Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-16 / 20. szám
■№]----Függ etlen Budapest A Mérnökegylet lakásankétje. (A kislakásépitkezések problémája. — Egyesületközi ankétet rendez a Mérnökegylet.) A Mérnökegylet lakásankétje múlt héten szünetelt. Hétfőn este Bálint Zoltán műépítész volt az első felszólaló. Helyesli Garbai Sándor ismeretes eszméjét, hogy a lakáskérdés megoldására társadalmi egyéniségekből és szakemberekből nagy kooperativ bizottság átlit- tassék fel. Gocla Géza múltkori kijelentését, amely szerint a Közmunkkáat Előkészítő Bizottság felállításával már létrejött ez a kooperáció, helyteleníti, mert a Bizottság nem fejt ki számottevő tevékenységet. Ctána Hegedűs Ármin fővárosi műszaki tanácsos emelt szót annak érdekében, hogy újra szólítsák fel a hatóságokat, hogy még a háború alatt építkezzenek. Dr. Ladányi Jenő ügyvéd a kislakásépitkezést állami és városi feladatnak tartja és ki akarja venni a magáiiépitkezés kezéből, amelynek révén elharapódzik a kislakás-uzsora. A telekértékadóval szemben a község kisajátítási jogát kívánja bizlosilani a beépítetlen telkekre. Ez felel meg szoeiálista felfogásának s ezt azért is fölébe helyezi a telekértékadónak. mert ez a kényszerű építkezés célra drága hitel igénybevételére’hajtja a telektulajdonost s ezáltal növeli a lakásbéreket (?) Dr. Katona Fülöp indítványozza, hogy alakítsanak átmeneti építés- gazdasági bizottságot az összes érdekeltség köréből. Ennek az volna a célja, hogy megindítsa az építőanyagok termelését az egész országban és gondoskodjék azok igazságos elosztásáról, továbbá szerezze meg a hadvezetőségtől a katonai építkezéseknél a háború után felszabaduló építőanyagokat, valamint a háború után felszabaduló fuvarozási eszközökkel szüntesse meg a fuvarhiányt. Ezenkívül követeli, hogy az egylet kebeléből kiküldött bizottság sürgősen készítsen el egy kislakástörvénytervezetet s mielőbb hívjanak össze érdekeltségi ankétet az átmeneti épités- gazdasági bizottság felállítása dolgában. Kabdebo Gyula fővárosi műszaki tanácsos, az építési szakosztály elnöke, ezután a vita folytatását szerdára halasztotta, egyben pedig a maga részéről indítványozta, hogy az összes érdekelt egyesületek cvonásával rövid határidőn belül nagyszabású ankétet tartsanak a lakáskérdésről. Ennek az ankétnek alapján tájékoztatnák aztán a kormányt a lakásínség megszüntetésére •szükséges feladatokról és azok megvalósításának gyakorlati szakszerű módjairól. Hírek a városházáról. A miniszterelnök lakásankétet fog egybehívni. .A Mérnökegylet az ismeretes viszontagságok után szombaton végre eljuttatta az építkezések lehetővé tétele tárgyában készült memorandumot gróf Tisza István miniszterelnökhöz. Értesülésünk szerint a miniszterelnök közölte .a Mérnökegylet vezetőségével, hogy a lakáskérdés és az építőipar talpraállitása nagy fontosságának Indáidban foglalkozik a segítés módjaival s ezek megbeszélésére meg fogja hívni a Mérnökegylet képviselőit. A mérnökegyletben azt remélik, hogy még a nyári szünet előtt megtartják a miniszteri lakásankétet. A kéményseprő-szabályrendelet módosítása. A szerdai közgyűlésen tárgyalják azt az előterjesztést, metyet a kéményseprő-szabályrendelet módosítása tárgyában készített a közgazdasági ügyosztály. A módosítás uj kerületi beosztást hoz s a kémény- seprési dijaknak mintegy 25 százalékos emelését. A lakbérrendelet megszűnéséig a háztulajdonosokat terheli ez a díjemelés, de emellett a közönség, külön is díjazza a kéményseprőket s ez a borravaló a háború alatt a réginek több mint kétszeresére emelkedett. A módosító javaslatot a közgyűlés hosszabb vita nélkül .el