Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-19 / 38. szám
о Független Budapest módjában, de 7 kilogrammról 8-4 kilogrammra emelte a fejadagot. Hasonló készség nyilvánul meg a burgonya-ellátás kérdésében is. Az utóbbi hetekben 120 waggon burgonyát kapott a főváros minden héten s ezt a mennyiséget nem szabad lebecsülni akkor, ha meggondoljuk, hogy Landwehr Ottokárnak is beleszólása van a magyar burgonyatermés elosztásába. Most éppen a burgonyakérdésben mutatkoznak éles differenciák a szabad bevásárlás engedélyezése körül. A Közélelmezési Hivatal — mint Nagy Ferenc dr. al- elnök e sorok Írójának egy beszélgetés folyamán mondotta — nem hajlandó kiadni kezéből a teljes burgonyatermés fölötti diszponálást. A fővárosnak azonban érthetően fontos, hogy a burgonya-szükséglete a jövő termésig biztosítva legyen, hiszen a szegényebb lakosság c táplálékáról való gondoskodás igazán elsőrangú szociális érdek. Lapunk zártakor éppen ankét folyik a Közélelmezési Hivatalban a főváros részvételével s remélhető, hogy Hadik gróf ezt a kérdést is megnyugtató módon fogja megoldani. Nincs tehát szükség a főváros és a Közélelmezési Hivatal közti viszony kiélezésére, hanem keresni kell a megértési és harmóniát minden vonalon. A főváros helyesen teszi, ha hangoztatja az' a különleges elbánást, amelyre a főváros méltán tarthat számot. Másrészről bizonyos, hogy a Közélelmezési Hivatal mindent meg fog tenni, hogy az adott helyzetben kielégítse a fővárost. Meg kell adnia a fővárosnak a behatóbb hozzászólás joga mellett azt is, hogy lehetőleg alkalmazkodik kívánságaihoz, amelyeket viszont a fővárosnak úgy kell megkonstruálnia, hogy számoljanak azzal, hogy a Közélelmezési Hivatal keze bizonyos dolgokban szintén meg van kötve. Bele kell törődni abba, hogy a háború remélhetőleg rövid hátralevő része alatt a Közélelmezési Hivatal fogja intézni Budapest ellátását is, mert mégis nagyobb hatalmi eszközökkel rendelkezik, mint a főváros, amely csak céltáblája volt a népszerűtlenségnek addig, mig csonka hatalommal maga gondoskodott a közönség ellátásáról. Ellentétek szitása helyett a kor súlyát felfogó intenzív, kooperációra van szükség ezután is a főváros és a Közélelmezési Hivatal között. A főváros a törlesztéses kölcsön típusát választja s az is. valószínű, hogy hosszú lejáratú — ötven éves — kölcsönt ütnek nyélbe. A kölcsön összege 250 millió lesz. Ebből 40 millióra már meghatalmazása van a fővárosnak. A múlt évben ugyanis 120 millió felvételét határozták el, ebből a 120 millióból azonban akkor csak 80 milliót bocsátottak aláírásra. A főváros annál inkább veheti fel ezt a kölcsönt, mert 250 millió a pénzpiacnak ma meg sem kottyan. Hogy pedig a fővárosnak most csakugyan szüksége van a pénzre, az kiderül a múlt évben ismertetett és azóta még meg nem valósított pro- grammból, amelynek tételei a következők: korona Középités . 4,505.000 Városszabályozás . ...................... 11 800.000 Tü zoltás-ügy...................... ... 500.000 Ka szárnyák épitése ...... 5,000.000 Közlekedési és köztisztasági beruházás 6,405.000 Gazdasági beruházás............................ 5,203.000 Közjótékonyság................................. 8,224.000 Kö zoktatásügyi építkezések .... 350.000 Közegészségügy ........ 7,645.000 Közélelmezés ... .... 8,096.000 Vízvezeték és világítás........................... 