Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-11 / 15. szám
4 Független Budapest mint olyanok, amelyeket egy községi takarékpénztár céljával és rendeltetésével össze nem egyeztethetők. A tervezetnek az üzletágakra vonatkozó főbb szabályai nagyjában megegyezők a pénzintézetek által e részben megállapított szabályokkal. Csupán egyet emelünk ki közülük, nevezetesen azt a rendelkezést, mely szerint a választmány az ipari és egyéb munkások, valamint cselédek 2.000 K-ig terjedő s lekötött betéteire az általános kamatlábtól eltérő megállapodásokat létesíthet. Ezek a megállapodások az üzletszabályzatban lesznek körül Írandók s céljuk az lesz ,hogy magasabb kamatnyujtása által a munkás- és cselédosztályt fokozott takarékosságra és tőkegyűjtésre serkentsék. Említésre méltó még végül a tervezetnek azon rendelkezése, amely az évi zárszámadás és mérleg jóváhagyásáról szól. A szakasz szerint, az igazgatóság által készített zárszámadást és mérleget a felügyelő bizottság köteles a választmánynak bemutatni, amely ezeket megállapítás végett a törvényhatósági bizottság elé terjeszti, ahonnan felsőbb jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez terjesztendő. A takarékpénztári zárszámadások és mérlegek felsőbb jóváhagyásának szüksége az 1872. évi XXXVI. t.-c. ama rendelkeséséből folyik, amelynek értelmében a legfelsőbb vagyonfel- ügyeleti jogot a főváros törvényhatóságával szemben a belügyminiszter gyakorolja. Ugyanis, bár a létesítendő községi takarékpénztár, mint egyéni cég, a fővárosnak különálló üzlete lenne, amely a közigazgatás szerveitől teljesen különállóan és függetlenül vezettetnék, mégis arra való tekintettel, hogy a főváros a takarék- pénztárral szemben fenálló követelésekért egész vagyonával és jövedelmével szavatosságot vállal, a zárszámadások és mérlegek felsőbb jóváhagyása a törvényben megállapított vagyonfelügyeleti jognál fogva szükségesnek és elkerülhetetlennek látszik. Ezek volnának a községi takarékpénztár alapszabáty- tervezetének legfontosabb rendelkezései. Hírek a városházáról. A költségvetés tárgyalása, A főváros törvényhatósága, az eddigiek szerint, a jövő hét szerdáján tartja legközelebbi közgyűlését, amelynek napirendjét a költségvetés tárgyalása fogja kitölteni. A jelek szerint a költségvetés körül részletekbe menő hosszabb vita várható. A közlekedési adó. A huszas bizottság végleg megállapodott a közlekedési adóról a közgyűlés elé terjesztendő javaslat tárgyában. A javaslat főérdekessége, hogy elejtik a húsz Jilléi'es egységes tarifái s e rendkívüli drágítás helyett két fillér lesz minden jegy után az adó. A javaslatról a következő információt kaptuk : — Adó alá kerül minden közlekedési eszköz, és pedig nemcsak közforgalomban levő közlekedési eszközök, metyek jegyek váltásához vannak kötve (közúti, gőzhajók, omnibuszok, autóbuszok stb.), hanem a többi közlekedési eszközök is, úgymint: a bérkocsik, autotaxik, magánfogatok és autók. Az előbbi közlekedési eszközöknél minden jegy után két fillér adót fognak szedni. A bérkocsik fuvaronként 10 fillért, magánfogatok és autók pausál-összeget fognak fizetni negyedévenként a kerületi elöljáróságoknál. A közüli vasutaknál, omnibuszoknál, autóbuszoknál stb. az adót a jegyek árához fogják csatolni. A vállalatok kötelesek a befolyt adót félévenként a város pénztárába beszolgáltatni. A bérletjegyeket tiz percentes adó alá vetik. A szabadjegyeket szintén meg lógják adóztatni tiz korona maximális díjjal. A hivatalnokok szabadjegyei adómentesek. Adómentesek még az udvari fogatok, a városi fogatok, a posta, a tűzoltóság, a mentőegyesület. A pénzügyi osztály az új adóból évi öt és fél millió többbevételt vár. A közlekedési adóval együtt revízió alá esik a közúti vállalatok adója is. Az a terv, hogy az összes közlekedési vállalatok egységes tarifát fognak kapni. A (1906,1907,1908,1909,1910, 1911,1912, 1913,1914,1915) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kaphatók a kiadóhivatalban: VII., Szövetség-utca 22. szám. PÉNZ ÉS HITEL. A bankok árúüzletei. A Depositenbank botránya újra alkalmat