Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-21 / 47. szám
Független Budapest 3 A fővárosi törvény revíziója. A főváros 1909. évi felterjesztése a belügyminiszterhez. — II. Az uj fővárosi törvény reformja. Nem lévén feladatunk törvényjavaslat készítése, az uj fővárosi törvényre vonatkozó kívánságaink megállapításánál arra szorítkozunk, hogy azokra a kérdésekre nézve, melyek nézetünk szerint a törvényben oldandó meg, az alapelveket világosan felállítsuk és meggyőzőleg megokoljuk. Ez álláspontunktól csak ott térünk el, ahol a kérdés természete, mint pl. a képviselőtestület (törvényhatósági bizottság) hatáskörének meghatározása a részletezést elkerülhetetlenné teszi. De ha az elvek kodifikatórius kidolgozását általában a törvényjavaslat szerkesztőjére is kívánjuk bízni, magukra a kérdésekre nézve véleményünket kimerítőnek tekintjük, vagyis a tárgyaltakon túlmenő kérdéseket nem tekintjük a törvényi szabályozás keretébe tartozóknak. A törvénybe felveendő kérdések megválogatásánál azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a törvényben meg kell állapítani a polgárságnak részesedését az önkormányzatban és az önkormányzatnak határait az állammal szemben, az önkormányzat belső szervezkedése azonban már az önkormányzati hatáskörbe utalandó, mert csak igy biztosíthatók a modern nagy város szükségletei számára a hatályos közigazgatás eszközei és módjai. Ami már most a tárgyalandó kérdésekre vonatkozó alapfelfogásunkat illeti, e tekintetben vezérelvül az önkormányzati szabadság legmesszebb menő érvényesítését fogadjuk el. Ezt kifejezésre juttatjuk a polgárság irányában azzal, hogy a választói jog útján a városi lakosság minden rétegét részesíteni kívánjuk az önkormányzatban, és hogy a közigazgatási szervezetben az önkormányzati ügyek intézésében a döntő szerepet a polgárság képviselőinek akarjuk juttatni, az állami hatalommal szemben pedig úgy, hogy az állami beavatkozás terét a felebbvitel korlátozásával és a felügyeleti jogkör megszületésével lehetőleg kisebbíteni akarjuk. Gondoskodni kívánván azonban arról is, hogy az önkormányzati szabadság utján valóban a közérdek nyerj en kielégítést, összeférhetetlenségeket állapítunk meg a képviselőtestületi tagságra nézve mindazon esetekre, melyeknél félő, hogy a magánérdek jogosulatlanul érvényesülhet. , Ezek után áttérhetünk a rendszeresen csoportosított kérdésekre egyenként. 1. A város területe. Itt a szomszédos községeknek a fővároshoz való csatolásáról kellene szólanunk. E kérdés tárgyalását azonban mellőzzük, mert a főváros szervezetében alkalmazandó elvekkel tulajdonkép nincs összefüggésben, de különben is a kérdés oly nagy jelentőségű, hogy külön kell vele foglalkozni. 2. A város népessége. E tekintetben a fővárosi törvényben nincs rendelkezésre szükség. A községi illetőség kérdése csak országosan reformálható. Az Ausztriában és Németországban a középkorból fennmaradt polgárjog intézményének átültetéséről pedig modern városi reformnál nem lehet szó. 3. A város hatásköre. a) Általában. A hármas — önkormányzati, átruházott és politikai hatáskör rendszerét, mely ' nemcsak a jelenlegi fővárosi, hanem a törvényhatósági törvény rendszere is, fenntarthatónak véljük, épp úgy az önkormányzati hatáskörnek eddigi megállapítását. Igaz, hogy az önkormányzati és átruházott hatáskör megkülönböztetése elméletileg meg nem állhat s s gyakorlatilag is nehézségeket okoz. Mégis mint különben országosan begyökeresedett felfogást meg- hagyandónak tartjuk, mert önkormányzatinak minősített közigazgatás terét az önkormányzati szabadság hatályosan biztosítja. Ami az önkormányzati hatáskör tartalmát illeti, e tekintetben általában megfelőnek tartjuk a mai fővárosi törvény álláspontját, mely a város önrendelke- kczési jogkörébe utalja a szervezést, a