fogja fogadni. A Népjóléti Központ megalakulása. A Népjóléti Központ már közel félév óta fejt ki igen élénk és hasznos működést s a közönség, ameiy figyelemmel és jóindulattal kiséri a Központ tevékenységé^ bizonnyal kissé meglepődve értesült arról, hogy a formális megalakulás csak most történik meg, mikor a Népjóléti Központ már javában dolgozik és napnap után üdvös eredményeket produkál. A megalakulás aktusa szombaton folyt le a régi képviselőház üléstermében a hatóságok és a társadalom előkelő képviselőinek részvételével, Bárczy polgármester hosszabb beszédben foglalkozott a Népjóléti Központ céljaival, amelyeket végül is ebben a nemes humánus és szociális tartalommal teiitett szóban foglalt össze: embervédelem. Ezt szolgálta a Népjóléti Központ eddigi működésével és remélhetőleg még intenzivebben fogja szolgálni a jövőben, amikor szervezete teljesen kiépül és munkássága minden irányban kiforr. De már az alakuló ülés sem múlhatott cl anélkül, hogy az embervédelem egyik legaktuálisabb kérdését előbbre ne vigyék. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a hadisegélyek revízióját, illetve felemelését, a hősi hatollak hátramaradottjai részére fokozottabb támogatást és a rokkantügy végleges rendezését kívánják. A Népjóléti Központnak ehhez hasonlóan kell majd mindig meglátnia Budapest népének legégetőbb sebeit és sietnie azok orvoslását elősegíteni, hogy a nevéhez fűződő sokágú nagy és nehéz feladatoknak alaposan megfelelhessen. A központi konyha és közös konyhák megnyitása. A főváros, mint ismeretes, néhány nap előtt felterjesztést intézett a Közélelmezési Hivatalhoz, amely szerint a legszegényebb néprétegek számára ingyen ; a szegényebb néposztályok részére pedig önköltségi áron akar megfelelő ebédet juttatni részben a központi konyha megnyitása, részben pedig közös konyhák felállítása révén. Néhány hét előtt illetékes részről nyilatkoztak lapunk hasábjain e kérdésben s akkor azt az információt kaptuk, hogy az élelmiszereknek, főként a lisztnek és zsírnak hiánya miatt nem lehet megnyitni a régóta készen álló központi konyhát, amelynek zavartalan üzemét előbb hosszabb időre biztosítani kellene. Hivatkozás történt a fuvarhiányra is és mivel azóta a közélelmezési viszonyokban nem állott be kedvező változás, azt hisszük, a tanács fel- terjesztése inkább a főváros jó szándékának akar kifejezője lenni, semmint megvalósulásra számot tartó, konkrét javaslat. Egyébként ha az élelmiszer-beszerzés nehézségeit sikerülne is eliminálni, amire pedig vajmi kevés a kilátás, akkor is nyílt kérdésnek maradna fenn, hogy a mostani időkben vállalná-e a kormány vagy a főváros az ingyenebédek magasösszegű költségeit ? korábbi évfolyamai (1906,1907,1908,1909,1910, 1911,1912, 1913,1914,1915) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kaphatók a kiadóhivatalban: VII., Szövetség-utca 22. szám. miMii!iiiiii!i!iiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiniiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiMiMiii!= j Wörner J. és Társa j I gépgyára, Budapest j gyorssajtók két-és yyerssajtók vasúti rendszerű menettel I Kromotipiai gyorssajtók rövidített ív-kiveze- | I téssel gyűrűs dob segélyével. Kétfordulatú = I gyorssajtók előlkirakóval. Kőnyomdai gyors- | 1 sajtók görgő pályával. Kőnyomdai kézisajtók. | i Körforgó nyomógépek újság- és illusztráció- = ! nyomásra meghatározott és változtatható ív- | I —--------------nagyság számára.