adott bizonyos köröknek a bankellenes kirohanásokra. Persze, disztinkcióról szó sincs e vádaskodásnál s a feltétlenül elfogulatlan kritikusok kéjjel törnek pálcát en block az összes bankok felett. Egyszer már foglalkozni kell ezekkel a vádakkal, amelyek a háború hosszú tartama alatt, hol lappangva jelentkeznek, hol nyíltan ütik fel fejüket. Tény annyi, hogy számos pénzintézetnek már a háború előtt is voltak árúosztályái, viszont igaz az is, hogy már akkor sokat vitatkoztak ennek helyessége fölött. A főérv az volt, hogy a bankok nem egyszer saját kereskedelmi vagy ipari üzletfeleiknek csináltak konkur- renciát. A bankok árúüzleti apparátusát egyébként is nehézkesnek tartották. A bankok belső szervezete mellett a kereskedelmi élelmességnek és fürgeségnek nehezen jut tér, ha csak megfelelő korlátlan hatáskört nem adnak az osztályvezetőknek, ami viszont más szempontból aggályos. Ezt is felhasználták arra a célra, hogy a bankokat áruosztályok fentartásától elterítsék. A közérdek szempontjából a háborúig semminemű kifogás nem hangzott el az áruosztályok ellen, ami nagyon is érthető. Békeviszonyok közt a legtöbb árúban legalább is időlegesen bizonyos fölösleg mutatkozik s az árút sokáig kell raktáron tartani, amig gazdára talál. Ebből a szempontból a tőkeerős kereskedelem, amely nem érzi meg, ha árúján nem is adhat azonnal túl, igen üdvös hatású. Hogy erre a magánkereskedő vagy egy bank mutatkozik-e képesnek, az a közérdek szempontjából nem bír jelentőséggel. Az árak túlságos emelkedése sem állhat be, mert ezt a konkurrencia megakadályozza, tekintve hogy a kar- teliben lévő üzletágaktól eltekintve, a bankok a szakmabeli üzletnek csak viszonylag kis részét tartják kezükben. A háborúban a helyzet más. Az árúhiány következtében minden tényező, amely a termelő és a fogyasztó közé ékelődik, az árdrágulás veszélyét hozza magával, a forgalomba nem bocsátott árúk pedig megnehezítik az áttekintést a rendelkezésre álló árúmeny- nyiségek- fölött. Növelik a veszélyt a nagy haszonlehetőségek és az árúosztályok vezetői vagy alárendeltjei könnyen kedvet kaphatnak arra, hogy az óriási árúkeresletet a közérdek kárára használják ki. Azok a támadások, melyekben most ol_y vakon részesítik a bankokat, arra vezethetők vissza, hogy a bankok a háború elején nem szüntették be árúüzleteiket. Viszont ezt nem tehették meg, önért a legtöbb árúüzletben olyan messzemenő beruházásokat eszközöltek, amelyek megtérülését csak számos év múlva remélhetik. Árúkötéseik és szállítási kötelezettségeik is szerfölött megnehezítették volna ily irányai elhatározásukat. A legtöbb bank különben is csupán a békeidőben megállapodott keretek közt folytatta árúüzleteit s ha nagyobb haszonnal dolgozott is, ez csak a konjunktúra haszna volt, nem pedig a kiaknázása. A Depositenbank visszaélései talán nem magában állók, de fölötte igazságtalannak tartjuk, hogy ennek az osztrák banknak manipulációit is arra használják fel egyesek, hogy az árúuzsora bűnét olvassák rá a magyar bankokra. Szórványos esetek bizonnyal nálunk is előfordultak, az utóbbi időben azonban megfigyelhető, hogy különösen nagybankjaink bizonyos morális mérsékletességgel űzik árúüzleteiket és azon az úton vannak, hogy árpolitikájukat lehetőség szerint a háborús közérdekhez szabják. Akik szeretnek mindenből tőkét kovácsolni a bankok ellen, jól tudják ezt és mostani kirohanásaik már csak múfelháborodások és elkeseredett erőlködések, hogy mindenáron bűnösnek nyilvánítsanak egy egész gazdasági réteget, amely nekik kellemetlen és amelyben érdekeik versenytársát látják. л világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahiivelye : A védjegy. „Modiano-Chibspecialité“ Vigyázat: Utánzatok vannak forgalomban ! ,Sodorul vulií jiupir tini У О fillrr. A többtermelés. Mindenki tisztában van azzal, hogy gazdasági fejlődésünk alapja, létfeltételünk egyetlen biztos bázisa a többtermelés. Emelnünk kell a föld járadékot, növelnünk kell a föld hozadékát, mert a háború alatt beigazolódott, hogy csakis abban az egy esetben vagyunk életképesek, ha földünket