háztartásnak a város belügyeiben, vagyis az állami igazgatatást fenn nem tartott ügyekben, nemcsak az egyesületekben való határozást és intézkedést, hanem más szabályalkotást (szabályrendeletek hozatalát) is. Természetesen kívánnunk leéli, hogy az így megállapított önkormányzat valódi legyen, vagyis a város önrendelkezési jogát sem a jogorvoslati rendszer, sem az állami felügyelet illuzóriussá ne tegye. Ez utóbbiaknak az önkormányzati szabadság megóvása érdekében szabandó határairól alább fogunk szólani. Itt még csak a pénzügyi önkormányzat kellő megalapozása kíván két konkrét rendelkezést: b) Az adóztatási jog. A főváros szükségletei fedezésére egyenes és közvetett adókat, illetékeket, díjakat, járulékokat, vámokat, helypénzeket szedhet. Ha valamely ingatlan városrendezési közmunka folytán értékében lényegesen és tartósan emelkedett, a főváros az így előállott értékemelkedés (betterment) egy részét értékemelkedési illeték útján igénybeveheti. A főváros az állami egyenes adók után 40°/o ig terjedő községi pótadót és я házbér után 5%>-ig terjedő házbérkrajcárt külön jóváhagyás nélkül vethet ki. Minden egyéb közszolgáltatás igénybevételéhez a kormány jóváhagyása kell. Az első szakasz csak szabatosabb fogalmazása a mai adóziatási jognak. Erre, valamint a második szakaszra azért van szükség, hogy a főváros adóztatási jogának semmi irányban törvényes akadálya ne legyen. A községi pótadóknak mérsékelt határok közt való szedése normális szükségletnek tekintendő s ezért ily esetben -a kormány jóváhagyásának kikötését nem tartjuk megokoltnak. c) Kölcsönvétel. A főváros által felvett kölcsönök bélyegés illetékmentességet, valamint óvadékképességet élveznek. A kölcsönök felvételéhez a kormány jóváhagyása kell. Az itt kért kedvezményt a törvényhozás az egyes adott esetben eddig is megadta : most tehát csak általánosításról van szó. 4. A város szervei. А V á r os szervei: a) a képviselőtestület, b) a városi választmány és a bizottságok, c) a polgármester és az alpolgármesterek, d) a tanács, ideértve az összes központi hivatalokat, e) a kér. elöljáróságok és a kér. választmányok, f) az árvaszék, g) a számvizsgáló hivatal.. a) A képviselőtestület. A tagok száma. A képviselőtestület tagjainak száma legfeljebb 250 legyen. , Az ügyekkel való intenzív foglalkozás, a nem véletlenül összeverődött többségek szerint alakuló, hanem céltudatos és tervszerű községi politika, valamint a képviselőtestületi tagok felelősségérzetének érvényesülése csak kis tagszám mellett várható. Mégis, tekintettel a törvényhatósági bizottság tagjainak mai igen nagy számára, • nem látszik célszerűnek a külföldön szokásos kis tagszámra való közvetlen áttérés. ’ A tagszámra különben befolyása van a választói jognak is, amennyiben homogénebb választói jogi rendszer m&llett, tehát különösen általános választói jog mellett, kisebb lehet a tagok száma, mint vegyes, nevezetesen kuriális rendszer mellett, amikor is több társadalmi réteg képviseletéről kell gondoskodni. Virilisták! A néma tekintetek is azt kérdezik: " Mennyit jegyzett a hetedik hadikölcsönre? Póttagok. A póttagok rendszere fenntartandó. A póttagok választását az indokolja, hogy megkímél az időközi választások terhétől és ezenkívül bizonyos nevelő ereje is van, mert a póttagokban már előre felébreszti az érdeklődést jövő hivatásuk iránt; ez utóbbi hatás az értekezletekre való bevonásokkal fejleszthető is. Ezen előnyökkel szemben az a körülmény, hogy a póttagokat nem mindig választják meg avval a gondossággal, mint a rendes tagokat, nem nyújt elég alapot e intézmény elejtésére. A képviselőtestület elnöke. A képviselőtestület elnökét és alelnökét maga válassza saját kebeléből. