Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-14 / 46. szám

4c

Független Budapest

minden állásra a polgármesteri állások kivételével ;

h) a főpolgármesteri állás a polgármesteri állással főpolgármesteri cimmel egyesítendő; a polgármester pedig a törvények által reá ruházott hatáskörnek a tanácsra való átruházással tehermentesítendő ;

i) a közigazgatási bizottság intézménye megszüntetendő ;

j) a költségvetés csak annyiban legyen a kormány felülvizsgálásának és jóváhagyásának tárgya, vájjon abban fel vannak-e véve mindazon kiadások, amelyekre a törvényhatóság törvény szerint kötelezve van és hogy az nem foglal-e magában az engedélyezettnél nagyobb’ megterhelést a polgárokra nézve; a belügyminiszter a költségvetést köteles legyen felülvizsgálni ;

végre a kér. elöljáróságok szervezésére vonatkozó álláspontját fejti ki.

A tanács javaslatát a bizottsági tárgyalás után a törvényhatósági bizottság 1890. évi március hó 5 én, 6-án és 12-én tartott ülésében 202., 205. és 224. sz. a. hozott határozataiban a következő módosításokkal fogadta el:

kJ az állami igazgatás közvetítéséért állami segély kérését (aj po t), mint a szervezéssel szorosan össze nem függő kérdést elejti;

2. a bizottsági tagok számának a tanácsi já'vaslatban nyitva hagyott kérdését úgy dönti el, hogy a tagok száma a jövőre 400 maradjon ;

3. a főtisztviselők közgyűlési szavazatát megszüntetni akarja ;

4. a virilizmust meglévő alakjában kívánja fenntartani, de oly módosítással, hogy az 1200 legtöbb adót fizetők jegyzékébe csak azok vétessenek fel, akik a megelőző évi egyenes adójukat lefizették és hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál állami házadómentesség esetén számításba vétessék azon állami adóösszeg is, mely kivettetnék, ha a ház adómentes nem volna;

5. a tanács által javasolt összeférhetetlenségi esetek közül (ej pont) a bizottsággal egyértelműig elejti a fővárossal állandó szerződési viszonyban álló társaság, vállalat vagy ipartelep igazgatói, felügyelőbizottsági és választmányi tagjainak, valamint az állami alkalmazottaknak összeférhetetlenségét, de kimondja, hogy ügyvédek, kik a fővárosnál az árvaügyek kivételével, bármely ügyben felet képviselnek, bizottsági tagok nem lehetnek; kimondja továbbá, hogy a tanácskozásokban oly bizottsági tag sem vehet részt, aki a szóban forgó vállalat igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja, vagy alkalmazottja;

6. kimondja, hogy az összes választók sorából választandó bizottsági tagok közül minden kerületben annyi bizottsági tag és megfelelő póttag választandó, amennyi a főváros összes lakosságának a kerület választóinak számához viszonyított aránya szerint a kerületre esik;

7. kimondja, hogy a bizottsági tagok választása egy napig — és pedig reggel 8 órától este 8 óráig tartson ;

8. a tisztviselőkre vonatkozó eddigi válasz tási rendsze.t fenntartani kívánja;

9. a bizottsággal egy értei müleg a fegyelmi hatóságot egy fegyelmi bizottságra kívánja ruházni, mely a főpolgármester elnöklete alatt felében általa kinevezett, felében a közgyűlés által választott bizottsági tagokból állna;

10. a főpolgármesteri állást, szemben a tanács (hj pont) és a bizottság javaslatával, fenntartandó nak tartja ;

11. a közigazgatási bizottságot nem megszüntetendőnek, hanem csak reformálandónak találja;

12. végül reformálni kívánja a fővárosi közmunkák tanácsát is.

A belügyminiszter részéről ennyire sürgetett javaslat sem vezetett a fővárosi törvény revíziójához.

A kerületi elüljáróságoknak mind szükségesebbé váló'újjászervezése ismét háttérbe szorította a fővárosi törvény általános revízióját. Az uj belügyminiszter Hieronymi Károly ugyanis feltétlenül és sürgősen megoldani akarván a kér. elüljáróságok reformját, e kérdést a fővárosi törvény általános revíziójából kikapcsolta, így jött létre az 1893 : XXXIII. t.-c. Budapest székeáfőváros kerületi elüljáróságairól, mely az

1872 : XXXVI. t.-c.-nek újabb néhány szakaszát módosította.

