Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-02 / 18. szám

Független Budapest

3

likas szervezkedéshez és ezért ériem Véizsonyit, amikor az önök lapjában úgy nyilatkozik, hogy csak a háború útimra Lehetne erről szó. Addig a választójog és a béke biok ja harcoljon a parlamentben a polgári érdekek mellett.

A nemzeti demokráciáért.

— Ha Vázsonyi végre hozzáfog és megszervezi a munkássággal és a radikális polgársága gal a demokrata pártot a főváros huszonkét kerületében s az országban, azt hiszem, ehhez a tiszta alakuláshoz örömmel fognak csatlakozni azok is, akik eddig elszigetelték vagy távol tartották magukat a tülekedő városi élettől. Mindenekelőtt a szélesebb néprétegekre kell itt gondolni, amelyek ezzel újra visszanyernék bizalmukat, a parlament és városháza iránt, melyektől régóta nem várnak már semmi jót, de őszintén epednek az után, hogy végre jöjjön valaki, aki tiszta munkát végez, tiszta demokratikus alakulást hoz létre. A nemzeti demokrácia elve. amelyet Vázsonyi legutóbbi nagy beszédében a jövő mottójának jelölt meg, az a plattform, amelyen — pártkülönbség nélkül és mégis politikai jelleggel — találkozhat mindenki, aki a nemzeti haladást és a demokráciát igazán akarja. Ha ezek a becses elemek végre egyesülnek ezen az alapon, akkor természetes, hogy ebből a bátor, harcos politikai pártból önma- guktól száműzve lesznek azok, akik csak addig hirdetik magukat demokratáknak és a városi polgárság barátainak, amig ezt a saját város- politikai céljaikra kihasználhatják. Vázsonyitól azt várom, hogy a nemzeti demokratikus erők koncentrációját fogja- megcsinálni.

Lakásankét a Mérnökegyletben.

(Az építészek obstrukciója a választmány ellen. — Garbai Sándor a budapesti lakáskérdésről. — Miért nincs súlya a technikusok szavának ?)

A Mérnökegylet építészeti szakosztályának a lakásínség és az építőipar talpraállitása dolgában megindult mozgalmát — mint a »Független Budapest« múlt heti, feltűnést keltő cikkében megírta — a kormánynak okvetetlenkedni nem akaró választmány nem tudja elfojtani. A szakosztály tagjai nem nyugodnak meg a választmány határozatában és tovább is erősíteni próbálják a mozgalmat. Nem bízzák az ügyet a választmány által teljesen elrontott kormánymemorandumra, amelyről egyébként a cikkünk nyomán támadt nyugtalanság hatása alatt az elnökség úgy intézkedett, hogy a jövő héten eljuttatják a kormányhoz. Az építési szakosztályok ugyanis formális obstrukciót rendeznek a lakáskérdésben a választmány ellen. A lehetetlen memorandummal korántsem veszik elin- tézettnek az ügyet, hanem állandó vitaestéken rendszeresen napirenden kívánják tartani a kérdést, amig célt nem érnek.

Az első ilyen vitaestét hétfőn tartották meg s annak különös, szinte pikáns érdekességet kölcsönzött, hogy az est vezető szónoka Garbai Sándor, a szocialista pártvezetőség exponált tagja, a Magyar Epitőmunkások Országos Szövetségének titkára volt. Érdekes jele az idők ‘fordulásának, hogy az épitőmunkások vezére a Magyar Mérnök és Építész Egylet pódiumáról beszélhetett az építészeknek és vállalkozóknak a budapesti lakosság közös veszedelméről, a lakásínségről. És örömmel kell feljegyezni, hogy Garbai előadásának tiszta szociális szelleme szinte üdítő erővel hatott az építészekre s előadását olyan lelkes ovációkkal kisérték, amelyek ehelyütt egészen szokatlannak tetszettek. Ez is bizonysága annak, hogy a szakosztálybeli építészekben a legnagyobb akciókedv van meg a lakásügy érdekében s csak a választmány kerékkötője a cselekvésnek.

Garbai azzal kezdte előadását, hogy a háború után más világ jön. A hazatérő tömegek szociális életet kívánnak, kényelmesen el akarnak helyezkedni és kinyujtózni. Budapest óriási fejlődés elé néz.

A háború alatt történt külpolitikai és gazdasági változások folytán bizonyos centrális szerephez jut. Átmeneti állomása lesz a világkereskedelemnek. Lakossága óriási mértékben meg fog szaporodni; aki itt lakott, ide jön vissza, aki vidéken van, talál uj ekszisztenciát, s akinek politikai, tudományos vagy egyéb céljai lesznek, mind ide tolul. Budapestre jön s innen indul ki mindenki s a háború után fog legpom- pásabban bizonyosulni, hogy Magyarországon j egyetlen város van, Budapest. A nagy néphullámzás folytán legalább százezer lakásra lesz szükség. Kik lesznek ezek megteremtésében segítői és tanácsadói a kormánynak ? Ajánlja, hogy a Mérnökegylet egy társadalmi és szak- erőkből álló nagy kooperativ bizottság megalakítását kezdeményezze, amelyben kiváló szakférfiak állapítsák meg a lakáskérdés megoldásának módjait és a bizottság társadalmi jellegénél fogva erkölcsi nyomást gyakoroljanak a kormányra.

