Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-21 / 25. szám
Független Budapest о telek lényeges emelésére nem történt egyéb, mint az általános jövedelemadónak a 20.000 koronát meghaladó jövedelmekre nézve hadsegélyezési célokból való való életbeléptetése, az államkincstárnak a szesz eladási árában való részesedési arányának felemelése, s végül a dohány és dohánygyártmányok árának mérsékelt felemelése. Ami ezt a két utóbbi fogyasztási adót illeti, — a pénzügyminiszter becslése szerint — normális viszonyok alapulvétele mellett, évi 80 millió koronára becsülhető bevételi többletet jelent. Természetes, hogy a legfontosabb két javaslat a hadinyereségadó és a jövedelemadónak a 10.000 koronát meghaladó összjövedelmekre nézve való életbeléptetésére vonatkozó törvény- javaslat. Ezekhez a pénzügyminiszter részletes indokolást csatolt, melyben kifejti, mit vár és mit remél tőlük. Kiemeli, hogy a szesz- és dohányadón kívül, további szükségletetek fedezéséről a jobbmódu s különösen a vagyonosabb osztályok fokozottabb igénybevétele utján igyekszik gondoskodni. Ezért első sorban a jövedelemadónak a 10.000 koronát meghaladó jövedelmekre vonatkozólag immár állandó jelleggel való életbeléptetése, másrészt a fundált jövedelmek nagyobb teherviselő képességének kihasználása mellett az 50.000 koronát meghaladó vagyonokra nézve egy kiegészítő vagyonadónak behozatala utján véli az állam jövedelmeit fokoz- hatóknak. Az összes adójavaslatok — hat örvénnyé válnak — a pénzügyminiszter számításai szerint 300 millió bevételi többletet jelentenek az állam- pénztár számára. Ez nem optimisztikns számítás s a 300 milliót el is fogják érni az uj adótörvények bevételei utján. Annyi már ma is konstatálható, hogy melegebb szimpátiával még soha nálunk uj adójavaslatokat nem fogadtak, mint a jelenlegi háborús törvényeket. * A háborús ipar. A legkülönösebb helyzetet teremtette ipari téren a háború. Háború előtt igen sok iparág csak minimális üzemet fejtett ki, megrendelésekkel ellátva nem volt, s igy az ipari vállalatok felszámolása állandóan napirenden volt. A háború gyökeresen megváltoztatta ezt a helyzetet. Megrendelésekhez juttatott olyan vállalatokat, amelyek a tönk szélén állottak, s igy az ipari termelés szolgálatába állította őket. A hadsereg, mint tömegfogyasztó adott első sorban sok ipari vállalatnak munkaalkalmat, s mivel gyáraink gyorsan asszimilálódtak, igen könnyen rendezkedtek be uj cikkek gyártására és előállítására, így zongoragyárak shrapnell készítésére, asztalosműhelyek gyutacs gyártására rendezkedtek be. Ez a gyors átalakulás könnyű asszimilálódás eredményezte, hogy a termelés átalakulása, az uj produktumok teremtése minden rázkódtatás nélkül történt s ma nincs munkahiány, nincs tömegnyomor, mert mindenki — aki dolgozni akar — gyorsan tud jól elhelyezni. Sok tapasztalait gyűjtöttünk minden téren a háború alatt, s ezek között kiválóan fontos helyet foglal el az a sok értékes adatkumuláció, amellyel eddig gazdagodtunk. Beláttuk és önmagunktól jöttünk rá ugyanis arra, hogy a jól megszervezett s erős alapú ipari gazdaság csodákat müvei háború alatt. Nem szabad tehát egyoldalúan fejlődnie egy ország gazdasági életének, nem szabad eg3Úk termelési ágat a másik fölött túlságos protekcionizmussal protezsálni, mert annak káros hatásai fognak mutatkozni. Háború utáa tehát nem szabad tehát egy túlzásba vitt agrárizmust teremteni, hanem különös gondot kell fordítanunk az ipar fejlesztésére is, amely jövő boldogulásunknál le nem kicsinyelhető szerepet játszik. Félévi mérlegek. A második háborús év végén kezdődik el a bankoknál a félévi mérleg összeállítása. Azok a nagy fővárosi pénzintézetek, amelyek félévi mérlegeiket publikálják, a háborús konjunktúra nagy hasznot hajtó hatására fognak mérlegeiben rámutatni. A bankok, amelyek kezében fut össze minden ipari vállalat finanzirozása, igen tetemes jövedelemre tettek szert a háború folyamán. Ok intézték a hadiszállítások pénzügyi részeit, továbbá kivették a részüket a közélelmezés kérdéséből is. Ezek a konjunkturális üzletek olyan nyereségszaporodást idéztek elő a tőkéseknél, mindazoknál, akik a vállalkozásokhoz megfelelő tőkét nyújtottak, hogy a háborús nyereség felülmúlja a normális évek tiszta hozadékát. Ideális gazdasági helyzet volna, ha a bankmérlegek hű kifejezői lennének az általános