Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-15 / 33. szám

о Független Budapest dések rendezéséhez szükséges fix bázisok nyújtásával megtörtént, amidőn a kézbevett készletek előre megállapított programm szerint való szétosztása, az ellátás kérdését legköze­lebbről érintő szállítási kérdések rendezése, a liszt- és kenyérjegy-rendszer széles alapokon való kifejlesztése, a gabona ipari célokra való felhasználásának és a kiőrlésének újabb sza­bályozása, a fejadagoknak egységes megálla­pítása rövid pár hét alait életbe lépett, az Országos Közélelmezési Hivatal oly intézkedé­seket tett, amelyek a polgári népességnek és a fronton álló katonáknak az uj termésig való ellátását egyaránt biztos alapokra fektették és lehetővé tették, hogy nyugalommal nézzük ellenségeinknek kiéheztetési törekvését. — A tavalyi gyengébb tengeri termésnek kedvezőtlen eredménye ugyanakkor legaktuáli­sabbá tette a zsírellátás kérdésének gyökeres rendezését is, ami nagy nehézségek árán ugyan, de — amint a tapasztalatok mutatják — sikerült oly mértékben, hogy zsírhiányról komoly panaszok a múltban nem merültek fel. Hogy pedig a sertészsír hiánya érezhető ne legyen, a mű- és növényi zsiradékok ter­melését és ennek elősegítését is oly feladat­nak tekintette a Közélelmezési Hivatal, amely­nek megvalósítására idejében és minden erély- lyel törekedni kellett. — E legfőbb élelmicikkekből rendelkezésre álló készletek meghatározottsága parancsoló- lag írta' elő, hogy a közfogyasztás céljaira már biztosított hüvelyeseken kivül egyéb első­rangú pótélelmicikkek is bevonassanak a köz­ellátás szolgálatába. — A nagyobb fogyasztó centrumok tejellá­tásának nehézségei elkerülhetetlenné tették ennek a kérdésnek alapos 'rendezését és ré­szint a tejárak körzetenkénti megállapításá­val, részint pedig a tej termel ékek előállításá­val sikerült elérni azt, hogy a nagyobb fo­gyasztó centrumok tejfelhozatala jelentéke­nyen emelkedett. — A burgonyatermés kedvezőtlenebb ered­ménye, amelynek hatását tetőzte a szigorú tél, nagy káraival, szintén egy eddig fel nem merült uí kérdés megoldása elé állította az Országos Közélelmezési Hivatalt, de az idejé­ben alkalmazott erősebb rendszabályok e téren is lehetővé tették, hogy főleg a városi és ipari népesség burgonyaszükséglete, bár a normá­lisnál szűkebb keretek között, biztosíttatott. — A legtöbb élelmicikkek biztosításával eg}7idejüleg fogott hozzá az Országos Köz- élelmezési Hivatal az ipari munkásság élelme­zése terén reá váró feladatok megvalósításá­hoz. E téren rendszeres szervezésről csak a Hivatal megalakulása után lehet voltaképen beszélni. Az idejében tett és az 'ipari mun­kásság élelmezését legsimábban biztositó in­tézkedésekkel sikerült minden nagyobb nehéz­ségeket elkerülni és lehetővé tenni azt, hogy a munkásság munkájában való megzavarás nélkül juthat hozzá élelmicikkeihez. — Az Országos Közélelmezési Hivatal meg­alakulásának első pillanatától fogva különös feladatául tekintette az áruvisszatartás és fel­halmozás, az árdrágítás és áruuzsora elleni fokozott küzdelmet, nemkülönben a közfo­gyasztás elől elvont, rejtett készleteknek fel­kutatását és az élelmezés céljaira való bizto­sítását. Az e célból fokozatosan kiépített szer­vezet révén jelentékeny készletek kerültek felszínre és enyhítették a közélelmezés bajait. Fokozták ezt az eredményt a csempészet elleni küzdelem utján kézbevett készletek. — Az intézkedések tételének tág tere nyílott az áru forgalombahozatalának szabályozásánál, ahol a helyi viszonyok szerint különbözőleg a legszélesebb álláspontok küzködtek egymás­sal és egyes hatóságok az ellátás rendszeres­ségét és a közvetítés pontosságát akként vél­ték legjobban biztosíthatni, hogy a kereskede­lemnek teljes kizárásával az élelmicikkeknek a fogyasztókhoz való eljuttatását a hatóság teladatai közé sorolták. A másik szélsőséges álláspont ezzel szemben az árunak minden el­lenőrzési rendszer nélkül a kereskedelem ut­ján való kiszolgáltatásban