Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-26 / 52. szám
Független Budapest Milyen legyen az uj fővárosi törvény? Feleki Béla dr. nyilatkozata a reform alapvető gondolatairól. (A Független Budapest tudósitójától.) A választói jog reformjának benyújtásával egyidejűleg szükségkép megérett a helyzet' arra is, hogy a községi választói jog és általán a városi köz- igazgatás megreformáltassék ; a Független Budapest már esztendők óta lankadatlanul harcol a fővárosi törvény revíziójáért s ebben a kérdésben ankétet is tartott, amelyen a főváros minden illetékes tényezője körvonalozta a maga álláspontját. Mindezek a nyilatkozatok megegyeztek abban, hogy a reformra elodázhatatlanul szükség van. Most azután, hogy a reform napirendre tűzése is minden pillanatban bekövetkezhetik, szükségesnek' tartottuk, hogy konkretizáljuk a kérdést: Milyen legyen az uj fővárosi törvény? Feleld Béla dr. fővárosi bizottsági tag, akt a törvényhatóságban ugyancsak esztendők óta sürgeti a reformot, erre a kérdésre most a következő nyilatkozattal felelt: — A választójogi törvény, ennek a korszaknak Magyarországra nézve leghatalmasabb és legéletbevágóbb alkotása, a törvény előtt fekszik. Oly széleskörű választójogot biztosit Magyarország lakosságának, hogy mindenki, aki dolgos polgára ennek az országnak, ha a büntetőtörvénykönyvvel összeütközésbe nem jött s magát eltartani képes, választópolgár lesz. Ez a széleskörű választójog természetes kihatással kell hogy bírjon a községi és törvényhatósági választójogra is. Хеш maradhat meg érvényben továbbra is Budapest j fővárosára vonatkozó községi választójog sem. És ha , talán politikai okokból vagy más, a magyarság érdé- ( két érintő körülményeknél fogva a vidéki községi I választójogra nézve korlátozások fognak felállittatni, | ezek a szempontok a budapesti községi választójogra i nézve nem léteznek és igy kétségtelen, hogy a budapesti községi választójognak a legszélesebb körűnek . és az országgyűlési választójoggal harmonikusnak kell ' lennie. — Ennek a választójognak szabályozásánál be kelt váltani végre azt az Ígéretet, hogy a fővárosi törvény. amely Budapest igazgatásáról szól, ujraalkot- tassék.- A jelenlegi fővárosi törvényt már rég túlhaladta az idő. Kereteit szétrepeszteite az élet. Mindamellett lépten- nyomon, a szabad fejlődésnek gátját képezik azok a korlátok, amelyeket a törvény felállít. Ezenfelül nem igazi önkormányzati étet az. amelyet a mostani fővárosi törvény teremtett. Be kell vonni a főváros igazgatásába a: egész lakosságot. Nemcsak tanácskozási, hanem alkotási munkáját is fel kell használni és részt kell adni . az igazgatásban. A törvényhatósági bizottság reumáját meg kell szabadítani azoktól az aprólékos felrhbezcsi, bérleti s hasonló feladatoktól, amelyeket e у ily nagy testület komolyan el sem végezhet. Viszont részt kell juttatni a törvényhatósági bizottságnak a főváros igazgatásában. A főváros igazgatása hovatovább egy nagy gazdasággá alakul át, amelynek feladata gondoskodni a lakosság közellátásáról, ipari és keresi edelmi munkásságának fejlesztéséről és az annak útjába lépő akadályok elhárításáról. Kulturális szempontból a lakosságnak meg kell teremtenie a minden irányban való művelődésre az alapot és a fővárosnak világvárossá való fejlesztését kell feladatai körébe belevonni. Ennek a nagy és- felelősségteljes munkának elvégzését a választott hivatali karnak a lakosság köréből választott bizottsági tagokkal együtt kell elvégeznie. Ezek az utóbb említettek inkákb állanak kapcsolatban az elettel, jobban ismerik a népesség szükségleteit és kívánalmait és tanácsaikkal csak megtermékenyitőleg hathatnak az egész igazgátás gépezetére.