Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-04 / 14. szám
Független Budapest is hat és alkot nemzeti irányban. Magyarországon az ügyvédségnek egészen más rendeltetése van, mint más országokban. Nemcsak a jogszolgáltatásnak vagyunk a szervei, dega magyar géniusz és tradíciók letéteményesei, a magyar társadalom vezetői és a jogfejlődés nehéz munkájának elő- harcosai. A magyar ügj^védség és az ügyvédi kamarák sohasem feledkeztek meg arról, hogy a jogfejlődésnek főirányzata a haladás. Haladásért küzd' az ügyvédi kar nemcsak a jogszolgáltatás terén, de közéletünk minden megnyilvánulásában.- Az ügyvédi kar előtt szimpátikus minden irányzat, mely liberális, mely előbbre viszi a nemzetet s mely alkalmas a jogegyenlőséget megszilárdítani.-—Csak ily értelemben és szellemben képzelhetjük el a küszöbön álló közigazgatási reformot és a fővárosi törvény revízióját. — Az ügyvédi kar súlyt helyez minden reformmunkálatnál a jogfejlődésre demokratikus alapokon, mert ez a jog nem lehet az egyes kiváltságos osztályok részére fen- tartott privilégium, de közkincse a társadalom minden rétegének. Természetes, hogy mára-hónapra nem lehet egy tollvonással megvalósítani oly reformokat, amelyeket csak az idő érlelhet meg s melyekbe a fejlődő állami és társadalmi irányzatoknak mintegy bele kell nőni. A felforgatás — ha a legjobb intenciókból is fakadt — mindig veszélyes, üdvös csak a természetes, fokozatos fejlődés lehet, ennek azonban bátornak és céltudatosnak kell lennie. A közigazgatási reform után revideálni fog kelleni a törvényhozás épületét is. Ma sokan a választói jognak általános kiterjesztésétől várnak minden jót. Pedig az, hogy a választói jog* milyen rendszeren alapuljon, csak egyik kérdés, elismerem, hogy fontos, de nem minden. Emellett van igen sok megoldandó más kérdés is. Szükséges-e fentartani a két kamarás rendszert, nem lehetne-e a kép- vlselőbáz összeállításánál tekintettel lenni oly szempontokra, amelyek sokban feleslegessé tennék a főrendiházat, de ez mind részletkérdés, amelyről egy interjú keretében bővebben nyilatkozni nem lehet. — A tervezett városi párt a felvetett kérdésekben igen hálás és szép sserepkörhöz fog jutni. Kívánatos, hogy érvényesüljön minden erő a köz és fővárosunk javára. * Rákosi Jenő, főrendiházi tag : — Esztendők óta nem veszek részt a kommunális életben, mert, bár igaz, hogy egyszer voltam fővárosi bizottsági tag is, meguntam azt, hogy egyszerű szavazógép legyek, akinek kezébe nyomnak egy cédulát s ahhoz, kell alkalmaznia a maga egész kommunális hitvallását. Emiatt hosszú időn át nem is vettem ki a szavazólapomat. — Természetesen minden olyan alakulást, amely az országos politikától teljesen függetlenül csak arra törekszik, hogy a városi polgárság érdekeit a leghathatósab- ban érvényesíthesse, én is szükségesnek tartok s teljes rokonszenvvel üdvözölnék. Soltész Adolf dr., az Országos Iparegyesület igazgatója: — Az ipari köröknek régi kíván-'ága, hogy a törvény- hozásban az iparoselem erősebben legyen képviselve. Ez a kívánság a mai választási rend mellett utópiának bizonyult és a Tisza-féle választási törvény kevéssé alkalmas az eddigi állapotok lényeges javítására. Ezt én csak az általános, titkos választójogon fölépülő gyökeres parlamenti reformtól várom. Mindenesetre szimpatikus az a kezdeményezés, amely a városi polgárságot tömörülésre igyekszik bírni és ha ez a törekvés sikerül, az az iparosérdekeknek is csak javára válhat. A városi érdekek érvényesülésd egyet jelent az ipari érdekek intenzív felkarolásával. Égy ilyen irányú kezdeményezésre mindenesetre az elsősorban illetékesek közé kell számitanunk az ország első törvényhatóságának fejét, Budapest polgármesterét. Bárczy István polgármester kezdeményezésének sikere annál kívánatosabb az ipar szempontjából, mert a háború után lokozottabb teendők várnak az ipar érdekében a varosokra is, a törvényhozásra is. Szükségesebb tehát, mint valaha, hogy ezek az érdekek a parlamentben az eddiginél jelentékenyen nagyobb nyomatékkai legyenek képviselve. * Szende Pál, az 0. M. K. E. főtitkára, a