38,594.057 Né pjóléti intézmények............................ 17,382.000 Kö zgazdaságügy....................................... 6,000.000 Kü lönféle.................................................. 500.000 Ebb ől mindössze 2ö milliót használtak fel beruházásokra. A közgyűlés összesen 48 millió felhasználására adott már engedélyt. A fenma- radó 27 milliót hadikölcsön-kötvényekbe és pénztárjegyekbe fektették. Az uj kölcsönből is csak mintegy 150 milliót fordítanak beruházásra. E célból öt évre összeállítják a beruházási programmot, amelynek az Általános Villamossági megváltása és a lakásakció a legfőbb pontjai. A fenmaradó milliókat a deficit fedezésére illetve kölcsöntörlesztésre használják fel. A kölcsöncimletekct a nagybankok át fogják' venni s nyilvános aláírás nem lesz. Ennek, hir szerint, oka az, hogy a kölcsönnel egyidőben jelenik meg a hetedik hadi- kölcsön is és ezzel nem akarnak konkurrálni. A pénzügyi bizottság és a huszas bizottság legelső ülésükön tárgyalják ei kölcsön, tervét, amely aztán az októberi közgyűlés napirendjére kerül. Az uj kölcsönnel minteg}^ 800 millióra emelkedik a főváros adóssága s a háború után a legnagyobb erőfeszítésre lesz szükség, hogy a főváros pénzügyeit kiszabadítsák az adósságok kátyújából. A főváros háborús beruházási kölcsöne. A főváros uj kölcsönt vesz fel. Ez a hir nem hathat meglepetésként, hiszen a kölcsön kényszerű szükségével régóta tisztában van mindenki. A háború rengeteg pénzt emészt fel s a főváros megcsappant jövedelmeit hamarosan absorbeálják a régebben fölvett kölcsönök ka- tai és pedig éppen olyankor, amikor a főváros háztartásának ellátásához jóval több pénzre van szükség, mint amennyire eddig volt. Az tehát, hogy a fővárosnak pénzre van szüksége, igen természetesen hangzik, annál inkább, mert a főváros háztartásának rendezése tovább nem halasztható. Ami a kölcsön formáját illeti, a főváros ka- mattalan sorsjegykölesönl szereteti volna kibo csájtani, s az erre vonatkozó tervei, tárgyalták is a pénzügyi bizottság egyik illésén Mikor azonban a sorsjegy kölcsön dolgában az előző kormánynál pubatolództak, Teleszky János voll pénzügyminiszter határozottan kijelentette, hogy a sorsjegykölcsön tervéhez semmi körülmények közt nem járul hozzá. Most uj kormány s uj pénzügyminiszter van s erre föléledt a sors- jegykölcsön eszméje, azonban tekintettel arra, hogy az állam éppen most bocsátotta ki a had- segitő és népjóléti célokra szolgáló nyercmény- kölcsönt, ismét leapadtak a kilátások arra, hogy a főváros is sorsjegykölesönl bocsathasson ki. A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb izivarkahüvelye : „Modiano-Clubspecialité“ ИГ Utánzatok vannak forgalomban ? durnlvaio papír ára 20 fillér. шишяштшшшшшшяшяяшшяш NEMZETI PARK Nyitva éjjel 11 óráig. ■•*. =» t «» ■■ s*ж■■.«*Britannia szálló Télikert éttermében Toli Jancsi és fia muzsikál. U védjegy. Vigyázat: Az omnibusz-viteldíjak felemelése. — Rényi tanácsnok nyilatkozata. — Az omnibusz-vállalat ráfizetése a háború tartama alatt ismételten történt viteldíjemelések dacára mind nagyobb összegre rúg s elkerülhetetlennek látszik a díjak újabb felemelése, mert enélkül a deficit további növekedését nem lehet meggátolni. Nem szívesen vesszük tudomásul, hogy ismét megdrágítják a szegényebb polgárság egyik napi szükségletét, pláne