-— Függetleníteni kell ezt a tanácsot a mindenkori kormányhatalomtól, hogy gazdasági szükségleteinek megteremtésében és kielégítésében ne függjön jóváhagyástól, amelybe a politika sokszor belejátszik és akadályát képezi a fejlődésnek. A törvényhatóság vezetését függetleníteni kell a tanácstól. A törvényhatósági bizottság tehát maga válassza meg elnökét, aki a tárgyalások vezetését a tan’cs határozatától függetlenül intézze. ■— Nem maradhat fenn azaz állapot seng hogy a főváros állandó pénzügyi gondokkal kilzködik, meg kell tehát teremteni az .önálló progresszív városi jövedelmi adót, amely simuljon az állami jövedelmi adóhoz, vagy annak alapján elindulva oly jövedelmi forrást biztosítson a fővárosnak, amely a folytonos fejlődéssel lépést tart cs amely megszabadítja a fővárost attól, hogy vámok és fogyasztási adók, házber- adók és hasonló terhek útján teremtse meg anyagi szükségletei bázisát. A monopolisztikus üzemek városi- I tása áhal, amely feladatot a főváros jórészben már I eddig is megoldotta, oly politikát kell к vetni, hogy ezek az üzemek, aminthogy a lakosság céljait cs érdekeit szolgálják, egyúttal oly jövedelemhez juttassák a fővárost, amelyek a köz javára értékesíthetők-— A törvényhatósági bizot ság testületét számában csökkenteni kell, hogy tanácskozásai alaposabbak, komolyabbak és célravezetőbbek legyenek. A gyakorlatban már megszüntetett főpolgármesteri állás beszüntetendő, a polgármestert pedig állása felelősségének fokozása, díszének és a népélettel való közvetlen kapcsolatának emelése okából közvetlenül a választóknak kell megválasztani. A tanács tagjait a törvény hatósági bizottság válaszsza a polgármester befolyásának érvényrejutása mellett. Л középilési ügyek a főváros kezelésébe veendők át teljes mértékben. A váios szabályozása ne függjön a közmunkatanács kerékkötő és felelősség nélküli határozataitól. — A tanács tagjait a törvényhatósági bizottság étethossziglanra iát assza, hogy igy fiiggetlenittessenek minden illetéktelen befolyástól. Ezzel szemben azonban szigorú fegyelmi szabályzat biztosítsa azt. hogy a kötelességteljesilés a tanácstagok részéről soha és semmi irányban lazaságot ne mutasson. A polgár- mesterség, maga várospolitikai jelleggel bírjon és igy időszakról időszakra a törvényhatósági bizottság tagjaival együtt volna megválasztandó. Épp úgy időszakról időszakra választandók azok a bizottsági tagok, akik, mint a városi lakosság, közvetlen képviselői, 7z tanácsbán foglalnának he'yet'. A törvényhatósági bizottság tagjait teljes egészükben a polgárok válaszszák meg, nehogy esetleg érdekcsoportok vagy teslüj letek állal kiküldött tagok ott a képviselőtestületben I ama érdekcsoportok, társulatik vagy testületek érdé- i keit képviseljék az-egész lakosság érdekeivel szemben. — A virilizmus intézménye természetesen megszüntetendő és a választási kerületek beosztásánál oda kell hatni, hogy a kerületek közötti versengés vagy kerületi érdekeknek a