állott. E két állás­pontnak egybevetésével kell egy oly rend­szert létrehozni, hogy egyrészt a hatóságok az illetékességük körébe nem tartozó ezen felada­tok végzéséből kikapcsoltassanak, másrészt azonban a kereskedelem utján rendelkezésre álló erők kellő kihasználásával az áruk ki­szolgáltatása olykép szerveztessék, hogy ezál­tal a szükséges összes garanciák megadva le­gyenek. Ezt a feladatot, ha nem is tökélete­sen, de sikerült az Országos Közélelmezési Hi­vatalnak oly módon megoldani, hogy elte­kintve az érdekeltek panaszainak most már csak szórványos voltától, az árukiszolgáltatás­nak szervezése terén általánosságban nagyobb zavarok nem merültek fel. — Itt kell megemlítenem még az üzletek előtti ácsorgások kérdését, ami tagadhatatla­nul a közönség zúgolódásának egyik főoka. Ez a jelenség természetes következménye az áruhiánynak és az ennek nyomán a közön­ség körében mutatkozó azon törekvésnek, hogy élelmiszereit és általában közszükségleti cikkeit az áruknak az üzletekbe való meg­érkezése után mihamarabb-megszerezhesse és azok boldog birtokosának tekinthesse magát. E jelenséggel szemben, tekintettel, hogy a készleteket fokozni nem lehet, csak az elosz­tás terén lehet szabályozólag fellépni. A jegy­rendszer kifejlesztése minden irányban s a már nálunk is sok helyen bevezetett rajoni- rozás, azaz a vásárlóknak egy-egy üzlethez való beosztása, az élelmicikkek fuvarozása és az üzletekben való kiszolgálás rendezése azok, ameKektől az ácsorgás teljes megszüntetését nem, de legalább e baj enyhítését lehet várni. — Az Országos Közélelmezési Hivatal nagy munkájában fontos helyet foglal el a lánc­kereskedelem, a »Kettenhandel« problémájá­val való megbirkózás. Ez ellen a szervesen egymásba kapcsolódó intézkedések egész fegyvertárát kell sorompóba állítani. A hada­kozást ez ellen a i'eszélyes törekvés ellen egyes részeiben a Közélelmezési Hivatal léte­zése óta eréllyel és kitartással folytatja, az egész szervezet működésbe hozatala azonban a legközelebbi jövő feladatai közé tartozik, amit megvalósítani rövidesen annál inkább lesz lehetséges, mert a kérdés döntésre érett állapotban teljesen készen áll. — Nagy feladatok és kérdések várnak meg­oldásra. Sok energia és akarat kell e felada­tok megvalósításához. De bármily nehéznek is lássék ez a munka és bármily megfogyat­kozott is legyen a rendelkezésre álló emberi és anyagi erő, e világháború tapasztalatai reményt nyújtanak arra, hogy a nagy felada­tok meg is lesznek valósítva. óvíí^ri Rájöttem, hogy az V/ V cin . általam gyártott MQDIANO - Clubspecialité­szi\ arkahüvelynek után­zatai vannak forgalomban, ámelyek ellen egyedüli véde- Védjegy. lem a védjegy és SiÄip JA/»;%£&> kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréses­lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal . és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VIL kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kivül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11,2—12• гиПСД8/, Budapest szene. Gróf .Serényi Béla kereskedelemügyi miniszter meg­hagyásából az Országos Szénbizottság a főváros lakos­ságának téli fűtőszénnel való ellátása ügyében érte­kezletet tartott a városházán, amelyen Rau Gottlob, a Szénbizottság ügyvezető igazgatójának elnöklete alatt a különféle minisztériumok, hatóságok és érdekkép­viseletek vettek részt. Rau Gottlob az értekezletet meg­nyitván, tájékoztatja a megjelenteket Magyarország széntermelési viszonyairól. Az évi szükséglet 150 millió q-ára tehető, az év első felében a magyar bányák mintegy 41 millió q-át termeltek ki, és ha ugyan­annyira tesszük a második félévi termelést, mintegy 68 millió q hiány állapítható meg, amelynek eliminá­lására gróf Serényi kereskedelmi miniszter, aki a szén­kérdés megoldását egyik főfeladatául tűzte ki, három eszköznek az alkalmazását kivánja. Mindenekelőtt a lehetőséghez képest fokozni kell a termelést, mely cél elérése érdekében a miniszter