-------------------- | H111111111111111111111111111111111111111111111 ii 1111111111111111 и 1111r11111111 (i 11111(111111111 i i iE 5 PÉNZ ÉS HITEL. A hatodik hadikölcsön. A háború elhúzódása egy újabb hadikölcsön kibocsátását tette szükségessé. Az állam most hatodszor fordúl polgáraihoz, hogy a további hadviseléshez és a végső győzelem kivívásához szükséges anyagi eszközöket előteremtse. Az állami kölcsönök piacának az a kedvező hely- I zete, amely a hadikölcsönök árfolyamainak I állandóságában is kifejezésre jut, arra az elha- I tározásra késztette a pénzügyminisztert, hogy ezúttal rövidebb lejáratú kölcsönök mellőzésével a korábbi járadékkölcsönök feltételeinek alapulvételével 6°/°-os járadékkölcsönt bocsásson ki. A pénzügyminiszter prospektusából kitűnik, hogy a hadikölcsön jeg3’,zése a legbiztosabb és I legjövedelmezőbb tőkeelhelyezés. Mert migja ban- I kok és takarékpénztárak a betétek után legfeljebb 3 — 31/2 százalékot fizetnek és amig a tőzsdén felhajtott ipari részvények alig 2 — 3 százalékot jövedelmeznek, addig a hadikölcsön tisztán 6 százalék kamatot hajt. Az állami kölcsönök piacának az a kedvező helyzete, amely a hadikölcsönök árfolyamának állandóságában is kifejezésre jut, arra az elhatározásra késztette a pénzügyminisztert, hogy ezúttal rövidebb lejáratú kölcsönök mellőzésével a korábbi járadékkölcsönök feltételeinek alapulvételével csak 6 százalékos járadékkölcsönt bocsásson ki. Annak lehetősége, hog}i kizárólag járadékkölcsön kerüljön kibocsátásra, ami Németországban is csak egy alkalommal, a harmadik hadikölcsön- nél történt meg, jó világot vet államgazdasági helyzetünkre és a pénzügyminiszternek az állami hitel szilárdságáról tanúskodó ez az elhatározása a szakkörökben fölötte kedvező megitélés- j ben részesült. Kétségtelen tehát, hogy a mai viszonyok í között a hadikölcsön a legjobb értékpapír és j eltekintve a hazafias szempontoktól, mindenki a j saját érdekében jár el, amidőn tőkéjét ebbe az i elsőrendű papírba invesztálja. Az általános pénz- I bőség rendkívül kedvez az uj kibocsátásnak és i biztosra vehető, hogy a hatodik hadikölcsön i eredménye az összes eddigieket felül fogja múlni. ж A tőzsdén e héten a spekuláció nyugtalansággal értesült a bécsi tőzsdetanács határozatáról és miután lehetséges, hogy a tőzsdetanács nálunk is meg fogja szigorítani az utóbbi időben észlelt szertelen tőzsdejátékot, egyesek nagyobb eladásokat eszközöltek, aminek folytán az irányzat kissé ellanyhult. Kivált a tengerhajózási részvényekben mutatkozott esés, a legtöbb értékben némi hanyatlás állott be. A legnevezetesebb emelkedés a Ganz-részvényekben volt. amelyek szombaton 100 koronával emelkedtek. Élelmiszerkereskedők Áruforgalmi Szövetsége néven, mint már hírül adtuk, nagyarányú vállalkozás indult meg a fővárosban. Mint értesülünk, a vállalkozás élén Rohonyi Gyula, titkos tanácsos, volt boszniai kormányzó áll, célja pedig, hogy az áruk közös és jutányos beszerzése érdekében országos szervezetet hozzon létre. Azt is tervezik, hogy e nagyobb forgalmat képező cikkek előállítására külön gyárat állítanak fel. Birtoktranzakció. József főherceg aradmegyei birtokát tudvalévőén az e célra alakult Kisjenői Főhercegi Haszonbérlő R.-T. bérli. A részvénytársaságnak száz darab részvénye volt, amelyből 51 az Agrárbank tárcájában van, 49 darabot pedig magának tartott meg a főherceg. Mint most értesülünk, az Agrarbank részvényeit és ezzel együtt a bérleti jogot átveszi a Földbirtok és Tetekbank R,-T., amely a Ma- I gyár Bank alapítása. A Földbirtokbank többtermelési rendszert akar meghonosítani a birtokon és mező- gazdasági ipartelepeket létesít. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM _______BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 31.----------Érdekes műsor! NAGY ENDRE állandó felléptével!
