Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-02 / 18. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1917. május 2. IS. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: József 45-8’. ИИВНИВИЯМИЯа»ЯИИИ111Шюм1яиияиш и»-чдсиа.1а жиотуддигтамл MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ♦ Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. ф Félévre 10 kor. Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAjOS Felelős szerkesztő: B.VIRÁGH GÉZA A főváros két hivatott vezére, Bárezy és Vázsonyi állás- foglalásai után nincs semmi kétség benne, hogy két áramlat küzd egymással s bár mindegyik ugyanabban a malomban akar őrölni, programjához mégis egymástól elütő vignettát ragasztott. Bárezy az egész városi polgárság tömörülését szeretné elérni, Vázsonyi az egész demokrata társadalomét. Csak a vak nem veszi észre, hogy ez a kettő egy és ugyanaz, hiszen ma csak a városok polgári elemei alkotják a demokrata társadalmat is. Mégis mi a külömb- ség a két vezértényező állásfoglalása között ? Lényegében semmi, de kiinduló pontjaiban oly sok áthidalhatatlan nüansz, amennyi csak a polgári társadalom teljes megoszlására vezethet. Abban mindkét állásfoglalás megegyezik, hogy a városok fejlődésére irányuló hatékony lépéseket egyazon forrástól: a parlamenttől kell remélni. De amig Bárezy ezt politikamentesen akarja elérni, addig Vázsonyi ragaszkodik továbbra is az országos politika köpenyegéhez, mint amely nélkül semmiféle polgári küzdelem el sem képzelhető. Bizonyos, hogy Bárezy gyorsabban szeretné elérni ugyanazt, amit Vázsonyi akciója csak egy távolabbi időpontra baziroz. Ám amig Budapest polgármestere a mai klikkek bevonásától sem riad vissza, ha eképen biztosíthatja mozgalmának sikerét, addig a demokraták vezére a legteljesebb megújhodástól remél csak biztató eredményt. íme: két álláspont, amely homlokegyenest ellenkezik egymással, bár ugyanazon célt igyekszik szolgálni, de mindkettőben benne rejlik annak a polgári alakulásnak magva, amely ma kívánatos. Ami Bárezy programmjában nagyszerű, azt mindenesetre a Vázsonyi által megjelölt utakon és eszközökkel kellene megvalósítani. Tagadhatatlanul ez lenne az egyetlen kielégítő álláspont, amelynek bázisára össze lehetne gyűjteni mindazokat a polgári elemeket, amelyek a városi autonómia gyökeres kiterjesztésében a jövő fejlődés egyetlen biztos zálogát látják. Uj elemek és uj emberek biztosíthatják csak a tökéletes reorganizációt. Ennek a reorganizációnak mindenesetre az a programmja, amit Bárezy polgármester adott, de az eszközeit egyedül az a szervezkedés tudná megteremteni, amelyet a demokraták vezére tart szükségesnek. A Független Budapest karácsonyi zászlóbontásában is ezen a mesgyén indult el. Hirdettük és hirdetni fogjuk továbbra is, hogy máskép, mint tökéletes megújhodással, lehetetlen a polgárság életérdekei felett való döntést kiragadni a klikkek kezéből. S amikor ehhez hozzátettük azt is, hogy ezt a megújhodást az országos politikának teljes kikapcsolásával kell elérni, amiben sajnálatunkra, egészen ellentétes álláspontot foglalunk el Vázsonyival szemben — eleve meg- éreztük, hogy az országos politikának már csak a szele is elegendő lesz arra, hogy téves utakra terelje a legideálisabb intenciókat is. Amitől féltünk, s amit minden eszközzel szerettünk volna megakadályozni, ime bekövetke- kezett: Bárezy és Vázsonyi hajója más más vizeken evezve indult el egyugyanazon cél felé. így azonban, eleve megjósolhatjuk, mint amely már is jelentkezik, tertium gaudet — egyedül csak az uralmon lévő klikkek fognak örülni, amelyek ezzel mai hatalmuknak megdönthetetlenségét is biztosíthatják. S hogy ezt fogják cselekedni, erre nézve kinek lebet valami kétsége ? MÉRLEGEN. * A megállók csökkentésével ismét bebizonyosodott, hogy mily nagy mértékben befolyásolja a fővárosban a protekció mindazokat az üzemeket, amelyek közcélokat szolgálnak. Háromszázhusz megállóhelyet szüntettek meg egyik napról a másikra s ma már senki sem tudja, hogy miért lehetett, szükség azokra is, amikor igy a forgalom egy árnyalattal megjavult. E szükséget a sok feleslegesen érvényesült protekció szabta meg annak idején, mint ahogy ennek a kérdésnek az eldöntésénél sem az a körülmény játszott akkoriban szerepet, hogy mikép lehet kielégítővé tenni a villamos forgalmat, hanem az, hogy milyen klikkfőnökök kicsiny kerületi érdekeit lehet hathatósan szolgálni egy-egy villamos megállóhelylyel is. Nem sok reményünk van azonban ahhoz, hogy ebből a körülményből sokat fognak okulni az