Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-03 / 18. szám
Független Budapest KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG A bankszabadalom. Irta: Domány Gyula. A magyar parlamenti harcok középpontjában öt évvel ezelőtt a bankkérdés állott. Akkor igen éles viták támadtak a bankszabadalom körül, mert az 1910. év végén lejárt közös jegybank szabadalmát a parlament egyik frakciója nem akarta meghosszabbítani. Hosz- szas tanácskozások és tárgyalások után végre a két kormány úgy állapodott meg, hogy a közös jegybank szabadalmát nem 10, hanem csak 7 évre hosszabbították meg, úgy hogy a bank szahadalmának' a lejárata összeesik a két állam kereskedelmi szerződésének megújítási terminusával. A. tanácskozások a jegybank, továbbá a két kormány között a szabadalom meghosszab Irhása érdekében már megindultak. Ma azon ban a bank szétválasztásáról külön magyar és külön osztrák bankról szó sem lehet. A háború ugyanis beigazolta, hogy Ausztria és .Magyarország is külön-külön is erősek, de mennyivel többet tudunk produkálni, ha erőink nem forgácsolódnak szét, hanem közösen mii ködve szolgálják a két ország gazdasági érdekeit. A bankszabadalom meghosszabbításának tárgyalásakor fölvetődik az a kérdés, hogy a közös jegybank a háború alatt, mint háborús jegybank eleget tett-e hivatásának és kötelezettségének? A bank a háború kitörése óta nem tesz közzé kimutatásokat, de a gazdasági élet egyenletes és kielégítő működéséből kitűnik, hogy az Osztrák-Magyar Bank, mint háborús jegybank hivatása magaslatán áll s fényesen megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket vele szemben a mai viszonyok között támasztanak. Nemcsak a hadi kölcsönök elhelyezése és óriási eredménye körül vívott ki magának fontos szerepet, nemcsak a hitelélet zavartalan meneténél van hervadhatatlan érdeme, hanem váltóárfolyamunk alakulásánál is a jegybank éber ellenőrző és aktív irányitó szerepe jut kifejezésre. Jegybankunk működése a háború alatt teljes elismerésünket érdemeli ki. A háború első napjaiban, 1914. augusztus 5-én a kormány a banktörvényt felfüggesztette, aminek elsősorban valutáéig oka volt. Készfizető a jegybank a háború előtt sem volt, tehát nem Közgazdasági hírek * * * A Magyai1 Általános Knszéubánya H. T. ápr. 29-én tartotta XXIV. évi közgyűlését Hi inon Izidor elnöklésóvel. Az évi jelentést, amely behatóan foglalkozik a társulat elmúlt esztendejének történetével és kommentálja a lapunkban már korábban ismertetett mérleget, Vida Jenő vezérigazgató terjesztette elő. A jelentés elsősorban megemlékezik a társulat hadban álló tisztviselőiről és munkásairól és m egi I tetőd ve közli a részvényesekkel, hogy a had havon ült 72 tisztviselő, 78 altiszt és 1455 munkás közül a harctéren (lesett 4 tisztviselő, 2 altiszt és 54 munkás. A társulat özvegyeik iőI és árváikról méltányosan gondoskodott. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és jóváhagyta az évi zárószámadást, me.lv szerint az értékcsökkenési tartalékszam Iának 2,500.000, az ipari üzemek külön ér tókcsökkenési tartalékának 1,000.000 koronává! bankjegyek érccel való beváltását célozta a banktörvény felfüggesztése, hanem a fedezetre vonatkozó rendelkezésekre vonatkozott, am iáital a jegybanknak módjában állott az ércfedezettől független összegben bankjegyeket forgalomba hozni, feltéve, hogy azok bankszerü váltók, devizák, vagy egyéb értékpapírok ás állami kötelezvények utján teljesen fedezve vannak. Jegybankunknál az arany és az ezzel egy tekintet alá eső értékek a forgalomban lévő bankjegyeknek legalább kétötödét, vagyis 40 százalékát kelj kitenniük, fáz a legideálisabb fedezeti rendszer egész Európában, mert amíg például Franciaországban a fedezeti arány meg- I állapítva egyáltalában nincsen, Németország csak egy harmad, vagyis 33 és egyharm'ad százalék fedezetet követel. Ki kell emelnünk, hogy a bankjegyeink mindig az előirt százaléknál magasabb fedezettel bírtak, sőt előfordultak időszakok, amikor teljesen arannyal valtak fedezve. Ezt a fedezeti rendszert a háború tartamára felfüggesztették. A bank kibocsáthat jegyeket még akkor is, ha 40 százalék erejéig nincsenek arannyal fedezve, de nem bocsáthat ki egyetlen bankjegyet sem, ha nincs meg a bankszerü fedezet. A legkisebb bankjegy eddig 10 koronáról szólott, del a háború elején a bank felhatalmazást nyert 2 koronás bankjegyek forgalombahozatalára is. Mint háborús jegybank, természetesen a jó valuta érdekében óriási erőfeszítéseket tett. Korona váltónk a külföldi relációkban disz paritást mutat és ezért eleinte alaptalanul érték vádak a jegybankot. A háború hosszú hónap jai, sőt évei beigazolták, hogy a jegybank a diszparitásban teljesen ártatlan, háború alatt is folytatta devizapolitikáját és tőle teljesen