Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-07 / 6. szám

2 Független Budapest lelkesen felkarolt pártalakulás eszméjét utópiának tartja. De mindezek nem vonatkoznak egy egy­séges ellenzék kialakulására. Vannak még a mi közgyűlésünknek is, hála Istennek, elég szép számmal olyan tagjai, akik minden közvetett és közvetlen inkompatibilitástól tiszták, akik a közért még önzetlenül is tudnak érdeklődni és akik bizottsági tagságukat nem arra szolgáló eszköznek tekintik, hogy azzal maguknak, ro­konságuknak, vagy jóbarátaiknak előnyöket esz­közöljenek ki. Ezek az emberek már régen un­dorral nézik, ami a fővárosnál végbemegy és bátran mondhatom, hogy bár még ezeknek a »tisztáknak« a pártja mindezideig meg nem ala­kult : máris mögötte van a főváros polgárságá­nak 9/io-ed része, amely a mai rendszert szin­tén megelégelte már és azt őszintén gyűlöli. Félreértés elkerülése végett meg kell jegyez­nem, hogy ezt a pártot nem abban az értelem­ben nevezem »ellenzéknek«, hogy a tanács minden javaslatával szembehelyezkedjék, más­szóval minden javaslatot a bizalom szempont­jából, nem pedig annak tárgyi helyessége szem­pontjából bíráljon el, mert ilyesminek vélemé­nyem szerint városi kormányzatban jogosultsága nincsen. Ellenkezőleg úgy képzelem, hogy ez a párt, a tiszták pártja, lenne a tanács legerősebb támogatója minden igazán közérdekű, a polgár­ság szempontjélből valóban )ó törekvésében és akciójában; de áttörhetetlen falanxként állana minden ellenkező törekvésset szemben. — Bizonyos vagyok benne, hogy ha egy ilyen párt — a főváros szerencséjére — már régeb ben megalakult volna, ügy a fővárosnak eddigi pénzügyi gazdálkodása sem lett volna olyan kapkodó, céltudatlan, rendszertelen és könnyelmű, mint amilyen valójában volt és mint amilyenné főleg az a körülmény tette, hogy a megvalósí­tott ideák nem egy egységesen kidolgozott és keresztülvitt programm szorosan összefüggő láncszemei voltak, hanem igen gyakran csak a különböző érdekirányzatokkal való kompromisz- szumok szerencsétlen eredményei, amelyeket a legtöbbször csupán a »ma nekem, holnap neked jelszó hangoztatásával és szem előtt tartásával szavaztattak és szavaztak meg a közgyűlésben. — Szinte öntudatlanul ugyanazt a célt, ame­lyet a fennebbiekben megjelöltem, látják szemük előtt mindazok, akik a városi törvény revisióját és a városi választásoknak az általános választó­jog alapján való megejtését sürgetik. Mindazok, akik erről beszélnek, egy erős szocialista párt­alakulást látnak maguk előtt a közgyűlési terem­ben, amely többé nem a kerületek csip-csup érdekei, hanem a munkásság általános nagy érdekei szempontjából fogja a közgyűlés elé kerülő témákat elbírálni és elintézni. — Szóval lesz egy egységes párt, amelyet előre­láthatólag pusztán a közérdek fog vezetni, ha az mindjárt csak egy nagy társadalmi osztály­nak az érdeke lesz is. Én is szívesen látom és várom ezt az alakulást, mert úgy látszik, mintha már csak ez segíthetné ki a közgyűlést mai tespedéséből. De sajnálatosnak, sőt szégyennek tartom, hogy a polgári osztályok választottjai nem tudnak annyira emancipálódni, nem tud­nak annyira szervezkedni, nincsen bennük annyi önzetlenség és osztályöntudat, hogy addig is, mig az uj jövcirosi és választói törvény meglesz, maguk is tudnának alakítani olyan városi pár­tot, amelyet kizárólag a közérdek vezet. — Igaz, hogy a mostani kerületi alakulatok egy ilyen egységes párt létesülését rendkívül meg­nehezítik, mert sokakat, akik talán szívesen csatlakoznának ehhez a párthoz, meg fogja gátolni a csatlakozásban a terror, a fenyege­tés, hogy