im­már 7000 munkást szabadságoltatott a frontról, azután biztosítani kell a behozatalt, aminek érdekében ugyan­csak a miniszter megbízásából éppen a múlt héten folytak a tárgyalások Bécsben és Berlinben, melyek az utóbbi helyen kellő sikerrel is jártak, és végül takarékossággal korlátozni kell a fogyasztást, illetve biztosítani kell a rendelkezésre álló szénmennyiségek legrationálisabb felhasználását. Még igy is jelentős nehézségekkel kell számolnunk, mert a magyarországi magánháztartások az egész hazai termelés l8°/o-át veszik igénybe, szemben a német háztartásokkal, amelyek szükséglete az egész németországi termelésnek át teszi. Emellett Németország saját maga termeli ki a szükséges szenet, mig mi éppen a háztartási szén tekintetében szinte teljes mértékben a külföldi szén behozatalára szorít­kozunk, ami a jelen szokásos szállítási nehézségekre való tekintettel nem éppen előnyös. A kereskedelem­ügyi miniszter mind e nehézségek tudatában a siker érdekében felhívja az összes érdekelteket hathatós közreműködésre és a maga részéről minden rendel­kezésre álló eszközzel segítségére jön az összes érde­kelteknek abban a törekvésükben, amely Budapest közönségének zökkenés nélkül való szénellátására irányul. A kereskedelemügyi miniszter határozottan súlyt fektet arra, hogy a budapesti kereskedelem, a kis- és nagykereskedelem egyaránt teljes szervezetével résztvegyen a munkában és arra, hogy különösen a kevésbbé módos lakosság időtrabló és sokszor hiába­való ácsorgása és csoportosulása elkerültessék, hogy a kisember- enélkül is az okvetlen szükséges szénhez juthasson. E célok elérése érdekében kéri a megjelen­tek buzgó közreműködését és reméli, hogy a várt siker nem fog elmaradni. Salgó Béla, az Országos Szénbizottság ügyvezető helyettes igazgatója, előterjeszti a szén elosztására vonatkozó tervezetét. Ez a tervezet nem fogadja el a külföldi városokban divó rendsze ek egyikét sem, hanem egyfelől biztosítja a kisember szenét egységes eljárással és a kiskereskedőknél 10 naponként 50 kiló szén vásárlására jogosító vásárlási igazolványok kibocsátásával és másfelől lehetővé teszi a jobb- módúaknak a szénnek fuvaronkénti vásárlását a nagy- kereskedőknél szénutalványok ellenében. Eltérően a külföldi rendszerektől a kereskedők részére beérkezett mennyiségekre vonatkozóan, eltekint a kereskedők bejelentési kötelezettségétől, viszont lehetetlenné teszi a szénnek a pályaudvarokon való elfuvarozását, ki­szállítási engedély nélkül, amivel egyúttal a szén helytelen felhasználását lehetetlenné teszi és sok tekin­tetben a téves mérlegelést is megelőzi. Az elosztás adminisztratív részét az Országos Szénbizottság ellen­őrzése mellett a Hadi Szénbehozatali Rt. fogja ellátni. Az ellátás alapja a háztartási tüzelőszénkészleteknek szeptember 1-én megejtendő összeírása lesz. Az összeirási ivek rosszhiszemű kitöltőjét nem csupán a szokásos elzárással sújtják, hanem a hibás fél szén­készletének elkobzásával is. Az ellenőrzést a Szén­bizottság mellé rendelendő rendőri közegek fogják gyakorolni. A tervezetet a tanácskozáson fogadták el, amely nem utánozza a külföldi városokban divó rendszerek egyikét sem, hanem egyfelől biztosítani kivánja a kis­ember szenét egységes eljárással és a kiskereskedőnél tiz naponkint ötven kiló szén vásárlására jogosító iga­zolványok kibocsájtásával és másfelől lehetővé akarja tenni a jobbmóduaknak a.szénnek fuvaronkintt vásár­lását a nagykereskedőnél, szénutalványok ellenében. Eltérően a külföldi rendszerektől, a kereskedők részére beérkezett mennyiségekre vonatkozóan eltekint a ke­reskedők bejelentési kötelezettségétől, viszont lehetet- enné teszi a szénnek a pályaudvarokról való elfuva- Vozását kiszállítási engedély nélkül, amivel — a ter- I vezet szerint — a szén helytelen felhasználását lehe­ША1 П FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Iill V niaU Gyüjtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13,

Next

/
Oldalképek
Tartalom