Öt évvel az elüljárósági törvény megalkotása ulán került újra felszínre a fővárosi törvény revíziója.

Az 1898. év őszén Perczel Dezső belügyminiszter megbízta dr. Heltai Ferenc ország- gyűlési képviselőt és a fővárosi törvénjdiató- sági bizottság tagját a fővárosi törvény reformjára vonatkozó törvényjavaslat előadói tervezetének kidolgozásával. Dr. Heltai Ferenc azonban arra kérte a belügyminisztert, hogy az előadói tervezet kidolgozása előtt — mely kormányváltozás folytán elmaradt — a főbb kérdésekre vonatkozó nézeteit emlékiratban kifejthesse. Ezen 1899. elején elkészült és nyilvánosságra is hozott emlékirat javaslatai a következők :

a) a törvényhatósági bizottság tagjainak száma 120-ra leszállítandó; a póttagok intézménye és a megbízatás tartama fentariható; elnökét és alelnökét a törvényhatósági bizottság saját kebeléből válassza ;

b) a választói jog terjedelme meghagyandó, de a főváros tisztviselői vagy bárminő címen fizetést vagy illetményt élvező alkalmazottai a választói jogból kizárandók ;

c) a választhatóság a 24 ik életév betöltéséhez kötendő ;

d) a V rilizmus eltörlendő ;

e) az összeférhetetlenség azon vállalatok tulajdonosaira, igazgatóira, felügyelő bizottsági tagjaira és tisztviselőire kiterjesztendő, amely vállalatok', társaságok, városi vagyont vagy közterületet oly szerződéssel vesznek igénybe, amely szerződés a városnak az üzleti bevételből vagy jövedelemből részt biztosit, vagy a szerződés tartama alatt befolyást enged, a közönség által fizetendő dijak időnként való szabályozására;

/) a szavazás titkos legyen ;

g) a választás közigazgatási kerületenként történjék s minden kerület annyi bizottsági tagot válasszon, ahány az összes választók és a kerület választóinak' aránya szerint a kerületre esik;

li) a lajstromos szavazás feníartandó ;

i) a kisebbségi képviselet elvi alapon nyugvó pártok hiányában időelőtti;

j) a választói névjegyzéket hivatalból a kerületi elüljárók állítsák össze minden nyilvánjogi biztosíték mellett; a kiigazítás három évenként ejtendő meg;

k) a törvényhatósági bizottság (képviselőtestület) hatásköre redukálandó a fontos ügyekre és a számára fenn nem tartott önkormányzati ügyeket egy, városi választmánynak nevezett állandó bizottság gyakorolja, mely egyúttal véleményező fórum legyen a törvényhatósági bizottság elé tartozó minden ügyben; a városi választmány a polgármester (alpolgármester) elnöklete alatt 20—25 bizottsági tagból álljon, kiket a közgyűlés bizottsági tagsági megbízatásuk tartamára választ; a szakbizottságok rendszere megszüntetendő ;

IJ a polgármestert és az alpolgármestert (az egyik alpolgármesteri állás megszünteiendő) a törvényhatósági bizottság saját kebeléből kijelölés nélkül szabadon válassza; a polgármester és alpolgármester állása nem hivatalnoki állás, működési díjat azonban a törvényhatóság megállapíthat ;

m) a tanács mint testületi hatóság megszüntetendő ; csupán közigazgatási osztályok legyenek, élükön jogtudós vagy műszaki tanácsnokokkal ; az ügyosztályok az átruházott hatáskört egyéni felelősség alapján intézik, az önkormányzati ügyeket pedig előkészítik ; az ügyosztályok fejeit a törvényhatósági bizottság válassza, a többi alkalmazottakat a polgármester nevezze ki, mindannyiukat élethossziglan ; ugyanazon állás fizetési fokozataiban az előlépés sorrend szerint történjék és az előléptetés utján betöltendő állások fele is sorrendben töltendő be; a számvevőség beolvasztandó az ügyosztályokba; a számviteli ellenőrzés a polgármesternek csupán fegyelmileg alárendelt főszámvevő vezetése slatt álló számvizsgáló hivatal feladata legyen ;

nj a főpolgármesteri állás megszüntetendő ;

o) a felebbviteli jog és az állam felügyeleti jogköre tetemesen megszorítandó ;

p) a fővárosi közmunkák tanácsa fentartandó.

(FolyLatíisa küvetkozik.)

Egy városházi karriér vége.