közgazdasági viszonyoknak. Sajnos azonban, a nagy banknyereségek nem vallanak arra, hogy nálunk a háború csak normálisan mérsékelt drágaságot idézett elő, mert azáltal, hogy a bankok beleszólást nyertek a közélelmezési cikkek forgalomba hozására, közvetítésük módfelett megdrágított mindent. A bankok mint árdrágítók szerepeliek a háború egész tartama alatt s azáltal, hogy sertéseket hizlaltak, rézgálicot árultak, szénnel, cukorral és tűzifával kereskedtek, a fogyasztás igen megdrágult. A bank soha sem elégszik meg olyan nyereséggel, mint egy privát kereskedő, annak mohóbb az étvágya, telhetetlenebb és nagyobb költséggel járó adminisztrációjánál fogva nagyobb közvetítési költséget számit fel. Ezért nem tudunk mi annak örülni, amikor a bankok dicsekvő és hangzatos jelentéseit olvassuk, mert minden fillér, amelyet a bankok a háborús konjunktúrán szereznek, a fogyasztók bőrére megy. Bárcsak kisebb osztalékot fizetnének a bankok s ezzel szemben árdrágító akciójuk mérsékeltebb határok közé szorulna, ez volna az ideális közgazdasági helyzet. A drágaság. Úgy látszik, olyan magasra soha sem emelkedhetnek az egyes árúcikkek árai, amelyeken túl újabb áremelkedés be nem következhetne. Az állami tisztviselők most terjedelmes beadványban fordultak a ministerelnökhöz, amelyben táblázatosán kimutatják az élelmiszerek árának emelkedését. Ez a memorandum azért érdekes, mert magában foglalja az utolsó 12 év drágasági statisztikáját. Néhány adata a statisztikának igy alakul: Élelmi cikk Marhahús .... kg1904. évi 1916. VI, 3. áralakulás 1-43 12' — Borjúhús .... » T66 11-60 Juhhús .................. » 1-06 7-40 Sertéshús .... 1-48 11-— Szaloha .................. » 1-50 7‘—■ Zsir....................... 1-44 7-50 Fehér kenyér . . . » —•30 —•60 Barna » ... » —•22 —•48 Rizskása .................. » — •40 4'— Krumpli .................. '» —•08 — •24 Hagyma .................. » —T8 1-90 Ehhez a táblázathoz sok magyarázat nem szükges, kitűnik belőle, hogy az utolsó 12 év alatt az agrárius Magyarországon minden élelmicikk ugrásszerűen drágult s az átlagos emelkedés 6 - 700 százalék. Keres-e ma hétszer annyit egy hivatalnok, mint amennyi volt a jövedelme háború előtt? Erre a kérdésre egyszerű a felelet: korlátozta szükségleteit, leszorította a minimálisra s ennek dacára éhezik és koplal. A mai helyzet, az irtózatos drágaság tehát elviselhetetlen és itt volna végül az ideje, hogy a magyar királyi kormány a legerélyesebben szálljon a síkra a drágaság csökkenése vagy további emelkedése érdekében. A Duna. A jó viziut, az olcsó hajózás épen olyan fontos kelléke egy ország közgazdasági fejlődésének, mint a jól működő vasút. Mi eddig viziutainkat nem használtuk ki. л Duna hajózhatóvá tételére sokat költöttünk, de azért a Dunán a hajóforgalom igen minimális volt. Ma már érezzük, hogy a jól hajózható Dunára milyen nagy a szükség, s hogy háború után milyen nagy lesz a Dunának, mint elsőrangú viziutnak a fontossága, s ezért már most előkészületet teszünk arra, hogy a dunai hajózás gócpontja Magyarország legyen. A budapesti Duna-konferencián kifejezésre fog fog jutni az a nagy hivatás, amely a központi hatalmak között a Dunára vár, s bizonyos, hogy a vizi- utak fejlesztésére a jövőben sokat fogunk költeni. A konferencia legfontosabb hivatását akkor töltené be, ha sikerülne a magyar kormányt arra rávenni, hogy a Duna-Tisza-csatornát cpitse ki. Természetesen a munkálatok megkezdése későbbi időpontra tolódhatik ki, de jelen körülmények között egy határozott formájú Ígérettel is megelégedhetnénk. A csatorna jó befektetés és fényesen kamatozna a magyar közgazdaság javára. A Pénzintézeti Központ vezetősége. Hosszas tanácskozások után vegre sikerült a Pénzintézeti Központ vezető állásait betölteni. Schmidt elnök vezér- igazgatóul megnyerte dr. Schober Béla udvari tanácsost, a Magyar agrár- és járadékbank igazgatóját. Az uj vezérigazgató természetesen leköszön a helyi érdekű vasútnál viselt igazgatósági tagságáról, továbbá ott hagyja a Magyar telepitő és parcellázó bankot, s néhány vidéki pénzintézetet, amelyeknél szintén igazgatósági tagsága volt. Ezekért az állásokért bizonyára kárpótolja őt a Központtal létesített megállapodás. A Központ vezértitkára — mint értesülünk — Szunyogh Szabolcs lesz. Közgazdasági hírek. Rekvirálják a konyhaeszközöket! A fémből készült háztartási