Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-18 / 29. szám
Független Budapest 3 érzi e hátrányos vasúti szállítást. A háborús állapot pedig éppenséggel készületlenül találta a vasutakat. — Mindentől eltekintve, általánosságban a legtöbb állam az egész világon a vasút kereskedelmi törvényei szerint, époly kereskedőnek tekintetik, mint bármely más szállító, ki átvévén az árut, azt a megállapított szabályzat és díjszabás szerint szállítani köteles. A vasút is kereskedő, azaz kereskedelmi intézmény és reá is oly szabályok az irányadók, mint bármely más kereskedőre, méltányosan eljárni megbízójával szemben, hogy annak bizalmát kiérdemelje. Sajnos azonban, a mi vasutaink ezt az elvet nem követik, a magyar államvasut nem kereskedelmi vállalatnak, hanem oly állami gépezetnek képzeli magát, melyre mindenkinek szüksége vjn s mit senki sem nélkülözhet, tehát a helyzet ura és a kereskedelemnek és iparnak hozzá kell idomulnia. — Ez ellen eddig nem igen szólaltak fel, de most már a vasúti szállítási mizériák meg nem indokolhatók és nemcsak az élelmezési kereskedelmet sújtják, hanem Budapest közélelmezésére is bénitólag hatnak. Még a háború kitörésekor a kereskedelemügyi minisztérium minden megkezdett kétszáz kilométeres távolság után napi szállítási póthatáridőt tűzött ki, mivel a vasút él is úgy, hogy egy Wienből Budapestre expediálandó rakomány tizennégy napon belül szállítható !-— Természetes ily nagy szállítási határidő kitolással nagy sérelem éri a kereskedelmet, mert igen sok árucikk, mely ugyan az egész friss élelmiszerek kategóriájában nem tartozik s csak félig van konzerválva, mint pl. a füstölt hús, sonka elérték- telenedettebb vagy'' pedig romlott állapotban érkezik meg. — A vasutak még a nagy' szállítási póthatáridő dacára sem igen bírnak kötelezettségüknek megfelelni és az árukésések száma még ma is igen jelentékeny és igen sok áru veszendőbe is megy. Az utóbbi időkben különösen sok volt a dézsmálás és a budapesti államn ndőrség organizált bandákat fogott el. Az Ausztriából jövő sonkaküldeményre- ket nagy előszeretettel dézsmálták meg a tolvajok. A dézsmálás még Ausztriában történt és milliókra rúgott a kár. A vasutak milliókat fizettek ki kártérítésül, a kereskedelem pedig nagy veszteségeket szenvedett, mert a legjobb esetben az áru beszerzési árát kapta vissza. — A szállítási késedelemnek nem a katonai szállítások az okozói, mert hiszen Bécscsel két, kettős vasúti vonal köti Budapestet össze, hanem az a rendszertelenség, melydyrel a kereskedelmi értékek iránt viseltetnek.- Mint fentebb kifejtettük, az egész világon^ a vasút magát szintén kereskedőnek tartja, igazgatása kommerciális alapokon nyugszik, mig ellenben nálunk a magyar kir. államvasutak olyr adminisztráció alatt áll, mely nem a kereskedelmi mozgékonyságot, hanem az állami kizárólagosságot viseli magán. — A vasút védve van póthatáridőkkel, egyéb kedvezményes szállítási feltételekkel, nincs eszerint kényszerülve modern berendezkedésekre, melyek a gyors lebonyolítást lehetővé teszik. Az igen mér- •sékelt sebességgel járó vonatmenetek mellett, az áru kirakása, raktározása, a címzett értesítése hasonlóképpen történik. — Speciális élelmiszeráru vasúti állomása va.y raktára még Budapestnek sincs. A legnagyobb pesti gyorsáru érkező helyen a nyugati pályaudvaron, az áruk megérkezése után ötletszerűen helyozik el a raktárakban, hol az egyikben, hol a másikban kapja meg ugyanegy' helyről érkező árut a címzett. Jelenleg a háborúval érvelnek, a rendszertelenség, késések mentségéül azonban ez nem tartható most már fönn. mert a katonaság nem veszi oly' arányban igénybe a vasutakat, hogy' amellett