törvényhatóságba való bevitele lehetőleg kiküszötöltessék. Határozott és tervszerű programm szerint kell a munkát végezni és egészséges városi pártokat kell alakítani. Az ezeknek küzdelméből kikerült törvényhatósági bizottságban, amelynek kebelében a kisebbség is arányos képviseletet találjon, kell azokat a feladatokat megállapítani és célokat kitűzni, amelyek a városnak fejlődését és lakosságának boldogulását biztosítják. Ez az intervju csak nagy általánosságban érinti azokat a kérdéseket, amelyek a reform keretében lesznek megoldandók. Nagyon természetes, hogy minden részlet még alapos meditáció tárgya lehet. Egyet azonban már most elégtétellel szögezünk le Feleki dr. nyilatkozatából s ez az, ahol ci kerületi városi pártok alakulásának szükségességét állapítja meg. Az ideát épen a Független Budapest veteite fel s csak örvendetes, hogy már ilyen hamar megérlelődött a megvalósulásra is. Valóban; a kerületekben kell lezajlania minden arra irányuló előakciónak, hogy az" uj fővárosi törvény, amelynek a közérdeken kell felépülnie, a gyakorlatban tényleg az összes polgári rétegek akaratát juttassa érvényre. Feleki dr. nyilatkozatában szembehelyezkedik azzal az ötlettel (Vázsonyi miniszter vetette fel), hogy az érdekképviseletek és testületek képviselőket delegálhassanak a törvényhatósági bizottságba. Érdekes ez a szembehelyezkedés azért, mert Feleki dr. Vázsonyinak legrégibb hívei közé tartozik s a demokrata pártnak is oszlopos tagja. Mindazonáltal bizonyos, hogy Feleki dr. képviseli ebben a kérdésben a radikálisabb álláspontot, mert azt követeli, hogy a törvényhatósági bizottságban még csak árnyéka se maradjon az olyan érdekképviseletnek, amely az egész polgárság érdekeinek érvényesülését megzavarhatná. II HaieraiÉny RÉszvénytársaság elárusító helyei: 1. Ábelesz Vilmos V, Hold»u. sarok egei: nap árusít. 2. Alföldi Ferencné II., Széna-tér I. egész nap áriisit. 3. Auspitz Mayerné VII., Teleki-téri piac egész nap árusít. 4. Baleó József VII, Aréna-ut 44. d u. 4 —7-ig árusít. 5. Balogh Sámuel VII., Klauzál-téri csarnok d. u 4—7-ig áru sir. 6. Biermann Izsó IX , Központi vásárcsarnok egész nap árusít. 7. Blatter Ude VI., Gyár-u. 1. d. u. 4—7Ug árusít. 8. Fülöp Izidor VII., Garai-u. 23. egész nap árusít. 9. Gyémánt Kálmán VII., Garai-téri piac egész nap árusít. 10. Heim Jenőné IX. Központi vásár- csarnok 45. sz. fülke egész nap árusít. II. Herceg József Vili., Kenyérmező-utca 5. d. u. 4—7-ig árusít. 12. Hirschler Izidor VI.,. Szondi-u. 6 — 74 d. u. 4—7-ig árusit. 13. Horner Gyula VII., Garai-téri piac d. u. 4 7-ig árusit. 14. Huszár Gáborné VII., Garai-téri piac egész nap á-iusit. Í5. Jánossy Jenőné VI., Hunyady téri csarnok 37. sz. fülke d. u. 4—7-ig árusit. 16. Koréin Sándorné VII., Garai-téri piac d. u. 4—7-ig árusit. 17._ Kovács József VI., Bulyovszky-u. 27. d. u. 4—7-ig árusít. 13. Kun Béla X., Kerepesi-ut 132. d. u. 4—7-ig árusit. 19. Lcsziauer Gyula IX., Központi vásárcsarnok d. u. 4—7-ig árusit. 20. Lichtmann Mór VII., Garai-téri piac d. u. 4—7-ig áruéit. 21. I indner Jónás Vili., Orömvőigyi-u. 10. d. u. 4—7-ig árusit. 22. I indner Jónásr.é Vili, Teléki-téri piac d. u. 4—7-ig árusit. 23. l öbl és Fia IX, Központi vásárcsarnok d. u. 4—7-ig árusit; 24. Milch Bernátné Vili., Telek-téri piac d. u. 4—7-ig árusit. 