kiközösítik a kerületi alakulatból, ami most egyet jelent azzal, hogy nem engedik többé bejutni a törvényhatósági bizottságba. Számolok ezzel a nehézséggel, amelyet való­ban csak az uj fővárosi törvény és az általá­nos választójogra alapított választási rendszer szüntethetne meg ; és hogy még sem mondok le arról a reményről, hogy egy ilyen párt meg­alakítása lehetséges, ennek alapja az, hogy egyrészt nem minden kerületben hatalmasodott el még annyira a klikrendszer, hogy minden önállóságot lefejezzen és elnyomjon; másrészt, hogy vannak még annyira önálló és független emberek is, akiket még a terror és a fejvesztés kilátásba helyezése sem tarthat vissza attól, hogy meg merjék tenni azt, amit jónak és a fővárosra üdvösnek tartanak. A lakbérrendelet megváltoztatása. (Közgyűlés elé kerül a revízió kérdése. — Szer­vezkednek a lakók.) A lakbérrendelel revíziója még nem jelent meg s e halasztás okául azt emlegetik, hogy a kormány be­várni óhajtja a főváros közgyűlésének állásfoglalását. A kormány, úgy látszik, nem érte be a huszas bizott­ság véleménymondásával és azt akarja, hogy a fő­város hivatalos határozatban is osztozzék vele a revízió ódiumában. Éppen az utóbbi időben többször is bizonyságát kapta a főváros annak, mennyire nem vet súlyt a kormány a véleményére. Megkérdezése nélkül ren­delte el a világítás korlátozását s kihagyta a szén­elosztó bizottságból és a közélelmezési tanácsból. Amint azonban népszerűtlen ügyről van szó, nem feledkezik meg a kormány a főváros létezéséről, sőt mint a lakbérrendelet esete mutatja, nem is tud el­határozásra jutni addig, mig a főváros nem hallatja szavát e kérdésben. És bár ez újabb adalék a kor­mánynak a fővárossal szemben folytatott politikájá­hoz, mégis ezúttal örömmel látjuk ezt a magatartá­sát. Nagyon kívánatosnak tartjuk ugyanis, hogy a revízió kérdése a közgyűlés előtt pertraktáltassék. A közgyűlés szine előtt kell kiderülnie, kik azok, akiket az igazi demokratikus érdek vezet a főváros háborús nyomorúságtól sújtott népével szemben s kik akarják a szociális érdeket a maguk sokkal biztosabb alapon álló vagyoni érdekének alárendelni. Mindenképen he­lyesnek tartjuk, hogy a revízió kérdésében ne inté­ződjék el a főváros állásfoglalása az erre illetéktelen huszas bizottság subája alatt. így még remélni sza­bad, hogy a közgyűlés megkorrigálja az igazságügy­miniszteri ankéten fővárosi részről elhangzott véle­ményt s hogy a főváros a szociális érzék és a nehéz idők követelményeinek megfelelő határozatot hoz. A főváros lakossága az ily értelmű állásfoglalást el is várja a közgyűléstől, amelynek határozata sok tekintetben útmutatója lesz a polgárságnak abban az irányban, hogy mily véleményt tápláljon a közgyűlés összetételéről. A polgárság már is öntudatosabban nézi a városházán folyó eseményeket s ennek egyik kedvező jele az is, hogy szervezkedésre készül a lakáskérdésben. Lakók Szövetsége címen nagyszabású társadalmi alakulás van előkészítés alatt. A szövetség a formális megalakulás előtt már felterjesztéssel tor- dult a napokban az igazságügyminiszterhez s az ere­deti rendelet változatlan fentartását kérte. Immár hosszabb ideje, hogy a szövetség alakulá­sának hire elterjedt, mindeddig azonban nem jött létre és az igazságügyminiszterhez intézett felterjesztését még nem tehette meg mint olyan egyesülés, melynek alapszabályait a belügyminiszter már jóváhagyta. Pedig éppen a mostani helyzetben sürgősen szükséges lett volna a szövetség megalakulása megbízható, demo­kratikus társadalmi, városi és parlamenti elemek be­vonásával, hogy a