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a képviselőtestület akarata minden körülmények közt érvényesüljön. Az elnök van hivatva arra, hogy a képviselőtestület határozatát jogérvényesen kimondja és az ő kezében vannak mindazok a módok és eszkö zök, melyek szükségesek ahhoz, hogy a határozat egyáltalában létrejöhessen, de amelyek segélyével a képviselőtestület elhatározása meg is hiúsítható, esetleg meghamisítható. Miután csak az elnökön át történhet a képviselőtestület megnyilatkozása, ennek hiteles létrejövetele csak úgy biztosítható, ha az elnököt ugyanaz a szellem hatja át, mint a képviselőtestületet, illetőleg ennek többségét és ha megvan hozzá az ereje, hogy ezt a szellemet kifelé képviselje; ez pedig csak a képviselőtestületből eredő s benne állandóan gyökerező és exisztenciájában független elnöktől várható. Ezért kell a képviselőtestület elnökének magának a képviselőtestületnek kebeléből kikerülő független polgárnak lennie. így is van ez minden nyugati államban ; csak nálunk van meg az a képtelenség, hogy a képviselőtestület elnöke állami kormányzat tisztviselője. A képviselőtestület s elnökének eggyé forrottsága a mindennapi közigazgatás kérdéseinél is szükséges, mert ezek mindegyikében a képviselőtestület akaratának kell . érvényesülnie. Még fontosabb ez akkor, ha az önkormányzati szabadság' valamely kérdése válik vitássá a törvényhatóság és a kormány közt, mikor a képviselőtestület elnökére az önkormányzat erélyes védelme vár. De különösen akkor van szükség a képviselőtestületben gyökerező független állású elnökre, midőn törvényhatóságainkra az alkotmányvédelem feladata hárul. Tudvalevő, hogy a törvényhatóságok a magyar alkotmány utolsó védőbástyái, melyeknek erejét ép törvényhatósági gyűlések elnöki tisztségének a királyi kormányzat kezében léte gyöngíti, mint azt a közelmúlt politikai eseményei, sajnos, fényesen mutatták. Ha tehát alkotmányunkat végváraitól nem akarjuk megfosztani, a törvényhatósági közgyűlések elnöki tisztségét a törvényhatóságok közönségének kell biztosítanunk. Első sorban meg kell ezt tenni az. ország fővárosában. Mindezekből kitűnik, hogy az itt javasolt rendelkezés nemcsak a dolog természetéből folyik, hanem az önkormányzati szabadságnak egyik sarkalatos garanciája, sőt nagy jelentőségű alkotmánybiztosi- ték is. A képviselőtestületi tagság tartama. A képviselőtestületi tagság tartamára nézve a mai állapot, vagyis a képviselőtestület felében való megújítása a háromévenként hat évre való választással fenntartandó. Kimondandó azonban, hogy a régi képviselő- testület megbízatása addig tart, mig az uj képviselőtestület meg nem alakult. A tagság időtartama tekintetében a mai rendszer összhangzóan biztosítja a tagok kellő felfrissítését a folytonosságot és a választási izgalmak időbeli korlátozását. A második szakasz annak biztosítására kell, hogy a városi önkormányzat működésének folytonossága meg ne szakadjon. Erre a folytonosságra két szempontból van szükség; u. m. közigazgatási jogi és alkotmányjogi szempontból. Miután modern városban a közigazgatás gépezete a közérdek sérelme nélkül működését egy pillanatra sem szüntetheti meg ; különösen gondoskodnunk kell arról, hogy ép a legfontosabb szervnek, a képviselőtestületnek munkássága meg ne akadjon. Ezenkívül minálunk, ahol, mint előbb kifejtettük, á törvényhatósági képviselőtestületeknek fontos alkotmányvédő szerepük van, ebből kifolyólag sem engedhető meg, hogy a képviselőtestület működésében szünet állhasson be, mert valódi alkotmány- biztosíték csak az olyan, mely állandó. A határozatképesség. A határozathozatalnál rendesen a. képviselőtestületi tagok egyharmada legyen jelen, kik általános többséggel határozzanak. A képviselőtestület tagjainak fele legyen jelen a következő ügyekben hozandó határozatoknál : közszolgáltatások (adók, illetékek) behozatala vagy meglevők emelése, leszállítása és