A háború után abból a százhúszezer építő— munkásból, amelyet eddig Budapest foglalkoz tatott, több mint százezer tér vissza Budapestre. Mivel kívánja ezeket foglalkoztatni a kormány ? Teleszky pénzügy mi ütsztér kijelentette, hogy tíz évig nem enged meg beruházásokat s hogy a pénz és az építőanyag, elsősorban a vas, az utak és hidak helyreállitáisára kell s az anyagokat le fogja foglalni a kormány. A lakáskérdés veszedelmed nem látja meg a miniszter. Ma Budapesten mindössze hét építkezés és nyolc átalakítási munka van folyamatban. Az építőipar tönkrement a háborúban. Németországban már működik egy kooperativ bizottság, nálunk sem szabad késlekedni, mert még minden háborúnak utójelensége lakásforradalom vo’t.

Minden mást megelőzően, kislakások tömeges építkezésére kell fordítani az építőanyagot. Ha a Belváros fejlesztésére tudtak adókedvezményt adni, mennyivel inkább kötelessége a kormánynak, hogy a kislakás-építés előmozdítására■ is adókedvezményeket nyújtson. A főváros tett néhány helyes intézkedést e téren, de Budapest a kislakásügy tekintetében mégis visszamaradt város. A kislakásügy előmozdítása állami felad t. Olcsó építési hitel keli, amelyből speciálisan kislakások építése céljára az állam megfelelő részt vállaljon magára. A Mérnökegylettől várja, hogy tekintélyének latbavetésével úttörője lesz a mozgalomnak.

Utána Benedek Dezső szólalt fel és azt parancsolta, hogy a mérnökök és építészek szavának nincs súlya, a sajtó elhanyagolja a lakáskérdést (?), a választmány pedig hónapokig késlekedik a memorandummal. Goda Géza a Magánmérnökök Szövetségének igazgatója azt ajánlotta, hogy a kooperativ bizottságot a Közmunkákat Előkészítő Országos Bizottság keretében állítsák fel. (Erről tudni kell, hogy a Bizottságot a kormány maga állította fel a Magánmérnökök Szövetsége vezetőtagjaiból.) Jakab Dezső a lakásínség enyhítésére azt kívánja, hogy a háború után a kaszárnyákban helyezzenek el polgári lakosságot, továbbá, hogy ha redukálni tudták az élelmi adagokat, ki kell ürittetni a tulnagy lakásokat is. Végül Nagy Virgil műegyetemi tanár szólalt fel, hogy megnyugtassa Garbait, a Mérnökegylet régóta behatóan foglalkozik a kislakások kérdésével és az építkezés ügyében ismételten sikertelenül döngette a kormány kapuit. Ezután a vitát jövő hétfőre halasztották, amikor az eddigiek szerint Pickier J. Gyula dr, Bródy Ernő dr., Moór Jenő, Steiner József és a szociáldemokrata párt részéről dr. Ladányi Ármin felszólalására kerül a sor.

Az est összbenyomásaként meg kell állapítanunk, hogy az állandóan visszatérő motívum az volt, hogy a mérnökök és építészek szavának nincs súlya. Mi ez alatt politikai súlyt értünk és arról sajnos, egyik szónok sem beszélt, hogy az egylet ezért csak magára vethet, hiszen a városi párt kérdésében is bölcsen halogatja állásfoglalását. Nagyon furcsa az, amikor Nagy Virgil egyetemi tanár, a választmány egyik hangadó tagja panaszolja el azt, hogy az építészeknek nincs szavuk a kormánynál, mikor ismeretes hogyprofeszor urat mily meleg jóviszony fűzi a kormány vezetőihez. Ennél csak az furcsább, ha úgy hiszi, hogy a Mérnökegylet ismételten döngette a kormány kapuit a lakás- kérdésban. Erre legjobb tudomásunk szerint nem került a sor és pedig azért nem, mert a

választmány nem engedte. Pedig a választmányban Nagy Virgil tanár urnák oly súlyos szava van, hogy, ha igazán akarta volna, könnyen a kellő irányba terelhette volna a választmány elhatározását. A professzor ur azonban még a választmány kapuit sem döngette, nem hogy a kormányét

Megalakul az

átmeneti bizottság.

(Az adókigondoló-bizottság befejezte működését.