— Változások a szociálpolitikai ügyosztályban. —

Demjén Géza tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője megrongált égés ségi állapota helyreállítására három havi szabadságra ment. Távollétében Darányi Emil Elemér ellenőr tanácsjegyző vezeti az ügyosztályt. Néhány nappal Demjén távozása után dr. Hubert Emil, aki az ügyosztályban a népélelmezési ügyek előadója volt s legutóbb a hadikonyhák előkészületeit is vezette, beadta lemondását és kilépett a főváros szolgálatából. Demjén tanácsnok távozása után a hadikony- hák ügyét Csupor tanácsnokra bizták s a referens Studier Dezső tanácsjegyző lett. Hubert még néhány napig dolgozott Schuller mellett, de a mellőzést nem tudta elviselni s nem volt képes Schullerrel együttműködni.

Hubert lemondása a városházi tisztviselőkből és alkalmazottakból semmiféle sajnálatot nem váltott ki. Hubert igen népszerűtlen volt körükben, mert tirannikus hajlamú ember volt, aki az alája rendelt alkalmazottakkal rosszul bánt. Több esetet említenek, amelyben Hubert szereplése kínos visszatetszést- keltett. így Telegdyné nevű feliig előnővel szemben, akit általában szorgalmas alkalmazót nak ismertek, a legkiméletle- nebbül járt el és rövidesen eltávolíttatta a főváros szolgálatából. Egyn agyon szimpabtikus özvegy uriasszonyt, dr. Szabó Jánosnét, akit tanúként hallgattak ki Telekyné ügyében, folyton beidézett s végül is belekeverte az ügybe.

Scabónét az ügy annyira megviselte, hogy lelki egyensúlya megbilleni és tébolydába kellett vitetni, 1 Voltavánnét, a városi tisztviselők étkezőjének alkalmazottját azzal vádolta meg Hubert, hogy a Szerbiából importált ásványvíz palackjaiból kilopta az ásványvizet és kittvizet csempészeit helyébe. Wottavánné öt évig volt kifogástalan alkalmazottja a városi étkezőnek és eddig az esetig, amelyet Hubertnek nem sikerült bebizonyítani, soha panaszra nem szolgáltatott okot. Hubert durvaságáról, amellyel az alkalmazottakat kezelte, szintén megdöbbentő adatokat kaptunk. A városi étkezőben és a diák-menzában egészen rossz volt az élelmezés, a tisztviselők és diákok sokat panaszkodtak a hibás étrend és egyebek ellen s azt is kifogásolták, hogy Hubert idegeneknek is megengedte, hogy a városi étkezőben élelmezzék magukat.

Hubert dr.-t egyébként tehetséges embernek tartották a városházán. Régebben múzeumi tisztviselő volt s a rövid életű »Szerda« cimü irodalmi folyóirat szerkesztésében is résztvett. Kétségtelennek tartják, hogy eltávozva a városházától, csakhamar újabb aktivitásba lép, működése azonban mindaddig nem le z igazán eredményes, amig városházi szerepléséből kellő okulást nem merit.

I HadltermÉny RÉszvénytái’sasáy elárusító keljei;