rendes szállítás le ne bonyolítható volna. — Elismerjük, hogy egyszerre nem lehet segíteni a bajon és a mostani idő sem a legalkalmasabb reformok' keresztülvitelére, azt azonban a kereskedelem és ipar elvárhatja, hogyr az üzemet jelenleg nem akadályozó hadiállapotot ne használják fel jogcímül még lanyhább szolgáltató képesség .leplezésére. A vasút fontos közgazdasági tényező és helyes vezetéssel a termelés, ipar és kereskedelem fejlesztője, előmozdítója lehet, mi még ezt nem várjuk, csak azt óhajtjuk, hogy legyen a magyar vasút a kereskedővel szemben szintén kereskedő s meg leszünk elégedve, mert akkor panaszra kevesebb lesz az ok. MŰKŐGYÁR! SZOBRÁSZMŰTEREM! Készit a legjobb kivitelben : lépcsőket, lábazatokat, nyugié mezeket, mellvédoszlopokat, homlokzati szobrászmunkákat, stuccos mennyezeteket, virágvázákat, szökőkutakat, kandallókat. NEY SIMON, Budapest, IX., Páva-utca 39. sz. (Telefon : József 8—51.) Hírek a városházáról. Közgyűlés. A főváros szerdán tartja utolsó közgyűlését a nyári szünet előtt. A közgyűlés napirendjének főpontja a zárószámadások tárgyalása. Nagyobb vita várható a státusrendezés kérdése körül is. A közgyűlés többi tárgya csekély' jelentőségű. A L. Á. B. működése. A Lakásépítési Állandó Bizottság még nem kezdte meg munkáját, mert Wekerle Sándor, akit a bizottság elnökéül akarnak felkérni, távol van a fővárostól. A társadalmi egyesületeknek a bizottságba való megiűvása folyamatban van. A bizottság a felállítandó népjóléti és átmeneti minisztériumokkal kiván szerves kapcsolatra lépni, mivel ezeknek egyik legfontosabb feladatuk a lakásínség megszüntetése és a higiénikus lakásviszonyok megteremtése. PÉNZ ÉS HITEL. Gabonaárak és házbérek. A gazdatársadalom, amely osztály' alatt elsősorban a latifundiumok urait kell érteni, nem mozgolódott hiába: a kormány, úgy látszik, szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a maximálások révén szabályozott gabonaárak nincsenek arányban az ipari árakkal. Ebből ugyan logikusan annak kellene következnie, hogy' az ipari cikkek árát is alacsonyabb nívóra kényszerítik, mindazáltal, vagyis talán éppen ezért a kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy az előző gabonaáraknál magasabb gabonaárakat kell megállapitani. A gabona tehát még drágább lesz, mint eddig volt s azok, akik azelőtt az ország valamennyi vészharangját megkonditották, amikor valamely árdrágító törekvés a helyzeten diadalmaskodni tudott, most még a kezüket sem csapják össze, a fejüket sem csóválják ; a gabona megdrágulásának hírét a helyzet természetes következése gyanánt fogadják. Holott igazán nem volt szükség arra, hogy a gabona árát is fölemeljék. Végre is a társadalom valamennyi osztálya között éppen a földmíves-osztály az, amelynek legkevésbé van oka panaszra. A megélhetés könnyűségét ma jóformán csakis a földbirtok biztosítja, de a vagyonosodásnak is a föld ma a legbiztosabb alapja: minden élő és holt fölszerelés, tollas és tollatlan jószág aránytalanul magasabb áron értékesíthető, mint amilyen magas áron az ily'esmit a béke idejében lehetett értékesíteni, ügy hogy' a paraszt most hasonlíthatatlanul jobb körülmények között él, ' mint a gimnáziumi tanár. Szükséges lépés tehát sernnf esetre sem volt az, amellyel a gazdatársadalom kívánságának elébe siettek, a lépés veszedelmes voltát ellenben aligha lehet tagadni; az a szoros összefüggés, amely a gabonaárak, meg az élet egyéb jelenségei között van, kétségtelenné teszi, hogy a gabonaárak emelkedése folytán az egész élet megdrágul. Talán mire ezek a sorok megjelennek, de nehány héten belül mindenesetre, megindul az a mozgalom, amely a tejárak emelése érdekében buzgólkodik, a fuvarosok majd a fuvar megdrágítását erőszakolják ki s nincs messze az az idő, amikor a bérkocsik taksáját a körülmények kényszerítő hatása alatt a régi árnak négyszeresére kell emelni, anélkül azonban, hogy ezzel a tarifaemeléssel egyszersmind a bérkocsiközlekedést is meginddanák. A drágaság problémája mindjárt megoldhatatlanná válik, amikor a kormány nemcsak meghallgatja, de el is fogadja az ilyen érvelést: »Miért adjam én a portékámat a régi árnak háromszorosán, amikor a legtöbb árú a békeárnak négyszeresére szökött föl?