teljes mértékben kihasználjuk. Minden talpalatnyi földet be kell vetnünk, mi által a termelt mennyiségeket megduplázhatjuk. Nem szabad azonban tévesen értelmeznünk a többtermelés fogalmát a mai viszonyok között. Ma nincs elegendő munkaerő, nincs szakképzett munkás, nincsen megfelelő állatállomány, nincs elegendő mező- gazdasági gép cs igy nem igen lehet a földből ma többet kihozni, mint amennyit eddig termeltünk egy- egy földterületen. A többtermelés a háború harmadik évében azt kell, hogy jelentse, hogy tömegélelmezési cikkekkel kell minden talpalatnyi területet bevetni, és pedig különös gondot kell arra fordítani, hogy a tömeg élelmicikkek elvetéséhez megfelelő mennyiségű vetőmag álljon rendelkezésünkre. Erről elsősorban a földművelésügyi kormánynak, mint a vetőmag szétosztó tényezőnek kell gondoskodnia. Rendkívül fontos ugyanis, hogy mindenki kellő mennyiségű vetőmagot kapjon és pedig lehetőleg korán érő tengeri- és burgonyamagot, amint azt a német példák illusztrálják. Németországiján ugyanis a vetőmagszétosztó bizottság a koránérő terményekért prémiumokat igér a maximálrs ár felett. Nálunk — sajnos — bürokraták intézik a vetőmag szétosztását. Nincsen olyan szakember a földmívelésügyi minisztériumban, aki függetlenítené magát a hivatal füllesztő levegőjétől éi ne aktaszerüen intézné a vetőmag szétosztását. Meg kell szervezni, még pedig legsürgősebben a vetőmagbizottságot, és ez a bizottság a legnagyobb eréllycl és legnagyobb szakértelemmel lásson azonnal hozzá a vetőmagvak igazságos szétosztásához, mert teljesen indifferens többtermelésről beszélni, amikor kellő mennyiségű vetőmag sem áll a gazda rendelkezésére. Hathatós eszköznek bizonyulna továbbá a többtermelés céljainak elérésénél a maximális árak idejekorán való közlése. A múlt évben az árakat a kormány akkor publikálta, amikor már nemcsak az aratás, hanem a cséplés is befejeződött és a termelő Magyarország az árakat illetőleg a legnagyobb bizonytalanságban állott. Ennek többé előfordulnia nem szabad, mert ha a gazda nem tudja előre az árakat, úgy földjét ötletszerűen fogja megművelni. Ha azonban a maximális árakat idejekorán ismeri, úgy vetési tervezetét az árakhoz arányitva fogja összeállítani. Ezek azok a tényezők, amelyek segítségével el lehet érni az ország termelésének fokozását, és ezért ajánljuk Magyarország földmívelésügyi miniszterének figyelmébe, aki nem akarja megérteni, mit jelent jövő boldogulásunk szempontjából a föld teljes kihasználása és nem akar idejekorán megfelelő termelési viszonyokról gondoskodni. Ha közélelmezésünkben zavarok állanak elő, ebben egj^edül és kizárólag földművelésügyi kormányzatunk lenne a hibás, mert Magyarország gaz'datársadalmában a jószándék a többtermelésre meg van, csak az illetékes körök járnak el olyan lagymatagon és lelkiismeretlenül, hogy a többtermelési akció esetleg miattuk csődöt is mondhat. * D. Gy. Akció az áruforgalmi zavarok elhárítása érdekében. Mint értesülünk, a budapesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intéz a kormányhoz a vasúti szállítási anomáliák dolgában. Az üzemfelügyelet intenzivebbé tételét kérik és a porosz vonatirányitó kirendeltségekhez hasonló, az érdekeltség és a katonai hatóságok képviselőiből álló bizottságok szervezését javasolják. A katonaság szállítmányainak összhangba hozását a polgári szükségletekkel lehetőleg a Közélelmezési Hivatal bevonásával kívánják megoldani. E célra azt hozzák javaslatba, hogy a Közélelmezési Hivatal közlekedési osztályt állítson fel. Egy viszontagságos birtokeladás. Sulkovszky Ida hercegnő éveken át folytatott tárgyalásokat több fővárosi pénzintézettel harmincezer holdas arad megyei birtokának eladása céljából. Az eladást hol az hátráltatta, hogy a felek nem tudtak megegyezni, hol pedig a hercegnő magánjogi helyzete tette lehetetlenné az üzletet. Most az utóbbi körülmény kedvezővé vált s az alku is sikerült. A birtokot a Központi Textilipar R.-t. vette meg főként kendertermelési célokra. A vételár tizenkilenc millió korona. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál.