háztulajdonosok bérdrágitó kísér­letével szemben a lakók érdekeit a szövetség exponensei minden fórumon megvédjék. Érdeklődtünk ezért a mozgalom vezetőségénél, amelytől az alakulás mai stádiumáról és tervezett munkásságáról a következő felvilágosítást kaptuk: — A legközelebbi napokban alakul meg a szö­vetség 180 tagú nagy választmánya; e célból a meghívókat már szétküldöttük. Az akciót széles mederben kívánjuk kifejleszteni, a nagyválasztmány­ban azonban csak oly j ér fiák részvételét óhajtják, akiknek demokratikus érzése nem hagy kívánni valót fenn. Városházi körökből eddig dr. Vázsonyi Vilmos, dr. Feleki Béla és más oly bizottsági ta­gok ígérték meg támogató részvételüket, akiket mint a polgárság szociális érdekeinek konzekvens védőit ismertünk meg eddigi működésűkből. A szö­vetség minden irányban független kíván maradni s így exponált hivatali állásban lévő személyiséget nem fog elnökévé választani. Törekedni fogunk a társelnökök sorába a demokratikus rétegek minden kiváló képviselőjét megnyerni. — Eddig csak az alapszabályok készültek el és terjesztettek fel a miniszterhez. A programmot ké­sőbb határozzuk meg. Öt bizottság felállítását ter­vezzük, és pedig: 1. egyeztető; 2. lakásreforni; 3. jogügyit 4. lakásfelügyeleti; 5. propaganda-bizott­ság. — A lakásreform-bizottság foglalkozni fog a la­kásépítkezések lehetővé tételének kérdésével. Az olcsó építési hitel és építkezési adómentesség esz­méjét propagálni akarjuk. Ezonkivül foglalkozunk a telekértékadó behozatalának kérdésével is, amely­ben bennünket tisztára a lakástermelés és város- fejlődés érdeke vezet. A lakástermelés szükségét és az ezt elősegítő eszközöket már az igazságügy­miniszter elé terjesztett memorandumban is ki akar­tuk fejteni, azonban e kérdések részletes megbe­szélését és az egységes álláspont megkonstruálását elhalasztottuk addig, mig a bizottságok megalakul­nak. — A lakbérrendelet revíziója tárgyában felter­jesztéssel éltünk s azt hisszük, a jövőben még számos atkalommal komoly szükség lesz arra, hogy a lakók érdekeivel védelmében fellépjünk Remél­jük, hogy7 ezt a jövőben mind nagyobb sulylyal fogjuk megtehetni. Legközelebbi munkánk a lak ér­rendelet további lefarapása s a háborús és a há­ború utáni lakáskérdés rendezése körül fog felme­rülni. Itt nagy feladatok hárulnak majd reánk s ehhez erőt és tekintélyt a lakosság nagyszámú csat­lakozásának kell adnia. Felmerült az az eszme, hogy a lakók minél tömegesebb támogatása céljá­ból egy korona évi tagdíjat szedjünk csupán. Más felfogás szerint hat korona lenne a tagdíj. Mindez eldől az alakuló közgyűlésig, amelyet valószínűleg február utolsó vasárnapján tartunk meg. Rokonszenvvel látjuk az alakulás intencióit és mun­káját s ha az uj egyesülés nem a meglevő társadalmi egyesületek és cimnyujtó alkalmak számát akarja csupán szaporítani, hanem erőteljes fellépéssel tényleg a lakók érdekeit és a főváros lakásviszonyainak ren­dezését fogja szolgálni, akkor a főváros szociális éle­tét hasznos szervvel fogja szaporítani. Reméljük és a lakók érdekében kívánjuk, hogy már a közeli jövő bizonyságot tegyen erről. Britannia szálló Telikert éttermében Toli Jancsi és fia muzsikál. tr,- vintя kötvények a legelőnyö- sebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál­Felüti í go siti sokka l, prospektusokká! és díjajánlattal szívesen szolgál a JfuPCÁRM Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Teletöm 153—9S, 2—11, 2—12. KOVÁID FEST, TISZTIT! в falni# Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — KéDvis Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom