Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-26 / 52. szám
\ A fővárosi törvény revíziója. A főváros 1909. évi felterjesztése a belügyminiszterhez. — VII. C) Ami a közmunkatanácsi hatáskör többi részét illeti, nevezetesen az építésügy szabályozását, utcaelnevezéseket, a házszámok szabályozását, az épitési és épitésrendőri felügyeletet és másodfokú intézést, e tekintetben, ha el is ismerjük, hogy a közmunkák tanácsának működése többé-kevésbé hasznára volt a főváros fejlődésének és általában a közérdeknek, másfelől kétségbevonhatlanul megállapíthatónak tartjuk azt, hogy mindezen ügyekben a főváros hatósága I maga is eljárhat teljes sikerrel, sőt ez ügyek intézésére sokkal nagyobb apparátus áll rendelkezésére. Helyén lehetett a városrendezési és városépítési ügyek irányításának és intézésének a közmunkák tanácsára való ruházása 1870-ben, mikor Budapest 3 városból állott és 3 különböző közigazgatási terület egységes fejlesztéséről kellett gondoskodni, de ma semmikép sem indokolható, hogy a városi önkormányzat ily alapvető hatásköre épp a fővárostól elvonassék. Miután tehát a közmunkák tanácsának városrendezési feladataink megoldásában való anyagi részvétele, nézetünk szerint, nincs aranyban azzal a hátránnyal, hogy a főváros közönsége saját területének kialakítása felett szabadon nem redelkezhetik, a közmunkák tanácsa hatáskörébe tartozó egyéb ügyeknek a főváros önkormányzati jogköréből való elvonása pedig teljesen indokolatlan, a fővárosi közmunkák tanácsa intézményének eltörlése mellett kellett állást foglalnunk. Természetesen, hogy ez esetre teljes jogosultsággal állíthatjuk fel azt a követelést, hogy a fővárosi pénzalapnak úgy vagyona, mint jövedelme a fővárosnak átengedtessék, helyesebben mondva visszabocsáttassék Nézetünk szerint legfeljebb arról lehetne szó, hogy a 24 milliós kölcsönnek a törlesztés letelte után felszabaduló jövedelmei közül az osztrák vállalatok vidéki községi pótadója az illető városoknak engedtessék át. Midőn az előadottakban a tővárosi törvény revíziójánál érvényesítendő elvekre vonatkozó javaslatunkat elfogadás végett tisztelettel bemutatjuk, még a következőket terjesztjük elő : 1. Dr. Heltai Ferencz és Márkus József bizottsági :ag urak, kik a választói jog kérdésének tárgyalásánál nem voltak jelen és az albizottság vonatkozó határozatának meghozatalában nem vettek részt, e jelentés megállapítása alkalmával kijelentették, hogy ők az általános és egyenlő választói jogra vonatkozó albizottsági határozatot nem teszik magukévá, hanem a kuriális választási rendszer mellett (általános választói jogi kúriával) foglalnak állást. 2. Markus József bizottsági tag úr ahhoz-a javaslathoz, hogy a kerületi elöljárók a tanácsnokok jogállását nyerjék, s következéskép az összes tanácsnokok úgy a központi, mint a kerületi igazgatásban legyenek alkalmazhatók, (46 oldal) csak abban az esetben járul, ha életbe lép a városi választmány intézménye, s ennek következtében a tanács hatásköre az önkormányzati ügyek előkészítésére, a képviselő- testület és a választmány határozatainak végrehajtására s az átruházott hatáskörben végzendő ügyek intézésére szoríttatik. Ellenkező esetben, ha tudniillik a (anács eddigi hatásköre fenntartatnék, vagy épen kibővíttetnék, feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a tanács tagjai is, a kerületi elöljárók is külön statust képezzenek; mert ha a tanács