Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-25 / 30. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1917. julius 25. 30, szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. + Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. + Félévre 10 kor. Visszapillantást illik vetni ilyenkor, amidőn lezárul néhány hétre egy közigazgatási esztendő, mindazokra az erőfeszítésekre, amelyek e tizenkét hónap alatt kimerítették a közgyűlés és a tanács munka- képességét. A háború alatt az alkotástól, sajnos, messze sodródott el a polgári közvélemény. Minden erő- feszitést elnyel az a törekvés, hogy a közigazgatás szilárd folytonossága sehol, semmiféle váratlan körülmény által léket ne kapjon. Ha alkotni lehetne, Bárczy és ideális tisztikara bizonyára az ötletek, az újítások és az energiák egész tömegével lepték volna meg a városatyákat s az ellenőrző kormányhatalmat. így azonban, béklyók közé szorítva, meg kellett elégednie a tanácsnak azzal, hogy hűen és becsületesen sáfárkodjon a polgári javakkal, a közértékekkel s minden irányban biztosítsa magának a megingathatlan talajt. Ezen a téren immár három esztendő óta a közélelmezés bonyolult, zavaros és nehéz kérdéseinek tűrhető megoldása szerepel első és legfontosabb feladatként. Generális panaszra, ezt készséggel előrebocsátjuk, nincs okunk, de nincs oka a közvetlenül érdekelt félnek, a polgárságnak sem, mert hiszen — szűkösen ugyan, de megvan mindenünk. Az< élelmiszerek elosztásának rendszerét lehet nehézkességgel vádolni, lehet a késedelmeskedésben, sőt itt-ott a habozásban is bűnrészességgel terhelni, de azt nem szabad letagadni, hogy minden elképzelhető igény kielégítően működik. A nehézkesség, a késedelmeskedés és a habozás túlnyomóan a bürokratizmusból folyik s főleg abból, hogy fix munkaidőre szegődtetett alkalmazottakat szinte lehetetlen a közigényeknek megfelelően gyorsasággal és pontossággal galvanizálni. A közélelmezés terén fennforgó hibák is egyetlen csapásra elmúlnának, ha például Bárczynak és Folkusházy- nak ezer és ezer helyre elosztott szelleme végezhetné az élelmiszer szétosztás munkáját. De azért nem szabad ebbe az állapotba belenyugodni azzal, hogy úgysem lehet változtatni rajta. A kutató szem mindig fedezhet fel hézagokat és réseket, amiken át jobban belenyúlhat a gépezetbe, amely ennek a kérdésnek mechanizmusát mozgatja. A háború lehetetlenül súlyos terheket rótt a fővárosra is. Ezen a téren a vele szemben támasztott igények aránylagosan semmivel sem jelentéktelenebbek, mint az állam ily irányú kötelezettségei. Hogy terhein könyitsen és deficitjét apaszthassa, az adózási rendszernek egészen új és szokatlan kiterjesztéséhez folyamodott a tanács. Egész sereg hadijavaslat került közgyűlési tető alá, sőt egyike-másika már kormányhatósági jóváhagyásban is részesült, de valójában ezek egyike sem képviseli a háború utáni adózás igazi szellemét. A progresszivitás rendszere hiányzik belőlük, s inkább csak arra lehetnek jók, hogy átmenetileg enyhítsék a súlyos pénzügyi bajokat. Nem tudnók azonban feltételezni, hogy ebben a kérdésben a tanács ne törődne s ne készítené elő már most azt a Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: Б.VIRÁGH GÉZA progresszivitást, amely szociális szempontból is kielégítené az igényeket és csökkentené a közép- osztály terheit. Ez a jövő zenéje s mint ilyen, egy demokrata közigazgatásnak egyetlen biztos bázisaként jelentkezik. Uj élet és friss szellem költözvén be az országos politikába is, nem hihetjük, hogy Bárczynak és kitűnő munkatársainak gondolatvilágában ne élne az a meggyőződés, hogy a főváros pénzügyi bajainak orvoslása tekintetében csak a progresszív adózási rendszer hozhat gyökeres megoldást. A demokratikus nézőpontnak is ez a szemszöge s hisszük, hogy az uj közigazgatási esztendő, amely a szünet után fog nekilendülni a közös munkának, az igazi demokrácia és a valódi polgári egyenlőség jegyében kezdi meg majd a reorganizálásnak és a jövő alkotás megalapozásának korszakos munkáját. MÉRLEGEN. Ж A vigalmi adót jóváhagyta a belügyminiszter, a közterhekhez való megfelelő hozzájárulással sújtván azokat is, akik ilyen nehéz időben ráérnek a vigadásra is. Ha eddig az volt a jelszó, hogy »sírva vigad a magyar«, ezentúl még inkább az lesz, hogy néhány héttől kezdve, amikor az uj adónem életbeléphet, megdrágul minden, ami a mulatáshoz tartozik. Szeretnék hinni, hogy ez a lépés nem az utolsó azon a téren, amely az adózást főkép azokra a rétegekre szeretné hathatósabban kiterjeszteni, amelyek a mi speciális viszonyaink és elbírálásaink kegyéből aránylagosan sokkal kisebb közterheket viselnek, mint azok, akiknek vállain a megélhetéssel való küzködés nyűge is ül. A progresszivitás tagadhatatlanul ezzel a vigalmi adóval kezdődik, de folytatódnia kell egyébb olyan adónemekkel is, amelyek luxus-dolgoknak a