi miniszteri tanácsost, aki ki fog lépni az állami szolgálatból. Az igazgatótanács tagjai lettek : gróf Almássy Dénes, HertéVendy Ferenc, báró Inkey Pál, Koós Soma (Miskolc), Lánczy Leó; Lederer Károly, Mauthner Alfréd, Návay Tamás, gróf Semssey László, Somsich Miklós, gróf Szláray Gábor, gróf Széchenyi Béla és Welss Fülöp. Az ügyvezető-igazgatóság tagja lett: Bozuk István, Elek Henrik, Mezei Mór, Schweiger Ödön, Serbán János, Stern Samu, Szmrecsányi László, Sztehlo Kornél és Török Gyula. Felelős kiadó : B. Virágh Géza. értéktelen utánzatoktól és kizárólag csak valódi Erényi-féle DIANA sóiborszeszt használjunk. A valódi Erényi-féle DIA sósborszesz, mely tudvalevőleg a leg- tisztább s legerősebb jó- hatású szerekből készül Kis üveg Nagy üveg Legnagyobb üveg 1 11 korona m korona 1 korona Mindenütt kapható! Főelámsitóhely : IЭ n Э ♦ Kereskedelmi ♦ Részvénytársaság Budapest, Nádor-u.6.