független oltok és körülmények idézték elő a korona váltó kedvezőtlen áralakulását. Ma te- I hát, amidőn ismét a bankszabadalom meghosszabbításáról tárgyalnak, a legszerencsésebb tervnek tartjuk, ha a régi egyezmény alapján - legkevesebb — 10 évvel hossza bitjük meg a szabadalmat. A jegybank közössége a há borúról a békére való átmenetnél is éreztetni fogja jótékony hatását. történt gyarapítása után mutatkozó 5, millió 147.73?.01 korona tiszta nyereségből 825.000 korona az általános tartalékalapra, 75.000 korona külön adományul a tisztviselők nyugdíjalapjára, 200.000 korona a bányatárspénztá- rak részére, 200.000 korona a munkásjóléti tartalékalapra, 25.000 korona a Szende Lajos alapra, 535.183.18 korona az igazgatóság és a tisztviselők a la]»szabályszerű jutalékára es 3,040.000 korona a részvénytőke 1,9°/o-ok osztalékára joviiUtassék, továbbá 300.000 korona a háborúban megrokkant munkásaik es az elesettek családtagjainak támogatására tavaly lé tesitetí Háboríts segélyalapra és a fennmaradó 247.553.83 korona, tekintettel a jelen valuta- viszonx okra, az elsőbbségi kölcsön szolgalatara. rendelt tartalék növelésére használtassák, végül a múlt évről áthozott 897.687.8b korona változatlanul uj számlára vitessék' at. A közgyűlés ezután egyhangúlag megadta a felment- vényt és elhatározta, hogy az őszi a! ék-szelvény május 1 tői kezdődően HH kovonával fogják beváltani. Az igazgatóságba újból beválasztó! I iák Clieneviére Egmondot (Genf) és Ranzinger Vince bányatanácsost. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen alelnökivé fíisteyhi Rudolfot választották meg. A Duna biztosító társaság tegnap tartotta 49-ik közgyűlését. A jelentésből kitűnik, hogy a díjbevétel, kamatjövedelem 25,889.048 koronáról (20,990.778 koronára emelkedett, vagvis 1,101.729 koronával. Az életbiztosításban, a reakti válásokkal és átírásokkal 3382 kötvénvt állították ki 8,965.501 korona összegben. Áz összes nyereség 500.000 koronának háborús kar tartalékalapra való utalása után, további oOO.OOO koron álfák az árfolyamtartalékhoz való uralás után 1,562.410 korona. Ebből az idén is J-í százalékos osztalék kerül kifizetésre, vagy 56 korona részvényenként. A társaság fennállása óta a biztosítottaknak 290,594.682 koronát fizetett ki. Változás a Leszámitolóbank részvényérdekeltségében. A Laenderkbank a birtokában I lévő .Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank részvények túlnyomó részét az ezen intézet vezetőségéhez közelálló tagokból alakult magyar consortiumnak eladta. Ezen változás a Laenderbank és a Leszámitolóbank üzleti viszonylataiban lényeges változást nem fog maga man vonni, mert a részvénytransakcióval kap csői at ban ezek fentartására nézve évekre me nőleg megállapodás létesült. Az Első biztosító intézet katonai szolgálat esetére, élet- és gyermekiniztositó társaság, mint szövetkezet április 28-ikán tartotta meg R ülj у Pál miniszteri tanácsos elnöklésével XXIII. évi rendes közgyűlését. A je Iöntésből kitűnik, hogy az év végén 65.634 darab körvény 76,470.087 korona biztosított tőkével volt érvényben, a különböző tartalékok összege a 3.1 milliót eléri. Az üzletév feleslegé 13 8.243.50 korona, mely lehetővé teszi, hogy a biztosított felek osztalékalapjába 64.344.90 korona utaltassák át, minek következtében e tartalék immár .438.427.31 korona. Megelégedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az intézet a háborít által szükségessé vált többszörös sorozások folytán a legmesszebb menő követelményeknek megfelelt azáltal, hogy később esedékes biztosítási összegeknek már a háború folyamán történt folyósítása címén 5,903.715.58 koronát fizetett ki a biztosított feleknek. Az igazgatóság tagjaivá alapszabálv szerű időtartamra gróf Telek у Lászlót (uj), Altenburger Gyulát, Daróczy Aladárt, Fleissig Sáridon, dr. lléder Lajost, Kransz L. Pált, Winter Arnoldot és gróf Marén z-i Ferencet (uj), a központi választmány tagjaivá pedig Itii ff у Pált, Lukács Sándort, dr. Pmfsich Frigyest, báró Rádvánszky Antalt és dr. Hze-ntiványi Gézát választották meg. .Az igaz- ág tósági és központi választmányi ülésen az igazgatóság elnökévé gróf Teleki/ László, a választmány elnökévé pedig Ruify Pál választatott meg. A Magyar köztisztviselők és állami al- zottak takarékpénztára rt, 1935-ben 2 millió К alaptőke mellett 392.901 (336.743) К bevételt ért el, amiből a 262.636 (221.566) К költ ségek levonása után a tiszta nyereség 132.638 K, az előző évi 118.461 koronával szemben. Az intézet váltóállománya az 1914. év végebeli 2,267.007 K-ról 2,065.971 Iv-ra hanyatlott, ellenben bérleti és áruüzlete fejlődött, most 786.345 l\ val (az előző érben 553.967 K-va.l) szerepelnek a zárószámadásban. A betétállomány 2,030.044 К ról 2,362.272 К ra növekedett.