« Ha ez, meg az ilyenforma érvelés alkalmas arra, hogy a drágaság-lavinát valamely ponton megindítsa, akkor igazán nem értjük, miért nem engedik meg a házbérek emelését is, hiszen a ház, amelynek értéke a háború alatt igazán jelentékenyen emelkedett, ma jóval kisebb százalékot jövedelmez, mint amennyit azelőtt, jövedelmezett, — arról nem is beszélve, hogy a tatarozás költségei is megdrágultak. Vagy-vagy. Ha a kormány elismeri az uzsora jogosságát, akkor engedje azt szabadjára, hadd fojtson meg bennünket, ha azonban érzi a jogot és kötelességet abban az irányban, hogy az árdrágító visszaéléseknek véget kell vetnie, akkor vessen is azoknak véget, még pedig ott is, meg akkor is, ahol és amikor a népszerűsége rovására cselekszik. Mi szüksége van különben is a kisebbségre támaszkodó kormánynak a népszerűségre? Még ráfogják, hogy mandátum-érdekek irányítják a cselekedeteit. Közgazdasági hírek. A Coburg-részvények tőzsdei bevezetése. A Hazai Bank részvénytársaság ismét uj részvényt vezet be a budapesti tőzsdén. A Coburg Fiilöp hercegféle bánya- és kohómüvek r.-t. ugyanis legközelebb magába olvasztja az Első magyar csavargyár részvénytársaságot. Mindkét vállalat, mely junius hó végén zárta le mérlegét, eredményes működésre tekint vissza, úgy hogy a lefolyt üzletév osztaléka a részvények összessége után előreláthatólag 20 korona (10y2) lesz. A Hazai Bank még a fúzió keresztülvitele előtt hozza piacra a Cobit’g-részvény'eket az azokon függő és legközelebb 20 koronával beváltásra kerülő szelvényekkel együtt. A Coburg-részvények egyidejűleg bevezetésre kerülnek a bécsi tőzsdén is. A Vesta Ásványolajipar r.-t. ma közzétett mérlege 259.775 korona nyereséget számol el. A vállalat forgalmi eredménye megfelel annak a nagyarányú munkának, amellyel a hadsereg ellátását tévé- kényén szolgálja. Textilipar Г.-t., ezelőtt Salgó és László cég alatt teljesen befizetett 1,600.000 korona alaptőkével részvénytársaság alakult, amely a Salgó és László cég (V., Nádor-utca 20.) szövő- és impregnáló-vállalatait átvette, hogy' azokat nagyarányuan továbbfejlessze. Az igazgatóságot a következőképen választották meg: Elnök: verőcei Ehrenhöfer Aladár ny. miniszteri tanácsos. Igazgatósági tagok: Freyberger Béla, a Magyar-Cseh Iparbank igazgatója, Spitalsky Antal a Böhmen Industrial Bank igazgatója, Salgó Miksa, László Gyula és dr. Glass Mór. Felügyelő-bizottsági tagok: Kornfeld Emil, Bernáth Viktor és Szécsi Károly. A részvénytársaság ügyvezetését, mint igazgatók Salgó Miksa és László Gyula igazgatósági tagok intézik. A Magyar Asphalt Részvénytársaság julius hó 14-én dr. Matlekovics Sándor elnöklete alatt tartotta meg évi rendes közgyűlését. A vállalat mérlege 100.000 koronának az értékcsökkenési tartalékalapba való helyezése után 7.452 korona 54 fillér nyereséggel zárul, melyet az elmúlt évi 1,162.343 korona 46 fillér veszteségáthozattal csökkentésére forditanak. A felügyelő-bizottság tagjait újból megválasztották. Felelős kiadó: Б. Virágh Géza. Diana púder hasznaláta. Próbadoboz ............1 Korona — fillér Na gy doboz............2 „ 50 „ Mi ndenütt kapható, i