radikális polgári frakció egyik vezetője : ■— A városi pártnak megalakulását a legnagyobb örömmel üdvözlöm és ettől a jövő politikai élet szempontjából igen sok üdvös dolgot várok. Elengedhetetlen feltétel azonban, hogy az uj alakulásban csak a városi polgárságnak igazán demokratikus elemei vegyenek részt. Vigyázni kell különösen arra, hogy az uj pártból teljesen kimaradjanak mindazok a városi érdekkörök, melyek soha nem ismertek más szempontot, mint a mindenkori kormány kiszolgálását és a saját üzleteik előmozdítását. Ezek részvételükkel az uj pártot már kezdettől fogva prostituáltnak. A főváros közgazdasági és szociális tervei. — Déri Ferenc dr. alpolgármester nyilatkozata. — A főváros nagyfontosságu közgazdasági és szociális alkotó terveiről Déri Ferenc dr. alpolgármester a következőkben volt szives nyilatkozni a »Független Budapest« számára : A kereskedelmi kikötő. — A budapesti kereskedelmi és ipari kikötőnek az ügye, meggyőződésem szerint, egy nagy lépéssel haladt előre azáltal, hogy megalakult a kikötő terveinek és a kikötővel kapcsolatos kérdéseknek a tárgyalására az a bizottság, amelyben a kormánynak és a fővárosnak azok a képviselői ülnek együtt, akik ezekkel a kérdésekkel hivataluknál fogva foglalkoznak. Eddig csak iratváltások folytak a kormány és a főváros között és talán fölösleges bizonyítani, mennyivel alkalmasabb mód a megértésre és a kérdések gyorsabb elintézésére a szóbeli tárgyalás. Különben a bizottság megalakulásának a ténye már magában véve azért .is biztató, mert magát a bizottság kiküldését is tárgyalások előzték meg s igy az a körülmény, hogy a bizottság egyáltalán megalakulhatott, a véleményeknek bizonyos egyöntetűségére enged következtetést. — Az albizottság mindjárt husvét után megkezdi a munkát. Első feladata lesz, hogy javaslatot tegyen arra nézve, hogy a soroksári Duna-ágban tervezett kikötő milyen feltételek mellett tehető alkalmassá és vehető sürgősen használatba. Azért tekintjük ezt legelső feladatnak, mert ennek az utján juthatunk leghamarabb kikötőhöz. A soroksári Dun.iágban ugyanis medermunkálatok (kotrás, zsilip, partbiztositás stb.) már meglehetősen előrehaladott stádiumban vannak és ha a háború közbe nem jön, már bizonyára készen is volnának. így csak azt remélheljük, hogy a háború, megszűnése titán hamarosan be lesznek fejezhetők. Ugyancsak mindjárt a béke bekövetkezésével szeretnők megkezdeni a parti muhi-.álatokat, azokat a berendezéseket, amelyek a partoknak a kikötők céljaira való forgalom lebonyolításához szükségesek. Azért akarjuk a legközelebbi időt ezeknek a terveknek a letárgya- lására forditani. — Reméljük, hogy ilyen módon, ha nem is az egész kereskedelmi és ipari kikötő, de legalább egy része nem sok idő múlva rendelkezésünkre fog állani. A soroksári Dunaágban tervezett kikötő ugyanis a nagy kikötő első részletéül van szánva, amelybe azután szorosan fog belekapcsolódni. így tervezte azt a kereskedelmi kormány, amikor a medencének 120 méter fenékszélességgel és 2 5 méter mélységgel való kikotrását és a partterület feltöltését elhatározta. És azt kérte a főváros is, hogy a sor ksári Dunaági kikötő a kereskedelmi és ipari kikötő első részlete gyanánt építtessék ki mindenekelőtt. A Duna-kérdés ? — A kereskedelmi és ipari kikötő azonban csak egy része, mindenesetre egyik legfontosabb része az úgynevezett Duna-kérdésnek, amelynek egyik részeiről a Duna-konferencia volt hivatva tárgyalni és megállapodni. Az egész Düna hajózhatóvá tétele, más nagy folyamokkal való összekötése, a folyamhajózásnak nemzetközi jogi vonatkozásai és a belhajózás szabályozása voltak a konferencia tárgyai; a főváros állandóan napirenden akarja tartani ezeket a kérdéseket is. Közmunkák a háború után. — A háború utáni feladatok között első sorban nagy közmunkák végrehajtása vár a fővárosra s közöltük nagy óbb arányú lakásépítés. Több szempontból lesz ez szükséges. Mindenekelőtt a várható lakáshiány enyhítése okából. És ha a főváros az egész lakás szükséget maga nem is fedezheti és nagyon kívánatos, hogy a magánépitési tevékenység