intéző körök, sőt el lehetünk készülve arra a meglepetésre is, hogy' mihelyt bevégződik a háború, valamennyi klikk követelni fogja régi jogainak csorbit- tatlan visszaállítását. Vájjon lesz-e elég erély akkor majd a tanácsban, hogy a mai státust, amely egy hajszálnyira már megközelíti a kielégítő forgalom ideálját, megvédje ez orvtámadások ellen ?! * Május elseje, mint a munkásság forradalmi ünnepe, bizonyos mértékig megrázta az egész polgári társadalom lelkiismeretét is. Mindenkinek, aki ma elhagyatottan áll az érdekek és érvényesülések szörnyű csatája közepette, éreznie kellett, hogy mekkora erő rejlik a szervezkedésben s milyen más perspektívája van minden olyan megmozdulásnak, amely a tömegek összetartásának bázisára támaszkodik. Szegény polgárságnak azonban mindeddig mesterségesen lecsukták a szemeit, hogy ne lásson s bedugták a füleit, hogy ne halljon semmit sem azokból az önállóságra hivó hangokból, amelyek a munkások szervezeteiből áradtak feléje. A közjogi pártállások egész lavináját zúdították a nyakába, hogy szabadon uralkodhassanak a klikkek és hiábavaló elméleti vitatkozások tengerébe fulladjon mindig a sok keserűség, amely emiatt felhalmozódhatott a lelkekben. Ám ez a május elseje, amely úgy köszöntött ránk. mint a béke hajnalhasadása, égő szövétnekként világított bele abba a feneketlen sötétségbe, amelyben a polgári társadalom erejét vesztetten vergődik. A munkásság erejének csodálatos harmóniája feltétlenül mozgásba hozza ezúttal a polgári társadalom erejét is, hogy megszülessen végre — talán már nem is olyan távoli időben — az az igazi társadalom, amelyre a közjólétnek nélkülözhetetlen szüksége van. * Gliicksthalék igen óvatosan és tapintatosan akarnak beleilleszkedni abba az uj rendbe, amit Bárezy inaugurált. A lipótvárosi községi párt elhatározta, hogy mindaddig nem tart tisztujitást, amig a polgári társadalomnak" most megindult átszervezése folyik. Glücksthal dr. még azt is hozzáfűzte ehhez, hogy nagyobb szerepet kell adni a fiatalabb erőknek, hadd mutassák meg ezek, hogy különbek tudnak-e lenni, mint az öregek. Ez a finom disztinkció, jól tudjuk, mit takar: a lipótvárosiak fiatalabb klikkelemekkel fogják helyettesíteni a Rárczy- féle alakulásban az öregeket, hogy ne érhesse 'őket az a vád, hogy a cégérük nem változott. Minket azonban nem lep meg az az áhitatos hang, a • ivei ezt >a fel- frissítést« a munkapárti lipótvárosiak beharangozzák, mert eleve megjósoltuk, hogy igy fog ez történni. Ellenben csak örülni tudunk, hogy az igazi polgári elemek milyen csattanós figyelmeztetést kaptak Glücks- thaléktól, hogy: »vigyázat, mázolva!« Bárezy és a demokraták. A demokraták álláspontja Bárezy akciójával szemben. — A városok pártja a kormánynak sem tetszik. — A városi párt: klikk központ.) A »Független Budapest« munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni a törvényhatósági bizottság egyik kipróbált demokrátaérzelmű és általánosan becsült demokrata tagjával, aki a polgárság szervezkedéséről és annak várható fejleményeiről a következőkben nyilatkozott: Bárezy akciója és a belügyminisztérium. — Bárezy akciójáról eddig csak két konkrétumot lehet határozott tényként leszögezni. Az egyik az a köztudomású tény, hogy a városok máj. 18-án tartandó kongresszusán tárgyalni fogják a városok szervezkedésének kérdését. A másik az, hogy Bárezy eddig olyan programmot adott, amely erősen demokrata színezetű és a bátor lendületű, szabad haladás jegyében áll. E két ténynek kapcsolatát megtaláljuk abban a legfontosabb és ma még nagyon homályos kérdésben : mint gondolja Bárezy ezt a programmot megvalósítani a városok országos szervezetének segítségével ? — A május 18-iki kongresszust máris kedvezőtlen tünetek előzik meg. A belügyminisztérium ugyanis rosszalással nézi a városoknak ezt a mozgolódását, mert attól tart, hogy olyan alakulat fejlődhetik, amely megerősödve és megszilárdulva, könnyen frontot csinálhat ellene. A belügyminisztérium egyáltalán nem barátja annak, hogy a városok olyan irányban indítsanak akciót, amely oda vezethet, hogy bizonyos kerülő utakon tultehessék magukat az ő irányitó fennhatóságán. Álláspontja természetszerűleg az, hogy a városok helyzete úgy a legjobb, amint ő gondoskodik róluk. A szervezkedés ezzel szemben azt jelenti, hogy a városok arra törekednek, hogy az eddiginél sokkal jelentékenyebb mértékben maguk intézhessék sorsukat. A minisztériumnak ez visszatetsző és ezért alterna- tinója ma ez: vagy olyan szervezkedést csinál Bárezy, amely neki és a kormánynak kedves,