közcélokra való erősebb igénybevételét vinnék keresztül. * Mend lesz valáhára a bérkocsisokkal, Budapestnek e rossz hírre vergődött fenegyerekeivel is. Az uj seprő tagadhatatlanul jól söpör: Sándor László dr. főkapitány is belátta, hogy minden panasz és minden felháborodás jogosult e kósza hiénák ellen, akik százával lepik el a főváros utcáit, de nagyobb urak akartak lenni, mint azok, akik szolgálataikat busásan megfizetik. S tették ezt olyankor, amidőn unos-untalan kunyorálni jártak a fővároshoz, a tarifaemelésekkel szívták ki a vérét a közgyűlésnek. Úgy hírlik, hogy ez uj rend néhány nap alatt mcgszeliditette a fenegyerekeket; most már elenyésző csekély a gorombaság s ha bérkocsin akarsz utazni, jámbor polgártárs, nem kell eltűrnöd a borravalórendszerből kisarjadt visszaélések egész sorozatát. Csak gratulálni lehet az uj főkapitánynak a bérkocsisok megrendszabályozásáért, de gratulálni kell a fővárosnak is, amely a rend- legfelsőbb őrében ilyen megértő munkatársra talált. Legyen igazuk azoknak is, akik itt-ott egy-egy élelmicikk visszatartásáért ócsárolják a fővárost, de azt viszont be kell vallaniok, hogy akkor, amidőn az a bizonyos élelmiszer a piacra kerül, a mannához hasonlatos. Hónapokon keresztül visszatartotta például a közélelmezési ügyosztály a rizsét, óh, de milyen jól esik most, az átmeneti nélkülözések nehéz napjaiban, hogy olykor olykor rizs is kerülhet az asztalunkra! Ez kétségtelenül okos előrelátásra mutat, mely e rettenetes viszonyok között azzal az eshetőséggel is számol, hogy lehetnek még a közélmezési állapotok a'mainál — rosz- szabbak is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-u. 22 TELEFONSZÁM: József 45—82. Hadik János gróf a közélelmezés élén. — A főváros speciális helyzete. — A. közélelmezési Hivatal élére Hadik János gróf, volt belügyi államtitkár kerül. Örömmel és megnyugvással regisztráljuk ezt a tényt, merta koalíció korából ismerjük a kitűnő gróf erélyét, pártatlanságát és belátását s tudjuk róla, hogy amit elvállal, azt becsületesen akarja elvégezni is. A főváros szempontjából ez a választás rendkívül megnyugtató. A koalíció alatt is Hadik gróf, mint belügyi államtitkár a legteljesebb rokonszenvvel dolgozott azon, hogy a főváros igényei minden tekintetben kielégittessenek. Mindazoknak a törvényalkotásoknak kezdeményezésénél és kidolgozásánál, amelyek a főváros fejlődését voltak hivatva szolgálni :s amelyek Andrássy Gyula gróf akkori belügyminiszter nevéhez fűződnek, Hadik János grófnak jelentős szerepe volt. Budapestnek a közélelmezés tekintetében egész specicilis óhajai és igényei vannak s remélhetőleg Hadik János gróf minden rendelkezésére álló eszközt meg fog ragadni, hogy ezeket a jogos igényeket kielégíthesse. A főváros ezen a téren számit dr. Nagy Ferenc rokonszenvére is, aki Miskolc polgármesteri székéből kerülvén a városok közélelmezési hivatalának élére, bizonyára támogatni fogja Hadik grófot annak a nehéz feladatnak kielégítő elintézésében, amely a Közélelmezési Hivatal új elnökére a főváros ellátása szempontjából is hárul. ****>4>*»тя* Országosan szervezkedik a demokrata párt. (Alakuló ülés a Központi Demokrata Körben. — Vázsonyi Bárczy pártszervezkedése ellen.) Vasárnap délelőtt a központi demokrata-körben Székely Ferenc volt igazságügyminiszter elnökletével értekezlet volt, amelyen a fővárosi demokrata-körök vezetősége és több vidéki kiküldött vett részt. Megjelent dr. Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter, Pető Sándor dr. Bródy Ernő dr. és Székely Aladár országgyűlési képviselők, továbbá az I., II., HL, V., demokratakörök megbízottai, Márkus Jenő dr. tanácsnok a Liget-klub képviseletében, továbbá a magántisztviselők, kereskedők és ügyvédhelyettesek egyesületeinek és az orvosi kaszinónak képviselői. A vidékről a pozsonyi, a temesvári, soproni, békéscsabai, nagyváradi, lugosi, újpesti, újvidéki, kaposvári, kiskunfélegyházai, szegedi és nagyváradi demokrata-körök küldöttei vettek részt az értekezleten. Az értekezletet Székely Eerenc rövid beszéddel nyitotta meg, amelyben rámutatott arra, hogy a reakció szervezkedésével szemben a demokráciának az egész országban szervezkednie kellene. Többek hozzászólása után Vázsonyi Vilmos dr. igazságügyminiszter szólalt fel. A párt programmjára vonatkozóan kijelentette, hogy az 1900. évben megszövegezett demokrata-programmot ma is állja, nincs kifogása azonban az ellen, ha a pártprogrammot a mai viszonyoknak megfelelően átdolgozzák, bár az semmit sem vesztett aktualitásából. Nagy figyelem közt fejtette ki aztán Vázsonyi, hogy a párt együtt akar működni a kormányt támogató többi pártokkal, választások esetére tehát csak a munkapárti kerületekben vennék fel teljes erővel a harcot, mig más kerületekben a jelölt személyére nézve barátságos alapon megegyeznének a kormányt támogató többi pártokkal.
