Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-27 / 26. szám

Független Budapest i Fővárosi vállalkozás. Versenytárgyalások. A főváros építkezési osztálya jul. 11-én déli 12 órakor versenytárgyalást tart a csecsemő­kórház különféle burkoló-munkáira. A közelebbi adatok Kabdebo Gyula műszaki tanácsosnál szerezhetők meg. — A közegészségügyi osztály junius 30-án délelőtt 11 órakor árlejtést tart a kun-utcai dologházi fiókkórházban végzendő kőműves-munkákra, a Szent István kórházi gyermek pavilion kiépítéséhez szükséges mázoló-munkákra és a Rókus kór­házban végzendő mázoló-munkákra. Felvilágosítás Honig Dezső műszaki tanácsosnál szerezhető. A Szent Gellért kórház felvételi épületében és a XV-ös barakk átépítésénél szükséges bontás-, föld-, kő­műves- és ács-munkákra, a junius 14-én tattott árlejtés alap­ján, a tanács Kolozs Lajos 15.337 koronás ajánlata mellett döntött. Itt említjük meg, hogy a Szent István kórház A és В pavillonjainak tetőzeti bádogos-munkáira ugyancsak junius 14-ikére kiirt árlejtésre két ajánlat érkezett be, amelyre még nincs döntés. PÉNZ ES HITEL. A kereskedők és a politika. A változó időkkel immár alig van társadalmi réteg, amely elkerülhetné, hogy politikailag —- értve ezalatt úgy az országos, mint a városi politikát — meg­határozza céljait. Ha a gazdák és gyáriparosok gyűlé­sei, amelyekről e helyen a múlt alkalommal irtunk, nem kerülhették el a politikai vonatkozású tárgyak keresését az Omke legutóbbi gyűlése már egészen a politika jegyében állott. A kereskedők szükségét lát­ják annak, hogy politikai befolyásuk növelése céljá­ból politikai organizációt létesítsenek, amely arra lenne hivatva, hogy a szervezkedésben rejlő erővel a keres­kedelem képviselőinek a parlamentben helyet bizto­síthasson. A termelő ágaknak országos szervezkedése és a társadalmi osztályoknak ezek szerint való cso­portosítása nálunk eddigelé ismeretlen, legfeljebb, hogy az egyes városok közgyűlésén és a választókerületek­ben sokszor érvényre jutottak azok a társadalmi és termelő osztályok, amelyek többségben voltak. A kereskedő osztályt nemcsak az uj demokratikus irányhoz való állásfoglalás szólította sorompóba, hanem az a törekvés is, hogy a parlamenti reformmal kap­csolatban a kereskedő-osztálynak erősebb politikai érvényesülést biztosíthasson és szembeszállhasson az antimerkantilista áramlattal, amely kisebb-nagyobb mértékben mindig tapasztalható volt. Ha az utóbbi időben a kereskedő-osztály a kormányzat részéről valamivel mostohább elbánásban volt kénytelen része­sülni, ezt már nem szükséges a sokat panaszolt irány­zatnak tulajdonitani, mint inkább a háborús viszonyok szükségszerű következményének. A kormány a szabad- forgalomra kénytelen volt reátenni a kezét, ami már magában véve a kereskedelem messzemenő korlátozá­sával és érzékeny károsodásával járt együtt. A kereskedelem helyzete a háború következtében tarthatatlanná lett. A kereskedelem szabad mozgása annyi korlátozásnak lett alávetve, hogy csaknem tel­jesen megszűnt és a szabadság visszanyerése is még éles küzdelmekbe fog kerülni. Az átalakulás leginkább a kereskedő-osztályt sújtotta, egyrészről a forgalom óriási mértékben való korlátozásával és a kereske­delmi tevékenység béklyókba szorításával, másfelől a kereskedelem jogi életét szabályozó törvényhozás fej­lesztésével. Mindegyik rendezés azonban a háborús viszonyok bélyegét viseli magán, vagyis túlnyomó részben a kereskedelem meghallgatása nélkül, sőt akarata ellenére jött létre. Egészen érthetőnek tartjuk ennélfogva, ha a kereskedő-osztály legfőbb törekvése arra irányul, hogy politikai befolyáshoz juthasson és az uj átalakulásban, amely már a békés időkben fog végbemenni, a saját