is meginduljon, mégis a főváros a maga építkezéseivel jelentékenyen hozzájárulhat a lakáskérdés megoldásához, annál is inkább, mert tapasztalati tény, hogy a főváros építkezése jó hatással van a magánépitkezés fellendítésére. Szükséges lesz az építkezések megindulása azért is, mert a harctérről visszatérő munkásoknak és iparosoknak minél előbb munkaalkalmat kell adni, hogy ők is, meg a főváros közgazdasága is minél hamarabb kiheverhessék a háboru-okozta bajokat és veszteségeket. Es szüksége lesz az építkezések megindítására a főváros háztartásának is, meri az építkezéssel fellendülő gazdasági viszonyok a tapasztalat szerint egyik legbiztosabb forrása a közbevételeknek. a lakáskérdés. A háború alatt, sajnos, építkezni nem lehet, de a-hátralévő időt a tervek elkészítésére akarja a főváros felhasználni, hogy mihelyt meglesz az építkezés lehetősége, akkorára már elő legyen készítve minden. Elsősorban természetesen kislakásokat kell majd a fővárosnak építenie. A kereskedők és iparosok segítése. — A hadból visszatérő vagy a háború folytán szenvedett iparosok és kereskedők segítésére többféle mód is lesz. A főváros közgyűlése legutóbb elhatározta, hogy a Hadihitelintézetnél a főváros garanciája mellett adható kölcsönöket elsősorban a háborúból visszatérő iparosok és kereskedők vagy az elesettek özvegyei vehetik igénybe. Megmaradnak továbbá az Albrecht- Hildegárd-alapból adható kamatmentes kölcsönök. Végül ugyanennek az alapnak a felgyülemlett tartalékából kívánja a főváros létesíteni a kisipari hitelszövetkezetet, amely iparosok és kereskedők részére olcsó kamat mellett fog kölcsönöket nyújtani. A fővárosnak erre vonatkozó határozata még kormányhatósági jóváhagyás alatt áll Mielőbbi és mindenesetre még a béke bekövetkezése előtt való jóváhagyását reméli és óhajíja a főváros annál is inkább, mert ettől az intézménytől várja a jelzettek között a leghatásosabb segítséget azon kisiparosok és kereskedők részére, akik a háború után újra be akarják rendezni megszűnt műhelyeiket és üzleteiket. A rokkantkérdés. — A rokkantak dolgáról szóló ügyosztályi előterjesztés már elkészült és azt hiszem, legközelebbi tárgyalás alá kerül. Javaslatot fog tenni a főváros a rokkantak ellátásának a rendezésére és a gazdasági munkába való visszavezetésére nézve. A rokkantak ügyeinek a gondozását a főváros bele kívánja kapcsolni a legutóbb létesített Népjóléti Központ működésébe, amelynek külön rokkantügyi szakosztálya is lesz és remélhetőleg nemsokára megkezdi a munkáját. Egyéb szociális tervek. —- A többi szociális célzatú szociális tervek között megemlitendőnek tartom a fővárosnak a munkásvédelem fokozatos kiépítésére, a munkanélküliség ellen való védekezésre, a magán alkalmazottak jogviszonyainak rendezésére, az otthonmunka szabályozására és az ipartörvénynek szociális szempontból való reiviziójára vonatkozólag tervezett akcióit. Gyermekhalandóság és szociális és egészségügy. — A gyermekhalandóság ellen való küzdelemre máris több intézménye van a fővárosnak. Vannak bölcsődéi, amelyeknek számát mindenesetre még szaporítani kell. Tervbe vette a kórház több esecsemő- kórház létesítését s az erre vonalkozó előterjesztést már el is fogadta a főváros közgyűlése. Szülőotthonok berendezése, a szoptatóanyák segítése, amire a Népjóléti Központ működése már ki is terjed s a gyermek- védelemnek egyéb ágai: a napközi otthonok, szünidei üdülőtelepek, erdei iskolák, a gyermekek étkeztetése és felruházása mind részei a gyermekhalandóság ellen való munkának. — A szociális egészségügy javítására a lakásépítési akció és a lakásfelügyelet, továbbá a tüdőbeleg-dispen- sairek fognak szolgálni, amire nézve már szintén van határozata a főváros közgyűlésének. tfünc Ш ПГЯ D m kötvénvek 3 legelönyö- sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses - lopás elleni, üveg-, jég- és állat biztosításoknálFelvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11,2—12. ffűncieia FEST, TISZTIT! Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Gyiijtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