mikor az omnibusz-közlekedés valóban nem olyan, hogy a közönség igényeit komolyan kielégítené. A kocsik kényelmetlenek, gyéren közlekednek s ha a szakaszjegyek árát, amely a háború előtt nyolc fillér volt, a mai tizenkettő fölé emelik, kirívó lesz az aránytalanság, amely az omnibusz és a modern és gyors villamosok közt fennáll. Nyílt kérdésnek marad, nem-e fog ezzel a villamos-közlekedés emelkedni az omnibusz rovására, pláne, mikor az omnibusznak legerősebb konkurreuse a legmodernebb és leggyorsabb forgalmi eszköz: a földalatti villamos. Rényi Dezső tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője a viteldíjdrágitásról a következőket mondotta munkatársunknak: — Háromféle terv van a díjemelésre nézve, amely elkerülhetetlen szükség s igy a tervekkel komolyan foglalkozunk. A tervekről még nem nyilatkozhatom, mert azokat előbb az omnibusz-vállalat igazgatója tárgyalja le, utána pedig a legközelebbi tanácsülés. A díjemelés életbeléptetését október 1-ére tervezik. A szénkérdés. A főváros szénnel való ellátása nagy gondot ad a fővárosnak, holott ebben is az a helyzet, hogy a fővárosnak vajmi kevéssé van módjában segiteni. Egyedül az igények erélyes hangoztatására van utalva s ez meg is történik, —- ha kissé későn is. A tizes bizottság pénteki ülésén elhatározták, hogy feliratot intéznek a szén- és tűzifa-kérdésben a kormányhoz, kérve azt, hogy a főváros szükségletéről kielégítő gondoskodás történjék. Ehrlich G. Gusztáv nemrégiben még nem aggódott ennyire azért, hogy Budapesten széninség lesz, janiikor tavasszal meg akarták tenni a szükséges lépéseket, kedvezőnek itelte meg a helyzetet. Most a tizes bizottságban megemlítették akkori magatartását, de ez nem feszélyezte abban, hogy a-legnagyobb követeléseket ne állítsa be a felterjesztésbe. Elmondta, hogy áprilisban — amikor, ha jól emlékszünk, Tisza Istvánnak hívták a kormány elnökét — megakadt a szenfelhozatal és hosszú ideig szünetelt, most tehát ennek a pótlásál is kérni kell. Havi 8.000 vaggon magyar szenet és 10.000 vaggon porosz szenet kíván Ehrlicfi az uj kormánytól, amelynek Ehrlich alaposan befűt ezzel a sötét ellenzékiséggel. A kormány hihetőleg Ehrlich energikus fellépése nélkül is megtett volna és megtesz mindent, hogy ezt a tényleg igen súlyos kérdést rendezze. Az eddigi terv, amely szerint öt kilogrammot fognak papjában adni minden egyes háztartásnak, tekintet nélkül arra. hogy mily nagy a lakás és mennyi kell fűtésre, főzésre, mosásra : teljesen abszurd s valóban igen komoly széninségre vezetne. Reméljük azonban, hogy •ez a szénkvóta nem tekinthető véglegesnek és hogy a kormány tovább fog tárgyalni a beviteli kontingens emelése érdekében. Budapestet havi 4.400 vaggon porosz szén illette meg, -ezt sem kapta eddig rendesen s igy méltányos az a kívánság, hogy Budapestnek ennél több jusson a téli hónapokban. A tűzifa-ellátás kérdésében hasonlóan aggasztó a helyzet, mert a főváros által lekötött 37.000 vaggon szén szállításának 1918 december hónapja a végső terminusa. így ebből a tűzifából aligha kap valamit a főváros még a lél folyamán.’ lit sürgős cs radikális segítségre van szükség s ezt csak a j'a országos I rekvirálása hozhatja meg. KOVÁI П FEST,TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ImU W niwU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 -45, 128—13.