cikkek kötelező beszolgáltatását a honvédelmi miniszter folyó hó 16-án elrendelte. A rendelet megjelenésétől számított három-négy hét múlva fog életbelépni és minden városban (községben) ptakátok utján rendelik el a háztartási fémedények és felszerelések beadását. Ezen intézkedés előreláthatólag nagyon sok háztartásban zavart log előidézni, ha kellő időben nem gondoskodnak háziasszonyaink mozsaraik, üstjeik és egyéb fémtárgyaik pótlásáról. Pótló eszközöket az utóbbi időben ugyan tömegesen állítottak elő, mégis félő, hogy a hirtelen támadó nagymérvű kereslet folytán egyes háztartásban konyhaeszközök nélkül maradnak Természetesen a gondos háziasszonyok e kis zavart most, amig nem késő, könnyen elkerülhetik. A háztulajdonosok akciója a rézüstök beszolgáltatásánál. A Budapesti Háztulajdonosok Szövetsége elhatározta, hogy a háztulajdonosok birtokában levő mosórézüstök és egyéb fémtárgyak beváltásával segítségére lesz a Fémközpontnak. A Fémközpont a mozgalmat magáévá tette és ezáltal fémbeváltó organizációja újabb szervvel gyarapodott. A kötelező rekvirálásnál ezen uj szerv nagy szolgálatokat tesz a háztulajdonosoknak, akik most már nemcsak a kerületi fémbeváltó helyeken értékesíthetik és pótoltathatják üstjeiket, hanem a Szövetségnél is. A Szövetség minden erre vonatkozó felvilágosítást szívesen nyújt hivatalos helyiségében. Beocsini Cementgyári Unió r.-t. megtartotta rendes közgyűlését, amely hozzájárult az igazgatóság előterjesztéséhez Az építő tevékenység pangása a háború második esztendejére is kiterjedvén, a társulati és az affiliált gyárak, továbbá a társulati kőszénbánya s a pétervárad—• beocsini helyi érdekű vasút üzemüket többszörösen megszakítva és csak nagy nehézségek árán s korlátolt mértékben voltak képesek fenntartani. Ennek következtében az üzleti eredmény természetszerűen tetemes csökkenést mutat. 1915. évi osztalék fejében az értékcsökkenési tartalék s a rendes tartalékalap javadalmazása után 5 százalék, 10 korona osztalék kerül mai naptól kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten és а К. K. priv. österr. Credit-Anstalt für Handel und Gewerbenél Bécsben kifizetésre. Az Újlaki tégla- és mészégető részvénytársulat e héten tartotta vágvecsei Wellisch Alfréd középitési tanácsos elnöklete alatt 47-ik rendes közgyűlését, melyen 11.742 részvénynek képviseletében 21 részvényes vett részt. Az újlaki Müller József vezérigazgató által előterjesztett igazgatósági jelentést, mely a háborús éveknek az építőiparra s a társaságnak vállalataira gyakorolt hátrányos kihatásairól részletesen beszámol, a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette, az előző évek elővitelével összesen 707.649 kor. 49 fillér veszteségnek uj számlára való elővezetését elhatározta, s az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta. A közgyűlés egyúttal elhatározta, hogy a részvényeknek 300 koronáról 150 koronára lebélyegzése utján az alaptőkéjét 6,000.000 koronáról 3,000.000 koronára leszállítja, két-két lebélyegzett részvényt 300 kor. névértékre ismét összevont, de egyben pedig a lebélyegzés folytán leszálló alaptőkéjét 10.000 darab 300 korona névértékű uj részvénynek kibocsátása által 6,000.000 koronára újból felemeli. A régi részvényeseket két-két lebélyegzett és egybe összevont régi részvény után egy-egy uj részvényre 340 korona átvétel áron elővételi jog illeti meg, melyet 1916. évi junius 19-ike és 30-ika közt kell gyakorolniok. Az ily módon átvételre nem kerülő részvényeknek névértéken felül leendő elhelyezése máris biztosíttatott. Végül a közgyűlés megválasztotta az igazgatóságnak tagjaivá: vágvecsei Wellisch Alfréd, Berger Mór, cserkuti Engel Miksa, dr. Komlós Ágoston, Műnk Péter, újlaki Müller József, Müller Viimos, dr. Schreyer Endre (uj) és Wellisch Jakab urakat; a felügyelőbizottságba pedig Doctor Gyula, dr. Erős Sándor és Stignitz Imre urakat mint rendes tagokat, továbbá póttagul Wagner Marcel urat. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : B. Wirágh Géza. NEMZETI ROYAL ORFEUM Erzsébet-körút 31. Telefon 110-22. Minden este 3/r9 órakor háborús helyárakkal a ragyogó júniusi műsor. Nagy Endre és Zerkowitz Béla énekes és táncos revüje URAS ÉLET NAGV ENDRE felléptével és konferánszaival ÓZD és még 16 attrakció. П П A Sörkabaré pompás új műsora 10 órakor kezdődik Meleg színházi vacsora !