tagjai s a kér. elöljárók egy statust fognak képezni s a polgármester elhatározására bízzuk, hogy e status tagjai közül kiket bíz meg a tanácsi ügyosztályok, s kiket a kér. elöljáróságok vezetésével, a polgármester oly hatalmi jogkörrel ruháztatnék fel, amely jogkör helytelenül gyakorolva igen káros következésekkel járna. A tanács, ha hatásköre fenntartatik, vagy épen kibővíttetik, s az önkormányzati ügyek terén nem pusztán végrehajtó közeg, hanem határozó testület lesz, igen széleskörű s igen fontos ügyelnek az intézésére lesz hivatva, mely körülmény feltétlenül megkívánja, hogy tagjainak önállósága, függetlensége megóvassék, és hogy tagjai minden olyan befolyás ellen, amely akaratuk szabad nyilvánítására bénító hatással leheh megvédessenek ; már pedig nem szenvedhet kétséget az, hogy amennyiben a polgármester azon diskrécionális hatalommal ruháztatnék fel, hogy a tanács tagjainak bármelyikét tetszése szerint bármikor. minden indokolás nélkül a központból a kerületbe kihelyezhesse, már maga ennek a lehetősége is igen káros befolyá sál volna a tanács tagjainak olyannyira szükséges önállóságára és függetlenségére. Végül csatoljuk: 3 Dr. Kimz Jenő bizottsági tag úr és 4. Dr. Plallhy György bizottsági tag úr különvéleményeit. Kelt Budapesten, a fővárosi törvény revíziójának előkészítésére kiküldött albizottság 1909. évi április hó 30-án tartott üléséből. Dr. Bárczy István, polgármester. Független Budapest 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 (j: = ELSŐRENDŰ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ | FEHÉRNEMŰ- I KELENGYÉKET I i KÉSZÍT ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ e I Frisch Ignác I I BUDAPEST, VII., I I RÁKÓCZI-ÚT 50. I Fi 111 II I! III11! 11111 il IIII !i 11! I i III I lil! III1111! III IMI IMI II ГМ 111 Hí 11 i 11111111! 111111 III III III 11Г7 PDEKL hogy ne várjon tovább, hanem szerezze be sürgősen a kitűnő DIANA sosborszeszt. Mindenütt kapható! Kím _ Ж *B> 1£. ■a. ■ rS.Cw*» Közgazdasági hírek. Vas berenc a Dunagőzhajózási igazgatója. A Dunagőzhajózási Társaság igazgató-tanácsának szombati ülésén Neugebauer Viktor miniszteri tanácsos, forgalmi igazgatónak lemondását sajnálattal tudomásul vették. Helyebe a társaság magyarországi képviselőjének és forgalmi igazgatójának, illetve a mohács—pécsi vasút üzletigazgatásának teendőivel Vas Ferenc udvari tanácsost, az Első Magyar Iparbank elnökét bízták meg, aki január elsején foglalja el uj hivatalát. Vas Ferenc már eddigi működése során is, mint több nagy pénzintézetünk vezetője, kiváló szaktudásának sokoldalú gazdasági tapasztalatainak számos tanujelet adta, kitűnő tehetsége a Dunagőzhajózási Társaságnak is, nagy hasznára lesz. Kinevezés. A Dunagőzhajózási társaság dr. Barna Ki- roly főfelügyelőt a társaság magyarországi helyettes üzem- igazgatójává nevezte ki. A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága e hó 15-iki ülésén elhatározta, hogy e hó 31-ére rendkívüli közgyűlést hív egybe és azon az intézet alaptőkéjének 80 millió koronáról 100 millió koronára való felemelését fogja javasolni 20.000 darab uj részvény kibocsátása által. A Pesti magyar kereskedelmi bank, mely legutóbb tavaly decemberben vitte keresztül tőkeemelését, mostani részvénykibocsátásával tőkeerejét annyira növeli! hogy tőkéje s nyílt tartalékai együtt jelentékenyen meg lógják haladni a háromszáz millió koronát az uj részvények