közreműködését biztosithassa. Nagyon óhajtottuk volna azonban, ha a kereskedők gyűlése ez alkalommal a kereskedő osztály feladatai­val ebben a folytonos átalakulásban még más irá­nyokban is foglalkozott volna. Igaz ugyan, hogy első feltétel a kereskedelem szabadságának visszanyerése bizonyos mértékben, de éppen azért nem ártott volna e feladatokkal közelebbről foglalkozni, mert a keres­kedő osztály egészen uj viszonyok közé került, amelyekben, ha akciószabadságát visszanyeri, sok függ a saját iniciativájától. A külkereskedelmi viszo­nyok és összeköttetések teljesen megváltoztak, a be­hozatal számára uj forrásokat kell keresni, a kivitel­nek pedig uj fogyasztópircokat kell biztosítani. Az uj nemzetközi összeköttetések és a régiek közül a szö­vetségesekkel való összeköttetéseknek sokkalta szoro­sabbá tétele nagyobb kereskedelmi ügyességeket, tu­dást, uj szokásokat tesznek szükségessé. A hazai kereskedelemről, ami az üzleti szellemet, a gyors fel- használást és szakértelmet illeti, mindig nagy véle­ménnyel voltunk, de nem hallgathatjuk el, hogy az üzleti etika, amely nem tisztán az üzletet, de annak egyéb vonatkozásait is védi, nagy általánosságban szólva, meglehetősen alacsony színvonalon áll. A háború után elkerülhetetlen lesz, hogy a keres­kedelmi élet formái hozzáidomuljanak ahhoz a fo­gyasztók érdekeit szem elölt tartó demokratikus ipari és kereskedelmi politikához, amelynek akkor be kell következnie. ж Nemzetiségi pénzintézet akciója Magyar- országon. A bécsi parlament cseh-kérdés körüli vitája alkalmából nem érdektelen, hogy a mostani háborús viszonyok között sokat szereplő Zsivnosztenszka Banka prágai pénzintézet Felsőmagyarországon kez­deményez nagvobb akciót és e célból liptó-rózsahegyi pénzintézete, a Hitelbank rt. hárommillió koronáról négymillióra emeli alaptőkéjét. A rózsahegyi pénz­intézet az egyetlen pénzintézet az országban, amelynek részvényei a prágai tőzsdén vannak jegyezve. Gróf Andrássy Gyula birtokvétele. Telbisz Károly nemrég elhunyt temesvári polgármester temes- erzsébetházai 1.2C0 holdas birtokát mintegy 2 millió koronáért megvette gróf Andrássy Gyula. Közgazdasági hírek. A Budapesti Villamos Városi Vasút R.-t., amelynek részvénytöbbsége tudvalevőleg a székesfő­város birtokában van, 1916-ban 13,710 korona (1915- ben 10,798.659 korona) forgalmi bevételt ért el, egyéb jövedelmei 1,048,192 (894.677) koronát tettek ki, úgy, hogy a 91 822 (55.085) korona áthozattal együtt a nyers haszon 14,850.382 (11.748.411) korona volt. A forgalmi kiadások és egyéb költségek 9,940.778 (6,963.466) koronára, a kamatkiadások 97'.855 (1,010.232) koronára, a főváros részesedése 548.414 (431.946) koronára, a részvények és kötvények tör­lesztése 708.800 (615.400) koronára rúgtak, érték- csökkenés cimén pedig 800 000 (609.999) koronát írtak le. A mérleg 1,879.585 korona tiszta nyereség­gel zárul. A galgóczi Gazdasági és Hadiszekérgyár R.-t.-nak junius 27-én tartandó III. évi rendes köz­gyűlése elé terjesztendő mérleg szerint a költségek és 137.000 korona leírás után tiszta nyereségként 3 61.823 korona mutatkozik. Az igazgatóság javaslata az, hogy az alapszabályszerü levonások után 5°/o a tartalékalapra fordittassék, a fennmaradó összeg pedig a részvényesek között osztassák fel. A társaság üze­mének kibővítése céljából a telkével szomszédos gróf Erdődy-féle hitbizományi földekből újabb 20 holdnyi területet vásárolt. A Bihar-Szilágyi Olajipar Rt. igazgatósága el­határozta, hogy a junius 28-ra összehívott közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy részvényenkint 50 К osztalékot fizessenek. Egyidejűleg Kertész Vilmos cég­jegyzőt aligazgatóvá és Alpár Manó főkönyvelőt cég­jegyzővé nevezték ki. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-t. Hámori Biró Ármin vezérigazgató elhunyta következtében a társaság igazgatósága Biró Pál dr. kereskedelmi igaz­gatót egyelőre a vezérigazgatói ügyek vezetésével megbízta. Azt a súlyos veszteséget, mely Biró Ármin halálával a társaságot s általán a magyar gazdasági életet érte, ez a megoldás kétségkívül enyhíteni alkal­mas. Biró Pál ugyanis 15 év óta áll a társaság szol­gálatában s az utóbbi évek alatt az elhatározóan fon­tos kereskedelmi vezetést már jórészt önállóan irá­nyította és végezte. Legtöbb esetben ő vett részt a nemzetközi tárgyalásokban s képviselte a társaságot, sőt a vasipart is hivatalos vagy egyéb intézmények­ben. Évek óta tevékeny részt vesz Biró Pál a GyOSz. munkájában s különösen vámpolitikai téren, valamint szociális kérdésekben találkoztunk széleskörű tudáson alapuló állásfoglalásával. A Máramarosi Sóvasut Rt. e hó 15-én tartotta évi rendes közgyűlését dr. Chorin Ferenc főrend elnök­lete alatt. A Kriegler Miksa vezérigazgató által elő­terjesztett évi jelentést a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Az igazgatóság és ^ a felügyelő-bizottság régi tagjait újból megválasztották. Az elsőbbség1, valamint a törzsrészvények 27. számú szelvényeit a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank f. évi julius 1-étől 9 koronával váltja be. Az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt* jun. 20-án tartott közgyűlésén az 1913-ban 3,600.000 K-ról 2,160.000 K-ra lebélyegzett alaptőkének 3,600.000 K-ra való felemelését határozta el olyan módon, hogy a részvények névértékét 120 K-ról a tartalékalapból 200 K-ra kerekitette ki. A Magyar Általános Gépgyár tőkeemelése. A Magyar Általános Gépgyár r.-t. tőkeemelési trans- akcióját 27-iki közgyűlésén fogja elhatározni. Az igazgatóság legutóbbi ülésében megállapította a mér­leget, amely leírások után 476.589 korona 34 fillér tiszta nyereséget tüntet fel, amc-lyből a 27-ére egybe­hívott közgyűlésnek ó°/o osztalék fizetését fogja javas­latba hozni. Az igazgatóság egyúttal javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy az alaptőke 6 millió koronáról 8 millió koronára felemeltessék. A részvények elhe­lyezése egy a Magyar Általános Hitelbank vezetése alatt álló kanzorciummal létesített megállapodás által biztosítva van. Az igazgatóság ülésében a vezérigaz­gató, Heisler Vilmos bejelentette, hogy a vezérigaz­gatói teendőkkel járó nagy felelősséget és a vállalat fejlődésével fokozódó munkaterhét nem kivánja tovább viselni s a reá háruló súlyos feladatok alól való fel­mentését kéri. Az igazgatóság a vezérigazgató elha­tározását a legnagyobb sajnálattal vette tudomsul, szí­vesen ragadva meg az alkalmat, hogy neki kiváló, sikeres működéséért legteljesebb elismerését és hálás köszönetét kifejezze. Az igazgatóság kérelmére Heisler Vilmos hajlandónak nyilatkozott arra, hogy mint az igazgatóság megbízottja bő tapasztalatait továbbra is a társaság érdekeinek szolgálatába bocsássa. A megüre­sedett vezérigazgatói állásra az igazgatóság Balassa Frigyes főfelügyelőt, a Magyar Államvasutak Gép­gyára gazdasági gépgyártási szakosztályának főnökét hívta meg, aki állását a legközelebbi időben fogja el­foglalni. sőt mondhatnék: egyszerűen csodás az a hatás, j melyet a valódi ©§anapyci®r és Diana krém a legcsunyább női arcon is úgyszólván napok alatt előidéz. Nyiló rózsák üdeségét és bársony- finomságát varázsolják az arcbőrre. Csodálatosabb szere nem volt a múltnak, nincs a jelennek és nem lesz a jövőnek, mint a Diana púder és Diana krém ppóitarSobos, iSietve tégely ... nagy сйоЬэг, Illetve tégely ___ Mi ndenütt kapafő. ... к 1,- „ К 2.59

Next

/
Oldalképek
Tartalom