Az átmeneti bizottság fogja tárgyalni az összes háborús és átmeneti kérdéseket. — A tisztviselők drágasági pótléka.)

A főváros pénzügyi bizottsága egyik legutóbbi ülésén Feleki Béla dr. bizottsági tag javaslatára elhatározta, hogy a békés időkre való átmenet előkészítésére bizottságot alakit.

Feleki a lakáskérdés kapcsán tette meg javaslatát, a bizottság munkája azonban értesülésünk szerint korántsem fog csupán a lakásépítkezések megindításának ügyére szorítkozni, hanem foglalkozni fog mindazokkal a fontos kérdésekkel, amelyek a jövőben a főváros vezetőségére hárulnak.

Az átmeneti bizottság voltaképen a hosszas adókigondoló bizottságot fogja Jelváltani, amely most, hogy az uj adókról szóló előterjesztés elkészült és a költség- vetéssel együtt lelegközelebb tárgyalásra kerül, betöltötte hivatását. Az adókigondoló bizottság tehát feleszik, de csak azért, hogy helyet adjon az átmeneti bizottságnak, amely információink szerint megint — huszas bizottság lesz, mert szintén húsz tagból fog állani s összetételében nem sukban fog különbözni az adókigondoló bizottságtól. Csekély személyi változásoktól eltekintve, az adókigondoló bizottság tagjai fognak helyet foglalni benne s esetről-esetre — igy különösen a lakásépítkezések ügyénél — meg fogják hívnia bizottságba az illetékes szaktanácsnokokat és tanácsosokat is.

Az uj bizottság felállítása mutatja, hogy a tanács a maga szempontjából helyesnek taláita azt, hogy az uj adók előkészítésének kérdését a törvényhatóság- vezető tagjaiból élló bizottságra bízta és ugyanezt a metódust óhajtja követni a jövő fontos kérdéseinél is. Viszont a hizottsági tagok, még az adók előkészítésének hálátlan feladatát is elvállalták, hogy a főváros mai urai nehéz helyzetében közvetlenül irányítsák a főváros ‘válságos pénzügyeit. Álláspontjuk most is az, hogy az átmenet kérdéseinek mikénti előkészítése oly nagy súllyal esik a latba, hogy fölötte azükséges, hogy egy törvényhatósági tagokból alakuló bizottság állandó permanenciában legyen és tanácskozzék a jövő kérdései felett.

Az átmeneti bizottság létesítését a tanács keddi ülésén tárgyalták s a bizottság legközelebb meg fog alakulni. Egyelőre azonban főként csak a háború alatt még aktuális kérdésekket fog foglalkozni. így tárgyalni fogja a tisztviselők и/abb drágasági pótlékának ügyét is. Erre vonaikozóan *z a téves hir terjed el, hogy a huszas adókigondoló bizottság már tárgyalta az ügyet és húszszázalékos fizetésemelést határozott el. A mi értesülésünk szerint, ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. Az adókigondoló bizottságban szóba sem került ez az ügy, hanem a megalakítandó uj bizottság fogja azt tárgyalni és fölötte határozni. Alkalmunk volt erről beszélcetést folytatni a bizottság- egyik tagjával, aki kijelentette, hogy az újabb drága- sági pótlék kiutalására meg tesz a bizottságban a hajlandóság, a kérdést azonban a belügyminisztérium dönti el. A belügyminisztérium már kifejezte rossza- lását a fővárossal szemben, amiért tisztviselőinek az államiaknál kedvezőbb javadalmazást biztosított. A kérdés most azon fordul meg, hogy mennyiben fogja a kormány honorálni az állami tisztviselőknek azt a memorandumát, amelyet a legutóbbi tisztviselő-nagygyűlés alkalmából a fizetésemelésre vonatkozóan terjesztetlek eléje.

A bizottságnak a továbbiakban az aktuális ügyek egész sorának intézésére lesz ingerenciája. Nagy és nehéz kérdéseket fog tárgyalni, mert úgy a háború további folyama, mint a békeidőkre való átmenet számos, jelentős kihatású problémát fog felvetni, amelyek a főváros lakosságának gazdasági és szociális érdekei szempontjából nagy súllyal bírnak. Bár a huszas adókigondoló bizottság összetétele és működése épen ebben a tekintetben nem a legjobb emlékű, reméljük, hogy az uj bizottságnak az lesz a törekvése, hogy a reá várakozó feladatoknak a kellő érzékkel és megértéssel feleljen meg. Mint huszas bizottság a polgárságnak — sokszor oktalan és antiszociális — megterhelésén dolgoztak, most azt kell megmutatniok, hogy olyan kérdésekben is tudnak ötletesek lenni, amelyek a polgárság javát szolgálják.

Minrlonl/i me§szereti és dicséri már első próba Ifi III U GII KI után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, ÍV., Muzeum-körut 15. SZ.