25. Láncéi Káiné X, Kőbányai-ut 42. egész nap árusít 26. Plavits_ Ferencné X , Simor-u. 13. d. u 4—7-ig árusit 27. Rabi József III., Kolosi-tér 7 d. u 4—7-ig árusit. 28. Rác Janos II., Fő-ut 22. d. u 4—7-ig árusit. 29. Reich Jakab VI, Hegedűs Sándor-u. 17. d. u. 4—7-ig. 30. Reinhardt Fiilöp VI., Fóthi-ut 22. d. u. 4—7-ig árusit. 3L Reismann Dezső VIII., Koszoru-u. 23. egész nap árusit. 32 Steiner Dávidné V., Hold-u. csarnok egész nap árusit. 33. Stift Károly II , Batthyányi-téri csarnok egcsz nap árusit 34. Stojanov Antalné X., Jászberényi-u. 45. d. u. 4—7-ig árusit. 35. Stojanovits István VI, Hunyadi-téri csarnok d. u. 4—7-ig árusir. 36. Strasser Oszkár X , Jászberényi-ut 5. d. u. 4—7-ig árusit. 37. Sonnenwirt Bernát VII, Wesseiényi-utca 63. d. u. 4—7-ig árusit. 38. Schar,tek Bódogné VII., Izabelia-tér 1. egész nap árusit. 39. Schmidt Sándor VI., Gyár-u. 20. d. u. 4—7-ig áiusit. 40. Schweitzer Henrik VII., Damjanich-utca 46. égés nap árusit. 4L Ungár Adolf VII., Népszinház-u. 38. d. u. 4—7-ig árusit. 42 Vámos Testvérek IX., Közp. vásárcsarnok egész nap árusit. 43. Weisz Jakab II, Batthyányi-téri csarnok egész nap árusit. 44. Wertling József VIII., Ilié s—ii. 23 d. u 4—7-ig árusit. 45. Wintner Lajos VI., Szondy-u. 96,'a d. u. 4—7-ig árusit. 46. Zeidl Venzel VIII, lliás-u. 14. egész nap árusir. 47. Zeidl Venzel L, Fehérvári-u. 31. egész nap árusit, 48. Zeidl Venzei VII , h’ákóczi-ur 53. d. u. 4-7-ig árusir. 49. Zeidi Venzel VII. Tökölyí-ut 4. d. u. 4 — 7-ig árusit. 50. Zukál Ferenc VI., Szabolcs-u. 16. d. u. 4—7-ig árusit. , HIRDETMÉNY. A Hadítermény Részvénytársaság 1917. évi november 1—tői kezdve marhahúst, belsőségeket és csontokat hoz forgalomba a székesfővárosi lakosság részére a fent megjelölt elárusító helyeken. A marhahús a H. T. pecsétjével ellátott 1 kg.-os csomagokban kerül eladásra csont nélkül, csomagonként 10 koronáért. A csontok ugyancsak 1 kg.-os csomagokban kg.-ként 1 koronáért, a belsőségekből szív, máj, vese, velő csomagolás nélkül kg.-ként 3 koronás áron, lép, tőgy, tüdő kg.-ként 1 korona 80 filléres áron fog aladatni. A belsőségeket kizárólag azok az eladási helyek hozzák forgalomba, amelyek a fenti jegyzék szerint egész napon át árusítanak. Hadítermény Részvénytársaság. MOZGÓKÉP-OTTHON TKRÉZ-lt Öm?T 28. — TKS.KFOX I í-i-98. FED i\K SÁRI Három hét ‘szerelme Regény 4 részben — Féríifőszerepek: KERTÉSZ DEZSŐ, BALASSA JENŐ Jegyeinket a délelőtti pénztárnál váltsuk meg! KI.ŐADÁSOJ KEZDETК : délután ö, 7 é s 9 ói л kor. i 4ÍNZTÁR: delhiit li-i ,1 l-ig cs dclulá и 4 c i :i l ó l. jyiniiiiuiiinsiiíiniiiiüiii’iiiiiiüiiüiiiüsniiiüuisiniiiíiiimiíinisiiiuimuiiiiiiijj. j Wörner J. és Társa) I gépgyára, Budapest j KlnpjonÉI KönyvnyoimEai SjjfDi’Ssajtdk kói-és gyorssajíók vasűíi néijypáiyás kényrendszerű Menettel szei’iiiDzgásí! Könyvkötészeti gírgöjápattal gépek i Kromotipiai gyorssajtók rövidített ív-kiveze- | 1 téssel gyűrűs dob segélyével. Kétfordulatú | I gyorssajtók előlkirakóval. Kőnyomdai gyors- | I sajtók görgő pályával. Kőnyomdai kézisajtók. = I Körforgó nyomógépek njság- és illusztráció- | 1 nyomásra meghatározott és változtatható ív- | I----------------nagyság számára.------------------| fi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii"iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniaii"innni...um iiiiiimmi“