kibocsátási árfolyama szerint Ez utóbbit, valamint az uj befizetések részleteit és határideit az igazgatóság- későbbi ülésen fogja meghatározni. A Magyar Aszfalt Részvénytársaság igazgatósága folyó hó 20-án tartott ülésében elhatározta, hogy az 1916. évi mérlegben kimutatott 1,155.099 К 92 fillérnyi veszteséget a társaság szanálása céljából eliminálja. Ennek eszközlésére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek előterjesztést tesz úgy az elsőbbségi, mint a törzsrészvényeknek 40°/u-k. 1 való lebélyegzésére és a lebélyegzett részvényeknek 200 K-s részvényekre való összevonása, végül pedig a törzs- részvényeknek az elsőbbségi részvényekkel való teljes egyenjogusitása iránt. Az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy az 1,770.000 koronára lebélyegzett részvénytőke 3,000.000 koronára emeltessék fel. Magyar Ólomárúgyár és Fémkereskedelmi Részvénytársaság. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság érdekköréhez tartozó Magyar Ólomárúgyár Részvénytársaság, mely a hazai fémkereskedelem terén is eddig jelentős szerepet biztosított magának, legutóbb megtartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy ez üzletágát lényegesen kibővíti és főként a hazai fémkereskedelem által eddig elhanyagolt közvetlen fémimportot fogja nagyobb arányban folytatni. A vállalat kibővülő tevékenységi körének megfelelően elhatározta, hogy részvénytőkéjét 1 millió koronáról 2 millió koronára már most felemeli és főüzletágát cégszövegében is kitüntetendő, eddigi cégét Magyar Ólomárúgyár és Pémkereskedelmi Részvénytársaság« - ra változtatja. A Flóra-gyár mérlege. A Flóra első magyar stearin- gyertya- és szappangyár részv.-társ. 1916/17. évi mérlege 3,800.000 koronás alaptőke mellett 2,476.248 koronás nyereséget mutat ki. A tavalyi nyereség 1,159 252 korona volt. Az értékcsökkenési tartalékalap 400.000 koronával másfélmillióra, az értékpapír-állomány 795.682 koronáról 1,842.522 koronára emelkedett. A Városi Villamos vasút igazgatósága Recher Rezső aligazgatót és Földes Imre főtitkárt igazgató-helyettesekké, Chatel Vilmos műszaki főtanácsost és Laborcz Béla ezég- vezetót aligazgatókká, dr. Fehér Jenő osztályfőnököt nevezte ki. A Vesta ásványolaj r.-t. folyó hó 28-ra rendkívüli közgyűlést hivott egybe alaptőkéjének T2 millió koronára való felemelése tárgyában. A tőkefelemelésre azért van szükség, mert a gyár telepén újabb, nagyobb- arányu építkezéseket kell eszközölni a társaság tulajdonában levő Pommerhanz—Fischer-féle emulziós zsiradékok szabadalmának kihasználására. Országos földbérlő nagygyűlés. A parlament 1918. január második felében tárgyalja az uj adójavaslatokat, melynek keretében adósérelmeik orvosolhatása czéljából 1918. január 14-én (hétfőn) délelőtt 10 órára a székes- fővárosi Vigadó termébe országos íöldbérlő nagygyűlést hiv össze az országos magyar földbérlő egyesület. Az egyesület felhívja az összes földbérlőket a nagygyűlésen való megjelenésre, amelynek megtartására az ujabbi adótörvényekben rejlő veszélyek erélyes elhárítása és azon sérelmes intézkedés hathatós megelőzése késztette az egyesületet, hogy a változott viszonyokra való hivatkozással törvényhozási utón akarják a bérbeadókat a haszonbérek felemelésére feljogosítani. Felelős kiadó: B. Virágh Géza. Virilisták! A néma tekintetek is azt kérdezik : Mennyitjegyzettahetedikhadikölcsönre? Dr. Harrer Ferenc, tunácsjogyző.