\. Ábelesz Vilmos V., Holcf-u. sarok cgé-,z nap árusít. 2. Alföldi Ferencné II., Széna»tér 1. egész nap árusít. 3. Auspitz Mayerné VII., TelekFtért piac egész nap árusit. 4. Balcó József VII., Aréna-ut 44. d u. 4 — 7-ig- árusit. 5. Balogh Sámuel VII., Klauzál-téri csarnok"d. u. 4—7-ig árusit. 6. Biermann Ízsó IX , Központi vásárcsarnok egész nap árusiti 7. Blatter Ede-VI., Gyárin. 1. d. u. 4—7--ig árusit. 8. Ffilöp Izidor VII., GaraFu. 23. egész nap árusit. 9. Gyémánt Kálmán VII., Garat-téri piac egész nap árusit. 10. Heim Jenőné IX. Központi vásár» csarnok 45. sz. fülke egész nap árusit. 11. Herceg József Vili., Kenvér» mező»utca 5. d. u. 4—7»ig árusit. 12. Hirschler Izidor VI., §zondi»u. 6—74 d. u. 4—7=ig árusit. 13. Horner Gyula VII., GaraFtéri piac d. u. 4—7»ig árusit. 14. Huszár Gáborné VII., GaraFtéri piac egész nap á-Uisir. 15. Jánossy Jenőné VI., Hunyady--téri csarnok 37. sz. fülke d. u. 4—7»ig árusit. 16. Koréin Sándorné VII., GaraFtéri piac d. u. 4—7=ig árusit. 17. Kovács József VI., Buíyovszky»u. 27. d. u. 4—7»ig árusit. 18. Kun Béla X., KerepesFut 132..d. u. 4—7»ig árusit. 19. Leszlauer Gyula IX., Központi vásárcsarnok d. u. 4—7»ig árusit. 20. Lichtmann Mór VII, GaraFtéri piac d. u. 4—7»ig árusit. 21. Lindner Jónás VIII, ÖrömvölgyFu. 10. d. u. 4—7-ig árusit. 22. Lindner Jónásné VIII, Teléki-téri piac d. u. 4—7-ig árusit. 23. Löbl és Fia IX., Központi vásárcsarnok d. u. 4 — 7-ig árusit. 24. Milch Bernátné VIII., Telek»téri piac d. u. 4—7=ig árusit. 25. Páncél Pálné X., KőbányaFut 42. egész nap árusit. 26. Plavits Ferencné X., Simor»u. 13. d. u. 4—-7-ig árusit 27. Rabi József III., KoIosFtér 7. d. u 4—7»ig árusit. 28. Rác János II., Fő»ut 22. d. u 4—7-ig árusit. 29. Reich Jakab VI., Hegedűs Sándor»u. 17. d. u. 4—7=ig. 30. Reinhardt Füiöp VI., FóthFut 22. d. ti. 4—7»ig árusit. 31. Reismann Dezső VIII., Koszoru=u. 23. egész nap árusít. 32. Steiner Dávidné V., HoId»u. csarnok egész nap árusit. 33. Stift Károly II., BatthyányFtéri csarnok egész nap árusit. 34. Stojanov Antalné X., Jászberényiéit. 45. d. u. 4—7-ig árusit. 35. Stojanovits István VI., HunyadFtéri csarnok d. u. 4—7»ig árusit. 36. Strasser Oszkár X., Jászberényiéit 5. d. u. 4—7»ig árusit. 37. Sonnenwirt Bernát VIL, WesselényFutca 63. d. u. 4—7-ig árusit. 38. Schantek Bódogné VIL, Izabella»tér 1. egész nap árusit. 39. Schmidt Sándor VI., Gyár»u.20. d. u. 4—7=ig- árusit. 40. Schweitzer Henrik VII., Damjanich»utca 46. égés nap árusit. 41. LIngár Adolf VIL, Népszinház»u. 38. d. u. 4—7=ig‘ árusit. 42 Vámos Testvérek IX., Közp. vásárcsarnok egész nap árusit. 43. Weisz Jakab II, BatthyányFtéri csarnok egész nap árusit. 44. Wertling József VIK., I(lés»u. 23 d. u. 4—7»ig árusit. 45. Wintner Lajos VI., Szondy»u. 96/a d. u. 4—7»ig árusit. 46. Zeidl Venzei VIII, Ifíás»u. 14. egész nap árusit. 47. Zeid! Venzei I.. Fehérváriét. 31. egesz nap árusit. 48. Zeidl Venzel VII, RákóczFut 53. d. u. 4 - 7-ig árusit. 49. Zeidl Venzel VIL, TökölyFut 4. d. u. 4—7--ig árusit. 50. Zukáí Ferenc VI, Szabolcsét. 16. d. u. 4—7-ig árusit.

HIRDETMÉNY.

A Haditermény Részvénytársaság 1917. évi novem»

bér 1 -1ó' 1 kezdve marhahúst, belsőségeket és csontokat hoz forgalomba a székesfővárosi lakosság részére a fent megjelölt elárusító helyeken. A marhahús a H. T. pecsét» jévet ellátott 1 kg.»os csomagokban kerül eladásra csont nélkül, csomagonként 10 koronáért. A csontok ugyancsak 1 kg.»os csomagokban kg.-ként 1 koronáért, a belsőségek» bői szív, máj, vese, velő csomagolás nélkül kg.»ként 3 koronás áron, lép, tőgy, tüdő kg.»ként 1 korona 80 filléres áron fog aladatni. A belsőségeket kizárólag azok az eladási helyek hozzák forgalomba, amelyek a fenti jegyzék szerint egész napon át árusítanak.

Haditermény Részvénytársaság.